Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-03 / 29. szám

1961. február 3.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

fftepiegtyzM—két találmányhoz

Pár nappal ezelőtt nem kis esemény játszódott le a Szolnok megyei Állami Erdőgazdaság kunszentmártoni gépműhelyében. Az Országos Találmányi Hivatal osztályvezető mérnöke és munkatársa, valamint az Országos Erdészeti Főigazgatóság újítási előadója előtt bemutatták Vilcsek János igazgató és Szecska Dezső műhelyvezető két találmányát.

Mindkét munkagép nagy- jelentőségű az erdészetben, mivel teljes egészében kiküszöböli a csemeték ültetésénél történő gödrök ásását, valamint a csemeték sorközének kézierővel történő kapálását.

Az úgyr. vezett lengőkapás sor és sorközi művelő- gép két munkafolyamatot végez egyszerre. A gép alkalmazása előtt a csemeték sorkapálását kézierővel, a sotközi kapálást • pedig univerzális erőgéppel vontatott kapával végezték. Míg kézierővel egy ember egy nap alatt negyed hektár területet művelt meg, addig ezzel az új találmánnyal a napi teljesítmény 3—4 hektár. — Ugyanakkor a sorközi kapálás napi 10 órás teljesítménye is 3—4 hektár. Vagyis ez az új gép egy nap alatt 16 ember munkáját végzi el, és megtakarítja a külön történő gépikapálást. Ez forintban is jelentős. Előzetes számítások szerint egy gép alkalmazásával — naponta kb 1200 forint takarítható meg.

A gép művelési mélysége átlag 5—6 centiméter. A mélység-beállítást vízszintes talajon az elmozdítható kapákkal érik el. A munkagép kiemelése az erőgépre szerelt hidraulikával történik. A felfüggesztésnél is a szokásostól eltérő megoldást alkalmaztak, mivel a szerkezet segítségével a talaj-egyenetlenségeket állandóan követi. Művelésénél a gép egyszerre két sort munkál. A csemeték kapálását tapogatókar vezérlésével érik el. A gép tehát minden csemetét egyenként megkapál, és megfelelő beállítással elérhető, hogy egyetlen egy csemetét se vágjon ki.

A másik találmány, a gödörfúró-gép — szintén jelentős. Egy gödör kifúrását 10- 20 másodperc alatt végzi el. Ezt a munkát egy ember közepes talajban körülbelül 10—15 perc alatt készíti. A találmány egy nap alatt 10 órás munkaidőt véve alapul, 500 gödröt fúr a csemeték ültetéséhez. — Fúrási mélysége maximum 60 centiméter. Az újítás lényege: a munkagéppel bármilyen egyenetlen talajon minimális eltéréssel függőleges gödröket lehet fúrni, amit a felfüggesztés kiképzésével értek el. Ugyanakkor a fúróHagyományos cikknek számít a kunszentmártoni Vasipari Vállalatnál a cipőkellék gyártása.

Ez év első negyedében — a Budapesti Bőr- és Cipőkellék Ellátó Vállalat megrendelésére —- 700 ezer pár acél betétlemezt, egy millió 500 ezer orr-, és 200 eZer pár sarok- vasat készítenek.

A vállalat újítói évről évre — automata kisgépek szerkesztésével — növelik az üzem termelését. A múlt évben Csollák Gábor, Csollák József és Harangozó József dolgozók az orrvasgyártó géphez szalagadagoló berendezést konstruáltak. Az automata alkalmazásával 50 százalékkal növekedett a munka termelékenysége.

Az ilyen és hasonló újításoknak köszönhető, hogy a Vasipari Vállalat múlt évi tervét 140 százalékra teljesítette.

A Vasipari Vállalatnál évről évre nagy gondot okoz a cipőkellék gyártásához szükséges szalagvas. Az újítók egy 8 tárcsás lemezolló elkészítésével az anyagbeszerzők gondján akarnak könnyíteni. Ez a kisgép — a könnyen beszerezhető — 1000 X 2000 milliméteres lemezből a szükséspiráljának oldalára gyökér- vágó késeket helyeztek.

A találmányi hivatal munkatársai mindkét gépet az

erdőgazdaságok munkájához megfelelőnek találták, egyúttal a Danuvia gyár megbízott kiküldöttjének átadták szakvéleményezés és műszaki ismertetés végett.

Az új gépek találmányként! elfogadása most van folyamatban. Reméljük, rövid időn belül arról adhatunk hírt olvasóinknak, hogy Vilcsek János és Szecska Dezső találmányát elfogadták és használatra minden erdőgazdaságnak megküldték. Ezzel is tovább öregbítették az alföldi erdészek jó hírnevét.

ges méretre aránylag rövid idő alatt tíz szalagot darabol.

A vállalat ez évi terve 1960-hoz képest 50 %-os termelésnövekedést irányoz elő. A műszaki vezetők — az előző évekhez hasonlóan — az újítómozgalom támogatásával és a gyártástechnológia fejlesztésével segítik az üzem dolgozóit, a megnövekedett tervfeladatok megvalósításá ■ ban.

Eddig két egymásutáni műveletben — méretdarabolással és alakpréseléssel — gyártották az acél-lágyéklemeze- ket. Az Angyalföldi Textil és Gépalkatrész Gyár dolgozói olyan sajtoló szerszámot készítettek, amely egyszerre végzi a méretredarabolást és a sajtolást. Az angyalföldiek újítását — amely 50 százalékos termelékenységnövekedést eredményez — a vasipari vállalat dolgozói is alkalmazzák.

A „melegüzemben” kézi erővel történik a 70—80 kilogramm súlyú edzőkosarak mozgatása. Rövidesen megérkezik az elektromos emelődob, amelyet a kosarak vízszintes és függőleges mozgatására használnak. Ugyanitt üzembe helyezik az újonnan épített edzőkemencéket is.

HiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiumiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiimiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiimiiiiiiii

Hasznos, a termelékenység emelését segítő kisgépek

Már most

gondolnak a tavaszra

mindegy, hogy egyedül, vagy ketten gyarapítják a bevételt.

Jászs2entandráson a korai

zöldségtermelés fontosságáról, s annak lehetőségeiről tanácskoznak a közeljövőben az asszonyok, s megpróbálják a helyi adottságokat erre ki is használni. Öcsödön pedig már most tanulják a szőlőtermesztés titkait az asszonyok, hogy tavasszal már mint „szakértők” induljanak a kertekbe.

A szorgos gyári és őszi betakarítási munkákra is gondolnak, s olyan asszonyokkal is „szövetkeznek”, akik hivatalban, vagy üzemben stb. dolgoznak. Tavaly már szerveztek ilyen társadalmi brigádokat, Tiszakürtön például meggy, cseresznye és almaszedésre, máshol kévehordásra, szüretre hívtak meg kívülálló asszonyokat. Ezt az idén megismétlik. A

jászapáti járásban külön is összehívják a nőtanácsok a női munkacsapatvezetőket. Megtanácskozzák, hol, mit tehetnek még, hogy minél többen legyenek, akik segítik a közöst.

Fegyverneken a nőmozgalom aktivál síkraszállnak az ellen a nézet ellen, amely a községben érezhető: A férjek nem engedik a szövetkezetbe az asszonyokat, mondván, el tudják ők tartani a családot. Máshol is vannak ilyen hangok. A nőtanácsok nemcsak puszta agitációval hadakoznak ez ellen, hanem úgy is, hogy több üzemikonyha felállítását, mosógépek üzembehelyezést, a hólesődéi, óvodai férőhelyek növelését is segítik, szorgalmazzák. Mindezek mutatják, hogy nőtanácsaink már most gondolnak arra, tavasszal minél több asszony ott legyen a földeken és segítse a közös gazdaságok ez évi munkáját.

lizenof eres az úttörő mozgalom

Mezőgazdaságunk nagy- üzemesítése óta nőtanácsaink is egyik legfőbb feladatuknak tekintik a szövetkezetek megszilárdításának segítését. Ennek egyik feltétele a nők közös munkába való bevonása, és szakmai képzettségük növelése. Ezért már tavaly 60 mezőgazdasági témájú szakkört indítottak a megyében, ezen a télen pedig ennél jóval több működik. A szolnoki járásban például 20 előadást tartottak csak a baromfitenyésztésre vonatkozóan. E- mellett 16 szakkör és 8 olvasókör hallgatói foglalkoztak e kérdésekkel.

Tavaly 82 helyen tartották meg régi és új tsz tagok találkozóját, ahol a beszélgetések alapján sokan döntöttek úgy, hogy felveszik a munkát a közösben. Aztán családlátogatásokat szerveztek. így érték el, hogy Zagy- varékason, BesenyszögÖn, — Kunszehtmártonban például női munkacsapatokat alakítottak. Közel 20 ezer nő dolgozott már tavaly a szövetkezetekben, s közülük sokan értek el olyan eredményeket, mint a tiszaroffi Kossuth Tsz-ben Szalai János- né, aki 365, a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben Szántó Istvánná, aki 460 munkaegységet teljesített.

E jó példákra alapozva most, a tavaszra való készülődés során ismét vannak hasonló kezdeményezések. A jászberényi járásban Jász- fényszarun és Jászfelsőszent- györgyön mintegy 60 asszony tevékenykedik jelenleg is azért, hogy tsz tagként bevonják azokat a nőket, akik eddig családtagként vettek részt a közös munkában. A tavaszi munkák előkészületei során pedig minden szövetkezetben összehívják a nőbizottságokat, s velük is megbeszélik a tennivalókat.

Tiszafüreden és a járásban községenként összehívják azokat az asszonyokat, akiknek férjük tsz tag, de ők nem vesznek részt a közös tevékenységben. Beszélgetnek velük arról, milyen fontos és hasznos a segítségük a szövetkezeteknek is és a családi pénztárnak sem

Ez évben lesz tizenöt éve, hogy ifjúságunk legjobbjai nyakunkba kötötték a vörösszínű úttörőnyakkendőt. Azóta mind többen és többen követik példájukat, s az úttörőmozgalmat már elválaszthatatlannak tartjuk iskolás fiataljaink életétől. A karcagi úttörők a másfél évtizedes évforduló alkalmából február 5-től június 18-ig jubileumi időszakot tartanak.

Az ünnepségeket február 5-én a nyolcadikos úttörők találkozójával kezdik, amikor- is idősebb testvéreikről a KlSZ-fiatalokról beszélgetnek az úttörőházban. Azt követő vasárnap farsangi délutánt tartanak, február 26-án pedig „Válassz példaképet” címmel kiszesekkel találkoznak.

A későbbi időpontokban is érdekes, változatos programmal várja a fiatalokat az Ut- 1 törőház. „Bökkenő” klubdélutánt, szavaló- és mesemor dó-, zenei- és énekversenyt, szellemi vetélkedést stb. rendeznek.

Egri és kisújszállási pajtásokkal is találkoznak, áprilisban megrendezik a kisdobo sok ünnepélyes avatását. Május 17-én pedig a KISZ tag- könyvkiosztó taggyűlést teszik emlékezetessé a nyolcadikos fiatalok számára. Két héttel később a mozgalom 15 éves fennállásának emlékére városi ünnepséget tartanak, ahol az újonnan felvett KISZ- tagok fogadalmat tesznek.

iiiiiiiiHMiiiiiiiiiiiiiimimmiiiiHiHiHiiiniiii

— EGYMILLIÓ nőiruhát készít ebben az évben a Debreceni Ruhagyár. Ozdon és Berettyóújfaluban új üzemrészeket állítottak fel és január barmincadika óta ezeken a helyeken is szalag rendszerű termelés folyik.

A

VÁROS PEREME

Az autóbusz ablaka aellett elsuhannak a Kossuth .ér ostornyeles neonlámpái de a neonégők füzére végigkísér a szolnoki főút hosszán. Innen letérve, már csak egy- "■gy apró fénykörű lámpa vi- ágítja meg autóbuszunk előtt az utat, s mikor leszállók a Bakai megállónál, tolatóvagonok félelmetes csikorgása és vigasztalan sötétség fogad. E sötétben széles fénypászmát vetnek a Vörös Hadsereg ti Népbolt árutól roskadő, hatalmas üvegablakai. Az utca másik oldalán is világos 'gy ablak. Bekukkantok, s ■gy bölcsőde szépen felsze- elt, ragyogóan tiszta mosdó- helyiségére esik tekintetem.

Ez itt a város pereme... fürkészem a földszintes, hallgatag házakat: vajon a bennük lakók érzik-e, hogy e két szó ma már mást jelent, mint József Attila idején. Hogy ez a környék többé nem nyomornegyed, bár száll még puha szárnyakon a korom a tájra. Megértették-e, hogy ők a Fűrésztelep, a papírgyár, a bútorgyár munkásai, az „új nép, másfajta raj”, hogy nekik kell birtokukba venni ezt a változó világot, a motorkerékpárt, s a fürdőszobát — a színházat és a televíziót.

A VII. kerületi pártklubban tizes bizalmi értekezlet van. Bizalom... Ez a szép szó felbátorít, hogy tőlük a környék gondjának, bajának legjobb ismerőitől kérdezzem meg legelőször: hogyan telnek az esték idekint, messze

a város központjától, színháztól, moziktól. Áthidalják-e a fizikai távolságot, vagy a közöny bejárhatatlan mezője ékelődik a színház, s a munkáslakások közé.

A klub minden este tömve emberekkel. A televízió körül alig férnek el az érdeklődők, s az előadásoknak is akad hallgatósága, a rex-asz- taloknak is játékosa. Moziba, színházba is sokan járnak a környékről, ide a klubba meg majdnem mindenki benéz időnként Töprengő arcok fogadják a kérést: jelöljenek meg egy családot, akiket soha, sehol nem látni. Nagyne- hezen kerül elő az összeráncolt homlokok mögül Cs. M.- ék neve. A Cserép utca végén laknak, takarosán berendezett szoba-konyha, előszo- bás lakásban. Elől a nagyházban ég a villany, mégis először a petróleummal világított nyári konyhába vezet bennünket a ház asszonya. Évtizedek megszokása van ebben, s nem a vendég iránti tiszteletlenség. Szavaiból ugyanez bontakozik ki. A varrás-foltozásra sok-sok év alatt felhasznált fonal láthatatlanul hajókötél vastagságúra sodródik össze, s szinte eltéphetetlenül kötözi életét a kis helyiség négy falához.

— Színházba, édes lelkem, nem járok én oda. Ezt a sok varrást senki sem csinálja meg helyettem, aztán az ember nem vehet mindig újat, ha valami elszakad. Ilyenkor télen meg nem is mennék el itthonról ebben a sötétségben.

hogy rosszul lépjek fel a buszra és a lábam törjön. Az újságot mindig elolvasom, meg a rádióban is hallgatom a híreket. Többre nem igen jutok.

De miért?

Csupa tűz és lendület, ahol beszél. Fásultságnak, gyengeségnek, fáradtságnak nyoma sincs rajta. Hat-hét éves kisfia az anyja temperamentumát örökölte, az a fajta, melyet úgy emlegetnek: ezer ördög bújt belé. Cs.-né felé int a fejével, s így folytatja:

— Ettől sem tudok én elmozdulni itthonról, kire bíznám rá. Lánykoromban — nem mondom — szerettem a mulatságot, meg a mozit is, de akkor ritkán lehetett, olyan világ volt. Mostanában soha nem megyek. Se mozi, se színház — az uram inkább a kocsmában ül, hatos fogattal sem lehetne máshová elvonszolni. A lányom az jár mindenfelé az udvarlójával, tessék csak megkérdezni tőle.

S közben már tessékel a a nagyház felé, ahol a 19 éves párduc-karcsú, izmos, bűvö- lően szépszemű Boriska vasalja be a ruhát. Egy vagy két évet végzett a gimnáziumban, azután abbahagyta. Most állásban van, nehéz ládákat emelget naphosszat, este segít a háztartásban, mégis sokat olvas: Hugo Victor: Párizsi Notre Dame-ját, Gergely Márta új regényét, s az Aranyembert.,.

—- Folyton a könyvek! Ennek aztán nem látni horgolótűt a kezében — korholja az édesanyja

— Helyes ez így — próbálom megnyugtatni. — A horgolást megcsinálja a gép, szebb csipkéket ver. mint

bármelyik. asszony, de a tudást egy gép sem töltheti a

fejébe.

Elgondolkodnak az egyszerű igazságon. A fiatal lány hálás, cinkos pillantást vet rám, de az anya szemében is jóindulat csillog.

— Igaza van. Tulajdonképpen igaza van — szól kicsit habozva — de azért a horgolásban nincsen semmi rossz.

Természetes. Megegyezünk benne, de ez nem az utolsó vitás kérdés közöttünk- Kérdezgetem, miért nem járnak ide a pártklubba. Ma este is érdekes előadás van a bútor- stílusokról, az otthon berendezéséről. Boriska nemsokára tartja az esküvőjét, neki szinte nélkülözhetetlen lenne.

— Nem előadás kell a szép bútorhoz, hanem pénz.

— A jó tanács sokat segít, meg olcsóbban is kihozza az ember, ha kap egy ügyes ötletet hozzá. A rekamié és a heverő például mennyivel praktikusabb, mint az ágy...

Félbeszakít, sorolja a két nagy, parasztdunnás ágy előnyeik é í is védem a magamét, a könnyen mozgatható, az ülőbútornak is használhatót, a modernet A vita végén megint elgondolkozva bólogat, látszik, hogy sikerült bogarat ültetni a fülébe. A rekamiéval is, az előadásokkal is...

A SZOfnSZed telken parányi kis ház, benne egyetlen szoba. Egyik végén tűzhely, másikon az ágyak, a szekrény, középen az asztal, s felette petróleum lámpás. Itt laknak K. J.-ék, fiatal házaspár, tíz éves kisfiúkkal.

Maguk építették a házat, feltöltötték a kétezer forintért vásárolt gödrös-buckás. talajvizes telkei maguk verték a vályogot, faragták a gerendákat. Hónapok óta nem volt egyetlen szabad percük, kiadható forintjuk sem. Az anyag, a telek ára mindent elvitt. Az építkezés alatt, s azóta sem jutottak el sehova, pedig mindketten érdeklődő, sőt színházrajongó emberek.

— Most már csak kikec- mergünk az adósságból, meg a sok munkából is, aztán fogunk járni ide a klubba — mondja a kicsattanó, rózsásarcú, nevetőszemű asszony.

— A gyerek eddig is járt — szól közbe a férje —, minden televízióra elment, meg a könyvtárból is hozott ki könyveket.

— Nehéz lehet petróleumnál olvasni ■— kockáztatom meg.

— Nehéz, de ide nem vezettetjük be a villanyt. Jövőre kölcsönt veszünk fel az OTP-től és építünk egy nagyobb házat, az utca felőli oldalon. S most már azért nem fogunk itthon raboskodni, látni-hallani is akar az ember...

— És milyen előadás érdekelné legjobban?

— A fiam folyton nyaggat, meséljek neki, milyen volt, amikor néhány évvel ezelőtt lőttek itt körülöttünk. Én meg lassanként kifogyok a szóból. Az ellenforradalomról, s még általánosabban a közelmúlt történetéről többet kellene szólni az iskolában, meg a felnőtteknek is.

— A régi történelmet inkább regényben szereti a fiúnk — teszi hozzá az anyja. — Múltkor is siránkozott nekem, hogy vegyem meg az Egri csillagokat, mert vissza kellett vinnie a pártklub könyvtárába, mielőtt kiolvasta volna. Dehát nem telik könyvre sem a ház miatt.

Tervek, Vágyak, igények. A szocializmus szülte őket, s a szocializmus gondoskodik

beteljesülésükről. Nincsen ház, ahol ne telne színházjegyre, legfeljebb néhány hónapig. De vannak még koes- mázók, a megszokás rabjai, a tunya közömbösök. Megtet- tünk-e mindent értük is, minden eszközt próbáltunk-e. hogy felrázzuk őket.

Nem. Növelnünk kellene a VII. kerületi pártklub könyv- állományát, hogy ne kelljen a kis K. Tibornak idő előtt visszavinnie az Egri csillagokat. Helyezzen el a Szigligeti Színház néhány, az érdeklődést felkeltő fényképet a gyárak hirdető tábláján (a Jármű tudtunkkal hiába kérte ezt), s a külső kerületi klubok szobáiban. Esetleg szereljenek fel vitrineket a munkásházak falára, ha a képek elhelyezésére alkalmas kirakatot nem találnak. S lehetőleg a tervezettnél előbb javítsuk meg a közvilágítást a távolabbi utcákban, hogy az embereknek — idősebbeknek is — legyen kedvük, bátorságuk este kimenni az utcára A fény nemcsak a téli esték, az agyak homályát is segítene eloszlatni, s ma még sötétségbe borul esténként a város pereme.

Sötétben állnak a hallgatag földszintes házak, s még száll, száll a puha korom a tájra. Ezt a vidéket mégsem lehet hűen ábrázolni sötét színekkel, elnagyolt, henye ecsetvonásokkal. Finom, hajszálvékony ecset, s egy kimeríthetetlen gazdagságú festő paletta ezernyi- színárnyalata kell, hogy visz- szaadhassuk a kis házak falai mögött folyó életek sok apró rezdülését, az okokat, s a célokat, a terveket, s a ki- teljesedést, a szürke közönyön átszíneződő érdeklődést, e táj percről percre változó arculatát.

Zilahi Judit