Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-04 / 30. szám

1981. február 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP » Hol tartunk és „hogyan tovább“ a KISZ politikai oktatásban? Az „ifjúság a szocializ­musért” mozgalom követel­ményei között négy olyant ismerünk, amelyek lassan már a köztudatba is bekerül­nek. Ezek a következők: munka, tanulás, kulturális és sport-tevékenység. Mint látjuk, a program fő célja a fiatalság sokoldalú igényének kielégítése, a KISZ munka tartalmasabbá, magasabb színvonalúvá tétele. Termé­szetesen e feladatokat nem lehet elválasztani egymástól, szorosan összefüggnek s emel­lett azt is el kell mondanunk, hogy nem szabad a célt me­reven értelmezni, mindig az adott körülményekhez, lehe­tőségekhez és igényekhez megfelelően kell idomulni a munkának. Most mégis az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom második követelményéről, a tanulásról, konkrétan a KISZ politikai körök és a KISZ- szervezetek egyéb oktatási formáiról lesz sző. F-” be­lül is főleg a tsz-ek és a köz­ségek KISZ alapszervezetei­ről, mert tudvalévő, ilyenkor, télen van a legnagyobb lehe­tőség arra, hogy a paraszt- fiatalok tanuljanak, műve­lődjenek, szórakozzanak. Megállapíthatjuk, hogy me­gyénk ifjúságának érdeklő­dése fokozódott az 1960—61- es oktatási évben, a KISZ politikai, a világ térképe előtt körök, az ifjúsági akadémiák, a különböző előadássoroza­tok iránt A legutóbbi felmé­rés alapján 14 864 fiatal vett, illetőleg vesz részt a KISZ politikai oktatás valamilyen formájában Szolnok megyé­ben. Ám, ha betekintünk e szám­adat mögé, több lényeges szépséghibát is felfedezünk, és éppen a falusi, a tsz KISZ- szervezetekkel kapcsolatban. Ezekre mondható el elsősor­ban, hogy igen minimális a KISZ-en kívüli fiatalok rész­vétele az oktatásban (bár megyei viszonylatban sem jobb a helyzet — alig £30 lő). A másik szépséghiba, s ez már fokozottabban vonat­kozik a falusi KlSZ-szerve- zetekre, a rendszertelen és hiányos megjelenés a foglal­kozásokon. S végezetül a harmadik hiba az előadások módszerében, színvonalában található. S ezekről nyíltan kell beszélnünk éppen a se­gítségadás céljából, másrészt pedig azért, mert senki előtt sem lehet közömbös az, hogy hányán és hogyan tanulnak a falusi KISZ politikai kö­rökben. A szolnoki járásban a szandaszöllősi Vörös Mező Tsz KISZ tagságának 87 szá­zaléka jár KISZ oktatásra. Emellett kéthetenként tarta­nak ismeretterjesztő előadá­sokat is. Mondhatjuk, e tsz- ben kielégítő, jó munka fo­lyik. Két olyan fiatal vezeti az oktatást, akik már tavaly eredményesen elvégezted azt, és az előadások színvonalát az is jellemzi, hogy a részt­vevőknek legalább fele állan­dóan hozzászól a beszámoló­hoz és állandó „vendéghall­gatókkal” is rendelkeznek. Jó módszert alkalmaznak az időszerű kérdések tanfolya­mán is. A kérdezz—felelek már ismert módszere nagy­szerűen bevált: a feleletet pontozzák, s a legtöbb pontot elérőt a tanfolyam végén megjutalmazzák. A tiszaíöld- vári Lenin Tsz KISZ alap­szervezetében korántsem megy ilyen jól a munka. Igaz, itt nehezíti a fiatalok rendszeres összefogását az, hogy sokan tanyán laknak, de szerintünk ez mégsem in­dokolja azt, hogy alig 50 szá­zalékos a megjelenés, külö­nösen ilyenkor, a hosszú téli estéken. A foglalkozások módszerén is lehetne változ­tatni. Inkább a közös beszél­getést alkalmazzák. A vezse- nyi Tiszamenti Tsz-ben, akárcsak a tiszaföldvári Le­nin Tsz-ben joggal várjuk el, hogy aktívabb, szervezettebb, módszeresebb KISZ politikai oktatás folyjék. Jó példát ve­i termelőszövetkezetek takarmány- gazdálkodásáról és a bizonylati fegyelemről tárgyalt a Kunszentmártoni Járási NEB A Kunszentmártoni Járási Népi Ellenőrző Bizottság leg­utóbbi ülésén a termelőszö­vetkezetek takarmánygazdál­kodásáról és a bizonylati fe­gyelem betartásáról tárgyalt. A járási NEB előzetesen megvizsgálta a tiszaugi Pe­tőfi és Tiszagyöngye Tsz-ek, valamint a tiszainokai Sza­badság és a cibakházai Ha­ladás Tsz-ek takarmánygaz­dálkodását. A vizsgálat során és az ülésen megállapítást nyert, hogy a termelőszövetkezetek szálas- és abraktakarmány- hiánnyal küzdenek, mégsem takarékoskodnak megfelelően a rendelkezésre álló mennyi­séggel. Nem élnek beosztás­sal, sőt helyenként pocséko­lás és gondatlan tárolás is tapasztalható. A cibakházai Haladás Tsz-ben például ok­tóber—november hónapok­ban csövestengerivel etették a malacokat. Ugyanitt egy helyiségben tárolják a szá­lastakarmányt a növényvé­dőszerekkel. Ez rendkívül káros, mert az állatoknál megbetegedési és mérgezési lehetőségeket rejt magában. A tiszainokai Szabadság Tsz- ben kupacokban tárolták a csövestengerit, nem burkol­ták be eléggé szalmával és így kicsfrásodott Mintegy 80 —100 mázsa tengeri elvesz­tette táperejének egy részét. Rosszul áll a bizonylati fegyelem a termelőszövetke­zetekben. Az agronómusok- nak pontosan kellene vezet­niük a takarmánymennyiség kiutalását és felhasználását A megvizsgált tsz-ek közül a tiwangl Petőfiben egyálta­lán nem, a cibakházai Hala­dásban pedig felületesen ve­zették a takarmánykeret utalványokat. Az utalványon feltüntetett takarmánymeny- nyiséget csak részben kapták meg az állatok. A tsz takar­mányhiánnyal küzd és az il­letékes szervet félrevezetve, el akarták titkolni a tényle­ges állapotot. Ardai József főagronómust ezért és más valótlan adatok szolgáltatá­sáért elbocsájtották a terme­lőszövetkezetből. A népi ellenőrök behatóan tanulmányozták az állat­számadások könyvét is, me­lyet nem vezetnek naprakész állapotban. így természete­sen hamis képet mutat a szö­vetkezetek állatállománya, mert nem tüntetik fel az estleges elhullást és szaporo­dást. E felületesség követ­kezménye, hogy az elhullott állatok részére is kiadják a takarmányadagot az amúgy- is szűkös mennyiségből. A ti­szaugi Petőfi Tsz-ben az ál­latszámadási könyvet csak utólag, emlékezetből vezetik. A járási NEB felkérte a járási tanács mezőgazdasági osztályát arra, hogy ellen­őrizze és segítse a tsz-ekben a takarmány gazdaságos fel- használását. Gondoskodjék a bizonylati fegyelem betartá­sáról és a helyes tárolásról. Ellenőrizze az állatszámadá­sok könyvének vezetését A NEB felkérte a járás ál­latorvosait, hogy vizsgálják meg az állatelhullások okait és adjanak szakszerű segít­séget, tanácsot az egészség- ügyi rendszabályok betartá­sához 6a a gondozáshoz. , * w ’ ML L. hetnek a kőteleki Ezüstkalász Tsz fiataljairól is, a szanda- szöllősiek mellett A kőtel­kiek például klubdélutánok­kal színesítik az előadásokat. Ám a „színesítés” a csataszö­gi Tiszamenti Szebb Élet Tsz-ben is elkelne, s ennek megvalósítása útján az első lépés az is lehetne, hogy az előadó jobban felkészül... Egyes tsz-ekben a KISZ vezetőség, sokszor személy szerint a KISZ-titkárok ha­nyagsága miatt nem sikerült időben megkezdeni a politi­kai oktatást. Ezt, a járási KISZ-bizottság határozata értelmében, hat előadásból álló sorozat megtartásával pótolják. Most az a feladat, hogy ezek az előadások tar­talmasak, színvonalasak le­gyenek. Tapasztalataink sze­rint még vannak kihaszná­latlan lehetőségek a KISZ- tagok és KISZ-en kívüli fia­talok fokozottabb bevonásá­ra. S az is általános jelen­ség, hogy a foglalkozások szí­nesebbé, érdekesebbé tételé­ben (például szemléltető esz­közök alkalmazása, térképek, fényképek, statisztikai ada­tok, hanglemezek, a legújabb külpolitikai hírek felhaszná­lása, külföldön járt emberek meghívása stb.) koránt sincs még a lehetőségek töredéke sem kihasználva. Természetesen az úgy­nevezett „színességet” sem szabad túlzásba vinni. Hely­telen például, hogy a jász­apáti Velem! Endre Tsz-ben a „színesség” égisze alatt csupán politikai totóra egy­szerűsödik az oktatás, afféle kérdezz—felelek játékra. Ez önmagában kevés. Azt is hely­telenítjük, amikor egyes elő­adók, propagandisták azzal az indokkal: úgy is megtart­juk egy hét múlva az elő­adást — elhalasztják azt. Természetesen a jászapáti járásban is van példamuta­tóan dolgozó, tanuló KISZ alapszervezet. Gondolunk itt a jánoshidai Aranykt.ász, a jászladányi Táncsics Tsz-re, ahol a vendéghallgatók szá­ma is örvendetesen növek­szik. Ez a rövid áttekintés Is bi­zonyítja: születtek már szép eredmények egy-egy KISZ alapszervezetben a politikai oktatás terén. A példák azon­ban mást is mutatnak: azt, hogy további lehetőségek, rejtett tartalékok is vannak még, melyek feltárása és fel használása legfontosabb fel tétele a most még jelentkező hiányosságok felszámolásá­nak. B. Gy. Előttük nem apad el a víz Még pislogott a reggel, de mi már az udvaron toporog­tunk és a folyosó bejáratá­nál álldogáló elnököt lestük, aki pár nappal ezelőtt a zár- számadó közgyűlésen a gaz­dák legnagyobb meglepeté­sére kijelentette „Most pedig elvtársak beszéljünk a gomb­ról”. Amilyen türelmesen magyarázott itt, ugyanúgy beszélt akkor ott a közgyű­lésen. Az 1960-as esztendőt jól zárták. Náluk egy-egy munkaegység 41 forint né­hány fillért ér. Amikor a szomszédos Béke Tsz megbí­zottja január második vasár­napján Tápiógyörgyére uta­zott, hogy kukoricamorzsolót vásároljon, elújságolta: ná­luk otthon, a jászai sószent- györgyi Petőfi Tsz hogyan zárta a tavalyi esztendőt. Tápiógyörgyén erre azt mond­ták neki: tegye bolonddá az öregapját.' Pedig a 41 forint igaz, s mert a dolgok össze­függésben vannak egymás­sal, ehhez a 41 forinthoz a gomb is hozzátartozik. A tsz életrevaló sikerekkel büszkélkedő közösség, s hogy ilyen lett, abban Grósz Ferenc elnöknek sok az érdeme. Az ellenforradalom leveré­se után a szolnoki járási ta­nács mezőgazdasági osztá­lyán lévő íróasztalát felcse­rélte a kapanyélre. Haza­ment a Petőfi Tsz-be. Tagja lett az egyik növénytermesz­tő brigádnak és a mérget et­te. Ha szólt valamit, szeme közé vágták: „nem úgy van ám az Grósz elvtárs, ahogy Te ott az íróasztalnál elkép­zeled”, vagy; „szép-szép az elmélet, de más ám a gyakor­lat” — ilyeneket mondtak neki. Ez az alacsony madár- csontú ember elhatározta, csak azért is megmutatja. Bebizonyítja, lehetetlenség nincs, csak tehetetlenség. Ne­ki lódult. Odaérkezésének évében ősszel az egyik föld­táblán szántani kezdtek a traktorok. A trágya ott volt kupacokban. Grósz Ferenc villát fogott és egyedül kezd­te széjjelteríteni, mert nem akadt rá más ember. Ügy gondolta, példát mutat és majd követik. Dehogy kö­vették. — Szakadj meg — üzenték neki a központban cigaret­tázó naplopók. Ezt kapta te­hát elismerés helyett. — De kiktől? Azoktól, akik a szö­vetkezést afféle átmeneti ál­lapotnak tekintették, ami majd elmúlik, de addig is, amíg létezik: szabad a vásár és lehet csibészkedni. Ez az­tán ment. — Szép számmal akadt olyan ember, aki a tanácsnál meg más hivata­los helyen a mellét verte, hogy őt nem lehet büntetni, meg adófizetésre kötelezni, mert tsz-tag. Ugyanakkor ezek az emberek, amikor a falu alatt a búzát kombáj- nolták, az egyénieknek zsák­számra kínálták a búzát, hogy csak vegyék és vigyék. Ebből már elképzelhető, hogy Grősz Ferenc növényter­mesztő erőlködése ilyen álla­potok között nagyon meddő­nek látszott Am Grósz elvtárs nem tá­gított és ahogy múlt az idő, úgy nőtt szinte észrevétlenül a tekintélye. Utóbb a háta mögött se volt már tanácsos azt mondani róla, hogy „sza­kadj meg”. A gazdák többsége pártját fogta Később párttitkár lett majd elnöknek választották. — A gazdák túlnyomó többsége akkor már mellette állt Azt a nézetet vallották, hogy a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz-ben csak annak lehet szava, aki becsületesen dol­gozik. A lusta még a száját se merészelje kinyitni. Ez a vezérelv bevált Bizonyság rá a 40 forintnál többet érő munkaegység. A tsz 1959 tavaszán szá­mos kiváló új belépővel erő­södött — olyanokkal, mint amilyen Eszes István. Ez ad­ta az újabb lökést A régi agronómus munkája nem ért egy hajítófát szerencsére megszabadultak tőle. Aki helyébe került, az nemcsak érti, hanem szereti is a mes­terségét Az új agronómus megjelenése és példás szor­galma adta a tsz-nek a má­sodik lökést. A harmadikat pedig Grósz Ferenc követke­zetes és szilárd kiállása. A kommunistákra, a legjob- bakra támaszkodott mindig. Ahol fegyelmezetlenség ütöt­te fel a fejét, ott nyomban rendet teremtett és a hibák tovaterjedését megakadá­lyozta. Tavaly nyár elején meg­kezdték a silókukorica be­takarítását Néhány tag zsák- számra kezdte dézsmálni a takarmányt. Az enyveskezűe- ket a vezetőség azonnali kár­térítésre kötelezte. S az a leg­érdekesebb, hogy a silókuko­ricát vámoló delikvensek is helyeselték a szigort Azzal védekeztek, hogy sajnálták a gyönyörű kukoricát, azért vitték haza, mert úgyis siló­ba kerül. Grósz Ferencnek nagy érdeme, hogy nemest** fegyelmet tart, hanem szo­cialista öntudatra neveli a gazdákat- Ilyen nevelési esz­köz volt az a gomb-história is, amit a közgyűlés előtt el­mondott Dolgozik náluk egy traktoros brigád. A traktoro­sok nem mindig nézik, hogy merre nyargalnak gépeikkel, így fordult elő, hogy az épít­kezések környékén sok új téglát összetapostak, össze­törtek. Egy alkalommal Grósz elvtárs a traktoros bri­gád egyik tagjával ment az utcán. A traktoros Inggom­bot talált a járdán. — Ez is pénz — mondta lehajolva és a gombot zsebre- vágta. Grósz elvtárs ott nyomban megmagyarázta ne­ki, hogy lám, a gombot fel­vette. Jól tette, mert valóban pénz. De a sárbataposott tég­la nem pénz? Ilyen példák­ból, ilyen viszonylag egysze­rű összefüggésekből értenek az emberek, jobban, mint a szólamokból- Egyébként így került a gombhistória a köz­gyűlés elé, A tsz elnök« bánni tud az emberekkel Réggel, amikor ott toporog­tunk az udvaron, az egyik gazda húzódozott. Jónéhány tyúkülőkét kellett volna meg­csinálnia és azt mondta, nem vállalja, mert annyi ülőkét elkészíteni nem lehet egy nap alatt „Még megszámolni is spk nem megcsinálni.'* — Grósz elvtárs bíztatta. — Erigy csak, hiszen te előtted nem apad el a víz — és emberünk büszkeségtől da­gadozva indult oda, ahová mennie kellett Vele így kell bánni. Különben arra az em­berre szokás mondánk hogy előtte nem apad el a víz, aki élelmes, szorgalmas, minden rábízható, vagyis megél a jég hátán is. Ez a mondás a ta­valyi eredmények alapján a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz valamennyi gazdájára érvényes. És ha úgy dolgoz­nak, mint 1960-ban, akkor az idén is érvényes lesz- A tá- piógyörgyeiek a Béke Tsz megbízottjától megkérdezték: Mégis miféle szövetkezet az a jászalsószentgyörgyi Petőfi? Ilyen. Szolnoki Pál t/ int fagyos szél dermeszti a fákat — majd hatal­mas hófelhőt kavarva tovaro- han. Bérit a konyhában jó meleg van. Jólesik odabújnia búbos mellé, hogy melenges­se az öreg csontolcat. Sovány­ka öregasszony üldögél a ke­mence padkám Vállait majd száz esztendő gondja, öröme nyomja, öreg már... nagyon öreg ... arcán az idöszántotta barázdákból fátyolosán néz szeme. ö a falu legöregebb asszo■ nya. Ügy mondják, hogy 94 éves. Mások azt állítják, meg­érte már a százat is. Nem le­het kikutatni, mert a háború alatt tönkrementek az iratok, s bemondás alapján állították ki személyazonossági igazol­ványát. Oda pedig ezt írták: Hajdú Józsefné született: Kiss Erzsébet. Születésének helye: Csépa. Ideje: 1867. november 19. És ki kutatná már, hogy valóban hány esztendős örzsi néni. A faluban elfogadják és úgy tisztelik, ahogyan van. Tisztelik, mert élete példa­képül állhat minden asszony előtt. Korán ment férjhez, egy derék gazdálkodó legényhez. És ma már szinte hihetetlen, hogy ez az öreg, töpörödött anyóka is volt egyszer fia­tal... szerelmes. Gyermekük nem volt, Így hát örökbe fo- gadtak *0« kis árvát — Se* „JHamám” nyikát! A legényke megnőtt, s ma már 6 is az ötvenkette- dik esztendőt tapossa. Hogy is volt csak? Igen! 1924-ben halt meg az ura. Akkor maradt egyedül a gye­rekkel S nem ment mégegy- szer férjhez. Pedig azt mond­ják, szép asszony volt. Kérője is akadt nem is egy a falu­ban. És az évek közben olyan gyorsan szálltak, mint « füst. Nem maradt belőlük más, csak az emlék. Életében soha nem járt Pesten. Csak hallotta, hogy nagy város. Talán nagyobb, mint Kunszentmárton? Le­het! Pedig az is vagy! Fiatal­korában járt ott, amikor gyümölcsöt vitt gyalogosan a piacra eladni. Mert dehogy volt még akkor errefelé autó­busz meg vonat. Nem is ülne fel ezekre a veszélyes jármű­vekre. Mostanában egyhangúan telnek a napok. Néha-néha átjár a szomszédba. Ott lak­nak a barátnői — a hetven éves Horváth néni, meq a nyolcvannégy esztendős öber- na Erzsi néni. Nékik is el­mondta a nagy eseményt: az Alkotmány Termelőszövetke­zet kegydíjat fizet számára. 260 forintot kap minden üde napban, ezenkívül a fejadagot. Amióta megtudta, hogy 6 is nyudíjas, minden elsején tü­relmetlenül várja a postást. Gyűjti a pénzt — sírkereszt­re. Mert 6 akarja azt meg­venni a saját pénzéből. Te­heti, mert nyugdíjas! És erre nagyon büszke. A menye, aki egész nap ** együtt van a mamával mesélte, hogy örzse néni még mindig segít a háztartásban. Azután minden reggel egye­dül mosakodik a konyha víz­vezetékénél És úgy eljátszik a csillogó vízcsappal, mint e9V gyerek. Maga fésülködik és pár hónappal ezelőtt még az újságot is elolvasta szem­üveg nélkül Mégis akkor a legboldo■ gabb, ha a névleges unokája, Rozmis Sándor ellátogat hoz­zá. Az unoka is nős ember már. ö a falu párttitkára. De ha örzsi néni meghallja a hangját, amikor Így szól hoz­zá: Mamám! — úgy beszélget vele, mint egy gyerekkel. Sü­teménnyel kínálja és pénzt ad neki — cukorra. A falu megbecsüli és sze­reti a mamát. Amikor meg­hallották, hogy újságíró jár a faluban, hát a lelkére kö­tötték: feltétlenül írjon örzsi néniről, hadd tudják meg má­sutt is: milyen asszony 61 Csépá\ Vuia Viktória zezer lelnek kukoricát Az állami gazdaságok az utóbbi években ugrásszerűen növelték a szemeskukorica vetésterületét, tavaly 150 ezer holdon termett ez a növény, az idén pedig 200 ezer holdon vetnek kukoricát. A nagy fejlődés annak kö­szönhető, hogy egyre Inkább kialakulnak a nagyüzemi ter­mesztés feltételei. Az idén már a kukoricaterület 60 szá­zalékán szuperszelektív gyom- irtószereket használnak, a be­takarításnál újabb gépeket ál­lítanak munkába és adapte­rek felszerelésével a gabona- kombájnokat is igénybe ve­szik. Sok gazdaságban 2000 hold­nál nagyobb területen ter­mesztenek kukoricát, sőt azo­kon a helyeken, ahol a felté­telek különösen kedvezőek, 3000 hold fölé emelkedik a kukoricatenmő terület. Töb­bek között Mezőhegyesen, Dalmandon, Bábolnán, Bala- tonnagydereken, Baján és a Lajtahansági Állami Gazda­ságban tervezik a kukorica- termő terület ilyen nagyará­nyú növelését A terület növelésén kívül a terméseredményeket ia sike­rült fokozni. Az elmúlt évben az állami gazdaságok kukorica szemes termés-átlaga meghaladta a 20 mázsát, ami nemzetköz] viszonylatban figyelemremél­tó eredmény. A jó termés el­éréséhez az idén is kedvezőek a feltételek. A gazdaságok ugyanis a vetőmagtermő terü­leteket kivéve, csak hibridku- ikarieót vetnek. {MTI}

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom