Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-04 / 30. szám

2 SZOLNOK AlEGTKI NÉPL AP 196L február 4. A Biztonsági Tanács csütörtök délutáni ülése New York (TASZSZ) Az ENSZ Biztonsági Taná­csa csütörtök délután (ma­gyar idő szerint este 9.00 óra­kor) ismét összeült, hogy folytassa a kongói helyzet megvitatását. Ben Abbud, Marokkó ál­landó ENSZ-megbízottja ki­jelentette, az afrikai orszá­goknak az a véleménye, hogy ideje végre megoldani a kon­gói kérdést. A szónok élesen elítélte a kongói ENSZ-csa- patok tevékenységét és han­goztatta, hogy e csapatok pa­rancsnoksága csak akkor kö­veti a benemavatkozás elvét, amikor a törvényes minisz­terelnök szabadonbocsátásá- ról, az alkotmányos rend helyreállításáról, a gyarmat- tartók bérenceinek rendreuta­sításáról van szó. Eszükbe sem jut azonban a benem­avatkozás elve, ha a függet­lenség hívei ellen a gyarmat- tartók mellett kell szót emel­niük — mondotta. A marokkói küldőt felhá­borodottan beszélt arról, hogy az ENSZ fegyveresei ölhe­tett kézzel nézték Lumum­ba gyalázatos meghurcolá- s át. Lumumbát azért gyűlölik ennyire a gyarmattartók és cinkosaik, mert ő testesíti meg népének eszményeit. A törvényes kormány minisz­terelnökének részvétele nél­kül semmilyen kerekasztal- értekezletre nem kerülhet sor Kongóban — hangoztatta Ben Abbud. Ezután Zorin szovjet kül- ügyminiszterhelyettes emel­kedett szólásra: Hangoztatta, hogy a kongói helyzet to­vábbra is éleződik. A köztár­saság területén tartózkodnak Belgium fegyveresei és pol­gári beosztottjai, az ENSZ végrehajtó szervei gyakorla­tilag semmivé tették a Biz­tonsági Tanács Kongóra vo­natkozó határozatait, a az ENSZ képtelen a belga ag­resszió által előidézett súlyos nemzetközi' válság megoldá­sára. Mindez mélységesen le­rontotta az Egyesült Nemze­tek tekintélyét, növekvő bi- zalmalanságot keltett mind­azon akciók irán, amelyeket Kongóban a világszervezet nevében végbevisznek. Ennek ékesszőló tanúbizonysága az Is, hogy több ország kényte­len volt kivonni csapatait az „ENSZ-parancsnokság” ren­delkezése alól. Látnivaló, hogy ez a lépés nemcsak a parancsnokság, hanem személy szerint a főtitkár Iránt megnyilvánuló bizalmatlanság jele is, minthogy az ENSZ főtitkára teljes felelősséget visel a pa­rancsnokság működéséért. Zorin ezután kijelentette, hogy a Kongóban tartózkodó úgynevezett békéltető bizott­ság működésének semmi ér­telme, amíg a gyarmattartók az ENSZ-parancsnokság tá­mogatásával rémuralomban és zűrzavarban tartják az or­szágot- A Szovjetunió annak­idején támogatta a békéltető bizottság felállítását, ma vi­szont nyilvánvaló, hogy a bi­zottság gyakorlatilag képte­len teljesíteni feladatát, mert elszigetelődött a törvényes kormány vezetőjétől, s csak a Kaszavubu—Mobutu csoport szekértolóival tud tárgyalni A kongói nép már sok ál­dozatot hozott, a békét felelőtlenségből nagy veszélyeknek tették és teszik ki, de nincs még veszve minden — folytatta. — Még biztosít­hatjuk a kongói helyzet ren­dezését, megtalálhatjuk a kö­zös akció alapját, ha határo­zottan megtagadjuk a helyte­len utat — Kennedy amerikai el­nök és Stevenson úr beszédé­ből arról értesültünk, hogy az új amerikai kormány meg­kísérli a Kongóban kialakuló helyzet bíráló felülvizsgálá­sát és megpróbálja újonnan felmérni azokat a következ­ményeket, amelyek ebből a helyzetből a világbékére há­rulnak. Szeretnénk remélni, hogy ezek a nyilatkozatok az Egyesült Államok új vezetői­nek azt az őszinte óhaját tük­rözik, hogy józanul vegyék szemügyre a tényeket, s ezen­túl szigorúan tartsák tiszte­letben a Biztonsági Tanács­nak a kongói kérdésben ho­zott határozatait amelyeket mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió megsza­vazott Zorin ezután hangoztatta, hogy az ENSZ becsületének helyreállítására sürgősen ki kell söpörni Kongóból a belga gyarmattartókat, sza­badon kell bocsátani Lu- mnmbát és a többi nemzeti vezetőt, lehetővé kell tenni a törvé­nyes kormány és a parla­ment működését Le kell fegyverezni Mobutu és Csőm­be bandáit Zorin befejezésül biztosí­totta a tanácsot, hogy a Szovjetunió kész mindent megtenni Kongó függetlensé­gének és cselekvési szabad­ságának helyreállítására. A Reuter jelentése szerint ezután Walter Loridan belga küldött tett rövid nyilatkoza­tot Kétségbe vonta azokat a tényeket, amelyek Belgium fegyveres intervencióját bi­zonyítják és idétlen szelle­meskedéssel felkérte a szov­jet küldöttet ne higgyen „a burzsoó lapok minden állítá­sának.” Az elnök ezután bejelen­tette, hogy a Biztonsági Ta­nács legközelebb kedden, ma­gyar idő szerint 16.30 órakor ül össze ismét „A gyilkosok még ma is itt élnek közöttünk* Bécs (MTI). „A gyilkosok még ma is itt élnek közöt­tünk!” — E riasztó felhívás jegyében megtartott csütör­tök esti sajtókonferencia be­jelentései nagy izgalmat kel­tettek Bécsben. Simon Wie­senthal mérnök, akinek köz­tudomásúan vezető szerepe volt Eichmann felkutatásá­ban és letartóztatásában, a bécsi zsidó hitközség nagy­termébe összehívott újság­íróknak elmondta, hogy Eichmann 30 tagú volt ve­zérkarának 13 osztrák tagja közül nyolc még ma is bün­tetlenül, szabadlábon él Ausztriában. Ezenkívül több mint száz, többszörös gyil­kossággal vádolt osztrák ál­lampolgár adatait bocsátotta az osztrák hatóságok rendel­kezésére a „zsidókérdés vég­leges megoldásának” tömeg­gyilkosságaiban részt vett volt SS- és Gestapo-tisztek után Kutató Központi Nyo­mozóhivatal. Ez a szerv 979, még szabadon élő háborús bűnöst tart nyilván. A főbűnösök közül Wie­senthal példaképpen kiemel­te Franz Murert, a liezeni Mezőgazdasági Kamara elnö­két, aki a háború alatt Vilni­us! Gestapo-főnök volt és a vilniusi gettó 80 ezer depor­táltiának lemészárlásáért fe­lelős. Az osztrák államrendőrség főnöke, aki szintén jelen volt a nagy izgalmat keltő sajtó- konferencián — hírek szerint — azonnal széleskörű vizsgá­latot rendelt el A brazil külügy miniszter nyilatkozata Havanna (TASZSZ). Alfon­so Arinos, az új brazil kül­ügyminiszter hivatalbalépése- kor kijelentette: „szuverénitá- sunk alkalmazása a nemzet­közi politika területén arra késztet bennünket, hogy őszintén támogassuk az afri­kai—ázsiai országok demok­ratikus és szabadságtörekvé­seit, segítsük a gyarmati rend­szer ellen indított minden ak­ciójukat és szembeszegüljünk a népek szabad önrendelkezé­se ellen irányuló nyomás min­den formájával”. Guadros elnök véleménye szerint kormányának „diplo­máciai és kereskedelmi kap­csolatot kell létesítenie a világ mindazon országaival, ame­lyek békés kapcsolatokat akarnak és kereskedni kíván­nak velünk”. (MTI) Willy Brandt csak a kancellári székkel akarja felcserélni a főpolgár­mesteri széket Berlin (MTI). Nyugat-Berlin képviselőháza csütörtökön ülést tartott, amelyen Willy Brandt szociáldemokrata fő­polgármester kijelentette: a nyugatnémet parlamenti vá­lasztások után csakis a kan­cellári székkel hajlandó fel­cserélni a nyugat-berlini fő­polgármesteri széket. Hangoz­tatta, még „túl korai” most arról vitatkozni, hogy ki lesz majd ősszel az ő utódja Nyu- gat-Berlinben Politikai megfigyelők a fen­ti választ úgy értelmezik, hogy Brandt túlon-túl derű­látó és biztosra veszi a szo­ciáldemokraták győzelmét. Er­re mutat különben az is, hogy Brandt már husvét táján el­hagyja Nyugat-Berlint s az ügyek intézését Amrehn al­polgármesterre bízza. Újra dolgozik, Moszkvában készült műkezével a jászapáti tsz tag 1959 májusába» szerencsétlen­ség érte Mérei Ferencet, a Jász­apáti Alkotmány Termelőszövet­kezet tagját, a szecskavágó le­vágta r 'óbb kezét. A szerencsétlenül Járt tsz tag felgyógyulása után levelet Irt Hruscsov elvtársnak és kérte te­gye lehetővé, hogy a Brüsszeli Világkiállítás aranyérmével ki­tüntetett szovjet műkézből kap­hasson egyet. A levélre válasz érkezett és Mérei Ferencet meghívták Moszk­vába. 1960. októberében utazott el a szovjet fővárosba és a na­pokban tért haza. Több mint há­rom hónapig a Moszkvai Művég­tag Intézet vendége volt és ez ld0 alatt elkészítették a műkezét. Mérei Ferenc két kezet kapott. A« egyiket Írásra és kisebb tár­gyak emelésére használja. A má­sik kéz munkakéz, amelyhez speciális szerszámokat többek között ásót, kapát, kalapácsot, csavarhúzót és több kisebb szer­számot is adtak. Mérei Ferenc most úgy döntött, hogy kita­nulja a szerelő szakmát és a termelőszövetkezetben, “ mint szerelő fog dolgozni. Az Egyesült Államok újabb két vadászgépet küldött a laoszi lázadóknak Vientiane (MTI). Az Egye­sült Államok újabb két va­dászgépet küldött a Phoumi Nosavan—Boun Oum-klikk légierőinek. Ezzel a lázadók eddig hét amerikai vadász­gépet kaptak. Az árulók kormányának egy szóvivője csütörtökön sajtóértekezleten közölte, hogy támadásra készülnek a „rizses köcsög síkság” ellen és az előkészületek során el­foglalták a stratégiai fontos­ságú Sala Pou Khouri közle­kedési csomópontot a Vien- tianet Luang Prabahggal összekötő úton. Mint az AP megjegyzi, ezt a bejelentést a sajtóértekezleten résztvevő tudósítók tartózkodással fo­gadták, mivel már korábban is jelentettek olyan győzel­meket, amelyek nem feleltek meg a valóságnak. Peking. — Pekingben csü­törtökön nagygyűlést tartot­tak a laoszi nép függetlensé­gi harca iránt megnyilvánu­ló szolidaritás kifejezésére. A gyűlésen felszólalt Csen Ji külügyminiszter és Liu Ning-li, a Kínai Országos Szakszervezeti Szövetség el­nöke is. Tanácskozás az oktató-nevelő munka feladatairól A városi nőtanács és a vá­rosi tanács tanulmányi fel­ügyelősége tanácskozást tar­tott febr. 3-án este Szolno­kon az óvodai és iskolai szü­lői munkaközösségek elnökei, az osztályelnökök és a kerü­leti nőtanács titkárok részvé­telével. Bevezető előadást Bátorfi József, a városi tanács tátiul? mányi felügyelője mondott. A vita- során az oktató-nevelő munka feladatait, s az eddigi tapasztalatokat beszélték meg. A tanácskozás célja, hogy mi­nél eredményesebben segít­hessék a szülői munkaközös­ségek és a nőtanács aktívái az iskolák és a nevelők mun­káját Mekkora az Algériában bevetett francia fegyveres erők létszáma? Párizs (MTI) Az Huma- nité elemzést ad az algériai hatonai helyzetről és felso­rolja az Algériában bevetett francia fegyveres erők lét­szám-adatait: a szárazföldi hadsereg létszáma három­százötvenezer fő, a légierőké nyolcvanezer, a haditengeré­szeté negyvenezer, a vezérkar s a különböző szervek negy­venkilencezer tisztből és ka­tonából állnak. Az első össze­sítés eredménye tehát ötszáz- tízenkilencezer ember. A zsarnok, a Mkalóz66 és a hajója A világ közvéleménye napok óta feszült érdeklődéssel figyeli a Santa Maria — illetve legújabban Santa Liberdad (Szent Szabadság) — nevű portugál hajó izgalmas útját. Gálvao kapitányt, a hajó hős parancsnokát a nyugati vi­lág kalóznak nevezi. Az alábbiakban csupán néhány ada­tot közlünk, melyek alapján az olvasó maga döntheti el, ki a kalóz, az igaztalan hatalom birtokosa ét ki * nagy néptömegek igazi érdekeinek képviselője. Bemutatjuk legelőször ma­gát a hajót. A 20 600 tonnás luxusgőzös 1952-ben készült egy belga hajógyárban. Hosz- sza 186 méter, befogadó ké­pessége 1188 utas, személy­zete 340 fő, sebessége órán­ként 20 tengeri mérföld. A Santa Maria 1953 óta rend­szeresen közlekedett a Lissza­bon—Dél-Ameri ka vonalon, s e járat leggyorsabb hajójá­nak számított. • A hajó jelenlegi parancs­noka, Galvao kapitány a por­tugál ellenzék, sőt a nyugati politikai élet legszínesebb egyéniségei közé tartozik. A 65 éves kapitány katonatiszt társaival együtt részt vett az 1926. május 28-i államcsíny­ben, mely hatalomra juttatta Portugália jelenlegi diktáto­rát, Salazart. Enrique Galvao először Angola portugál gyar­mat ecvik körzetének kor­mányzója» később az egész gyarmati közigazgatás irányí­tója lett. Az itt tapasztalt visszaélések késztették arra, hogy 1951-ben ellenzékbe vo­nuljon. Mozgalmat indít, mely­nek soraiba gyűjti a demok­ratikus érzelmű, a diktatúrá­val szembenálló elemeket Az állam biztonsága ellen szőtt összeesküvés vádjával letar­tóztatják és háromévi börtön­re ítélik 1953 márciusában „A dráma utolsó felvonása még ezután következik” — mondotta ekkor a bíróság előtt. A börtönben röpcédulá­kat ír Portugália fasiszta ve­zetői ellen, s gondoskodik ki­juttatásukról is. Ezért újra 12 évi börtönre ítélik, de 1959- ben libériás inasnak öltözve sikerül megszöknie. Az argen­tin követség menedékjogot nyújt neki, s lehetővé teszi számára, hogy Buenos Aires- ba repüljön. Galvao kapitány az emig­rációban is folytatta lanka­datlan politikai szervezőmun­káját a Salazar-rendszer el­len, s közben jelentős politi­kai műveket, lángoló szavú pamfleteket írt a gyarmati kérdésről, s a fasiszta dikta­túráról. • Salazart, a zsarnokot annak a Portugáliának közállapotai jellemzik legjobban, melynek 35 éve mindenható diktátora. Mikor 1926-ban hatalomra került, Mussolini rendszeré­nek hasonlatosságára for­mázta saját államának gépe­zetét. Az eredmény nem maradt el. Lisszabon 80 ezer lakosa barakkvárosban lakik. Ezek egyikében Curraleirae-ben négyezer ember zsúfolódott össze, s egy orvosi vizsgálat kimutatása szerint közülük háromezér tuberkulózisban szenved. Egy kiló hús ára 25 escudo, s egy bányász napi keresete 16—17 escudo. Egymillió föld­nélküli paraszt él az ország­ban, a napszámuk 15 escudo. Portugália a világ negyedik gyarmati hatalma, s ugyan­akkor maga is félgyarmat. Az elektromos energia, a vegyipar, a telefon, a bányák amerikai, angol és francia monopóliumok kezében van­nak. A gazdasági nyomorúság­nál is súlyosabban nehezedik Portugália népére a Salazar- meghonosította terror és bi­zonytalanság légköre. Ritka hét múlik el újabb súlyos íté­letek kihirdetése nélkül. A múlt év négy hónapjában például összesen 218 év bör­tönt szabott ki a bíróság el­lenzéki politikai vétségért. Gyakori eset, hogy az elítél­teket büntetésük letöltése után is „biztonsági okokból” fogvatartják. Maria Angela Vidal Campos többgyermekes családanyát, ki súlyos beteg­séggel 8 éven át sínylődött a börtönben, s kitől még a vé­delmet is megtagadták — végülis a világ közvéleményé­nek nyomása szabadította ki. A portugál nép tiltakozása is egyre erősödik Salazar in­tézkedései ellen. Az 1958-as választások alkalmával a ter­ror ellenére többszázezer em­ber tüntetett. Portugália Kommunista Pártja egyre nagyobb sikereket ér el a de­mokratikus erő tömörítéséért folytatott küzdelmében. Gal­vao kapitánynak és bátor em­bereinek tette pedig a harc egy újabb, s nem is jelenték­telen állomása, Z J. Ehhez csatlakozik a csend­őrök harmincezres, a rendő­rök harminc-, és a roham­rendőrök húszezres létszáma; a második összesítés tehát nyolcvanezer főt ad. Különböző segédszolgálato­sok egészítik ki a fegyveres erőket, létszámuk — harma­dik összesítésként — megha­ladja a százötvenezret. Ebben a számban van a hatvanezer „Harka” (muzulmán segéd­szolgálatos), a közel húszezer „Moghazni" (a polgári ható­ságok rendelkezésére bocsá­tott muzulmán csendőr), az európaiak önvédelmi szerve­zetei hatvanezer fővel stb. A francia parancsnokság alatt álló erők száma végső összesítésben hétszázötven­ezer fó- De még ehhez is hoz­zá kell számítani a múlt évi algíri lázadás után feloszla­tott területi önvédelmi egysé­gek százhuszonötezer embe­rét, akiket egyénenkénti szol­gálattételre továbbra Is be­hívnak, s akik a hadsereg szolgálatára állnak Az Humanité felteszi a kérdést: hogyan lehetséges az, hogy ez az óriási hadse­reg hat év után sem tudott végezni a felkeléssel? Külö­nösen akkor, amikor hivata­los körökben eleinte tíz-11- zenötezerre, nemrég pedig harmíncezerre becsülték a fegyveres felkelők számát. A második kérdés: mivel ma­gyarázható. hogy például De Gaulle tábornok egy 1959-ben mondott beszédében a felke­lők harmincezres létszámával szemben száznegyvenötezer felkelő elestéről tehetett em­lítést, s mindezek után még mindig vannak felkelők? Az FKP lapja megállapítja: a kérdésekre az a felelet, hogy a „fegyveres felkelés” a füg­getlenségéért harcoló Algéria oolitikai és nemzeti kifejező­dése. A felkelés az algériai nép óriási többségének támo­gatását élvezi. Az Humanité rámutat arra. hogy az algériai felszabadító hadsereg az egész országban politikai és utánpótlási táma­szokkal rendelkezik. A fel­szabadító hadsereg az „Opán- ra” (politikai és adminisztra­tív szervezet) támaszkodik, amelynek hálózata az Algé­riai Köztársaság ideiglenes kormánya nevében valóságos államapparátusként műkö­dik az illegalitásban. Egy ágat levághatnak, a fa megmarad és újból kihajt — írja az FKP lapja, s emlé­keztet arra, hogy az Opának volt olyan hálózati egysége, amelynek „megsemmisítését’' huszonhét ízben jelentették a hivatalos francia közlemé­nyek A francia népi segély szót emel az algériai halálra ítél­tek kivégzése ellen és közle­ményében bejelenti, hogy az év elején százötven francia személyiség a népi segély kezdeményezését magáévá téve üzenetben fordult a köz­társaság elnökéhez: gyakorol­ja kegyelmi jogát a halálra ítélt algériaiak ügyében 4 Békerilóglanác Titkárságának nyilatkozata Prága (MTI). A Békevi­lágtanács Titkársága nyilat­kozatot tett közzé az algériai kérdésben. Üdvözli az algé­riai ideiglenes kormánynak a tárgyalások felvételére irá­nyuló újabb kezdeményezé­sét és rámutat, hogy a fran­cia kormány elzárkózik a bé­kés tárgyalástól és a hábo­rú fokozásával válaszol az, algériai kormány kezdemé­nyezésére. A világ közvéle­ménye fokozza erőfeszítéseit, hogy kikényszerítse a békét Algériában. A világmozga­lom továbbra is minden ere­jéből támogatja ezt a törek­vést — hangzik a Békevilág­tanács Titkárságának nyilat- köztit 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom