Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-18 / 42. szám
IMI. február 18, SZOLNOK u£bf£i N£PLAP Útmutatás A tiszafüredi járási pártbizottság a napokban megvitatta a Járás tömegszerveinek, tömegmozgalmainak tavalyi tevékenységét. Megállapították: Mind az ifjúsági, mind a nőmozgalom s a Hazafias Népfront eredményesen dolgozott. Legtöbbet az emberek politikai nevelésében segítettek. Az eddigi eredmények alapján a további feladatokat is megjelölték a tömegszervezetek és tömegmozgalmak előzetes javaslatai alapján. FOKOZOTT GONDOT a termelőszövetkezeti tagok balesetvédelmére A megyei tanács mezőgazdasági osztályán tavaly ősz óta foglalkoznak a tsz-ek baleseti statisztikájával. A múlt év utolsó negyedévéről már vannak — egyelőre hiányos adatok. A tsz-ek ugyanis a baleseteknek legfeljebb 80 százalékát jelentik. Mindenesetre az adatok 80 százaléka is bizonyítja, hogy Egyre több áru kérői külföldre a vezsenyi kosárfonók termékeiből Vezsenyen, a kis Tisza- menti községben működik az ország egyik leghíresebb háziipari kosárfonó termelőszövetkezete. A vezsenyi kosárfonók kezei alól ma már Európa-szerte híres fonott bútorok kerülnek ki. A legnevesebb munkájuk a békési fotel, amely Hollandiától Bulgáriáig úgyszólván minden országban keresett cikk. A termelőszövetkezet 71 szorgalmas tagja az év első negyedében mintegy 20—25 vagon hajlékony fűzvesszőt dolgoz feL A hazai kereskedelemnek és a külföldi piacok részére ebből 2400 békési fotelt, 9000 gyermekfotelt, 500 gyermek asztalt és különböző fonott kerti garnitúrákat készítenek. komoly mulasztások történtek. A múlt év utolsó három hónapjában sérülések miatt összesen 883 munkanap esett ki. Megállapítható, hogy egyetlen nagyobb létszámmal dolgoztató vállalat, üzem, állami gazdaság, vagy gépállomás sincs, ahol olyan elhanyagolt lenne a balesetvédelmi munka, mint a termelőszövetkezetekben. A sérülések zöme elemi védelmi kötelezettségek elmulasztásából ered. — Például kiesik a kocsikerék (rossz karbantartás miatt), felborul a kocsi és néhány ember leesik, kezét, lábát, bordáját töri. Nagyon sok baj történik a gépek körül: daráló, fűrész, különböző hajtószíjak kapnak el emberi végtagokat, mert nincs felszerelve rájuk a védőrács vagy korlát. Elektromos berendezések kapcsolóit szigetelés vagy burkolat nélkül szabadon hagyják, emiatt igen sok embert ér áramütés. A jászberényi járás szövetkezeti gazdáitól egy millió forint vándorolt a takarékba A régi jászsági szólás azt mondta a pénz bőségével büszkélkedő emberről, hogy „pízre kel, pízre fekszik.” No, éppen ez mutatja világosan, hogy az ősök nem is olyan régen még eléggé bizalmatlanok voltak, mert pénzüket valahol az ágy környékén, sok esetben a szalmazsákban helyezték el. A mai termelőszövetkezeti gazda viszont bízik a magyar dolgozó nép államában és pénzét takarékba helyezi, ahol évenként 5 százalékot „íiadzik” is. Mondanunk sem kell talán, hogy a jászsági termelőszövetkezeti gazdák esze nem csupán „magától” fordult helyes irányba, hanem akadtak plyan lelkes, áldozatkész, fáradságot nem ismerő emberek, akik hétről hétre, napra együtt kovácsolták a szót a jómódban élő szövetkezeti tagokkal, a takarékbetét hasznáról. S a buzgón végzett meggyőző munka eredménye nem is maradt el, mert a jászberényi járás termelőszövetkezeteiben hamarosan Jelszóvá lett az, hogy „okos ember betétkönyvet vált.” Az Országos Takarékpénztár jászberényi fiókjának dolgozója, Gyöngyösi István fiókvezető elmondja, ml volt| a legcélravezetőbb „módszerük.” Ennek az a lényege,| hogy megjelennek a bőséges jövedelmet osztó termelőszövetkezet zárszámadó közgyű- ’ lésén, a tsz vezetőségével! egyetértésben felszólalnak, elmondják: miért előnyös, ha a tsz tag nélkülözhető pénzét takarékban helyezi el. De természetesen foglalkoznak kérdés népgazdasági jelentőségével is. A pusztamonostori Búzakalász Tsz zárszámadó közgyűlésén Sárossy Gyuláné szólalt fel az OTP részéről. Mi tagadás, a tagság kissé türelmetlen volt már, mindenki a pénzesboríték tartalmára volt kíváncsi, a „takarékos menyecske” azonban olyan fj ügyesen, talpraesetten érvelt | a takarékbetét „igaza” mellett, hogy 50 tsz tag mindjárt!! a helyszínen takarékkönyvet váltott, és összesen 80 ezer forintot helyeztek el benne. A jásztelki Tolbuchin Tsz zárszán adásán lg megjeleotek az OTP emberei. Eredmény: 64 fő, 200 ezer forintot helyezett el betétre. A jászboldogházi Aranykalász Tsz már az ősszel megérdemelte a „takarékos termelőszövetkezet” nevet, mert 220 emberük zsebét duzzasztotta betétkönyv. Zárszámadáskor újabb 280 ember váltott betétkönyvet úgy, hogy elmondhatjuk róluk: ahány tag, annyi betétkönyv. S.a betétkönyvek 95 százaléka tartós, azaz a pénzt 90 napig nem veszik ki, tehát a tulajdonos hosszabb idő múlva szándékozik felhasználni, addig pedig úgy véli: „Hadd fiadzon a bankban.” A jászboldogházi tsz tagok betétállományának teljes ősz- szege 800 ezer forint. A jászberényi járás termelőszövetkezeteinek zárszámadása óta több, mint egy millió forint vándorolt a takarékba, ami világosan mutatja, hogy a jól dolgozó tsz-ekben éppenséggel nincsenek szűki- ben a pénznek. Telmelőszövetkezeti parasztságunknak ez a jelentős pénzösszegekben megnyilvánuló bizalma fölér egy csendes népszavazással. A sok ' minden egyéb mellett ez az örvendetes körülmény is világosan bizonyítja: embereink szilárdan, teljes bizakodással követik munkás-paraszt kormányunkat Sikeres Toll a kocakihelyezési akció A Béke Tsi-ben tehát elkészült az idei terv, de megvalósítása nem lesz gyerekjáték. A gazdasági vezetők hamarosan nyakig lesznek a napi tennivalókban és ezek az égető problémák látókörükből kiesnek. Legfeljebb majd a zárszámadáskor elemzik ismét a hibákat, de akkor már késő. Mit lehet itt tenni? — Egyetlen egyet, azt, hogy a pártszervezet ezekre és az lyen szerepet töltenek be a tu- lan problémákra irányítsa a fő figyelmet. Erejével, tekintélyével gondoskodjék arról, hogy a „bizonytalan” helyett a „biztos” győzedelmeskedjék. Rengeteg múlik azon, hogy a Béke Tsz kommunistái milyen szerepet! töltenek be a tudat formálásában, mennyire igazítják munKájukat a legfontosabb kérdésekhez. Túlzás nélkül mondhatjuk — ezen az ötéves terv első esztendejének sikere múlhat A község általános iskolájának nyolcadik osztályos tanulói közül kettő kivételével mindegyik tovább akar tanulni. Máls természetű előjellel ugyan, de ebből következik, hogy a fiatalok ezután is elmennek és a tsz nem fiatalodik, hanem tovább öregszik, ' továbbra is nehézségeket okoz a tervek megvalósítása. C nnek az elkívánkozás™ nak ebben az esetben a szülői balhit és a téves életfelfogás az összetevője. — „Az íróasztalnál kezdődik az embey” — de még más is. A szövetkezet agronómusa szerint a gyerekek azt tanulják, hogy ez a . kor a nagy tettek kora. Képzeletüket foglalkoztatja, hogy valami nagy-nagy dolgot hajtsanak végre ők is. Ezt a nagy-nagy dolgot mindenütt elképzelik, csak éppen otthon nem. Miért? Mert a fiatalok a filmeken, a könyvekben kevés igazi, mai falusi eszményképet találnak. E tekintetben a napi sajtó kivétel. Lukaskin szovjet őrnagyról, aki sertéstenyésztőnek ment, a Népszabadságban olvashattunk, s a napi sajtó foglalkozik szinte rendszeresen a hozzája hasonló magyar munkahősökkel. Ilyen hősök Szászberken a Béke Tsz-ben is élnek, de ott a baj, hogy a gyerekek erről aligha tudnak. Ha valaki vonzón elmesélte volna nekik, hogy mennyi erőfeszítésbe került a régi öregeket meggyőzni arról, hogy a hízónak való jószágnak nyáron nem elég a legelés, hogy mennyire hasznos a területfelosztás, és a többi, jónéhányan kedvet kaptak volna az ilyen úttörő munkához. Más szót hirtelen nehéz találni, de itt is a tudatos, tudatformáló munka segít és néhány helyben alkalmazható ötlet. Mert az semmiképpen nem baj, ha a fiatalok tanulnak, de gondoskodni kellene arról, hogy legalább egy részük visszakerüljön a termelőszövetkezetbe. Hocvan? Úgy, hogy a tsz ösztöndíjat alapíthatna — ezt már sok helyütt meg is tették —, ennek az ösztöndíjnak l"nne visszahúzó hatása és mondanák, hogy lám, a tsz-ben is megalapozhatja a fiatalság a jövőjét — Az ösztöndíjhoz pénz kell, a pénzhez munka, a munkához nevelés. ^Vyan terv nem létezik, amelyikben nyoma lenne a bizonytalankodásból táplálkozó és végül már megkövesedett szokásoknak, téves felfogásoknak. Hiába lapoznánk fel a szászberki Béke Tsz tervét, nyomát sem lelnénk abban ízeknek a múltból ittmaradt is a paraszti életre még miniig ránehezedő jelenségeknek. 3 ezekkel azért célszerű fog- alkozni, mert a szocialista mezőgazdaság kereteinek létrejötte után ilyen tényezők is "ékezik egy-egy községben az ílőrehaladást, egy-egy tsz-ben i tervek valóraváltását. Odaértünk ahhoz a ponthoz, ahol » dolgozó parasztok tudatának ilyenértelmű formálása szóban, vagy írásban van nly fontos feladat és annyira sürgető, mint amPven sürgető ;s érett tennivaló volt 1939 avaszán Szolnok megyében a mezőgazdaság szocialista átszervezés* BsototM Pál Két év óta a termelőszövetkezeti állatállomány mind számszerűleg, mind pedig minőségben sokat fejlődött, a tsz tagok háztáji állománya nem éri el — még ma sem — a kívánt mértéket. Az Állatforgalmi Vállalat ezért indította be — múlt év áprilisában — a koca kihelyezési akciót. Elsődleges célja az volt, hogy a kocalétszámot növelje, másodsorban pedig az, hogy a vállalat a koca árának törlesztésére beadott süldőkből hízó alapanyagot nyerjen. Az akció — bár eleinte nehezen indult — végül mégis eredményes volt Ezideig 3800 kocát, illetve kocasüldőt igényeltek, illetve vettek át a tsz tagok. Legnagyobb sikere az akciónak a kunhe- gyesi járásban volt: a kihelyezett mennyiségnek majdnem felét, 1355-öt igényeltek. Megjegyezzük: a süldd— koca kihelyezési, hitelezési akció továbbra is tart, s annak előnyös voltát csaknem négyezer szövetkezeti gazda tanúsíthatja. Értékes ÚJÍTÁSOK ja- Hegyei Építőipari Vállalat műszaki gár- ható — két igen értékes gépet mutatták be dá;a időről időre értékes újításokkal teszi termelékenyeb- reknek, mely valószínűleg rö ú időn belő' bé a munkát. A napokban — az alábbi képeinken látr Uj SZTK rendelő nyílt Jászberényben A jászberényi Kossuth Lajos utcai új lakótelepen február 8-án új SZTK-rendelőt avattak. A modem, lakóépületben elhelyezett rendelő korszerű berendezéssel, hideg és meleg vízzel, valamint központi fűtéssel felszerelve várja betegeit Az új intézmény két orvosi körzetet lát el, s ezzel tehermentesíti a központi rendelőintézetet Bédei István tudósító szakembehódít. A biztos és a bizonytalan hiányt tavaly is érezte, az idén is érezni fogja. Akik elhagyták a falut, azoknak a többségére ma még a gazdaságnak szüksége lenne. Éppen azért, hogy a jó adottságokat kihasználva az idei tervet túlteljesítve bizonyítani lehessen: amelyik tsz-ben van elegendő munkáskéz, szorgalom, ott nincs többé félnivaló, mert a föld éppen olyan biztos ebben az esetben, mint az üzem. A vezetők mondogatják is ezt, sőt bizonyítják, de a múltból táplálkozó bizonytalanság kifog rajtuk. A tsz agronómusa a Jászsági Állami Gazdaság sóréseitől megkérdezte, menynyit keresnek havonta. Másfél normával 1700 forintot. — Kiszámította, hogy a tsz-ben jő néhány asszonynak volt ennyi jövedelme a háztájin kívül. Hiába. A sórések abból indulnak ki, hogy az ő 1700 forintjuk még többletmunkával is jobb, mert ezt az összeget akkor is megkapják, ha kisbalták esnek az égből. (Lehet-e ezek után vita, hogy milyen mérhetetlen előnyre tesz szert az a tsz, amelyik okos tartalékolással évről évre biztosítja a nagyjából azonos munkaegység értéket.) A szászberki Béke Tsz- ben a gazdák átlagos életkora 50 év körül van, de inkább ötvenen felül, mint alul. A fiatalok nemhogy elmennek, már el is mentek a faluból. Miért mentek el? — Vonzza őket a város. Ez így igaz, de csak félig igaz. — Az okok mélyebbek és rejtettebbek. Az elmenés fő okát nem a város vonzásában kell keresni, mert aki elmegy, az rendszerint nem a színházra, mozira, fényre és csillogásra gondol elsősorban, hanem arra, hogy pénzt keres. Ha esik, ha fúj, a kereset biztos. Ez az ösztönös törekvés a biztosra, azért tört fel elemi erővel a szászberki parasztokból is, mert a régi egyéni és a még régebbi summás cselédélet örökké bizonytalan volt. Tévedés azt hinni tehát, hogy a fiatalok a közös munka elől szöknek, ilyen is van, de' nem ez a jellemző. „Erid; fiam, pénzt keresni!” — mondják a szászberki tsz idős gazdái, mert él bennük a régen jogos, de ma már jogtalan rettegés, az, hogy a parasztember soha sem tudja milyen „veszedelem” éri. A Béke Tsz a munkaerőParkettavég megmunkáló gép. Tóth István újítása. Le- j vágja és féderezi a parkettát. Ezt a műveletet korábban ! kézzel végezték, illetve nem féderezték a parkettát Ezért ! sok esetben a parketta felpúposodott, használhatatlanná ! vált Az évi 50 ezer forintos megtakarításon kívül j ségi javulást is eredményen ' Lágyvaskorongos vágó —Orosz József, Hunföldi József és Illyés István újítása. Használata körülbelül 800 ezer forint megtakarítást eredményes évente a vállalatnak. 160« férni űr észlapot takarítanak meg ezzel an újítással
