Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-13 / 11. szám

TI LAO PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Üzemi gyakorlaton XII. évfolyam 11. szám. Ára 50 fillér 1961. január 13., péntek. Az SZKP XXII. kongresszusa elél t A be!ga kormány ; „békülékenysége” I nem vezeti félre X a jogaikért küzdő sztrájkotokat ♦ Brüsszel (MTI). Mint a « Reuter jelenti, a vezető belga ♦ pártok elnökei zárt ajtók mö­♦ gött megbeszélést tartottak } Eyskens miniszterelnökkel, ♦ megvitatták a sztrájkmozga- j lom letörésének lehetőségeit. ♦ A belga kormány közle- | ményben jelentette be, hogy ♦ a parlament illetékes bizott­♦ sága tanulmányozta Van j Acker beterjesztett módosító ♦ indítványát és azt el is fo­♦ godta. Ismeretes, hogy a Szo­cialista Párt jobbszárnyához . tartozó Acker tette meg az ‘ első közeledő lépést a sztráj- ‘ kóló munkássággal s emben t fellépő kormány felé és lé- í nyegtelen módosításokkal el- « fogadta a kormány igyneve- i zett takarékossági program­ját } Az ADN arról tájékoztat, 5 hogy a belga képviselőház 1 szerdán folytatta a törvény­javaslat megvitatását Gas- í ton Moulin kommunista kéf>­♦ viselő élesen vádolta a kor­2 mányt, felelőssé tette a ka­♦ tonaság és a csendőrség fék- j télén terrorjáért. (MTI). I Munkás—író találkozók | 1961. első félévében az Iró­♦ szövetség hét nagyobb író- I olvasó találkozót rendez. — ♦ Ezekre a találkozókra szá­♦ mos meghívást kaptak az or­♦ szág különböző megyéiből, a ♦ gyárakból és a falvakból. El- « látogatnak, ankétokat. irodal- «mi estéket tartanak Veszp- 5 rém, Győr-Sopron és Heves ♦ megyében. ♦ Az írószövetségnek tovább­ira is egyik fő törekvése: a ♦ legfontosabb irodalmi kér- jdések elvi-elméleti tisztázá­ssá. Az írószövetség különbö­♦ ző szakosztályai a fél eszten- }dő alatt mintegy tizenöt ta- ♦nácskozást rendeznek. ♦ Az írószövetségben azon is ♦ munkálkodnak, hogy a vidé- |ken élő írókat is fokozatosan ♦bekapcsolják a rendszeres, te- jvékeny irodalmi életbe. Ezért Xnéhány helyen megalakítják ♦a magvar írók szövetségének ♦vidéki csoportjait- Debrecen­iben már megalakult az el- ♦ső vidéki csoport, amelynek fünnepélyes alakuló ülésén irésztvett Darvas József, a2 »írószövetség elnöke is. — t(MTI)­Thai dbáihUh'k&ait: Tanyai történet Kiszista, gimnazista lányokról Iraelőszivtei élei Felelőtlen szülők ellen — kallódó gyermekek védelmében A szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Technikum I/b. osztályának tanulói minden Ihéten egy délelőttöt a Do­hányfermentálóban töltenek, a politechnikai oktatás kere­tében. Képünkön Tamás Margit és Patai Borbála az össze­csomózott dohányt osztag­ba" rakják. 1960-ban 6 millió 89 ezer forint megtakarítás újításokból A martfűi Tisza Cipőgyár­ban a napokban hozták nyil­vánosságra: milyen sikereket ért el 1960-ban az újítómoz­galom. 1960-ban — a korábbi évekhez viszonyítva, — je­lentős mértékben emelkedett a Tisza Cipőgyárban az elbírálásra benyújtott újítások száma és december 31-re meghaladta a 283-at. Ebből 59 újítást hasznosí­tottak. 1960-ban az előkalkuláció újításokból 3 millió 218 ezer forint megtakarítást tervez­tek. Az elfogadott újítások al­kalmazásával üzemi szin­ten 6 millió 89 ezer forintot takarítottak meg a gyár dolgozói. Az újítóknak az elmúlt évben 278.557 forintot fizet­tek ki. Jelentős megtakarítást ho­zott a „latex alapú vizes ra­gasztó”, amely a benzines gumicement használatát tet­te feleslegessé. Alkalmazásá­val 1 millió forintot takarj tott meg az üzem-. A másik: könnyűfa.jsúlyú mikroporó­zus gumikonstrukció egy év alatt 2 millió 400 ezer forint megtakarítást jelen­tett. Az elmúlt évben bevezetett újítások nagyban hozzájárul­tak ahhoz, hogy a Tisza Ci­pőgyár 20 napon felüli kere­setnek megfelelő nyereségré­szesedést fizet dolgozóinak. Kétszázharmlnchét megyei tsz-ben tartanak zárszámadást Négy tsz-ben tizenhárom leltározó bizottság Szolnok megye termelőszö­vetkezeteiben a zárszámadá­sok elkészítésének első lépé­seként felleltározták a közös vagyont. A tsz-tagokból álló 1959-ben 237 termelőszö­vetkezet gazdálkodott Szol­nok megyében. Köztük igen sok régi termelőszövetkezet, amely megfelelő üzemépüle­tekkel rendelkezett, a beru­házásait nem tudta kihasz­nálni. A fiatal termelőszö­vetkezetek viszont éppen be­ruházási gondokkal küszköd­tek, állatállományaikat nem tudták elhelyezni. — Már a bizottságok a legjobb mun­kát Mezőtúron, Kisújszállá­son, valamint a tiszafüredi járásban végezték. Kisújszálláson például a város négy tsz-ében a Búza­kalászban, Adyban, Dózsá­ban, Kinizsiben 13 leltározó bizottság működött. A lel­tározások megkezdése előtt a tsz elnökök, az ellenőrző bi­zottsági elnökök, főkönyvelők és a tagok értekezletet tar- ! tottak, ahol meghatározták | azokat a módszereket, ame­ben elfogadott program leg­fontosabb tételeit gyakorla­tilag megvalósította a szoci­alizmus és a kommunizmus építésében aratott nagy győ­zelmeivel. E történelmileg rövid idő alatt hazánk virág­zó gazdasággal, élenjáró tu­dománnyal és kultúrával, le­győzhetetlen véderővel ren­delkező erős szocialista hata­lommá, az egyetemes béke biztos bástyájává vált. A párt e győzelmekre támaszkodva tervkészftés előtt igen sok termelőszövetkezet bejelen­tette egyesülni szeretne a ve­le szomszédos tsz-szel. — Ez idáig 40 háromezer holdon felüli és 37 háromezer hol­don aluli termelőszövetkezet mondotta ki egyesülését. A jászberényi és a jászapáti já­rásban társult a legtöbb ter­melőszövetkezet. Törökszent- miklós városban hármas tár­sulások is voltak. Az Ady, a Bocskay és a Kossuth Terme­lőszövetkezet például egyet­len termelőszövetkezetté ala­kult I A megye legnagyobb tér­iméi őszövetkezete továbbra is la 13 ezer holdas karcagi'' Le- Inin Tsz. A legkisebb földte- I rulettel viszont a kengyeli IPetőfi Tsz rendelkezik, — [mindössze 625 holdat mond- íhat magáénak. A megye ter- ►melőszövetkezetei átlagban »háromezer hold földön gaz- »dálkodnak. [ Az, hogy a "77 termelőszö- ivetkezet helyett 36 gazdál­kodik ebben az évben — na- jgyon sok előnyt jelent. Ke­dvesebb elnököt, mezőgaz­dászt, főkönyvelőt és admi- ♦nisztrációs dolgozót kell fi­zetniük a tsz-eknek. — így ♦megnövekszik a munka ter- ♦melékenysége. Ésszerűbben »tudják kihasználni az üzemi ^épületeket. Célszerűbb a be­ruházásuk, tudnak táblásí- Jtani, tudják szakítani as jállattenvésztést és a növény- termesztést lyekkel a közös vagyont a legpontosabban tudják szám- bavenni. szilárdan vezeti a szovjet népet a kommunista társada­lom felépítéséhez. Amint ezt a kommunista és munkáspártok kéoviselői- nek értekezletén elfogadott Nyilatkozat hangsúlyozza, történelemben a Szovjetunió az első, amely megépíti a kommunizmushoz vezető utat az emberiség számára. Pár­tunk. az egész szovjet nép büszke arra az értékelésre, amelvet e nyilatkozat a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak, mint a kommunista vi­lágmozgalom legtapasztaltabb és legedzettebb osztagának, általánosan elismert élcsapa­tának szerepéről adott. A vi­lág kommunistái hangsúlyoz­ták, hogy a munkásosztály győzelméért folyó harcban, a szocializmus építésében és a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének meg­valósításában szerzett szov­jet tapasztalatok elvi jelen­tőségűek, hogy a XX. párt-. kongresszus történelmi hatá-: rozatal új szakaszt nyitottak: meg a nemzetközi kommu-: nista mozgalomban A szeretett párt, s annak N. Sz. Hruscsov elvtárs ve­zette lenini Központi Bi­zottsága körül szorosan tö­mörülő szovjet népet az az elszántság vezérli, hogy új dicső győzelmekkel fogadja a Szovjetunió Kommunista Pártja küszöbönálló XXII kon eresszusát (MTI). Pártnagok a Moszkvai Nyilatkozatról és a BMiáitványiól Pénteken, január 13-án a következő előadókkal az alábbi városokban, községek­ben kerül sor pártnapok meg­rendezésére: Törökszentmiklós, Gép­gyár: Lázár Mihályné, az SZMT megyei titkára 16 óra­kor; Jászapáti község: Váczi Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára; Tiszasülyi Álla­mi Gazdaság: Bozsik Tibor, az Állami Gazdaságok igaz­gatója; Kenderes község: Ju­hász Imréné, a NEB elnöke; Nagyrév község: Lévai Zsig- mond, a MÉK igazgatója; Mesterszállás község: Molnár György, a KTSZ megyebizott­ság titkára; 17 órakor Tisza­füred, Hán.án Kató Tsz: La-» rányi Józsefné, a Néplap fe- >elős szerkesztő helyettese; Kunszentmárton község: Ra­gó Antal országgyűlési képvi­selő: Szolnok, Cukorgyár: dr. Bene Zoltán országevűlésl kénviselő 18 órakor tartja pártnaDi beszámolóiéi >­nyúl, hanem a szocialista tár-X sadalmi viszonyok további» tökéletesítésére is. A kom-} munizmus általánosan kibon-j R takozó építése időszakának* p egyik legszembetűnőbb voná-Jgi sa a szocialista demokrácia JE teljes kibontakoztatása, a la-} rr kosság valamennyi rétegének} le bevonása az ország ügyeinek} intézésébe. } n A kommunista építés során* a átalakul a szovjet társadalom' sé szellemi élete, emelkedik azjA emberek öntudata és kultu- ♦ ir rális színvonala. Meggyőzően * gi bizonyítja ezt az egész népet ci átfogó szocialista verseny, t£ lendülete, a kommunistádéi munkabrigád-mozgalom, * k mindazon hajtások szaporo-; fc dása és erősödése, amelyek f n; az emberek millióinak min- « fc dennapi életében újat Jelen-í z< tenek. í jí A kommunista eszmék} csakis akkor megvalósítha- * h tók, ha megteremtjük az: anyagi és szellemi javak bő-í ‘ ségét. Ezért sohase feledjük, } hogy a kommunizmus építé- í te sében az emberek életének} v; megjavítására szolgáló anya- t ^ gi értékek termelése a leg-í főbb. Az ipari és a mezőgaz- ♦ dasági termelés gyors és sza-iú kadatlan növelése biztosítja a i . nép életszínvonalának állan- i dó emelkedését. ♦ A Szovjetunió Kommunis-j ta Pártja a marxizmus—leni-X nizmust alkotó módon fej-X lesztve, a különböző társa-♦ dalmi rendszerű államok bé-t ,, kés egymás mellett élésének ls: lenini elvéből kiindulva, 12, XX. kongresszsusán arra azj “T igen fontos következtetésre»” jutott, hogy napjainkban a»®' háborúk nem végzetszerűen♦ f; elkerülhetetlenek, hogy a há-} ‘ ború elhárítható. Az azóta}" eltelt öt esztendőben az ese- *n mények alakulása teljesen ♦ igazolta ezt a következtetést, }r, amelyet a2 egész nemzetközi })( kommunista és munkásmoz- galom egyöntetű helyesléssel |s, és támogatással fogadott. A Szovjetunió és valamennyi szocialista ország tevékeny }n békeszerető külpolitikája X még inkább megnövelte a I szocialista tábor nemzetközi ♦,'. tekintélyét, s elismerésre ta- lált/a népeknél. Az emberek X világszerte pontosabban lát- i_ ják a békéért és a szabad- ja Ságért az Imperialista hábo- Xv rús gyújtogatók ellen, a szé- Íj, gyenletes gyarmati rendszer teljes felszámolásáért vívott }y harc útját. }r .Pártunk és hazánk szem- »I pontjából óriási jelentőségű t(] lesz az a körülmény, hogy a » XXII. kongresszus jóvá- ** hagyja a párt új programját, mely pártunkat, a szovjet né- b pet felfegyverzi a kommunis- f ta társadalom felépítéséért t vívott nagy küzdelemben. a Az SZKP jelenleg érvény- é ben lévő programját 42 év- z vei ezelőtt. 1919 márciusában c a párt VIII. kongresszusa 7 hagyta jóvá. V. I. Lenin a c kongresszuson felszólalva a g , következőket mondotta: c „Mi kötelesek vagyunk ob- 1 ból a marxi tételből kiindul- 1 ■ ni, melyet mindenki elismer. * ■ hogy tudniillik a programot 5 tudományos alapon kell fel- j építeni... A mi progra­munkban minden egyes pont ‘ azt tartalmazza, amit minden r dolgozónak tudnia kell. meg j . kell tanulnia és meg kell ér- 1 • teniei ‘ Több mint négy évtized 1 alatt hazánk és az egész em- i ’ beriség életében roppant 1 . nagy változások mentek vég- 1 - ba. A szoviet nép az 1919- ; Moszkva (TASZSZ). A Pravda írja vezércikkében: A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja a lenini Központi Bizottság, a marxizmus—le- ninizmus diadalmas zászlaja körül szorosra tömörülve kö­zeledik a XXII. kongresszusa felé. Az SZKP XXII. kong­resszusa öt évvel a XX. kong­resszus után ül össze, amely történelmi szerepet töltött be a párt és az ország életében, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban, — a marxista—leninista elmélet alkotó továbbfejlesztésében. A XX. kongresszus bolsevik bírálattal illette a személyi kultuszt és intézkedéseket tett következményeinek ki­küszöbölésére, kidolgozta a párt bel- és külpolitikájának valóban lenini irányvonalát, amelynek következetes meg­valósítása biztosította né­pünknek a kommunista épí­tőmunkában elért nagy győ­zelmeit A XX. pártkongresszus tör­ténelmi jelentőségű határoza­tai nagy mértékben élénkítet­ték az ország politikai életét és óriási lendületet adtak a munkának. Pártunk még egységesebb lett, körülötte még szorosab­ban felzárkózott az egész szovjet nép. A párt és a nép 1957-ben egyemberként jóvá­hagyta a Központi Bizottság­nak azt a döntését, hogy ha­tározottan elítélte és féreál- lította a megvetett egység­bontók leleplezett pártellenes csoportját, amely megkísé­relte letéríteni a pártot a lenini útról, meghiúsítani a XX. kongresszus határozatai­nak teljesítését. A Kommunista Pártnak és Központi Bizottságának tevé­kenysége példaképe annak, miként kell alkotó módon al­kalmazni és továbbfejleszteni a marxista—leninista elméle­tet. hogyan kell állhatatosan és következetesen harcolni a revizionizmus és dogmatiz- mus ellen, a nagy forradalmi tanítás tisztaságáért. A párt a kádereket, az összes kom­munistákat, magasfokú igé­nyesség, világos kötelességtu­dat. az elvszerű bírálat és önbírálat, a hibákkal szem­beni kérlelhetetlenség szelle­mében neveli Az SZKP XXI. rendkívüli kongresszusával, amely jóvá­hagyta a Szovjetunió nagy­szabású hétéves népgazda- ságfeilesztési tervét, hazánk a fejlődés új periódusába, a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének sza­kaszába lépe** Népünk a párt vezetésével eredményesen megvalósítja a kommunizmus anyagi-tech­nikai bázisának megterem­tésében igen fontos szakaszt jelentő hétéves tervet. Az el­lenőrző számok szerint a hét­éves terv első két esztendejé­ben az ipari termelésnek 17 százalékkal kellett emelked­ni és valójában csaknem 23 százalékkal emelkedett. Ha továbbra is ilyen léptekkel haladunk, — márpedig min­den arra mutat, hogy léptein­ket meggyorsítjuk — a hét­éves terv folyamán az ipari termelés nem a tervben elő­irányzott 80 százalékkal, ha­nem körülbelül kétszeresére emelkedik. A szovjet embe­rek milliói arra összpontosít­ják erőfeszítéseiket, hogy mi­nél több időt nyerjenek a ka­pitalizmussal folyó gazdasági versenyben. A szovjét nép gigantikus munkája nemcsak a kommu­nizmus anyagi-tecb-Urai bá- sisánnk mpfltpremtésére irá­Miét tsrilLVító íiissiit Szú! mien

Next

/
Oldalképek
Tartalom