Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-23 / 46. szám

SZOLNOK MEGFEJ NÉPLAP 19&1. .február 'Ä Az országgyűlés új ülésszakának napirendjén Folytatás az 1-ső oldalról.) telt Irányiunk elő a mező- gazdasági szövetkezetek számára, ebből 1950 millió forintot ki­fejezetten beruházási célokra. Továbbra is számítunk arra, hogy a szövetkezetek saját forrásaikból is beruháznak. A szövetkezetek túlnyomó többsége — csaknem 95 szá­zaléka -*■ elkészítette a múlt évi zárszámadását. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hpgy a szövetkezetek nagyobb része jól gazdálkodott, de mintegy tíz százalékuk nem működött kielégítően. Az idén el kell érni, hogy ezek a szö­vetkezetek már saját erejük­ből. rendkívüli hitelek nélkül is megálljának a lábukon. Ipari beruházásokra mintegy tizenhárom milliárd forintot irányoz elő a költségvetés A bányászatban megkezdő­dik a Pécsi Durvamosómű re­konstrukciója, mekezdik a termelést az ecsedi külfejté­sen, amely az ország legkor­szerűbb, legjobban gépesített külfejtése lesz. Bővitik a Pé­csi Hőerőművet, amely Pécs és környékének villamosener- gia-ellátását javítja, befeje­ződik a Salgótarjáni Acéláru­gyár hideghengerművének _ fejlesztése, valamint a Dunai évi 470 000 pár cipő. Elkészül a Diósgyőri Édesipari Gyár is. Jelentős összegeket biztosít a költségvetés a vízgazdál­kodás feladatainak megol­dására, az árvízvédelmi töl­tések fenntartására, folyam- szabályozásra és belvízvé­delemre. Folytatják a borsodi vízellá­tási rendszer, a pécsi és a Vasmű meleghengerművének beruházása. Korszerűsítik az Ikarusz Karosszéria és Jár­műgyárat. Az év végén már termel a Szovjetunióból fo­lyamatosan érkező 46 000 fo­nóorsós fonodái berendezés. Befejeződik a Kőbányai Tex­tilművek és a Kispesti TeX- tilgyár autamatizálását. Kor­szerűsitik és egy helyre tele­pítik a minőségi cipőgyár üzemeit; a többletkapacitás soproni vízmüvek, valamint a győri ipari vízmű építését, A közlekedés fejlesztését szolgáló beruházásokból más­fél milliárdnyi jut a MÁV dieselesítési programjának folytatására és a Budapest — miskolci vonal további villa­mosítására. Dieselmozdonyo­kat, villanymozdonyokat, sze­mélykocsikat szereznek be, a gépjárműállomány pedig 1700 tehergépkocsival, 330 autó­busszal és 5S5 teherautó- és autóbusz pótkocsival bővül. Kecskeméten új szálló épül. 46 ezer űj lakás A költségvetés kétegész- négytized milliárd forintot irányoz elő lakásépítésre. Eb­ben az évben negyvenhat- ezerszázötvennyolc lakás épí­tését fejezik be. Tizenhét- ezerszázötvennyolc állami erőből, kétszázkilencvenegy- ezer pedig magánerőből épül. Az állami erőből épülő laká­sok közül a szövetkezeti la­kások száma négyezernyolc- százötvenötre növekszik. A családiház-épftést és a tata­rozást az Országos Takarék- pénztár által folyósított ked­vező hitelekkel támogatja az állam. Erre a célra a tavalyi kilencszáz millió helyett az idén egymilliárd forintot irá­nyoz elő a költségvetés. Az idei beruházási prog­ram jelentős. Végrehajtásá­ra1, biztosítására a kormány úgy határozott, hogy az év elején nem osztja szét a teljes beruhá­zási keretet, hanem egy ré­szét a leggazdaságosabb­nak bizonyuló beruházások meggyorsítására tartalékol­ja. Hangsúlyozta: meg kell aka­dályozni a beruházási eszkö­zök szétaprózódását. Csök­kenteni kell a beruházások kivitelezésének idejét és ró eg kell akadályozni az előirány­zott költségek túllépését. — Nem szabad észrevétlenül elmenni például az olyan költségelszámolás mellett, — mint az Ajkai Kenyérgyáré. Az eredeti költségelőirány­zat hétegészhattized millió forint volt, — mire elkészült a gyár, kétszeresére emelke­dett; tizenötegészkilenctized millió forint lett a végösszeg. Sok javítani való van még a külföldről behozott gépek felhasználásánál is. A válla­latok készletgazdálkodásának tökéletesítése komoly anyagi erőforrásokat szabadíthat fel. Igen fontos tehát, hogy a vállalatok megfelelő kész­lettárolási normákkal ren­delkezzenek. A szociális, az egészségügyi és kulturális kiadásokra húszegészhéttized milliárd forintot irányoz elő a költ­ségvetés, az összes kiadá­sok huszonhétegészhárom- tized százalékát. Ha ezt az összeget arányosan felosztjuk az ország lakosai között, kiderül, hogy egy fő­re évente kétezerhetven fo­rint jut a költségvetés szo­ciális és kulturális kiadásai­ból. Az egészségügyi és szo­ciális kiadások előirányzata i a tavalyinál hét százalékkal magasabb. Ä gyógyintézeti ágyak száma ezerkétszázzal emelkedik, s így az idén el­éri a hetvenegyezerkétszázat. Bővítik az Orvostovábbkép­ző Intézetet, az Orvos Reuma és Fürdőügy Intézetet, a Csákvári és Mátraházi Tüdő­beteg Gyógyintézeteket, kor­szerűsítik és bővítik a sárvá­ri és a sümegi kórházakat.!] Számos városban épül új rendelőintézet, bővül az or­szágos mentő- és vérellátó 8 szolgálat. A társadalombizto-ji sításban részesülők száma el-® éri a négyegészöttized mil-jgj liót és a családtagokkal® együtt az év végéig a lakos-g ságnak közel kilencvenöt Éj százaléka már biztosított* lesz. A biztosítottak gyógy-fi szerellátására több mint egy- milliárd forintot, a betegségi készpénzsegélyekre 1.9 mii liárd forintot irányoz elő a|| költségvetés. Családi-pótlékra 1.3 milliárd forintot fizetünk ki. A nyugdíjasok száma eb ben az évben 651 000-re emel kedik. A szakszervezeti üdül tetést és a gyermeküdülte- tést 197 millió forinttal tá-1 mogatja az állami költségve-f tés. Egészségügyi és szociális^; helyzetünk összességében V Kedvező, bár a biztosítót-'- tak számának gyors emel-Ö kedése okoz nehézségeket. 1 Arra törekszünk, hogy egész-p ségügyi intézményeink fej lesztése fokozatosan nyomon kövesse a biztosítottak szá-, mának nagymérvű növeke­dését. Magyarország a 10 000 la-g kosra jutó orvosok számát! tekintve az európai orszá-8 gok nagy részét megelőzi. Jobban állunk például, mint; Anglia, Franciaország, Svéd-! ország, Finnország. Míg azon-1 ban Budapesten 35, addig vi-j déken csak tíz orvos jut lOj ezer lakosra. Az üres orvosi állások háromnegyed része is vidéken van. Különösen sok az üres orvosi állások száma; Borsod, Nógrád, Szabolcs és; Veszprém megyében. A tavalyinál 9.1 százalék-| kai magasabb összeget, 6 milliárd 952 millió forintot irányoztunk elő kulturális cé-fl lókra. Ebből 5625 millió fo-P rint az oktatási, 1372 millió forint pedig a népművelésig és egyéb kulturális feladatok,1 megvalósítását biztosítja. Az’ előirányzatok szerint pél-i dául az óvóda? helyek számátf 6700-al növeltük, s az óvodás korú gyermekek 31 százalé-i kát helyezzük el óvodában. Az aisófokú oktatási intéz­mények 835 új osztálytermet kapnak, s a két, vagy három­váltásos tanítás aránya 2 szá­zalékkal csökken, annak el­lenére, hogy a tanulólétszám a szokásosnál nagyob arány­ban emelkedik. További 500 iskolában bevezetik a gyakorlati oktatást, s 463 új általános iskolai napkö­zi otthont szerveznek. Az ipari tanulók képzésé­re 592 millió forintot, a kö­zépfokú oktatási intézmé­nyek működésére pedig 835 millió forintot irányoz elő a költségvetés. Hasonlóan nagy összeget, 734 millió forintot biztosítanak a felsőfokú ok­tatási intézmények fenntar­tására. Az év végére az egye­temi és főiskolai hallgatók száma a nappali tagozaton meghaladja a 32 000 főt, az esti és levelező tagozat hall­gatóinak száma pedig a 18.5 ezret. — Népművelési intézmé­nyeink fenntartására, a nép­művelés feladatainak megol­dására 552 millió forintot irá­nyoztak elő. 15 millió forint jut többek között a televí­ziós adóhálózat szélesítésére és az adósok műszaki szín­vonalának javítására. Előre­láthatólag az idén 2 300 000- re emelkedik a rádió-előfize­tők száma, s mintegy 160 000- re a televízió-tulajdonosok száma. Könyvtáraink fenn­tartására és fejlesztésére 135 millió forint áll rendelke­zésre. A tudományos kutatások költségeinek fedezésére a költségvetési szervek kereté­ből 800 millió forintot, a mű­szaki fejlesztési alapból fél- milliárd forintot, népgazdasá­gi beruházásból pedig 300 millió forintot — együttesen tehát 1,6 milliárd forintot biz­tosítanak. Államunk tovább­ra is jelentős támogatással segíti a művészeti intézmé- |nyek munkáját. Az Állami Operaház min­den látogatója például esetenként 21 forint, a Nemzeti Színház minden nézője 17 forint állami tá­mogatást kap. A színházlátogatók-számának növekedésére jellemző, hogy hazánkban száz ember közül évente 69 megy színházba, ugyanakkor Ausztriában csak 42, az NSZK-ban 36, Olaszor­szágban pedig 26. A költségvetés 123 millió forinttal járul hozzá a testne­velési és sportcélok megvaló­sításához, a védelmi kiadá­sokra pedig az összes kiadá­soknak 4,5 százalékát irá­nyozza elő. A tanácsok költségvetésé­vel kapcsolatban Nyers Re­zső hangoztatta: a kiadósok ugyanolyan növekedést mu­tatnak, mint az állami költ­ségvetés kiadásai. Az elő­irányzatokat az illetékes ta­nácsok javaslatai alapján ál­lították össze. A községfej­lesztési alapok 1,6 milliárd forintot tesznek ki. Az előttünk álló esztendőt politikai, de gazdasági és pénzügyi szempontból is bi­zakodóan ítélhetjük meg. Minden lehetőségünk meg­van arra, hogy idősz.erű gaz­dasági problémáinkat meg­oldjuk. A gazdálkodós ismert fogyatékosságainak felszámo­lásával olyan tartalékokat szabadíthatunk fel, amelye­ket feladataink megoldására hasznosíthatunk. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az 1961. évi állami költségvetés­ről szóló törvényjavaslatot fogadja el — fejezte be expo­zéját Nyers Rezső pénzügy- miniszter. A törvényjavaslat vitája A pénzügyminiszter beszé­de után dr. Dabrónaki Gyula, az országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottságának előadója szólalt fel. Elmon­dotta, hogy az ez évi állami költségvetést az országgyűlés bizottságai behatóan megvi­tatták, észrevételeikkel, ja­vaslataikkal, bírálataikkal se­gítették a költségvetési tör­vényjavaslat megalkotását. A Terv'- és Költségvetési Bizott­ság véleménye szerint a költ­ségvetés az ez évi népgazda­sági tervvel összhangban van, s pénzügyileg biztosítja an­nak végrehajtását. A továbbiakban kiemelte azt a tényt, hogy a törvényja­vaslat messzemenően tekin­tetbe veszi a mezőgazdaság szocialista átszervezését és költségvetésileg is alátámaszt­ja a szocialista mezőgazdasá­gi nagyüzemek további meg­szilárdítását, az árutermelés fokozását és ezzel egész né­pünk, szocialista társadal­munk gazdasági előrehaladá­sát. Ez az első olyan költség- vetési javaslat, amely a szo­cialista ipar mellett a ma­gyar mezőgazdaságot már mint szocialista mezőgazda­ságot veszi tekintetbe. Befejezésül a Terv- és Költségvetési Bizottság nevé­ben javasolta az országgyű­lésnek, hogy a költségvetést fogadja el, s indítványozta, hogy a törvényjavaslat álta­lános és részletes vitáját együttesen folytassák le. Ezután Friss István szólalt fel a költségvetési vitában. A hároméves terv teljesítésé­ről többi között megállapítot­ta, hogy a folyamatosan emel­kedő termelésből nemcsak a lakosság fogyasztásának nö­velésére jutott, hanem nö­vekvő mértékben beruházá­sokra is. Miután a fejlődés ál­talában sokkal gyorsabb volt a tervezettnél, indokolt volt, hogy a beruházásokra is jó­val több erőt es eszközt for­dítsunk. összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy az elmúlt három év igazolta pártunk és kormányunk céljait, módsze­reit, Nagy sikerek vannak mögöttünk társadalmunk szo­cialista átalakításában és a termelés, s különösen az ipa­ri termelés fejlesztésében egyaránt A szocializmus építésében korábbinál gondosabban vi­gyázzunk arra, hogy felmér­jük erőinket és a kitűzött cé­lok mindenkor arányban áll­janak az erőkkel. Az a mód­szer, amelyet alkalmazunk, a szocializmus építésének a marxista—leninista tanítá­sokban lefektetett módszere. Ezt a korábbinál átgondoltab­ban, rugalmasabban, s egy­ben következetesebben alkal­mazzuk. Kiéleződött a helyzet a Közép- afrikai Államszövetségben Salisbury (MTI). Né­hány órával aztán, hogy Mac- leod angol gyarmatügyi mi­niszter az alsóház ülésén is­mertette azt a Középafrikai Államszövetségnek szánt sze­rény alkotmánytervezetet, amelyre az Észak—Rhodézia jövőjéről tárgyaló kerekasz- tal-értekezlet kudarca után szánta el magát az angol kor­mány, Welensky szövetségi miniszterelnök rádióbeszédé­ben utasította el ezt a megol­dást — jelentik a nyugati hírügynökségek. Az államszövetség kor­mányát kétórás rendkívüli ülésre hívták össze a londoni hírek után. s ennek végezté­vel riadókészültségbe helyez­ték a Salisburyban és Bula- wayoban állomásozó csapato­kat, behívták a tartalékosokat. A sál arcomat csiklandozta. Mintha leheletkönnyű, finom illat szállt volna belőle — felgyújtotta képzelete­met. Fiatalságot idézett, gyenge női vállat — igen, ezt az amulettet csak egy leány adhatta az őrnagynak, valaki, akit megigézett ez a nyugodt márványarcba vésett hősies­ség és harci akarat. F elkönyököltem. Az őrnagy aludt. Nyugodt, fáradt arca sehogyan sem illett ebbe a képzeletem rajzolta keretbe. Egyszerű katonaarc volt, a le­vegő derék munkásáé, aki tartalékból vonult be és alig­ha kelthetett efféle érzéseket akár a legromantikusabb lányban is. Más látszott valószínűnek: emlékeztem, va­csoránál futólag megemlítette, hogy amilcor ehhez az ezredhez áthelyezték, sikerült hazalátogatni, de senkit sem talált otthon, mert a veszélyeztetett városból min­denki eltávozott. Elképzeltem, amint belépett az elhagyott fészekbe, ahol minden ismerős, minden a szeretteire emlékezteti, ahol most minden hideg és kihalt, a szétszórt holmik szomorú látványa kapkodó csomagolásról árulkodik; s ahol csak az emlékek kísértenek, a békés élet, boldog reménykedés, meghitt gyengédség és meleg emlékei, amit hasztalanul keres vagy legalábbis nem egyhamar talál meg újra... Láttam, amint ott áll a szoba köze­pén, körülnéz, s az ajka keményen összezárul; szemé­ből talán könnyek peregnek, harag és bánat könnyei, s ahogy csendesen felveszi az első kezeügyébe eső holmit, ezt a világoskék sálat, a vesztett múlt leheletkönnyű foszlányát. Ki tudja, még hány változatot el nem képzelnék — de az őrnagy megmozdult és felnyitotta szemét. — Az ördögbe is, de nagyon húzza a lóbört — szó­lalt meg, látván, hogy én is fenn vagyok. >— Bizisten rosszabb az ágyúzásnál... Ilyen fene hangosan... Azarjanc horkolt; nagyon kifáradt a csatában. Néha eftV-egy hangosabb horkantás után hirtelen elcsöndesül1 mintha ő is elcsodálkozva hallgatná saját horkolását. A közelben becsapott egy lövedék, erre álmában felordí­tott, mint egy háborgatott fe.nevad — azután rákezdte megint. — Nem, nem lehet aludni — sóhajtott az őrnagy. — Ne szívjunk el egy cigarettát? Rágyújtottunk, s halkan megeredt a beszélgetés, fej­tei mellett, az a fajta társalgás, amikor sem ágyúdörgés sem a robbanások zaja, sem a szomszédunk horkolása nem akadályozhat, hogy megértsük az érzés fűtötte sza­vakat. * Csatában s az örökös harci készültségben a katonák­nak nem jut idejük rá, hogy érzéseikről beszélgessenek amelyek igazgyöngyként, sűrű, tiszta cseppekben üleped­nek le a lélek legmélyén. Ám a szív él és vágyakozik szomjúhozza az álltaimat, hogy valaki előtt feltárhassa ki nem mondott titkait. Így esik aztán, hogy ha akad valaki, odatévedt vendég, aki hajlandó reggelig elhall­gatni őket — földfedezékben, ágyudörgés közepette futóárokban, a támadás előtti éjszakán, vagy egy csatá­ba induló hajó fülkéjében — csendes beszélgetés során bizalommal és örömmel megnyílnak a katonaszivek Szép mélyükben olykor aztán olyat lát az ember, amitől minden megvilágosodik, a katona és hőstettei új fényben ragyognak. Fellebben a fátyol egy-egy hőstett megszüle­tésének titkáról, és minél jobban megismerjük est g ttt­Leonyid Szobolev: A KEK SÁL A vadászgépek leszálláshoz közeledtek. Egyikük­nek pilótafülkéje felett kék sál lengett, mint hosszú, keskeny lobogó. Lovagregényeket jutta­tott eszembe, ifjúkori olvasmányokat: így száguldott harcba a talpig páncélos vitéz, s lairdforgató jobbjára kötve vitte halálba vagy diadalra szíve hölgyének szen­tül őrzött színeit. Megmosolyogtam ezt a romantikus látomást. Ez a sál is csak olyan, mint a többi: minden repülő puha selymet csavar a nyakára, nehogy a zubbony vagy a kabát gallérja felhorzsolja. Ennek a pilótának bi­zonyára sokat kellett a fejét forgatnia harc közben. Így is volt. Messerschmidtek támadták meg a haza­térő .rajt; mindenfelől jöttek, és a századparancsnok- őrnagy nyakán kibomlott a sál. Egy gépet sikerült elta­lálnia, de az eredményt nem láthatta: Azarjanc segítsé­gére kellett sietni. A másik gép üldözése közben újabb ellenséges repülőteret fedezett fel, és most azt ajánlotta az ezredparancsnoknak, hogy másnap, még a hajnali sötétség leple alatt, üssenek rajta a németeken. A repülőgépeket biztonságba helyezték (közvetlen közelünkben húzódott a front), és a fedezék felé indul­tunk. Mosolyogva beszéltem az őrnagynak a hajdani vi­tézről és szépséges hölgyéről. Rámnézett — szemében, amelyet odafönt vörösre fújt a szél, még a harc tüze égett — és elmosolyodott. Arca a kék sál habos kereté­ben, így sisak nélkül idősebbnek látszott. Túljárhatott már a negyvenen. Vacsora közben az imént lezajlott légi csatáról folyt a szó; a repülők megerősítették, hogy az őrnagy által eltalált gép derelcasan belefúródott a földbe; majd eszükbe jutott a kibomlott sál és jókedvűen élcelődtek rajta. — Egyszer még kihúz a gépből, mint egy ejtőernyő — mondta az ezredes. — Minek neked egy egész végre való? — Jólesik — felelte az őrnagy. — Ügy forog benne az ember feje, mint egy csapágyban. — Mironov meg valami harisnyával röpköd. Felezd meg vele a kendődetl — Esküt nem felezünk, ezredes elvtárs — mondta az őrnagy félig tréfásan, félig komoly hangon. — Majd ősz- szetűzöm valahogy. — Ez ugyanis amulett, ezredes elvtárs — nevetett Mironov. — Az őrnagyunk ezzel harcol, ezzel alszik, sőt még a fürdőbe is ezzel jár. öreg pilóta, meg kell érteni. Hajnali ötre tűzték ki a felszállást, valamennyien nyugovóra tértünk. Az őrnagy mellé kerültem. Elalvásra készülőben csakugyan gondosan összehajtogatta a sálat és a feje alá tette. Az asztalon égett a lámpa; lángja olykor kicsapott az üvegből, a fedezék deszkaburkolatára zizegve perme­tezett a homok: nehéz ágyúkkal lőtték a repülőteret. A ka­tonák megszokták ezt a bölcsődalt és nyugodtan aludtak mellette; valaki horkolt, olyan hangosan, hogy olykor még a robbanások zaját is túlharsogta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom