Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-03 / 29. szám

2 SZOLNOK —*.oYEl NELH 1961. február 3. A modern revizionizmusról Moszkva (TASZSZ). M. Baszkin, a filozófiai tudomá­nyok doktora csütörtökön a Szovjetszkaja Kultúra hasáb­jain jellemezte a modern ro- vizionizmust. A cikk többek között hang­súlyozna: a modern revizio- nizmusra jellemző, hogy fel­lép az egész szocialista élet­forma ellen, a szocialista kul­túra alapjai ellen. A revizio­nisták „nem látják” a szocia­lista kultúrát, amint, hogy nem látják a ragyogó kom­munista jövőt építő milliók sikereit sem. Érvének alátámasztására a cikkíró hivatkozik Joszip Vidmar jugoszláv revizionis­ta cikkeire és beszédeire, amelyek szerint szellemi kul­túra a Szovjetunióban egy­szerűen „nem létezik”, s egy Vidmarhoz hasonló revizio­nista, Riszto Tosovics kije­lentéseire, aki „eszmei közel- sééot” igyekszik felállítani az nbsztrakcionizmus és a rea­lizmus között, az absztrakt művészetben akarja feloldani a realizmust. Baszkin cikkében hivatko­zik Edvard Kardelj munkái­ra, többek közt „Szocializmus és háború” című könyvére, amely megkísérli, hogy átfo­gó politikai síkon közös neve­zőre hozza a marxizmust és a burzsoá ideológiát. Ezzel kapcsolatban Baszkin a következőket írja: A marxizmus—Ieninizmus -— a szocialista kultúra, a szocialista etika és esztéti­ka, a szocialista realista művészet elméleti alapja. Ezért áld fellép a marxiz­mus—Ieninizmus ellen, az okvetlenül fellép a szocialista kultúra és a szocialista mű­vészet ellen is. A revizionis­ták harca a szocialista kultú­ra ellen — harc a marxiz­mus—Ieninizmus ellen, a nemzetközi munkásmozgalom elmélete és gyakorlata ellen. Ezután a cikkíró számos példával bizonyítja: Mély belső kapcsolat van a modern revizionizmusnak a materializmus ellen indí­tott hadjárata és a szocia­lista társadalomra és kul­túrájára szórt rágalmai kö­zött* Mindenekelőtt megemlíti, Le- febvre francia revizionista „La somme et le reste” (Az összeg és a maradék) című egyik legutóbbi könyvét A cikk így folytatódik: A revizionisták mind a politiká­ban, mind a kultúra kérdé­seiben ragaszkodnak a bur­zsoá individualista hagyo­mányokhoz, hadakoznak a proletár kollektívizmus ideo­lógiája ellen. Figyelmen kí­vül hagyják azt a tényt hogy az individualizmus már régen elvesztette haladó vonásait. Az individualizmus propa­gandájához folyamodnak, úgy tesznek, mintha védel­meznék a személyiség szabad­ságát. Valójában régen elmúltak már azok az idők, amikor az indivi­dualizmus egybeesett a hu­manizmussal; a burzsoá individualizmus ma a dol­gozó ember leigázásával azonosul. Amikor Edward Thompson angol revizionista kijelenti, hogy ő a személyiség jogait védelmezi a kollektív akarat ellen, lényegében védelmezi a gyarmatosítóknak azt a „jo­gát”, hogy kizsákmányolhas­sák a függő helyzetben lévő és a leigázott népeket. Thompsont nem háborítja fel az a gyalázat, amelyet az el­nyomók követnek el Patrice Lumumba, kongói nemzeti hős ellen. Az angol, az ame­rikai és a francia revizionis­tákat csak az „háborítja fel”, ha a kubai forradalom veze­tői önvédelemből megbünte­tik a terroristákat és a kubai nép esküdt ellenségeit. Baszkin bírálja Ernst Bloch német revizionista individua­lista filozófust. Ez a filozófia — állapítja meg Baszkin — a revizionisták reakciós esztéti­kai nézeteinek igazolására szolgál. Bloch követői — nemcsak a szocialista realizmus, ha­nem a kritikai realizmus ellenségei is. A marxizmus—Ieninizmus eszméinek győzelmes előnyo­mulása — hangzik továbbiak­ban a cikk — arra készteti a régi rend védelmezőit, hogy a félrevezetés, a képmutatás és a demagógia újabb, még rafi­náltabb formáihoz folyamod­janak. A modern revizionisták al­kotó marxistáknak nevezik magukat, holott lényegében a dogmatikusokkal együtt mind az elméletben, mind a gyakorlatban az alkotó módszerek ellen hadakoz­nak. A modem revizionizmus lé­nyegesen visszataszítóbb a réginél: az imperializmust szolgálja összeomlásának idő­szakában, a gyarmati rabság felszámolásának időszakában. A kommunista párt a marxizmus—Ieninizmus dicső lobogója alatt továbbra is ha­tározottan vívja két fronton a harcát: a revizionizmus el­len — amely a fő veszély ma­rad — és a dogmatizmus és a szektásság ellen. A dogmatiz­mus és a szektásság, ha nem folytatnak ellene következe­tes harcot, egyes pártok fej­lődésének egyik-másik szaka­szában, ugyancsak fő veszély- lyé válhatik. (MTI) A Biztonsági Tanács ülése ftéwlTork (TASZSZ). Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán összeült, hogy meg­vitassa a kongói helyzetet. A jelenlévők napirend előtt üd­vözölték Adlai Stevensont, az Egyesült Államok újonnan kinevezett megbízottját és re­ményüket fejezték ki, hogy Stevensonnak a tanács mun­kájában való részvétele jő légkört alakít ki a vitás nem­zetközi kérdések megoldá­sára. Zorin, a szovjet küldöttség vezetője üdvözlő beszédében kijelentette: a szovjet kül­döttség, akárcsak több más ország delegációja, remélni szeretné, hogy az új ameri­kai kormány hivatalba lépé­se és Stevenson kinevezése elő fogja segíteni, hogy a Biz­tonsági Tanács — amelyre az ENSZ-alapokmány a fő fele­lősséget rója a nemzetközi béke és biztonság fenntartá­sáért — az eddiginél sokkal jobban teljesítse kötelességét. Közismert, hogy a Biztonsági Tanács eredményes munká­jának záloga az állandó ta­gok, így a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyetérté­se. Ez viszont megköveteli, hogy türelmesen keressük a kölcsönösen elfogadható meg­oldásokat, amelyek a világ­béke fenntartását szolgálják. Ezután Stevenson szólalt fel. Miután köszönetét mon­dott az üdvözlésért, elmon­dotta, annakidején részt vett az ENSZ megteremtésében, s ma is azt szeretné, hogy a vi­lágszervezet olyan központ legyen, amelyben minden vi­tás kérdést a kölcsönös meg­értés és bizalom alapján ol­danak meg. Óhaját fejezte ki, hogy az ENSZ megfeleljen nevének és rendeltetésének. Egységesnek kell lennünk a '■észterhes nukleáris korszak­ban — mondotta. Miután a Biztonsági Tanács ióváhagyta a napirendi ja­vaslatot, meghívták az ülésre n Mali Köztársaság, India, Tugoszlávia, Guinea, Indoné­zia, Ghana, Marokkó, Len­gyelország, Belgium, Kongó és Líbia küldötteit, akik részt vesznek a kongói kérdés vitá­jában. Ezután Dag Hammarskjöld főtitkár szólalt fel. Védelmé­be vette az ENSZ-parancs- nokság kongói tevékenységét. Az utóbbi időben a kongói helyzet annyira elmérgese­dett, hogy a polgárháború reális veszélye fenyeget — jelentette ki. Ezután azt állította, hogy ha a tagállamok kivonják az ENSZ rendelkezésére bocsá­tott csapataikat Kongóból, a polgárháború elkerülhetetlen­né válik. A helyzet okairól szólva megjegyezte, hogy az egyik okot „külföldi beavat­kozás” szolgáltatta. Itt vi­szont nem tett említést a gyarmattartó hatalmakról, így Belgiumról és NATO-szö- vetségeseiről, akik gyarmati uralmuk fenntartásáért rég­óta beavatkoznak a kongói nép belügyeibe. Omar I.utfl, az Egyesült Arab Köztársaság megbízott­ja kijelentette: mindaddig, amíg külföldi államok és el­sősorban Belgium fel nem hagy a beavatkozással, a kon­gói nép nem élvezheti füg­getlenségét. Lumumba mi­niszterelnök és a többi kon­gói politikus letartóztatása törvénytelen — mondotta, majd követelte valamennyiük azonnali szabadonbocsátását. Sürgősen lehetővé kell tenni a kongói parlament zavarta­lan működését és kísérletet kell tenni a különböző politi­kai csoportok kibékítésére. Lutfi ezután követelte a bel­ga katonai és polgári sze­mélyzet kivonását Kongóból. Galrao kapitány nyilatkozata Recife (MTI). Galvao kapi­tány csütörtökön nyilatkoza­tot bocsátott a brazíliai sajtó rendelkezésére. „Meg akartuk mutatni — hangzik a nyilat­kozat — és meg is mutattuk, hogy Salazar nem sebezhetet- len. Ténylegesen hadiállapot­ban vagyunk a portugál és a spanyol diktatúrával, mint­hogy csatlakoztunk az ibériai forradalmi felszabadító direk­tóriumhoz. Nemcsak arról van szó, hogy megszabadul­junk Salazartól, hanem hogy igazi forradalmat hajtsunk végre a portugál társadalom­ban és a tengerentúli terüle­tek számára megnyissuk a haladás és a függetlenség ka­puját. Ezeket szükségesnek tartottam elmondani, most, amikor győzelmesen befejező­dik a parancsnokságom alatt lévő erőknek, Spanyolország! és Portugália jövőbeni fel­szabadító hadserege magvá- nak első katonai akciója”. Mint nyugati hírügynöksé­gek közlik, még a csütörtöki nan folyamáé valószínű az utasok partraszállítása. Isme­retes, hogy Quadros, új bra­zíliai elnök Galvao kapitány­nak és a többi portugál haza­finak politikai menedékjogot biztosított. Hruscsov a siiu'f'ca magyarországi felhasználásának eredménye rői Moszkva (MTI) A Pravda és több más központi szovjet lap szerdán teljes terjedelmében közölte N. Sz. Hruscsovnak, az SZKP Központi Bizottsága első tit­kárának az Ukrán Kommu­nista Párt Központi Bi­zottsága plénumán ja­nuár hó 28-án elhangzott beszédét. A beszédnek van egy érdekes, magyarvonatko­zású része is. Hruscsov ugyanis említést tett arról a levélről, amelyet Körösi Jó­zsef, magyar agronómus in­tézett hozzá. Hruscsov a töb­bi között a következőket mondotta beszédében: „Szeretném megismertetni önöket, elvtársak, egy érde­kes anyaggal* Amikor Ma­gyarországon jártam, elbe­szélgettem a parasztokkal. — Magyarországon a kukorica­termesztésnek valóságos mes­terei vannak; versenyezhet­nek az ukránokkal, de abban az időben Magyarországon a kukoricát csak a szemtermé­séért vetették. Javasoltam, hogy használják fel silózásra is. Megtették ezt, s Igen jó eredményeket értek el. Most sok magyar termelőszövetke­zet és állami gazdaság nagy területen termeszt siló kuko­ricát és hektáronként 500— 600 mázsás, sőt még ennél is nagyobb szár-, illetve csőter­mést takarítanak be. Annak a levélnek a szer­zője, amelyről szó van, egy tapasztalt agronómus, már fehérhajú ember: Körösi Jó­zsef. Az Agrártudományi Egyetem hajdúszoboszlói tan­gazdaságában dolgozott és érdekes tapasztalatokat szer­zett a tehenek őszi takarmá­nyokkal, herével, silókukori­cával és zöldkukoricaval tör­ténő takarmányozásában. Körösi elvtárs a következő­ket közli eredményeiről: Május 25- -ől június 13-ig a teheneknek zöldtakarmányt adtak a következő összeállí­tásban: őszi takarmánykeverék: 33 kilogramm, biborhere: hét kilogramm, fű (a legelőről): hét kilogramm« A napi fejési átlag egy- egy tehénnél 12,3 liter volt. Június 13-tól július 13-ig a teheneket kukoricaszilázs- zsal takarmány ózták. A tehe­neknek 20 kilogramm kuko- ricászilázst, két kilogramm répaszeletet és 15 kilogramm biborherét adtak. A fejési át­lag 14,3 Literre emelkedett. Július 13-tól július 31-ig a teheneknek a következő ta­karmányt adták: zöld kuko­rica 35 kilogramm, lucerna 15 kilogramm. A fejési átlag a gazdaság­ban ismét lecsökkent, napi 12,6 literre. A kapott adatok alapján Körösi elvtárs az alábbi kö­vetkeztetésekre jut: 1. A gazdaság fennállásá­nak kezdete óta legmagasabb fejési átlagot akkor értek el, amikor kukorieaszilázzsal ta- karmányoztak; 2. a kukoricaszilázs a zöld- takarmánynál kedvezőbb be­folyást gyakorolt a tejkivá­lasztásra: 3. Ebből következik, hogy kritikailag felül kell vizs­gálni a hagyományos, de sok­ba kerülő „zöld futószalag" elméletét. A szarvasmarha­tenyésztés takarmánybázisát télen és nyáron egyaránt a kukorieaszilázzsal kell bizto­sítani, mert ez a legnagyobb mennyiségű, s a legolcsóbb tápanyagokat tartalmazza« íme, elvtársak, így értéke­lik a csöveket tartalmazó, jó kukoricaszilázst, s önök­nél sok kolhoz és szovhoz szí­vesebben használja fel a ku­koricát zöldtakarmányozás­ra, holott ezzel nagy veszte­ségeket okoz magának.” Kennedy sajtóértekezlete Washington (MTI) Kennedy elnök szerdán tartott második sajtóértekez­letén az újságírók kérdései­nek pergőtüzébe került. A sajtó-képviselői megkér­dezték: mennyiben volt Ken­nedy szóvivője Stevenson, az amerikai ENSZ-küldött, ami­kor a múlt héten arról be­szélt, hogy az esetleg New Yorkba látogató Hruscsovot szívesen látnák az Egyesült Államokban. Kennedy azt válaszolta, hogy „fogalma sincs róla, ké­szül-e Hruscsov az Egyesült Államokba jönni”, és a vára­kozást ajánlotta. A következő kérdések Ken­nedy Macmillannel és De Gaulle-lal, valamint más nyugati politikusokkal foly­tatandó tárgyalásainak lehe­tőségét firtatták. Kennedy az felelte, e tárgyalásokról^ tanácskozni kell az illető kormányokkaL A japán fasiszták legújabb terror- cselekménye Tokió (TASZSZ). A japán rendőri hatóságok csütörtö­kön letartóztatták a Gyuogo- ron című folyóirat kiadóiá­nak felesége és komornyikja ellen elkövetett merénylet tettesét. A merénylő mint Aszanumának, a Szocialista Párt elnökének gyilkosa is, a nagy japánért küzdő hazafiak pártja nevű fasiszta szervezet tagja. A 17 éves terrorista, magát a kiadót, Szimonakát akarta megölni egy cikk köz­zététele niatt, Szimonaka azonban szerencsére nem tartózkodott otthon. (MTI) A dollárt fenyegető inflá­cióról szóló érdeklődésre Kennedy kijelentette tanul­mányozták a megélhetési költségek folyamatos emelke­désének problémáját. Esze­rint két feladatot kell meg­oldani: szilárd árakat kell biztosítani és munkaalkalmat kell teremteni a munkanél­külieknek. Bejelentette, hogy meg­szünteti a külföldi katonai szolgálatot teljesítő ameri­kaiak hozzátartozói külföldi tartózkodásának korlátozá­sát, mert más módja is van a takarékoskodásnak. Az újságírók felvetették a Santa Liberdade portugál hajó kérdését. Válaszában Kennedy kijelentette, hogy Portugália nem tiltakozott az Egyesült Államok eddig ta­núsított magatartása ellen, a portugál kormánynak azon­ban érdeke, hogy a hajó fe­lett visszaszerezze ellenőrzési jogát. Reméli, hogy sikerül megvédeni ezeket az érdeke­ket. A Kongóval összefüggő kérdésekre kijelentette hogy a kongói helyzet súlyosbo­dott. Azt állította: ennek oka az, hogy egyes tagorszá­gok hazarendelték az ENSZ kongói parancsnokságánál szolgálatot teljesítő csapatai­kat. Kennedy szerint a laoszi események „válságosra for­dultak”, majd azt állította, hogy Laoszban „kommunista beavatkozás” történt Amikor Kubára vonatkozó kérdések hangzottak el, Ken­nedy kijelentette, hogy a Castro-kormány hatalmának megszilárdulása és katonai erejének növekedése, érinti az Egyesült Államok bizton­ságát" Az Egyesült Államok és Az „RB 47-es” amerikai pilóták, akiket a Szovjetunió ha­zaengedett, megérkeztek Washingtonba. A képen: Ken­nedy elnök, Olmstead kapitány, a hozzátartozók és (jobb­fái a második) Mckone kapitány, t ' (Mező Sándor felvétele) Kína kapcsolatairól kijelen­tette, hogy az Egyesült Álla­mok „rendkívül nehéznek ta­lálja a normális kapcsolatok fenntartását” Kínával. Az amerikai kormány azért kér­te az amerikai és kínai nagy­követek Varsóban folyó tár­gyalásának későbbre halasz­tását — mondotta — mert azok a jelek szerint ^sehová nem vezettek” Kérdésekre válaszolva ki­jelentette továbbá, hogy kor­mánya most méri fel az Egyesült Államok katonai erejét, tehát egyelőre nem kí­ván nyilatkozni elődjének úgynevezett védelmi politi- kájáróL Válaszát kiegészítet­te azzal a megállapítással, hogy „lényegesnek tartja a készenlétet korlátozott há­ború viselésére.1* Amikor megkérdezték, hogy a kongresszushoz inté­zett üzenetében miért nem tért ki Németország és Ber­lin kérdésére, Kennedy leszö­gezte, Fogy az amerikai állás­pont Németország és Berlin kérdésében „nem változott,” KlillllllllllllIlllllllllllllllllllllllllllllllMIIIHW Vásárnaptár Országos állat- és kirakodó vásár lesz február 5-én Jász- kiséren, február 12-én Öcsö­dön. A vásárokra vészmente.* helyről, szabályos járlatlevél- lel mindennemű állat felhajt­ható. Csőmbe utánpótlást kaid Luenánál garázdálkodó csendőreinek Elisabethville (MTI). Az ENSZ egyik szóvivője szer­dán kijelentette, a kongói Katanga tartomány északi ré­széből jelentések érkeztek, amelyek szerint a kongói tör­vényes kormányhoz hű balu- ba törzs lakta területen fekvő Luena bányavárosban Csőm­be csendőrei ismét megtá­madták a lakosságot, amely egész nap folyó harcot vívott a támadókkal. Egy másik ENSZ-szóvivő tájékoztatójából kiderül, hogy Csőmbe vasúton katonai utánpótlást szállítat csend­őreinek. Ugyanakkor Manonóból ér­kezett jelentés hírt ad róla: kedden hivatalosan is beje­lentették, hogy Katangának a baluba-törzs lakta területén megalakult a Lualaba-tarto- mány. A Manonóban kedden tartott nagygyűlés és felvonu­lás résztvevői hűséget fogad­tak Kongó törvényes kormá- nyárok« Kairó (MTI). Kairói jelen­tés szerint szerdán este visz- szaérkezett Kongóból az EAK ENSZ-csapatainak első két egysége. Az EAK ENSZ-kato- náinak hazaszállítása pénte­ken fejeződik be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom