Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-08 / 7. szám
1961. január 8. SZOLNOK MEGYEI NEPI.Ai 5 Állatorvosi ambulancia épül Szolnokon Az országnak alig van olyan megyéje, ahol ne lenne — néhol kettő is — ebből az igen-igen szükséges intézményből. Gyakori kéréseknek tett, illetve tesz eleget az FM. amikor jóváhagyását adta és anyagi támogatását ígéri a szolnoki állatorvosi ambulancia létesítéséhez. Különösen sokat segít majd a korszerűen felszerelt intézmény a nagyüzemi állattenyésztésnek. Laboratóriumi részlegében különböző paraziták kimutatására szolgáló vizsgálatokat lehet majd végezni. A Nosema-vizsgálatokkal a méhészeteknek nyújt nagy segítséget az ambulancia, de itt dolgozik majd a baromfi szakállatorvos is. Munkája a tífusz-mentes állomány kialakítását célozza. Az ambulancia műtő-r'szlegé- ben komoly sebésze ; beavatkozásokra nyílik lehetőség, a betegállat-istálló építésével pedig hosszabb ideig tartó belgyógyászati vizsgálatokat is végezhetnél:. Az állatorvosi ambulancia létrehívásával meg lehet majd gyógyítani azokat a nagyértékű tenyészállatokat, amelyek eddig súlyosabb megbetegedés esetén elpusztultak, vagy vágóhídra kerültek — lévén a legközelebbi am bulancia Cegléden, illetve Kecskeméten. Az épület tervezését megkezdték, s az FM. az első 20 ezer forintot már átutalta, ami bőven futja a tervezés költségeit. A növényvédelem idei terve: — 144 ezer hold vegyszeres gyomirtás és 150 ezer mázsa vetőmag csávázás A MODERN nagyüzemi gazdálkodás, növényvédelem nélkül elképzelhetetlen. Ez értehető is, hiszen évenként sok millió forint értékű kultúrnövényt pusztítanak el a növényi és állati kártevők. A megyei Műtrágya és No- _ vényvédelmi Operatív Bizottság a napokban elemezte a tavalyi munkát és vitatta az idei terveket. A bizottság* beszámolója arról tanúskodik, hogy szövetkezeti gazdaságaink tavaly szép eredményt értek el a növényvédelemben. A megye területén 7673 holdon történt burgonyabogár elleni védekezés. Dicséretre méltó, hogy sehol sem kellett állami védekezést elrendelni. Á másik nagy terület az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezés. Ezt közel 5 ezer holdon végezték el. A Szolnok megyei Növényvédő Állomás munkáját dicséri, hogy éves tervüket 155.8 százalékra teljesítették. Említésre méltó, hogy a növényvédő állomás vezetői, szakemberei és dolgozói komoly felvilágosító és meggyőző munkát végeztek az új vegyszerek elterjesztése, annak alkalmazása érdekében. A megyében több helyen folytattak Simazinos és Atrazinos kísérleteket. Az elért eredmények kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy jövője van a kapálás nélküli kukoricatermesztésnek. Egyre több azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, amelyek növényvédő gépet vásároltak. Jelenleg 65 termelőszövetkezetnek van permetezőgépe. A tavalyi ta- oasztalatok szerint azonban a termelőszövetkezetek kezelésében lévő gépeket nem használták ki teljes kapacitással, noha arra nagy szükség lett volna. Kedvező je- 'enség, hogy 1960-ban rézgá- ’ic, vagy növényvédőszer hiány nem volt, ugyanez a helyzet a mész ellátottsággal is. AZ OPERATÍV bizottság ezután az 1961. évi feladatokkal foglalkozott. Ebben az évben a szükségletet figyelni be véve 150 000 mázsa vetőmag csávázását, 100 000 hold ’abona vegyszeres gyomirtását irányozták elő. Ezenkívül a tavalyinál jóval nagyobb területen kívánják alkalmazni a kukorica vegy- HiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiM A szó noki a Iliiül fpü*üi Quliika Úttörők műsora. Fischer: Az alpoktól délre — szvit. — Erős az új bor. Gyomai Györev írása. — Színes népi muzsika. Hétfői műsor Jászkunság! krónika. Szív küldi. — Néhány perc tudomány.— Klsúlcz^llási együttesek műsorából. — Sporthíradó. szeres gyomirtását. A tervek szerint 5 ezer holdon Sima- zint, illetve Atrazint használnak. Mint az ország egyik nagy rizstermelő megyéjében szükség van a rizs vegyszeres gyomirtására is. ötezer holdon végzik el ezt a munkát. A takarmánynövények biztosítása érdekében 18 ezer hold lucerna, zöldkártevő elleni védekezést és 11 ezer hold lucerna magkártevő elleni védekezést, — valamint ötezer holdon Me- lipax alkalmazását hagyták jóvá. Ezek a számok jóval magasabbak a tavalyinál. E célkitűzések valóra váltása nemcsak a Szolnok megyei Növényvédő Állomás feladata, hanem a termelő- szövetkezeteké is. A bizottság felmérése szerint a meglévő termelőszövetkezeti gépeken kívül még újabb 100 növényvédő gépre van szüksége a megye növényvédelmének ellátásához. A gépek biztosítása mellett nem mulasztható el a növényvédelemmel foglalkozó szövetkezeti gazdák kiképzése sem. E célból január 16-tól 21-ig 6 napos növényvédelmi tanfolyam lesz Kunhegyesen. Itt a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárai, országos hírű szakemberek, és a Szolnok megyei Növényvédő Állomás szakemberei tartanak előadásokat. JAVASOLTA a bizottság hogy a 3500 holdnál nagyobb területtel rendelkező szövetkezetekben növényvédő brigádokat hozzanak létre, amelyek időben és hozzáértéssel el tudják végezni a szükséges védekezési munkákat. A földművesszövetkezetek is létrehoznak ilyen brigádokat. A megyében évek óta gondot okoz az aranka és a kukoricamoly elleni védekezés. Azokon a helyeken ahol a kukoricaszár még kint van a földeken a legcélszerűbb ha felszecskázva ott hagyják a talajon és alászántják. Ebben az esetben a kukoricamoly nem tud kifejlődni. Ahol a védekezési munkát elhanyagolják, ott súlyos kárt okoznak maguknak és a népgazdaságnak is. Ezért alkalmazni kell a rendszabályokat és a felelősségrevo- nást. A bizottság egyöntetű véleménye: el kell érni, hogy a növényvédelem, azaz a növényegészségügy legalább olyan szerepet kapjon, mint az állategészségügy. Ezért már tervek készítésénél helyes, ha a szövetkezeti gazdaságokban betervezik a szükséges növényvédőszereket és gépeket. A növényvédő állomás szakemberei rendszeresen látogatják a termelőszövetkezeteket, hogy segítséget adjanak ehhez a munkához. A termelőszövetkezetek és a növényvédő állomás közös összefogásával, erőfeszítésével el lehet érni a célul tűzött feladatok megvalósítóVágási Kálmán Miért híres? Szolnok megye legjobb kukorica termesztője 1960-ban. Olyan termelési rekordot ért el ez a törékenynek látszó, fiatal szőke lány, amilyenre nem sok példa volt még. A megyében legalábbis ebben az évben nem. S az országban? Még nem tették közzé a kukoricatermesztési verseny országos eredményét, de nem lehetetlen, hogy az abádsza- lóki tanyákon élő kilenc gyermekes Péter József hatodik lánya, Juliska Magyar- ország legjobb kukoricatermesztője. Hát innen a hírnév. Olvastam róla a Népszabadságban, fényképes riportot közölt róluk a Falusi Vasárnap, a rádió Ifjúsági Rovatában elhangzott munkamódszere. Éltették a tiszafüredi járási és a Szolnok megyei KISZ küldöttértekezleten Péter Juliskát. Nagyon nagy dolog, ami ennek a kislánynak a nevéhez fűződik, ötven holdon 52 mázsa kukoricát termesztett holdanként. Hősi tett ez? Az bizony. A munka nemes csatájának ragyogó hőstette. Hogy is történt? Ügy, hogy Péter Juliskáról azt vallják. Olvad előtte a munka. Beteg édesanyja akkor örül, ha Juliska szabadnapos, mert egy-kettőre rendbetesz otthon mindent. Nem érzi jól magát, ha csak egy percre is üres a tenyere, ha nem dolgozhat. Esténként inkább horgol, kézimunkázik, de nem tud tétlenül ülni. Ez a munkaszeretettel átitatott tanyasi lány már 1959-ben is a második lett. Szakács Bandi bácsi, a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság egyik vezetője szerint pedig ők már akkor is Péter Juliskát tartották az elsőnek. Hogy is kezdődött a verseny? — Kihitták Erzsébetet (Er- zsébet-majort) a kilencesiek. Februárban volt ez. Akkor volt a gyűlés a központban. Kérdezték a kilencesiek, — mennyi kukoricát termesztünk? ötven mázsát fogadtunk el. Melenget a kemence, duruzsol Juliska hangja. Beleszól az édesapja: — Még olyan kukoricást én nem láttam. Aki csak elment mellette, nem állta meg szó nélkül. Feláll, mutatja a szoba magasságát. — Ilyen vót e. Juliska: — Pedig kapálni nem mentünk bele egyszer sem. Édesanyja: — De amúgy mindig benne buddogtak. Húzták a csatornát, erisztették a vizet. A< nyolc lány. Nyolcán alkotják a győztes ifi munkacsapatot. A Péter testvérek: Juliska, Ilonka (Icánk, — ahogy Juliska mondja) Etelka. A három Gál lány: Erzsiké, Ilonka, Mária. Meg Somodi Julianna. Meg Fazekas Erzsi. Harmadéve így dolgoznak együtt. Két esztendeje két lányt kipaterol- tak a csapatból. — Mer azokat mindig szó- ligatni kellett. A többit nem. A Péter nővérek öt éve dolgoznak a gazdaságban, egy munkacsapatban. Juliska hat éve a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság állandó jellegű munkása. Na, szóval.. . — Mikor megkezdődött a vetés, mink mentünk vetni. Lovat vezetni, gépfarosnak. — Sőt még korábban ők munkálták a kukoricaföldet. — Répaföld vót ez tavaly. El kellett szántani a répafejeket negyven centi mélyre. Tavasszal kihúzattuk lóval, csatornákat az öntözéshez. Utána vetettük a kukoricát. Mink vótunk a lóvezetők. — Előbb zsinór mellett vezettük a lovat, hogy egyenesen menjen. A Simazint, a gyomirtószert a gép szórta rá a táblára. nyolc autóval vótak. Egyszer meg autóbusszal. Sokan jöttek ellesni módszerüket a környékből és még távolabbról is a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok. Sőt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Fehér Lajos elvtárs nézte meg a tengerijüket. Péter József pedig így biztatta lányát. — A tsz-ek is locsoltak, de azoké még csak nem is ár- nyékozta a tiéteket. Megkezdődött a törés. Sietni kellett a tengeri betakarítással, késett az ősz. — Erzsébeten járt a KISZ titkárunk. Nézte, hogy halettünk. Kiküldték a papírt. A füredi KISZ titkár gyűlésen mondta: igen, elsők lettünk. Aztán Szolnokra mentünk, ott is gyűlés vót Ott is mondták. Holdanként 52 mázsa kukorica. Csövesen 87 mázsa, ötven hold földről. Egy tanyasi kislány és a barátnői. Ezeknek a lányoknak a földé a szívük. Juliska apja 40 évig dohányoskodott az uradalomban, a felszabadulás után a magáén. Vele tanulta meg a földet, a határt szeretni Juliska. — Mondták a gazdaságban, mennyek tovább. Tanul itthon. Tavaly le1 Munkában a lánycsapat: Péter Julianna, Péter Ilona, Péter Etelka, Gál Erzsébet, Gál Ilona, Gál Mária, Somodi Julianna, Fazekas Erzsébet. Nem négyzetesen, nem is ikersoroson vetették, csak úgy sorosan. De holdanként 30 ezer tő. A cső több rajta, mint a levél. Májusban öntözték először, Május 15-én. Aztán még június 15-én másodjára — Az öntözés megtartott egy hónapig nyolcunknak. Folyton-folyvást a kukoricásban laktak. Vigyáztak, hogy minden tőre jusson elegendő viz. Jöttek is a látogatók, a tapasztalatot szerezni akarók. — Vót úgy, hogy egy héten két-^grom autó jött. — Hogy mérül, hát mondták, de ki tudja mán. Egyszer ladunk. Vasárnap kihozta a kiszeseket. A kiszesek mind jöttek nekünk segíteni. Ök is KISZ tagok mind a nyolcán. Sejteni lehetett az első fuvarnál, hogy valami nagyszerű eredmény születik. Az egész gazdaság nekik drukkolt. A magtáros, a mázsás tudósította őket. Bementek a lányok is, mi van, mit lehet várni? — Mondták, bízunk benne, elsők leszünk. Hát jó. Egyszer csak fényképezni jöttek. — Kérdeztük miért? Szakács Bandi bácsi mondta, elsők vizsgázott. — Mezőgazdasági szakmunkás. Hallgatja az agronómus előadásait a majorban. Oda járnak moziba is. Havonta ezeregyszáz ezerkettőszáz-ezernégyszáz forintot hazavisz a nagy családba. Kilométereket gyalogol a sárban, jobb időben kerékpározik naponta a tanyáról a gazdaságba. De nem menne el a faluból. Nem hagyná itt a földel, a határt semennyiért. Annak köszönheti, hogy nevét szárnyrakapta a hír. Pedig ez csupán a kezdet. Ki tudja még... Borzák Lajos Hi wmm »üáÉi f ^ * ■ f“ MMÉi Készül a rádióriport ' S Zárszámadásba készülnek m ászalsószentgyörgyi Béh termelőszövetkezet gazdái i ^ 4 napokban meglepte őkt Móra Sándor, a Magyar Re dió és televízió szolnoki stn diójának riportere. A szöve\ ’~ezeti gazdák Bertalan Lajo 3 tsz elnöke, Ludámii Kái nán, a kertészeti brigád ve retője, Nagy Béla növényiéi mesztési brigádvezető és öbbieknek volt bőven mon H lanivalója az elmúlt gazda iáűi évről.
