Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-01 / 1. szám
1861. január 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ■ r* í. 1 így volt, így kezdődött. 1949- ben tizenkét túrkevei szegényparaszt 147 hold földön alakította meg a Vörös Csillag Termelőszövetkezetet. S 1951 február 16-án széles e hazában izgalommal olvasták az emberek az újságokat, hallgatták a rádiót: elindultunk a szocializmus útján a mezőgazdaságban is, megszületett az ország első termelőszövetkezeti városa: Túrkeve. S most, 1961. február 16-án, mikor tízéves jubileumát üli a szocialista Túrkeve, már az egész ország kis híján szocialista. Talán akkorra a még most egyéniek is követik a szövetkezetiek példájáí a Nyírségben, a Dunántúlon, s a Felvidéken. S ez évtized alatt sokminden történt Túrkevén. Egy évtized naptára Nem követem a szigorú kronológiát, nem is emlékszem pontosan a dátumokra. Sokat megfordultam ebben az évtizedben Túrkevén s mindig is örömmel megyek oda. Ha tőlem függne, soksok új szövetkezeti gazdát, a szövetkezeti életet most kóstolgató embert elhoznék ide jövőt látni. Túrkeve ma még a jövő, de tegnapjának minden állomása is-győzelem. Emlékszem, milyen nagy öröm volt a városban, mikor megnyílt a Búzakalász Tsz strandfürdője. A szövetkezeti strand vízében azóta hány ezer túrkevei parasztember mártotta már meg magát. S hány százan, hány ezren tekintették meg, keresik fel az ország első termelőszövetkezeti múzeumát. Mostanra a múzeum is jubilál. A tíz évben hatvan kiállítás dicséri munkáját. S ez a múzeum-tálán ugyancsak elsőnek az országban — a szövetkezeti élet, a szocializmus kibontakozásának tárgyi letéteményese. Jönnek az emlékek sorban. Fényképeket láttam a múlt évben a Vörös Csillag Termelőszövetkezet faliújságján. Túrkevei parasztok Moszkvában, Budapesten és még hány és hány — azelőtt nevükben is ismeretlen — városokban. Idáig jutottak. — Odáig, hogy reggelente a termelőszövetkezet kisvasútién járnak ki munkába, s azzal jönnek haza munkavégeztével. Nyáridőben elemó- zsiás zacskót se visznek magukkal, mert a szövetkezeti konyhákon fő az aratóknak, kapásoknak az ízletes ebéd. Hogy rémisztették tíz évvel ezelőtt a túrkeveieket; ne lépjetek a szövetkezetbe, — csajkából kaptok enni. S jó- néhányan féltek is ettől. — Ezért mosolyognak jóízűen most egy évtized múltán, — amikor a szövetkezeti konyhán megfőzik a zsíros falatokat, s három-négy forintért fogyasztják naponta. Miről írjak még, hiszen nagyon sokminden van, amiben jónéhány fejjel magasabbra nőttek a megye parasztembereihez mérve. Két éve nyitották meg Túrkevén az ország első szövetkezeti középiskoláját. Nem sokkal idősebb a képzőművészeti szakkör. Festészettel foglalkozik a parasztember! A Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek külön ifjúsági székháza volt, s most egyesítették s a város termelőszövetkezeti fiataljainak van közös székháza. A székházban zongora. Zenét tanulnak a parasztfiatalok! S emlékszünk a nagy túrkevei lakodalomra? A kormány elnöke, Dr. Münnich Ferenc elvtárs emelte poharát azon a lakodalmon kilenc új életet kezdő szövetkezeti család boldogságára. A múlt évben meglátogattam a kilences lakodalom két családját. Boricséknál és Kenyereséknél jártam. Mindkettőjük — s mint tőlük hallottam mind a kilenc ifjú pár lakásáról gondoskodott a Vörös Csillag Termelőszövetkezet. unni inrri-ii-riin.ii.» imimirunni— r— i>. Tsz. SS, r, »*, - im tv. immi — V. SHHM Az Acsádi család és tagítöny ve Az Acsádi csatád A vízcsepp mutatja a tengert. Az Acsádi család élete körülbelül azonos minden túrkevei szövetkezeti paraszt életével. íme hát. Acsádi Lajos már 1950-ben aláírta a belépési nyilatkozatot. Vele együtt Lajos és Imre fia léptek akkor a Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe. S ahogy nőttek a gyerekek, úgy kérték felvételüket sorban. György és István léptek be utoljára. Sándor vált ki egyedül a családból. Ö a Táncsics Termelőszövetkezet gazdája kezdettől fogva. Apák és fiúk, nemzedékek a termelő- szövetkezetben. Mert itt találtak magukra. Mire is vitték hát? Legszorgalmasabb talán az apa. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet irodájában egy munkaegység kimutatással traktái tak. 1950-től 1960-ig jegyeztük fel Acsádi Lajos munkaegység-keresményét. Az első évben hetven munkaegységet szerzett. A másodikban már 596-ot. S így sorban: 581, 546, 874, 654, 439, 612, 453, 537, 713. A Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben egy-egy szövetkezeti gazdára jutó átlag- jövedelem nem sokkal több, mint ötezer forint volt az első évben. Most tizenhétezer forint Az Acsádiak természetesen szorgalmukkal ennél sokkal többet biztosítottak maguknak. Űj házat vettek. A házat villamosították. A házba rádió is kellett. A tanyán, ahol azelőtt laktak, még rádiójuk sem volt. S a házat rendbe is kellett ám hozni. Az új kerítésre is nagyösszegű pénzt adtak ki. De leginkább ifj. Acsádi Lajos lakodalmát emlegetik ' Túrkevén. Az új házban tar- ' tották, s az bizony négy nap- ' ra kitellett. Hogy mit emész- ■ tett fel? Nem érdekes. Kun- 1 sági parasztember nem nézi, 1 mibe kerül a lagzi. ! Hány parasztcsalád tett már zsebre százezer forintos jövedelmet? Nem kell levetni a cipőnket hozzá, hogy megszámoljuk. Közöttük lesznek Acsádiak. Acsádi Lajosék i százezer forintra számítanak az idén. Az apa a baromfitelepen dolgozik, a fiai tehe- ’ nészek. Ezidáig teljesítettek 3645 munkaegységet. Azt huszonnyolc forinttal szorozva 102 ezer forintot jelent. S ’ ehhez jön még idős és ifjú Acsádi Lajos egy-egy hold háztájija. Szerényen szá- ' rnolva a két holdat, tízezer ^ forint. A szövetkezetbe vitt tíz hold föld földjáradéka 1200 forint évenként. Imre most szerelt le a honvédségtől, s a Vörös Csillagban a? s ( a szokás, minden leszerelő katonának öt mázsa tengerit , adnak. Ismét szerényen kétszáz forintjával számolva, ez is ezer forint. Adjuk csak össze. Hát bizony 114 ezer . forint ez, a premizálást nem e is számolva, a * 1 „Túrkeve vet. Veti a szépséges jövendőt.” 1 így fejezi be Dobozy Imre a túrkeveiek első közös tavaszáról írott riportkönyvét s Túrkevén azóta beérett a " szépséges jövendő vetése. I Borzák Lajos c Fényképezte: Csikós Ferenc zeti vezetők s_ félnap alatt rendre megegyeztek: melyik szövetkezeti gazdaságnak hol legyen a határa? Ugyanaznap este elkészült az új Túrkeve térképe. — A kevi határé, amelyből hét esztendővel ezelőtt még háromezer nincstelent kiszorított Kuszka „méltóságos úr”, Kenéz Sándor, Karmazsin Károly, Ács Albert. Czihat Károly s a többi dologtalan zsivány úribirtokos és amelyen most hatalmas, erős, szabad szövetkezeti nagygazdaságok képe bontakozik ki Póhamará- tól Ördögárkáig, Szelestől Ecsegig. Győzelmi jelvény ez a térkép, a szegényes múlt, a maradiság felett aratott nagyszerű győzelem jelvénye. Arról beszél, hogy 1951. február tizenhatodikén estére a kevi határ szövetkezeti föld lett. A Vörös Csillag területe 7418 katasztrális hold, a Táncsicsé 4881, a Harcosé 4520, a Szabadságé 677, az Adyé 1067, a Leniné 425 hold. Jól megnőttek az első típusú csoportok is, a Haladásnak 2078 holdja van, a Kossuthnak 1107, a Petőfinek 462, a Békének 809. A város közvetlen közelében kijelölték a III-as típusú termelőcsoportok tagjainak háztáji földjeit is. Jó földek, s könnyű lesz munkálni őket. valósággal a házak végénél vannak...” a... Hegedűs Pali bácsi ötször is belefog a mondókájába, mire a hangszóró utat tud tömi az áradó ujjongásbán. — Elvtársak, keviek! Várj csak, Hegedűs elvtárs, várj még: a kevieknek most el kell mondani örömüket, ki kell kiáltani, ki a széles világba, mert nem bírják magukban tartani. — Éljen a Párt! Kelemen Teri lekapja fejéről a kendőt, azzal integet, a többiek is integetnek, fejkendők, báránybőr-süvegek ezrei cikáznak és zúg-zeng az éljen. A Néphadsereg küldöttei is integetnek, meghatottan és büszkén: hej, ezt látnátok, ágyúkban ^és vérben számoló rongy háborús- gyújtogatok, ezt látnátok, az új útra lépő, magára talált nép viharos lelkesedését, lebírhatatlan erejét! Hegedűs Pali bácsi végtére is nagynehezen szóhoz jut. — Javaslatot terjesztek a tanács ünnepi ülése elé, Kevi dolgozó népe elé. Azt javaslom, hogy Túrkeve megyei várost nevezzük a mai naptól fogva Túrkeve szövetkezeti városnak. Elfogadjátok? Elfogadjuk? Százszor, ezerszer elfogadjuk, hiszen nincs itt senki, akinek ne volna része a termelőszövetkezeti Túrkeve kiharcolásában. •— Elfogadjuk! A téren újra és újra végig- harsan a kiáltás. Nem, ezt nem lehet megállni dal olás nélkül, valaki már kezdi is, hogy „Egy a jelszónk, a béke ..." — énekel, tele szívvel énekel az embererdő . Idézet Koroda Miklós „A túrkevei győzelem” és Dobozy Imre „Túrkeve” című könyvéből. Idézet a forrólevegőjű, hősi napok történetéből. A hősi napok igézete ,».... Vasárnap vágtak neki Túrkevének a népnevelők és szerda délutánra már taggyűlést hirdetett a Vörös Csillag. Az elmúlt napokban kétszáznégy új tagot toboroztak. A felvételükről kellett dönteni. — Túrkevén a „Nagykunság” mozi a legtágasabb, itt tartották a gyűlést. Mégis úgy megszorult a levegő a teremben, mint a lányra leső legény lélegzete. Annyi hely sincs, mint menyasszony-tánc előtt a lakodalomban. Lovas Lajos sorjában elmondja, hogyan alapította a tíz szegényparaszt a Vörös Csillagot, miként egyesült a négy vadcsoport — hogyan jutottak idáig, az immár ötezer holdas, önálló termelőszövetkezetig. Fecske röptét is hallani lehetne, amikor az elnök a gyűléshez fordul, szóljanak hát: mint vélekednek a hallottakról: a Vörös Csillagról, új tagok és régiek. A fekete kucsmák előrebuknak, a fejkendősök nyújtogatják a nyakukat. Izeg- nek-mozognak. Szólni kéne — érzik mindannyian, de nem olyan könnyű beszélni nyolcszáz ember előtt. Katona József kap először bátorságra. — Nyolc hold termését takarítottam be az őszön. És mire jutottam? Futotta kapcára — úgy, hogy a rossz ingemből téptim. Torkig laktam ezzel az élettel. Belépek, mert új inget akarok, ruhát és csizmát a kapcámra. Ügy akarok élni, mint ti. elvtársak. Gál Antal kér szót: — Nem azért jövök, hogy kenyerem legyen. Van gabonám, van zsírozóm. Nem szorulok senkire. Jószágom, mindenem, ami egy középgazdasághoz illik. Mégsem vagyok elégedett. Láttam a nyáron, hogy a csoportbeliek kétszerannyit kerestek, mint én, ha összeszámítjuk a munkaidőmet. De nem csupán ezért kérem a felvételemet. Nemcsak azt látom ami a Vörös Csillagban, ami Túrkevén történik, hanem azt is, ami az országban megy végbe...” Február tizenhatodikén összeültek a szövetke-