Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-18 / 42. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1881. február 1&. A kongói helyzet újabb fejleményei BEBLIN Csütörtökön este a Demok­ratikus Berlinben többezer dolgozó és mintegy száz af­rikai vendég résztvételével tiltakozó nagygyűlést rendez­tek, amelyen Herbert Warn- ke, a Német Szocialista Egy­ségpárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség el­nöke mondott beszédet. Han­goztatta, hogy a felbúj tók és a brüsszeli, a párizsi, a lon­doni, a New York-i és a nyu­gat—németországi bankokban i monopóliumokban ülnek. Herbert Wamke részlete­sen foglalkozott Hammarsk­jöld szerepével is és követel­te, hogy haladéktalanul tá­vozzék az ENSZ éléről. A nagygyűlés résztvevői Gizenga miniszterelnökhöz küldött táviratukban biztosí­tották a kongói népet arról, hogy a felszabadításáért fo­lyó harcában az NDK dol­gozói továbbra is támogatják. BECS Csütörtökön este hatalmas tömeggyűlést tartottak, — amelynek résztvevői elítél­ték Lumumba és társai meg­gyilkolását. A gyűlésen Fürn- berg, az Osztrák Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak titkára mondott beszé­det a szovjet­ünnepség Moszkvában -magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási aláírásának éyfordulóján egyezmény Moszkva (MTI). A Ba­ráti és Kulturális Társaságok szövetsége és a Szovjet-Ma­gyar Baráti Társaság pénte­ken este ünnepséget rende­zett Moszkvában a Szovjet­unió és a Magyar Népköztár­saság barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúj­tási egyezmény aláírásának 13. évfordulója alkalmábóL Az ünnepség elnökségében helyet foglalt a szovjet poli­tikai, gazdasági és kulturális élet több neves személyisé­ge. Az elnökség tagja volt Révész Géza moszkvai ma­gyar nagykövet. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Szakasits Árpád, az Orszá­gos Béketanács elnöke is. Az ünnepséget P. Szedosz- jev akadémikus, a Szovjet- Magyar Baráti Társaság el­nöke nyitotta meg, majd V. Sztriganov, az OSZSZSZK művelődésügyi miniszterének helyettese, a társaság veze­tőségének tagja mondott ün­nepi beszédet, — amelyben méltatta a 13 évvel ezelőtt megkötött egyezmény jelen­tőségét. Sztriganov szólt a magyar 1 i I nép gazdasági és kulturális építő munkájának sikereiről, méltatta a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt, a forradalmi munkás-paraszt kormány politikáját. Beszédét így fejezte be: Az országaink közötti gyü­mölcsöző politikai, gazdasá­gi kulturális kapcsolatok arról tanúskodnak, hogy a szovjet-magyar barátság ra­gyogó eredményeket hozott mindkét népnek. Barátsá­gunk erős és megbonthatat­lan, napról-napra tovább szi­lárdul, tovább fejlődik. A barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúj­tási egyezmény aláírása 13. évfordulójának előestéjén a szovjet emberek testvéri üd­vözletüket küldik a magyar népnek; új nagy sikereket kívánnak országa ragyogó jövőjéért vívott harcához, a szocialista társadalom építé­séhez, a nagy szocialista vi­lágrendszer országai egysé­gének és barátságának meg­erősítéséhez, a világ békéjé­nek megszilárdításához”. A nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszámoló után fel­szólalt Révész Géza nagykö­vet, aki a magyar dolgozók testvéri üdvözletét tolmá­csolta a szovjet népnek és méltatta a 13 évvel ezelőtt aláírt egyezmény jelentősé­gét. Az ünnepség második ré­szében — magasszínvonalú hangversenyt rendeztek. Révész Géza, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény megkötésének évfordulója alkalmából pénteken este előadást tartott a moszkvai televízióban. (MTI). Bd-Unt'ál A BALTI TENGERIG MUNKATÁRSAINK RIPORTSOROZATA AZ NDK-BÓ (6. folytatás.) Amikor Rostockban jár­tunk, még szinte az egész vá­ros a nemrég befejezett VI. Német Parasztkongresszusra emlékeztetett. Rostocki prog­ramunkban ipari üzemek és a kikötő megtekintése szere­pelt, mégsem tudtuk kivonni magunkat a kongresszus ha­tása alól. Beszélgetések köz­ben sok szó esett róla. Meg­tudtuk, hogy hónapok óta ké­szültek a parasztok erre, a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének befejezése utá­ni első kongresszusukra. A termelőszövetkezeti parasztok beszámoltak a kongresszuson eddigi eredményeikről és megvitatták: hogyan tovább. Sok sző esett a fiatal, na­gyobbrészt egy éves szövet­kezetek megszilárdításáról, a nők, a fiatalok bevonásáról, a gépek jobb kihasználásáról, a termelőszövetkezeti vezetők képzéséről. Elhatározták, hogy az 1961-es évet a „Jó szövetkezeti munka” évévé teszik. Erről beszélgettünk Messt- ling felé tartva az úton is né­met kísérőnkkel, aki tréfásan azt hajtogatta: most meglát­juk majd az ő Mezőhéküket. Barátunk ugyanis nemrégen járt Szolnok megyében, s igen nagy elragadtatással em­lékezett a mezőhéki Táncsics Tsz-ben látottakra. Nagyon kíváncsiak voltunk, s alig vártuk, hogy odaér­jünk. Egyszercsak feltűnt az autóablakból egy takaros ta­nyaközpont, mi több, egész kis falu — új házakkal, több hatalmas istálló és más épü­letek. — Ez az? — kérdjük. — Dehogy, ide még húsz ki­lométer Messt] ing — szól a válasz. — Egyébként is Messt- ling jóval nagyobb ennél — teszi hozzá. S utána elmondta — amiről későbbi utazásaink jába tartozik. A terület köze­pén fekszik Messtling, ezért volt alkalmas az új központ kialakítására. Nos, a kép, amely elénk tá­rult: több utcasor, emeletes A művelődési ház. során mi is meggyőződtünk —, hogy nagyon sok az új építkezés falun is. Szinte minden község határában egy új község épül fel. De Messt­ling nem egyszerűen új épít­kezés, hanem egyik mintája annak, amilyen majd — nem is olyan soká — a német falu lesz. Ilyen szemmel néztük mi is. A Neues Leben Termelő- szövetkezet öt kis falucska lakóiból alakult. (Általában néhányszáz lelket számláló községek vannak a környé­ken.) Területe 2400 hektár. Mint ilyen, az NDK-ban a legnagyobb tsz-ek kategóriá­in odem házakból, középütt egy szép kis tér, a tanácshá­zával, tsz-központtal, áruház- zaL A tér egyik oldalát telje­sen betölti egy hatalmas kul­túrház. Másik oldalát pedig az iskola. Ezenkívül van egy százférőhelyes óvoda-bölcső­de, kórház, étterem stb. A kórházról érdemes külön is szólni. Körülbelül húsz tsz, mintegy 6500 ember tartozik ide. Egy orvos, egy fogorvos, egy asszisztens és tizenkét szakképzett egészségügyi al­kalmazott dolgozik itt. Fel­szerelése — röntgentől kezd­ve egy sor gép és orvosi fel­szerelés *— lehetővé teszi, hogy minden kisebb betegsé­get, sőt kisebb operációt is helyben elvégezzenek. Ehhez harminchat kórházi ágy is van. A beteget csak akkor vi­szik járási vagy más közpon­ti kórházba, ha bonyolultabb műtétre vagy speciális szak- kezelésre (rák, tbc stb.) sző­rük Az ötéves tervben az ilyen falusi kórházak számát úgy növelik, hogy a jelenlegi 6500 helyett minden 2500 fő­re jusson egy orvos — s ez­zel együtt nő természetesen az ágyak száma is. Szinte halljuk az olvasó kérdését — mi is megkérdeztük —, hon­nan vesznek ennyi új orvost falura? A válasz: a „Neues Leben Tsz”-ből több fiatal ta­nul azzal a kötelezettséggel — mint ösztöndíjas — orvosi egyetemen, hogy tanulmányai végeztével oda visszajön. A kultúrházat valósággal megcsodáltuk. Méreteiben, külsejében olyan, mint a mi legszebb járási kultúrottho- naink. Elmondhatnánk a szá­mokat méreteiről, költségve­téséről, a szakkörök számát stb. E helyett talán egy adat, ami képet ad az ott folyó életről. A schwerini, berlini színházak egész szezonra- szó­ló program szerint látogatják a kultúrházat. Erre az idény­re a hétszáz férőhelyből négy­százat bérletben eladtak. S ta­lán még egyet: a kultúrház rendezvényeire négy autó­busz szedi össze a tsz dolgo­zóit, illetve viszi haza őket az előadás végén ... Iskola, kórház, kultúrház, utcasorok új házakkal. Mind­ez miből? A tsz építtette őket. Természetesen állami segítséggel, de 1959-ben az ál­lami hitelt már utolsó fillé­rig visszafizették. S tegyük hozzá: a Neues Leben Tsz nem ért el termelési rekordo­kat Csupán jól gazdálkodott. Terméseredményei a mi sze­münkkel nagyon jók, de a fejlett német mezőgazdaság termelési adatait ismerve, bi­zony csak átlagosak. íme né­hány példa: 100 hektárra jut 77 szarvasmarha, ebből 30 tehén — amit nagyon kevés­nek tartanak — 123 sertés, ehhez 14 anyakoca, 313 ba­romfi, 39 juh. Egy hektáron átlag 156 kiló húst, 700 kiló tejet, 384 tojást termeltek 1960-ban. Ugyancsak hektá­ronként 200 mázsa burgonyát és 324 mázsa cukorrépát ter­meltek. Ezek valóban nem rekord- eredménye,; az NDK mező- gazdaságába. Mi hát a titok, a sok beruházás forrása? Semmi más, mint az, hogy ki­sebb önköltséggel a munka magasabb termelékenységét érik el. Gazdaságuk majdnem teljesen gépesített. Érvénye­sülnek a nagyüzemi munka- szervezés összes előnyei. Gaz­daságukban biztosított a ta­gok jóléte is. Mintegy tíz márka jut munkaegységen­ként, ami átlagos havi jöve­delemre átszámítva az állat- tenyésztésben dolgozóknak 7—800, a növénytermelőknek pedig 4—500 márkát jelent. Cikksorozatunkban később még írunk arról, hogy ez mi­lyen életszínvonalnak fele1 meg. Addig annyit: a tsz hu szonegy tagjának van sze­mélygépkocsija ... (Folytatjuk.) Varga József — Palatínus Istvá A szövetkezeti falu látképe. ELISABETHVTLLE (MTI). Dayal, az ENSZ kongói képviselője a közel­múltban ultimátumban szó­lította fel Csombét, hogy szüntesse be a balubák ellen indított irtó—hadjáratát Dayal felháborodással ítél­te el, hogy a katangai fegy­veres erők tömegesen lemé­szárolják a törvényes kor­mányhoz hű balubákat. Mint az AP közli, Csőmbe arcátlanul visszautasította Dayal felszólítását, tagadta a vádakat, azt állítatta, hogy csapatai mindössze „rendőri tisztogató akciót” hajtanak végre a Katangái és Kaszait összekötő vasútvonal men­tén. BAKVANGA AFP jelentés szerint ka-| lodzsi, a délkaszai bányaál­lam Szakadár elnöke, csü-' törtökön indítványozta, hogyi Kongó alakuljon át állam-l szövetséggé. Kalondzsi ezen-|| kívül sürgette, hogy minél • előbb tartsák meg Elisabeth- villében a kerékasztal érte­kezletet,’* LAGOSZ Mint az AP közli, csütör­tökön tízezer nigériai tűnte-* tett az Egyesült Államok és' Belgium laoszi nagykövetsé-| ge előtt. A felvonulók gyász-j karszallagot viseltek és ha-, talmas Lumumba arcképet vittek magukkal. A tüntetők kövekkel bezúzták a két nagykövetség épületének ab-» lakait. A rendőrség közbe­avatkozott és könnyfakasztó gázzal szétoszlatta a tömeget. TOULOUSE A franciaországi Toulouse- ban nagyszámú diák tüntetett» a belga konzulátus előtt. a| rendőrök megpróbálták aj tüntetőket szétoszlatni, ősz-» szélütésre került sor és töb-]| ben megsebesültek. A ren-j| d őrség öt diákot letartózta­tott, U Ma tizenhárom éve aláír­I tak egy szerződést. Egyen­rangú országok, egyenrangú felek közötti szerződést. S a i betűk, sorok nyomán új gé­pek zakatolnak a Jászberé­nyi Fémnyomóban, végtelen­bevesző síkságon a hibrid­kukorica karcsú, zöld szárai nyújtóznak a magasba. Mér­nökök hajolnak a szovjet műszaki dokumentációk fö­lé, s a Volga—Don csatornán az óbudai nagy hajógyár büszkeségén, egy hófehér I motoroshajón fiatal szovjet házaspár ül, arcát a szélnek fordítva. Életrekelt a hivata­los papír, s ma már hosszú filmet lehetne lepergetni ab­ból a sok, apróbb-nagyobb eredményből, amely mind. e szerződés nyomán született. Ennek a filmnek néhány sze­rény kis kockáját villantjuk meg a mai évfordulón. • Martfűn történt. A „Bal­lada a katonáról” című fil­met vetítették. Két nap alatt több, mint ezren nézték meg. S a vele kapcsolatos pályá­zatra számos pályamű érke­zett. Javarészt fiatalok írtak és megható módon tettek hi­tet az emberiesség, a film mondanivalója és művészi céljai mellett. Az egyik pályázó abból in­dult ki, hogy hallott a film végén egy megjegyzést: „Szimpla szerelmi történet.” És a megjegyzést tevő húsz éves fiúnak szívhezszóló sza­vakkal magyarázta meg: Mivel és mennyivel több ez annál. Egy asszony leírja az életét, megírja, kiket vesztett el ő és családja a háborúban. Aztán levonja a tanulságot. De a többiek is bebizonyítot­ták, nem csak eszükkel, szí­vükkel is megértették a mon­danivalót. S a tiszta érzés hevében nagyszerű vallomá­sok születtek a gyermeki sze­rétéiről, a békéről, az embe­riességről. • Néhány olvasó a martfűi könyvtárból: Szűcs Imréné a 38-as műhelyből. Kedvencé Dosztojevszkij és Erenburg. Ugyancsak Erenburg a ked­vence Serfőző Józsefnénak, a 36-os műhely tűzőnőjének. A könyvtárosnő: — Előjegyzésre tudom csak kiadni Szimonov Nappa­lok és éjszakák című köny­vét, a Csendes Dont és Kuz- nyecov: A legenda folytatá­sát. Ez utóbbiról nagyon szeretnek beszélgetni a fia­talok. Az egyik kislány pél­dául elmondta: az tetszik neki, hogy a könyv nem szé­píti a dolgokat. Úgy írja le a szovjet embereket, amilye­nek. „Azóta még jobban sze­retem és tisztelem őket” — mondotta legutóbb. * Szovjet diákofc érkeztek Szolnokra. Az itteni gimna­zisták meghívták őket. Be­szélgettek az ottani tanulás­ról, sőt még a „diákstikliket” is elmesélgették egymásnak. Aztán kikísérték őket a város szélére, lakhelyükhöz. Beszél­gettek, halkan énekelgettek FILMKOCKÁK az életből az úton. A tanárok még az, iskola kapujából integettek utánuk. Azt csak jóval ké­sőbb tudták meg, hogy ami­kor kiértek a szovjet fiatalok szállásához, azok megfordul­tak és visszakísérték magyar barátaikat. Persze ők sem ad­ták alább, elkísérték őket is­mét. Nehéz volt az elválás. S így van ez akkor is, ha a ma­gyar és szovjet pedagógusokí találkoznak egymással. Jól négy kilométerre laknak o szovjet nevelők. De nem mu-l lasztják el a nem ritka talál­kozókon a város főteréig be­kísérni a magyar kollégákat. Ók sem bírják abbahagyni a tapasztalatcserét... • Néhány filmkocka. Nem o legfontosabbak közül valók] De azt világosan megmutat-» ják: kincset ér az olyan szer-, ződés, amely mögött nemcsak, technikai adatok, gépek,1 anyagok húzódnak meg, ha-\ nem két nép, igaz, baráti szí-|, ve is. HL T. ‘

Next

/
Oldalképek
Tartalom