Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-13 / 11. szám

2 SZOLNOK .ubGVEl NÉPLAP 1961. január 13. *«! SouTanna Phouma elutasította a Boun Oum klikk arcátlan követelését A Földművelésügyi Minisztérium javaslatai a termelőszövetkezeti jövedelem-elosztás és munkadíjazás módszereire A termelőszövetkezetek je­PNOM PENH Mint Cambodian Dispatch szerdán jelentette, Souvanna Phouma, a törvényes laoszi kormány miniszterelnöke el­utasította a lázadó Boun Oum-Nosavan «klikknek azt a képtelen követelését, hogy térjen vissza a lázadók által megszállva tartott Vientiane- ba. A miniszterelnök kijelen­tette, ha eleget tenne a kö­vetelésnek és visszatérne Vi- entianeba, ellenségei bizo­nyosan kelepcébe csalnák, mert fel akarják őt használ­ni a laoszi nép növekvő ere­jével szemben. A kambodzsai lap hangsú­lyozza, hogy Souvanna Pho­uma mindig is a laoszi ki­rályi kormány miniszterel­nökének tekintette magát. — Kijelentette, hogy határozot­tan támogatja Norodom Szi- hanuk kambodzsai államfő­nek a 14 hatalmi értekezlet összehívására tett javaslatát. A Patet Lao Harci Egysé­gek Rádiója szerdán lelep­lezte, hogy a Boun Oum-No- savan klikk az elmúlt napok­ban úgynevezett kiállítást rendezett a lázadók csapatai által állítólag zsákmányolt, „kommunista fegyverekből”. A rádiójelentés hangsú­lyozza, hogy a szocialista or­szágok alávaló megrágalma- zásával a lázadó klikk el akarja terelni a figyelmet az amerikai imperialista beavat­kozásról. Külföldi tudósítók. — mint például az UPI ame­rikai hírügynökség munka­társa és az ausztráliai rádió képviselője — kénytelenek voltak beismerni, hogy nincs semmi bizonyíték az állítóla­gos 1 „kommunista agresszió­ra"? A „kiállításon" bemu­tatott fegyverek egyáltalá­ban nem bizonyítják az im- oerialisták rágalmait, a fel­vonultatott „hadifoglyok” pedig nem idegen nemzetisé­gűek, hanem laosziak. PÁRIZS (MTI). Szombaton délelőtt hirde­tik ki Párizsban a január 8-i választás végeredményét. A népszavazás lefolyását és tanulságait elemezte a szerdai minisztertanácsi ülé­sen a francia kormány is és közleményében többek kö­zött elismerte, hogy a „nem” szavazatok zömét a kommu­nista választók adták le. A Minisztertanács egyéb­ként — mint már közöltük — egyelőre jelentéktelen in­tézkedéseket hozott az algé­riai közigazgatási rendszer módosítására — Növelték a megyetanácsok jogkörét, — csökkentették a kormány al­gériai főmegbízotti hivata­lának létszámát stb. A Mi­nisztertanács ülése után a tájékoztatási miniszter ér­tésre adta, hogy a további intézkedések előkészítése szi­gorúan bizalmas lesz, a kor­mány meg akarja őrizni cse­lekvési szabadságát. Nem esett szó esetleges tárgyalá­sokról az Algériai Köztársa­ság ideiglenes kormányával, jóllehet a francia közvéle­mény óriási többsége ezt várja De Gaulle tábornok­tól. Jellemző, hogy még a Guy Mollet-féle szocialisták vezető bizottsága is kijelen­tette szerda esti ülésén, — „gyors kezdeményezéseket” vár el a köztársaság elnöké­től. A szocialisták emlékez­tetnek rá, hogy De Gaulle tábornok egyik beszédében azzal az indokolással kérte a franciákat, — szavazzanak í,igennel”, hogy ez a pozitív válasz a harcok befejezésére és a békés tárgyalásokra szó­lító felhívást jelenti. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK TÍZEZER SZ ÄMRA FOG LEVELEZŐT APÓKAT KAPNI A Francia Békemozgalom elhatározta, levelezőlapokat ad ki, s a köztársaság elnö­kéhez címzett lapokon a franciák ki felezhetik, mi volt a szándékuk a népsza­A Patet Lao Harci Egysé­gek Rádiója rámutat: La- oszban csak egyféle külföldi intervenció és agresszió van, mégpedig az amerikai impe­rialisták és a thaiföldi reak­ciósok beavatkozása­A Laosz Hangja rádióállo­más ismertette Kong Le ka­pitánynak január 8-án Xi- eng Khouang közelében mon­dott beszédét. A katonai helyzetről szólva Kong Le kapitány rámuta­tott, hogy a kormánycsapa­tok hadműveleteit a várako­zásnak megfelelően siker ko­ronázza. A harcoló katonák és a nép, de különösen Vi­entiane lakossága, mélysége­sen gyűlölik az amerikai im­perialistákat és lakájaikat, az áruló Boun Oum-Nosavan klikket. Kong Le végül arról be­szélt, hogy tökéletes az össz­hang és az együttműködés a kormánycsapatok és a Patet Lao Harci Egységek között. UJ DELHI Az AP jelenti, hogy Dun­can Sandys, a brit kormány nemzetközi kapcsolatok kér­déseivel foglalkozó miniszte­re szerdán megbeszélést foly­tatott Nehru indiai minisz­terelnökkel, majd sajtóérte­kezletet tartott, s azon töb­bek között a laoszi kérdéssel foglalkozott. Az angol miniszter han­goztatta „India és Nagy-Bri- tannia teljes mértékben egyetért abban, hogy sürgő­sen össze kell hívni a laoszi nemzetközi ellenőrző bizott­ságot". Hozzáfűzte, vélemé­nye szerint csak ez után lehet vitatkozni arról, hogy „a bi­zottság melyik laoszi kor­mánnyal tárgyaljon.” Egy AP-jelentés közölte, hogy Lincoln White, az ame­rikai külügyminisztérium szó­vivője szerdán kijelentette, vazáson leadott „igen” vagy „nem” szavazatukkal. A tíz­ezer szám kibocsátott levele­zőlapok elküldésével az al­gériai béke hívei tudomásá­ra hozhatják De Gaulle tá­bornoknak, hogy a tárgyalá­sok megindítását sürgetik az algériai béke , megteremté­sére. KÉT ÜT ALL DE GAULLE ELŐTT — MONDJAK TUNISZBAN AZ ALGÉRIAI VEZETŐK A francia politikai körök, s a közvélemény figyelme ugyanekkor Tuniszra szege- ződik, ahol az Algériai Köz­társaság ideiglenes kormá­nya összeült a népszavazás utáni politikai helyzet tanul­mányozására. Az Humanité munkatársa Tuniszból küldött tudósítá­sában algériai vezetők kije­lentéseit így összegezi: „Sohasem zárkóztunk el az igazi tárgyalások elől, De Gaulle tábornoktól függ, hogy ezek a tárgyalások végül is meginduljanak. A francia elnök előtt két út áll: vagy úgy véli, hogy a népszavazás eredményei bá­torítást adhatnak eddigi po­litikája folytatására, s ezek- után megpróbálja létrehozni a tervezett új algériai szer­veket. Ez esetben azonban csak tovább tart a háború, s az algériai nagyvárosokban uralkodó feszültség növe­kedni fog, vagy pedig — s ez a másik út — végű is haj­landó tettekre váltani az ön­rendelkezési jog elismerését Ennek az útnak gyorsan a tárgyalásokhoz kell vezetnie. Nem nekünk kell választani a két út közül... _A párizsi haladó sajtó fel­háborodva ír az oráni óriási ..tisztogatásról”. Az Humani- té megállapítja: ami most az algériai városokban történik, megerősíti a kormánynak és a hadseregnek azt a szándé- kát. bogy a kato­nai és rendőri akciók útján. az Egyesült Államok ko­moly megfontolás tárgyává teszi” a kambodzsai kor­mánynak a 14 hatalmi érte­kezlet összehívásáról szóló javaslatát. Mint az MTI washingtoni tudósítója jelenti, az ameri­kai külügyminisztérium szó­vivője sajtóértekezletén han­goztatta, hogy az Egyesült Államok kormánya támogat­ja Boun Oum „kormánynak” azt a fenyegető jegyzékét, amelyet legutóbb a Szovjet­unióhoz intézett. Hervé Alphand, Franciaor­szág washingtoni nagykövete — jelenti továbbá az MTI tudósítója — szerdán délelőtt háromnegyedórás megbeszé­lést folytatott Herter ameri­kai külügyminiszterrel Laosz kérdéséről. A megbeszélés után Al­phand újságíróknak adott nyilatkozatában beismerte, a nyugati hatalmak között még mindig nincs megegyezés ar­ról, hogy „milyen eljárást kö­vessenek a laoszi kérdés meg­oldására. Ebben a kérdésben továbbra is tárgyalások foly­nak az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kö­zött” — mondotta a nagykö­vet. MOSZKVA (TASZSZ). Ja­nuár 12-én, az SZKP Köz­ponti Bizottságának teljes ülésén Vaszilij Mzsavanadze, Grúzia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára arról számolt be, milyen távlatok nyilnak meg Grúziában a szubtrópi- kus növények termesztésének fejlesztésében. A Köztársa­Az Humanité úgy érzékelte­ti az oráni monstre razziák arányait, hogy Párizs mére­teire vetíti ki. A francia fő­városban ez annyit jelente­ne, hogy valamilyen „tenge­rentúlról jött hadsereg 700 ezer párizsi lakost igazoltat­na..." 1400 FRANCIA HAJŐ BOJKOTTJA Párizsban nyugtalansággal fogadják az arab országok franciaellenes bojkott-moz­galmának terjedéséről érke­ző híreket. Port-Said 20 000 dokkmunkása elhatározta, hogy mindaddig, amíg az al­gériai háború véget nem ér, bojkottálni fogja a Szuezi csatornán áthaladó francia hajók rakodását. Párizsi közlés szerint évente 1400 francia hajót érinthet a Port- Said-i dokkmunkások boj­kott-határozata. (MTI). Tegnap délután kezdődött a Biztonsági Tanács kongói vitája New York (MTI). A Biz­tonsági Tanács tegnap, ma­gyar idő szerint, 16.30 órakor a Szovjetunió kezdeményezd sére összeült, hogy megvitas­sa Belgium úíabb Kongó-el­lenes agresszív cselekmé­nyeit. A Reuter-iroda és az AP jelentése szerint a csütörtö­kön kezdődő ülésnek első szónoka Zorin külügyminisz­terhelyettes, a Szovjetunió képviselője volt. Az angol hírügynökség úgy értesül, hogy Zorin beszéde után az ülést valószínűleg péntekre olnanoliák, Hammarskjöld visszaérkezéséig. Az eziíő- -zerinf Dél-Afrikában tartóz ’•odó ENSZ-főtitkár ugyanis Tnhannesbiireból csütör+ökör ■dazott vissza repülőgépen New Yorkba, lentős része az elmúlt évben különböző ösztönző jövede­lemelosztási és munkadíjazá­si formákat vezetett be. A Földművelésügyi Minisztéri­um megvizsgálta ezeket a módszereket s tapasztalatait javaslatgyűjteményben fog­lalta össze, útmutatással a termelőszövetkezetek leg­jobb jövedelemelosztási rendszerének kialakításához. A javaslatgyűjteményt a Földművelésügyi Miniszter a Mezőgazdasági Értesítő idei második számában tette köz­zé. Elöljárójában a földműve­lésügyi miniszter felhívja a termelőszövetkezeti vezetők figyelmét, hogy a tagság egységét kialakí­tó politikai munka erősíté­sével és a termelés szerve­zésével egyidöben fordítsa­nak fokozott gondot az anyagi ösztönzést elősegítő, a munka szerinti elosztás szocialista . elvének megfe­lelő munkádíjazási formák alkalmazására és tökélete­sítésére. A javaslatok megállapítják. Ságban a teaültetvények te­rülete jelenleg eléri a 65.000 hektárt A hétéves terv vé­gére ez a terület 70.000 hek­tárra növekszik. Mzsavanadze bejelentette, hogy tavaly a Köztársaság­ban 166.000 tonna tealevelet adtak el. 1965-re teatermelé­sét 200.000 tonnára növelik a hétéves tervben előirány­zott 160-000 tonnával szem­ben. Grúzia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára támogatta az SZKP Központi Bizottságának kez­deményezésére tervbevett azon intézkedést, hogy át­szervezik a Szovjetunió és a Szövetséges Köztársaságok mezőgazdasági minisztériu­mainak munkáját. (MTI). hogy a munka szerinti elosz­tás elve a termelőszövetkeze­tekben általában a munka­egység alkalmazása révén ér­vényesül. A termelés fejlesz­tése azonban szükségessé te­szi az eddig meghonosodott munkamérési és díjazási módszerek olyan továbbfej­lesztését, hogy azok az eddi­ginél jobban ösztönözzék a tagokat és családtagjaikat a jobbminőségű, eredménye­sebb közös munkára, a taka­rékosságra és az önköltség- csökkentésre. Az ösztönző munkadíjazás jelenleg elterjedt formái közül a legegyszerűbb és a tagok számára is a leg­könnyebben érthető a pré­miummal kiegészített mun­kaegység-rendszer. Ezt tavaly a termelőszövet­kezetek több mint 60 száza­lékában jó eredménnyel al­kalmazták és a tapasztalatok szerint bármelyik szövetke­zet már az idén bevezetheti. A javaslatok hangsúlyozzák, hogy csak az a premizálási rendszer helyes, amely a ter­melés fokozását és a közös gazdaság erősödését szolgál­ja. A tapasztalatok szerint egyes termelőszövetkezetek sikerrel alkalmazhatják az úgynevezett eredményességi munkaegységet. Ennek lé­nyege, hogy a megtermelt mázsák vagy az értékesített áruk után írják jóvá a mun­kaegységet, illetve a munka­díjat. Ez a módszer legjob­ban a kertészeti növényter­mesztésben vált be. Számos tapasztalat igazol­ja, hogy a kapásnövények termesztésénél a terület­felosztás a gépesítés jelen­legi foka mellett lényege­sen elősegíti a családtagok munkába-vonását, jelentős mértékben hozzájárul a terméshozamok növelésé­hez. Ezért helyes, ha — különösen az új vagy területileg meg­növekedett termelőszövetke­zetekben — továbbra is al­kalmazzák ezt a módszert. Hasonló formák alakultak ki 1960-ban a szőlő, a dohány és a köztesnövények termeszté­sénél, ahol az egyes parcellá­kat „családi” művelésre ad­ták ki, s a jövedelmet a he­lyi lehetőségekhez képest ha­tározták meg. Elsősorban a régi, de a gaz­daságilag már megerősödött új termelőszövetkezetekben is sikerrel alkalmazhatják a munkadíjas havi fizetéses módszert, amely szerint a teljesítményeket közvetlenül készpénzzel díjazzák. Ennek bevezetéséhez természetesen rendszeres pénzbevétel, na­gyobb pénztartalék és több más gazdasági feltétel szük­séges. A tapasztalatok szerint helyes, ha ezekben a terme­lőszövetkezetekben a teljesít­mény után járó munkadíj 60—80 százalékát havonta ki­fizetik, a többit pedig az év végén adják ki. 1960-ban a termelőszövet­kezeteknek csaknem 80 százaléka fizetett tagjai­nak rendszeres évközi elő­leget. Ez az anyagi ösztön­zés egyik legjobb módja, ezért a Földművelésügyi Mi­nisztérium javasolja, hogy az alkalmazott munkadíjazási módszertől függetlenül az idén minden termelőszövet­kezetben törekedjenek rend­szeres előlegfizetésre. He­lyes, ha az év első felében a teljesített munkaegységekre a várható részesedés 40—5p százalékát fizetik ki, s ké­sőbb, az őszi betakarításig ezt az arányt 60—70 százalékra növelik. A Földművelésügyi Minisz­térium javaslatai végül hang­súlyozzák: a termelőszövetke­zetek az 1961. évi jövedelem- elosztási formákat az évi ter­vet tárgyaló közgyűléseken vitassák meg, s mindenütt a tagság döntse el, hogy a he­lyi adottságok figyelembevé­telével melyik módszert ve­zetik be. (MTI) 3ALLAGÓ LÁSZLÓ: TANYAI TÖRTÉNET (Csodálatosán csendes néha a téli puszta és az ember fel sem éri ésszel, honnan fakad ez a mérhetetlen né­maság. Csak jön valahonnan a messze­ségbe vesző dombok felől, észrevétlen vé­gighömpölyög a porhanyó hó fölött és be­fed mindent. Bordás Balázs bácsi, jól ismeri már ezeket a csendes téli napokat, immár a hatvanadik ■ ~vas évszak múlik el fölötte kinn a tanyán. Mostanában azonban úgy érzi, hogy ennyiri sivárak és magáno­sok még soha nem voltak a téli napok- Nincs már munka a határban, a tanya körül sem akad semmi tennivaló és csak üldögél naphosszat a kemence mellett. Szívja a pipát és néz az ablakon kérész­iül valahová a messzeségbe, mintha várna valakit. Ám a havas tájon nem mozdul senki, csak a felesége szól váratlanul és zsémbeV'dve. — Eredj már és adj a jószágoknak. A szó csafc fokozza c szomorúságát és úgy érzi, valahol belül sebek tépődnek a lelkében. Nincs kedve az istállóba menni. Egy tehén árválkodik csak ott a borjá­val. Mellette jobbra és a másik álláson is végig elárvultán lógnak a jászol kari­kái. ősz óta üres uz i tállója. A szövetke­zetben van már hónapok óta a két ló, a szép zsemlyetarka tehén és az előhasas üsző is, amit maga nevelt gyönyörű jó­szággá. A saját akaratából, nógatás nél­kül vezette annak idején az állatolcat a közösbe és küszködve hitte, hogy helye­sen cselekszik. Most azonban, amióta beköszöntött a tél, mindig belesajdul Balázs bácsi szívé­be a fájdalom, ha az istállóba lép. Ügy érzi, a jószágokkal együtt odaadta a nyu­galmát, élete megszokott tempóját is. Szomorúan döbben rá nap mint nav. hogy korábbi szokásával ellentétben már nem szeret az istállóban tartózkodni. Nem tudja megszokni a jászlak sivárságát, az­tán dolog sincs annyi, mint azelőtt. Egy villa széna pár kéve csutknszár. kevés répa kell csak az etetéshez és mindez alig igényel egy óra elfoglaltságot. Az asszony is meg tudja csinálni. Néhány­szor már rá is bízta, ö meg elment a szö­vetkezeti istálló tájára, hogy legalább pár órára felidézze a régi, megszokott téli na­pok emlékét. Valahogy azonban nem sikerültek ezek a látogatások sem. Otthon az volt a baj, hogy üresnek érzett mindent, a közös istállójában meg az bántotta, hogy túlságosan sok jószág van együtt. Aztán az etetés, a gondozás rendje se hasonlított arra, amit a maga tanyáján megszokott. A körömrugó mel­lett vékony síneken takaros csillék futot­tak és abból szolgálták fel a takarmányt a furcsa, kagyló formájú jászlakba. És hiányzott az esti itatás hagyományos, na­pot búcsúztató ceremóniája• is. Ki sem vezették a jószágokat, csak megcsavartak egy csapot és a jászlak aljába csobogott a víz. Szokatlan és meghökkentő volt mind ez, olyan, mint az egész új élet a közös gazdaságban és az öreg Balázs úgy jár­kált a tanyája meg a szövetkezet épülete között, mintha elvesztett volna valamit Otthon sem érezte jól magát, de még az új környezetben sem találta a helyét amióta a földekről beszorultak a hideg miatt. Mit akarok? Micsoda ember va­gyok én? — tépelődött magában naphosz- szat, de még arra sem volt alkalma, hogy legalább valakivel alaposan kibeszélgesse magát a gondjairól. A két legközelebbi szomszéd még a múlt év tavaszán belépett a szö­vetkezetbe és az őszön el is költöztek er­ről a tájról. Az egyik hazament a faluba a fiához, majd csak a nyáron jön ismét vissza. A másik meg — mivel állatgondo­zónak osztották be — a majorhoz közeli lakásba költözött. Egyedül Ágócsi Imre. a felső szomszéd maradt a tanyán, de attól meg valahogy elhidegült, mióta belépett a szövetkezetbe. Agócsi nem hajlott a szóra, megmaradt a maga földjén, ám azokat, akik társultak, kerülte eov kicsit. Szombaton hirdetik ki a francia népszavazás végeredményét Az SZKP Központi Bizottságának teljes ülése folytatja munkáját

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom