Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-03 / 29. szám

ULAQ PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK XII. évfolyam, 29. szám Ára SO fillér 1961. február 3, péntek Szolnok általános rendezési tervéről tanácskoztak Hogyan fejlődik húsz év alatt a megyeszékhely? Kilencszáz év során Szolnokot tizennégy ízben ron- íálták meg súlyosabban háborús események. Azokban az dőkben az újjáépítés szervezetlenül történt; a tőkés kor- zakban sem szabta meg senki a városfejlesztés irányát, lapjainkban, a szocializmus alapjainak lerakása idején zükségessé vált leszögeznünk: adottságaink, lehetősé­geink birtokában milyen irányt szabjunk a megyeszék­hely további fejlődésének. Lényegében tudjuk, mit kivá­lunk s mit kell építenünk az elkövetkező húsz évben. Tegnap arról tanácskoztak a városi tanácsháza nagyter­mében, hová helyezzük el annak idején a tervezett létesít­ményeket. A megbeszélésen sokakkal együtt megjelent Sípos Ká­roly, az MSZMP Szolnok vá­rosi bizottságának titkára; dr. Sállá Ferenc, a megyei tanács VB elnökhelyettese; Soós Ist­ván, az MSZMP MB munka­társa; Rózsás Frigyes száza­dos, a BM Szolnok járási és városi kapitányságának veze­tője; Perczel Károly, az Épí­tésügyi Minisztérium város- és községrendezési főosztályá­nak vezetője s helyettese Ju* húsz Miklós; Lux László, a VÁTI főmérnöke, továbbá a tűzoltóság, a MÁV, a TI- TÁSZ, a VÍZIG, a Hazafias Népfront képviselője. A tanácskozást Kapás zsó, a Szolnok városi tanács VB-elnöke nyitotta meg. Fontos sZerep jutott az ér­tekezleten a megyeszékhely közlekedési kérdéseinek. -— Mint forgalomszámlálási ada­tok bizonyítják, Szolnokon a járműforgalom 54 százaléka (!) — kerékpár. Az olcsó és népszerű közlekedési eszköz további elterjedésével feltét­lenül számolni kell, ezért látszik szükségszerűnek a főbb útvonalak mentén ke­rékpárutak létesítése. Mind a temetői, mind a ré- kasi rámpánál sürgető egy- egy felüljáró építése. — Az utóbbi helyen reggel hattól este nyolcig átlagosan tíz és félórán át zárva a sorompó. Mivel nyilvánvaló, hogy a következő években a vasúti forgalom is növekszik, szá­molnunk kell azzal, hogy maholnap csak „átszökni” lehet a rövid időre fel-f elnyi­tott sorompón. Szakemberek számítása szerint a két felül­járó építési kiadásai mintegy öt esztendő alatt megtérül­nének. Az értekezés szünetében beszélgethettünk Kapás Re­zső elvtárssal s Pélyi Ferenc­cel a városi tanács főmérnö­kével. Mindketten egyetér­tettek abban, hogy a tegnapi megbeszélés nagyfontosságú; az azon hozandó elvi döntés — a felsőbb szervek jóváha­gyása után — valóban két évtizedre határozza meg a fejlődés irányát. — Pontosan meg kell álla­pítanunk többek között, — így Kapás elvtárs, — mely negyedekben célszerű emele­tes házakat építenünk, mer­re kívánatosak inkább a földszintes családi házak, Ma még több utcában építési ti­lalom áll fenn; erre azért van szükség, nehogy esetleg új épületeket kelljen lebon­tanunk a városrendezés so­rán. Megjegyzem, épp a mai tanácskozás eredményeként remélhető, hogy rövidesen többhelyütt feloldhatjuk az építési tilalmat. Pélvi Ferenc főmérnök a közlekedés alakulásáról szólva megjegyezte: kevés a valószínűsége annak, hogy a megyeszékhelyet megkerülő, kitérő utat kellene építeni sok-sokmilliós költséggel. A forgalomszámlálás adatai szerint ugyanis a városba érkező járművek alig öt-hat százaléka átmenő. A közle­kedés zavartalansága, bizto­sabbá tétele érdekében cél- . szerűbbnek látszik, hogy az i eddiginél nagyobb arányban I kapcsolják a forgalomba az| Ady Endre utcát, a Mártírok útját. Az előbbit helyenként szélesíteni, vonalát egyene­síteni is szükséges. Már ma is eldöntött kér­désnek tekinthető, hogy a Beloiannisz utca nyomvona­lát nem változtatják meg; árkádosításra nem kerül sor. A szakemberek arra törek­szenek, hogy minden problé­mát a lehető legkisebb költ­séggel, kevés bontással, töbo építéssel oldjanak meg úgy, hogy az legalább húsz évre kielégítő megoldást eredmé­nyezzen. A tanácskozás lapzártakor még tart; az elvi döntés is­mertetésére annak idején visszatérünk. .Hlllllilllllllllilllllllllli 'Thai diäfnuttkßan: Termelőszövetkezeti élet A város pereme iiilllllllYlUllliilllUilllllliilllillillillltlIllllllllllllliii.. Dr. Magyari András rektor előadása Jászberényben Csütörtökön nyitották meg Jászberényben a jászsági mezőgazdasági szabadakadé­miát. Az első előadást dr. Magyari András, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rek­tora, a biológiai tudományok doktora tartotta meg, a ma­gyar állattenyésztés feladatai­ról. Magyari elvtárs előadá­sára lapunkban visszatérünk. Negyvennégyezer tonnával több műtrágya A Borsodi Vegyikombinátban az idén 44 ezer ton­nával több műtrágyát gyártanak mint tavaly. Tovább bővül a szintézis üzem és a savüzem is, A folyékony ammóniát eddig 28—30 köbméteres tartályokban tárolták, de már építik a négy darab 150 köbméteres gömbtartályt. A képen: üzemben a műtrágyaraktár. Jelentős újítások a Járműjavítóban A Szolnoki Járműjavító Vállalatnál járunk műhelyről műhelyre. Az üzem össz- munkáslétszámának jelentős hányada újító. — Tavaly a korábbi évek­hez viszonyítva vállalatunk­nál jelentős mértékben emel­kedett az elbírálásra benyúj­tott újítások száma és decem­ber 31-ig meghaladta a 230-at. Ebből 109 javaslatot fogadtunk el — magyarázza Romvári Károly újítási elő­adó. Újítóinknak az elmúlt évben 46 ezer 326 forintot fi­zettünk ki. 374 EZER FORINT ÉRTÉKŰ MEGTAKARÍTÁS A termelékenység növelésé­nek, az önköltség csökkenté­sének velejárója a kulturált és egyúttal könnyebb munka. Régebben a kikopott ütköző­tokok szájnyílását igen költ­séges el' írással — hegesztés­sel újították. Az üzem három dolgozója — Tóvízi László, Niebelr Mi­hály és Kelemen János — olyan szerszámot konstruált, melynek segítségével sokkal könnyebben — aránylag ke­vesebb munkaóra ráfordítás­ijai Javíthatók a meakonott ütközőtokok szájnyílásai. Tó- víziék — csaknem 54 ezer fo­rint értékű — újítása kis há­nyada annak a 374 ezer forin­tos megtakarításnak, amit az elmúlt évben üzemi szinten hozott az újítómozgalom. MÜANYAGTÁRCSÁS DARABOLÓ A vállalathoz naponta több mozdony kerül felújításra. A generáljavításnál — elenged­hetetlenül fontos — a moz­donycsövek és az idomvasak darabolása. Régen ezt a mű­veletet vágópisztollyal vagy esztergapadon, de leginkább kézi erővel — vasfürésszel végezték az üzemben. Tóth László —■ a helyi adottságoknak megfelelő — műanyagtárcsás daraboló! készített. Romvári elvtárs szívesen beszél Tóth László újításáról: A gép elvi működése: a magas fordulatszám, illetve a kerületi sebesség, a tárcsa szélességének megfelelő mé­retet olvaszt ki a darabolan­dó tűzcsövekből vagy idom­vasakból. A centripetális erő a kiolvasztott anyagot kirö- Díti. s ez a levesében elés. A műanyagtárcsás kisgép a fűrészgép vágási idejének egytizede alatt darabol. Az újítás alkalmazásával évente 22 ezer 573 forintot takarít meg a vállalat... Tóth László újítását a Járműjavítón kívül az ország 12 gépgyárában és legutóbb a Ceglédi Közleke­désépítési és Gépjavító Vál­lalatnál is hasznosították­ŰJ DUZZASZTÄSI ELJÁRÁS — A házi újításokon kívül — mondja Romvári elvtárs — szívesen alkalmazunk más üzemekben bevezetett — a javítási munkákat meggyor­sító javaslatokat. — Jó kapcsolatot alakítot­tunk ki más testvéri vállala­tokkal. Ez az együttműködés a kölcsönös tapasztalatcsere átadáson alapul. — Nemrég a kikopott üt­közővasak javításánál beve­zettük Horváth József főtech­nológus újítását. Lényege: a megvékonyodott ütközőket magas fokra felhevítjük, az­tán felhasítjuk és egy éksze­rű, egy kilogrammos anyagot verünk a hasításba. Aztán az esész munkadarabot sőzkala­páccsal, az ütközővasaknak megfelelő méretű odorokban kovácsoljuk a kívánt átmé­rőre. — Horváth József újításá­nak alkalmazásával éves szinten 56 ezer 791 forintot takarítunk meg. MIT MUTAT AZ ÚJÍTÁSI NAPLÓ? — kérdeztük végezetül Romvári elvtárstól. — Újítóink az elmúlt évekhez hasonlóan kezdték 1961-et. Az üzem munkásai januárban 27 javaslatot nyúj­tottak be. A kiértékelés még nem történt meg, de számos — mint például Korom Pál mérlegszerelő javaslata is — elfogadást nyert. Az előkal­kuláció szerint Korom Pál újításával évi tízezer forintot takaríthatnak meg a mérleg­javító műhely dolgozói. — Egy másik újító: Biró Ferenc javaslata, a régi, kiselejtezésre kerülő alsóser- penyős mérlegek „felújításá­val” éves szinten 50 ezer fo­rint értékű anyagot takarít- hatunK meg. Az alsóserpe- nyős mérlegek elévültek, de a mérőkar átalakításával ezek a régi mérőeszközök is modernizálhatok. Biró Ferenc javaslata alap­ján a mérlegjavítók eddig már 18 mérleget felújítottak. Tanulnak az üzemi munkások Ha vizsgáljuk megyénk üzemeinek ötéves tervét, ta­nulmányozzuk műszaki fej­lesztésre vonatkozó program­jukat, megállapíthatjuk: az üzemek automatizálása, a fej­lett technológia alkalmazása, a korszerű termelési módsze­rek bevezetése mind több és több szakértelmet, szaktudást követel. Üzemeink vezetői, dolgozói érzik ennek szüksé­gességét és tudják, hogy csak jó! képzett, ismereteit állan­dóan fejlesztő szakmunkás­gárda képes a program meg­valósítására, az ötéves terv célkitűzéseinek végrehajtásá­ra. A tanulási kedvet mutatja, hogy megyénk ipari üzemei­ben és ipari jellegű vállala­tainál 25 munkásalcadémia működik. A népszerű oktatá­si forma tematikáját úgy ál­lították össze, hogy a műszaki ismeretek bővítése mellett világnézeti és általános isme­reteket is kapjanak a hallga­tók. Követésre méltóan szer­vezték meg a munkások aka­démiáját pld. a Szolnoki Pa­pírgyárban. Tizenkét témából álló előadássorozatot iktattak programba. A továbbképzés­ben részt vevő munkásokkal tudományos szinten megis­mertetik a papíripar nyers­anyagait, a gyártással kap­csolatos technikai kérdése­ket. Foglalkoznak az energia­takarékossággal és más szak­mai kérdésekkel. Külön elő­adást tartottak a kommunista nevelésről. Havonta két elő­adást tartanak és azokat egy- egy alkalommal ötven-hat- van munkás látogatja. A pa­pírgyárban működik továbbá műszaki kör is, amely első­sorban a műszakiak szakmai továbbképzését szolgálja. A kör foglalkozásain reflektor- fény alá vették, többek kö­zött a Dunai Szalmacellulóz- gyár technológiáját. Élmény- beszámolót tartottak a cseh­szlovákiai testvérüzemek munkájáról, technikai fejlő­déséről. Foglalkoztak az energiatakarékossággal és más szakkérdésekkel. Nagy látogatottságnak ör­vend a szakoktatás, nevelés a martfűi Tisza Cipőgyárban is. Több műszaki tárgyú elő­adást tartottak és többek kö­zött megvizsgálták: hol tart cipőiparunk a világszínvonal­hoz képest. Az Alföldi Kő- olajfúrási üzem dolgozóinak tanfolyamain is elsősorban az új műszaki ismeretek elsajá­títása kerül előtérbe. Szinte valamennyi munkahelyükön működnek tanfolyamok, aka­démiák. A Törökszentmikló­si Mezőgazdasági Gépgyárban arra is gondoltak, hogy a munkások közelebb kerülje­nek a mezőgazdasághoz. Né­hány agrártudományi elő­adást iktattak programba, amelyeken megvitatják: a mezőgazdasági termelés roha­mos fejlődése milyen új gé­peket kér az üzemektől. Örvendetes jelenség, hogy az ipari üzemek mellett az ipari jellegű vállalatok dol­gozói nagy számban vesznek részt szaktanfolyamokon. A törökszentmiklósi Baromfifel­dolgozó Vállalatnál, az Autó- közlekedési Vállalatnál, a Vágóhídon, a sütőiparnál ösz- szesen 35 kereskedelmi aka­démia működik. S most nézzük meg, mit mutatnak a számok? 1960 második felében 143 üzemnél és vállalatnál tartottak szak­mai tanfolyamokat és össze­sen 2513-an tettek vizsgát, szereztek szakmunkás bizo­nyítványt. Említésre mél­tó, hogy ma már nemcsak a férfiak, hanem a nők is ér­deklődnek a tanulás iránt. Ezt mutatja, hogy a szakmunkás vizsgát szerzettek között 849 nő volt a második félévben. A műszaki tárgyú előadá­sokból 77-et tartottak és eze­ket nem kevesebben, mint 2312-en látogatták. Az ipari tárgyú közgazdasági előadá­soknak 1379 hallgatója volt. összegezve: megyénk ipari üzemeinek, ipari jellegű vál­lalatainak dolgozói közül csaknem huszonkilenc és fél­ezren tanulnak, szakmai, po­litikai, gazdasági, ideológiai, ismeretterjesztő előadásokon, tanfolyamokon. És ez biztosí­ték arra, hogy lépést í árta­nak a fejlődéssel, megtudják oldani az elkövetkező hóna­pok, évek minden eddiginél nagyobb feladatait. Körei négyezer erő- és munkagépet javítanak ki a gépállomások megyénkben A rendkívüli őszi időjárás ! megyénkben is erősen pró­bára tette a gépeket. A gép- , állomások gépparkja a szoká- • sósnál jobban elhasználódott I és megrongálódott. Szolnok j és Jászkisér körzetében, va­lamint azokon a területeken, ahol a rizstermeléssel foglal­koztak, a gépek egyrésze el­süllyedt a felázott földeken. Ezeket most vontatják be a gépállomások javítóműhelyei­be. A megye tizenhét gépál­lomásán január közepén kez­dődött meg az általános gép­javítás. Március közepéig 900 erőgépen és 2900 munkagé­pen végzik el a közép- és nagyjavítást. A traktorosok és a szere­lők minden lehetőséget meg­ragadnak, hogy helyileg pó­tolják a hiányzó alkatrésze­ket. Több gépállomáson a tengelyeket felhegesztik és újra esztergálják, ugyanígy a műhelyekben készítik el a bronzperselyeket is. A gép­állomások nagy segítséget kapnak a Szolnok megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalattól. amely gumi­kerekes járművek abroncsai­nak javítására szolgáló vul­kanizáló berendezéseket ké­szít a műhelyeknek. Az első berendezést a közeljövőben Kunhegyesen helyezik üzem­be. A gépállomások vállalkoz­tak a termelőszövetkezetek gépeinek kijavítására^ is. A közös gazdaságok eddig mint­egy 266 traktor felújítására jelentették be igényüket. A Túrkevei Gépállomás szervi z- műhelyében például elvégzik a környező tsz-ek tehergép­kocsijainak javítását is. 7 millió Hot ruliáztÉ be egy év alatt a karcagi Lenin Tsz (ag ai Megyénk egyik legna­gyobb közös gazdasága, a közel 11 500 holdas karcagi Lenin Termelőszövetkezet kedden tartotta zárszámadá­si közgyűlését. A kilencszáz- harminc tagot számláló ter­melőszövetkezetben jól gaz­dálkodtak az elmúlt eszten­dőben. A mérlegbeszámoló­ból kitűnt, hogy 132 száza­lékra teljesítették az állam iránti kötelezettségüket. — Száz holdanként 178 ezer forint értékű árut adtak a népgazdaságnak. Nagy ösz- szeget, 7 millió forintot köl­töttek beruházásra. Négy millió forintért gépeket vásá­roltak. A gépesítés foka a tsz-ben jelenleg 75—80 szá­zalékos. összesen 54 frak­toregységgel, 15 Zetorral, 6 teherautóval és egyéb mun­kagépekkel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a Lenin Termelőszövetkezet országo­san is az elsők között van a gépesítésben. Az 1960-as év eredményei jelentősen növelték a tsz va­gyonát, amely ma már 55 millió forintot tesz ki. A tagság átlagjövedelme meg­közelíti a 15 ezer forintot, ehhez még hozzájön a ház­táji gazdaság bevétele, a föld járadék és különböző prémiumok összege. Az elő­legek levonása után kedden és szerdán 3,8 millió forintot kapott kézhez a tagság. w«*» cu i houljcjLm*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom