Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-23 / 46. szám
rtLAö PROLETARIAT EÜYESUUETEKt SZOLNOK megyei '/Véftla/% A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE! TANACS LAPJA Xtl. évfolyam. 46. szám. Ara 50 fillér 1961. február 23., csütörtök. Az 1961. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat — az országgyűlés új ülésszakának napirendjén — Szerdán délelőtt összeült az országgyűlés. Résztvett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Apró Antal, Blszjcu Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltái , Szirmai. István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, Czinege Lajos, Czottner Sándor, dr. Doleshall Frigyes, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Losonczi Pál, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János, Trautman Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette^ bogy az országgyűlés bizottságai megtárgyalták az 1901. évi állami költségvetés tervezetét. Az országgyűlés ezután elfogadta az Elnöki Tanács által az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentést. Az ipari bizottság javaslatára az országgyűlés az ipari bizottság elnevezését ipari- és közlekedési bizottságra változtatta. Az elnök bejelentette a továbbiakban, hogy három interpellációt jegyeztek be a képviselők. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak napirendjét. 1. Az 1961. évi állami költségvetésről szóié törvényjavaslat tárgyalása; 2. A legfőbb ügyész beszámolója; 3. Interpellációk. Az országgyűlés ezután megkezdte az 1961. évi állami költségvetés tárgyalását. Nyers Rezső pénzügyminiszter emelkedett szólásra és megtartotta költségvetési beszédét. (MTI) Nyers Rezső beszéde Bevezetőben a múlt év gazdasági eredményeiről szólt. Sikerrel folytatódott a mező- gazdaság szocialista átalakítása; 1960 nyarától ez év február elejéig 340 000 dolgozó paraszt lépett a közös gazdálkodás útjára. Ezzel a szövetkezetekbe tömörült parasztok száma 1 232 000-re, a termelőszövetkezetek összterülete pedig csaknem kilencmillió katasztrális holdra növekedett. A mezőgazdaság szocialista szektorának jelenlegi részesedése az ország szántóterületéből már meghaladja a 90 százalékot. Joggal mondhatjuk, hogy ■ a dolgozó parasztokkal folytatott hároméves tömegméretű eszmecsere célravezető volt: a parasztok óriási többsége ma már egyetért velünk abban, hogy nemcsak az iparban, a kereskedelemben, hanem a mezőgazdasági termelésben is a szocialista út a szükséges, a jő. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a szocialista szövetkezeti mozgalom hatalmas erővel vonzza magához a paraszti tömegeket. Az ipar területén is fejlődésről beszélhetünk — folytatta, 1960-ban az állami és szövetkezeti ipar termelése a tervezettnél gyorsabban — 13 százalékkal — emelkedett. Az egy munkásra eső teljes termelés értéke az előző esztendőhöz viszonyítva 6 százalékkal nőtt. Államháztartásunk helyzete kielégítően alakult. A költségvetés mérlegében kétmilliárd forint bevételi többlet jelentkezett. Számottevően nőtt a lakosság vásárlóereje is: a kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal haladta meg az előző évit. Megfelelők az árukészletek Is: 1960 december 31-én minden forgalomban levő száz- forintosra kétszázhét forint értékű árukészlet jutott. A forint iránti bizalomra jellemző, hogy az elmúlt évben háromszázezer új takarékbetétkönyvet váltott ki a lakosság és a betét összege másfélmilliárd forinttal nőtt. Nyers Rezső a továbbiakban a múlt évi gazdálkodás néhány hiányosságát tette szóvá. Meeemlítette például, hogy az állami és szövetkezeti vállalatok — jóllehet túlteljesítették terveiket —nem használták fel vállalati tartalékaikat a termelékenvség ívelése, « gazdaságosság érdekében. Ipari vállalataink egészében teljesítették ugyan múlt évi exporttervüket, de az exportra szánt termékek gyártásánál tapasztalható tervszerűtlenség olykor neA továbbiakban az idei költségvetés főbb előirányzatait ismertette. Hangsúlyozta, hogy az 1961. évi állami költségvetés népgazdaságunk további előrehaladását tükrözi. — 1961-ben a növekvő termelés és áruforgalom következtében tovább bővülnek az állam központi gazdálkodásának keretei. A költségvetés fő összegét a tavalyi előirányzatnál magasabban, — hetvenhat milliárd forintban irányozzuk elő. Az emelkedés a múlt évihez képest jelentős. A többletek nagy részét az állami vállalatok pénzellátásának növelésére és nemzetközi kötelezettségeink teljesítésére kell felhasználnunk. Költségvetésünk azt mutatja, hogy népgazdaságunk fejlődésének grafikonja felfelé ível. — A költségvetési bevételek és kiadások szerkezete úgy változik az idén, hogy nő áz állami vállalatok és szövetkezetek befizetéseinek hányada. 1961-ben a költség- vetés összes kiadásainak hu- szonötegészegytized százalékát irányoztuk elő állami beruházásokra, hétegésznyolc- tized százalékát az állami vállalatok forgóeszköz-szükségleteinek kielégítésére, hu- szonhétegészháromtized százalékát pedig szociális, egészségügyi és kulturális kiadásokra. Az állami költségvetés ugyan közvetlenül nem fejezi ki, hogyan alakul az állampolgárok életszínvonala, de a költségvetés és az élet- színvonal között mégis szoros összefüggés van. Költségvetésünk az 1961. évi népgazdasági tervre épül, s ennek megfelelően a munkások és alkalmazottak életszínvonalának stabilizálását irányozza elő olymódon, hogy az átlagbérek a tavalyinál ugyan kisebb mértékben, de nőnek, a szociális és kulturális kiadások emelkedése közvetve ez évben tovább javítja a dolgo- 'tMt £1 Veit. Nyers Rezső ezután kihez helyeztbe hozta külkereskedelmünket. Mezőgazda- sági termelésünk nem tartott lépést az ipari termelés növekedésével, s külkereskedelmi mérlegünk is valamivel gyengébben alakult a terveemelte, hogy költségvetési előirányzatok összeállításakor messzemenően érvényesítették a takarékosság, az észszerű gazdálkodás elveit. A bevételi előirányzat összeállításakor számításba kellett vennünk, hogy a lakosság befizetései a múlt évhez képest lényegesen csökkennek. Adó- és illetékbevétel címén például tavaly ötezerkétszáz- nyolcvan millió forint folyt be az államkasszába, az idén pedig háromezernyolcszáz- nyolcvanöt milliós bevételt tervezünk ezen a címen. A kiesés csaknem kizárólag a mezőgazdasági lakosság adóterheinek csökkenéséből származik. A bevételi előirányzatok teljesítése szempontjából rendkívül fontos a vállalatok jó gazdálkodása, Költségvetésünk az előző évi eredményekhez képest az állami vállalatok nyereségének A pénzügyminiszter ezután részletesen foglalkozott a termelékenység alakulásával. Hangoztatta, hogy az idei tervek szerint országos átlagban el kell érni: a termelés kétharmad részben a termelékenység, egyharmad részben a létszám emelkedésével növekedjék. Ezen a téren elsősorban az állami és munka- fegyelem javítása hozhat jelentős eredményeket. A termelékenység mutatói javításának fontos eszköze az anyagi ösztönzés is — a nyereség- részesedés, a vállalatfejlesztési és egyéb alap, a prémium. Ez utóbbival kapcsolatban azonban megjegyezte, hogy a prémium sokhelyütt fizetéskiegészítéssé vált, s premizálási rendszerünk nem mondható tökéletesnek. — A termelékenységi és önköltségcsökkentési tervek érdekében folytatni kell az üzemekben a helyes és korszerű munkanormák kialakítását — fontos azonban, hogy a normákat se mechanikuzettnél. Beruházási rendszerünk fejlődött, de sok olyan kisebb beruházáshoz is hozzákezdtek, amelynek folytatására és gyors befejezésére nincs biztosíték. jelentős, — hategészhattized milliárd forintos növekedésével számol. E növekedés legfontosabb forrása kétségtelenül a termelékenység növelése és az önköltség csökkentése. Az előirányzat szerint a vállalati többletnyereség több mint hatvan százaléka, mintegy négymilliárd forint az önköltség csökkentéséből, s csaknem negyven százaléka a termelés, a forgalom bővüléséből adódik. Fontos feladat tehát, hogy kiaknázzuk a termelékenység és önköltség mutatóinak további javítását, jól kihasználjuk mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben a termelés növelésének lehetőségeit; növeljük a kivitelre alkalmas gazdaságos áruk termelését; tervszerűbb, össz- pontosítottabb beruházási politikát folytassunk, s javítsuk az ipari vállalatok készletgazdálkodását, növeljük a befejezett termékek arányát. san igazítsák ki, hanem gondos vizsgálatok alapján, a műszaki és szervezési adottságoknak megfelelően. Felhívta a figyelmet a műszaki színvonal emelésének nagy jelentőségére. Ebben nagy segítséget nyújt az 1960-ban kialakított műszaki fejlesztési alap rendszere is. A gépipari vállalatok tavaly például többszáz új gyártmány prototípusát készítették el, s vezették 6e, s a vegyiparban is jelentősen emelkedett a műszaki színvonal. 1961-ben már mintegy kétmilliárd forint összegű műszaki fejlesztési alap lesz a vállalatoknál, ami lehetővé teszi, hogy 2,2—2,3 milliárd forintot használjanak fel műszaki fejlesztési célokra. Nagyösszegű előirányzatok szerepelnek a költségvetésben a mezőgazdaság fejlesztésére is. Az idei költségvetés főbb előirányzatai A termelékenység, önköltség alakulása A mezőgazdasági beruházások értéke az idén 5,1 milliárd forint. Ebből többek között 4370 új traktor, 1050 új kombájnt, 250 pótkocsit, számos munkagépet kap mezőgazdaságunk. Az idén felépül a hódmezővásárhelyi hibridüzem. amelynek napi kapacitása 50 tonna lesz. A kedvezményes vetőmag-, talajjavítási- és szőlőtelepítési akciók állami támogatására 280 millió forint az előirányzat, s állami erőforrásokból 480 millió forint hitelt folyósítunk a szövetkezetek tenyészállományá- nak megalapozásához, s ezenfelül többszázmillió forinttal támogatjuk a termelőszövetkezetek szervestrágya- és műtrágyaellátását. Az állami gazdaságok 1960- ban legfontosabb termékekből túlteljesítették áruértékesítési tervüket. Eredményeik további javításához népgazdasági tervünk és állami költségvetésünk biztosítja a szükséges feltételeket. Az állami gazdaságok ösz- szesített eredménye a tavalyihoz viszonyítva 65 millió forinttal javul, s a tervezettnél nagyobb lehetőségek is vannak a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére. Ezek közé tartozik a mezőgazda- sági termelés szakosítása, amellyel például a Bikali Állami Gazdaság szép eredményeket ért el. Az állami gazdaságok a vezetés szakszerűbbé tételével is sokszázezer forint kiadástól mentesíthetik népgazdaságunkat A mezőgazdaság szocialista átalakításának' első szakasza most lezárul, s kezdetét veszi a megszilárdítás szakasza. A termelőszövetkezetek támogatására továbbra Is nagyösszegű hiteleket folyósítunk kedvező feltételekkel: 3,4 milliárd forint hosszú- és középlejáratú hi(Folytatás a 2. oldalon.) Antonin Novotny Szegedre érkezeti Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke szerdán délelőtt megkezdte vidéki körútját, elsőnek Szegedre látogatott el. A csehszlovák küldöttség különvo- nata pontban 11 órakor gördült be a csehszlovák, magyar és vörös színű zászlónkat díszített szegedi pályaudvarra. A vonatról lelépő vendégeket, Antonin Novotnyt, a csehszlovák küldöttség tagjait, s a kíséretükben lévő Marosán Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, Csongrád megye és Szeged párt és állami vezetői, köztük Török László, az MSZMP Csongrád megyei Pártbizottságának első titkára, ifj. Komócsin Mihály, a Szegedi Városi Pártbizottság első titkára, Papp Sándor, a Csongrád megyei tanács és Biczó György, a Szeged megyei jogú városi tanács VB elnökei fogadták. A csehszlovák államfőt az úttörők virágcsokrokkal köszöntötték. Antonin Novotny az üdvözlésére, a pályaudvaron megjelentekkel barátságosan kezet fogott, majd gépkocsikkal a küldöttség tagjai szállásukra, a Hungária Szállóhoz hajtottak. Novotny elnök és kísérete délelőtt látogatást tett a városi tanács székházában és baráti eszmecserét folytattak a megye és a város vezetőivel. A csehszlovák államférfiak ezután rövid sétára indultak a tiszteletükre csehszlovák, magyar és vörös zászlókkal, cseh nyelvű üdvözlő feliratokkal feldíszített városban. Szeged lakossága mindenütt lelkes tapssal, baráti szeretettel köszöntötte Antonin Novotnyt és kíséretét. Délben az MSZMP szegedi pártbizottsága és a városi tanács díszebédet adott Novotny elnök és kísérete tiszteletére a Hungária Szállóban. A vendégek a délutáni órákban ellátogattak a Szegedi Szalámigyárba és a textilművekbe, este pedig a Szegedi Nemzeti Színházban díszelőadást rendeztek tiszteletükre. (MTI) A csehszlovák sajtó a látogatás eseményeiről Prága (MTI). Csehszlovákiában kedden százezrek kísérték figyelemmel a televízió képernyője előtt Antonin Novotny és kíséretének találkozását a magyar dolgozókkal az Újpesti Egyesült Izzóban. A szerdai lapok is vezető helyen számolnak be a látogatás eredményeiről „A csehszlovák és a magyar nép szilárd barátságának nagy manifesztációja” — „Elmélyítjük baráti együttműködésünket” — „A szocialista tábor egységében van az erőnk’“ — ilyen és hasonló címek alatt közük a lapok Kádár Jánosnak és Antónia Novotnynak az újpesti üzemi nagygyűlésen elhangzott beszédét. A Rudé Právo kiküldött tudósítója riportjában számol be arról a meleg, testvéri fogadtatásról, amelyben a magyar dolgozók a csehszlovák nép vezető képviselőit részesítették. A lapok képeket közölnek az Operaház díszelőadásáról* a koszorúzás! ünnepségről, a magyar—csehszlovák tárgyalásokról és kiemeük, hogy a két párt vezetőinek megbeszélésén ismét megmutatkozott a nézetek teljes azonos* sága. Ne visszafelé, hanem előre tekintsenek A KÉK SÁL Építsünk családi házat
