Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-01 / 1. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. Január 1, Ui évet köszöntünk i J? kémént/seorö is sze: eresére var Ihi-mekről »«“•" J I . ... . I Oj Verne-film készül Nem vagyunk babonások! Azért, ha kéményseprőt látunk, megjegyezzük: ma szerencsém lesz. Régi szokás, hogy kormos seprőjéből szálat húznak ki emlékül, s szilveszter éjszakáján, újesztendő napján vetélkednek egy kézszorításért —, mert az szerencsét hoz. Szerencsét hoz? Fortuna szárnysegédje? Egyszerű ember — épp úgy, mint Te, vagy én. Beszélgettünk az ó-esztendő utolsó napján eggyel a sok közül. A szerencséről faggattuk. — Hogy másoknak vlttem- e szerencsét — vonta vállát Gebei Bálint, — azt nem tudom. Én elégedett vagyok ezzel az esztendővel, az bizonyos. Kilenc gyerek apja, őt fi-i út, négy leányt nevel. Ahol! ennyi a gyerek, akad probléma bőven. Két nagyfia most| vizsgázott: kőműves az egyik, másik hegesztő. A 6 kis iskolás szorgalmasan tanult, egyre sem volt panasz ebben az a szolnoki Repül a nagrolló . • • A veszedelmes szerszám röptében kinyílt; úgy találta balszemén N. Lászlót. Mint az orvosi vizsgálat megállapította: N. László szarahártya sérülés folytán 13 százalékos látáscsökkenést szenvedett. A szolnoki járásbíróság dr. Varga Mária tanácsa — tekintettel a fiatalkorú K. Katalin korábbi példás magatartására — próbára bocsátotté a kislányt, kit júlyos testi sértés bűmetté- ben talált bűnösnek. Az (télét jogerős. nyarusitas a menyi Man származott, hogy valakinek nem volt elegendő aprópénze és harminc fillér helyett ötven fillérest dobott a szekrénybe. évben. Legnagyobb örömük a tizenhat éves Julika hazatérése volt a családi otthonba. Súlyos szívműtéten esett át, a füredi szanatóriumban pihent mostanáig. — Az ő egészségére iszunk szilveszter éjszakáján — Jegyezte meg Gebe Bálint. — Vidám hangulatban, családi körben ünnepelünk. — Mit vár az új esztendőtől? — Békés életet és... egy kis szerencsét... — í — Minden héten játszom két-három lottó szelvénynyel, de három találatnál többet még nem sikerült elérnem. Egy négyes jól jönne. Nagyot nevettünk. Lám, a kéményseprő is a szerencsére vár! Ám, legyen neki! Búcsúzóul boldog újévet kívánt. Biztosan az lesz: kéményseprő kívánta először. — rónai — Hollywoodban William Whit- nei rendezésével „A világ ura” címmel. A történet egy ember harcáról szól a világbékéért, amit az összes nemzetek haderőinek elpusztításával akar elérni. A film főszereplői: Vincert Price, Henry Hull és Mary Webster. * Spanyolország évenként 70 egész estét betöltő fiimit gyárt. Juan Antonio Barden jelenleg „Délután öt órakor” címmel új film forgatását készíti elő, amely a spanyol biajcviadalokról szól. Edgar Neville rendező „Az én utcám” címmel forgat filmet, amely néhány család sorsat mutatja be. * Párizsban bemutatták Alex Joffe új filmét „Fortunat” címmel. A film a hitleri megszállás idejében játszódik a demarkációs vonal mentén. A címszereplő Fortu- natot Bourvill játssza, aki ebben a filmben jobb, mint valaha. Gaby Morlay egy öreg nevelőnőt, Michele Morgan egy fiatalasszonyt alakít Nagy érdeklődés a január 12-én induló különvonat iránt Mint már hírt adtunk róla, — janár 12-én Indul az első különvonat megyénkből Budapestre. Karcag termelőszövetkezeti város és környékének tsz tagjai, állami gazdasági, gépállomási és földművesszövetkezeti dolgozói kétnapos kirándulás keretében Ismerkednek meg fővárosunk nevezetességeivel, — az Országházzal, Halászbástyával, Várral, a Mátyás templommal, Népstadionnal, Nemzeti Galériával, Mezőgazdasági Múzeummal stb. A résztvevők egy ipari Özembe is ellátogatnak. Bizonyára emlékezetes lesz a Jókai Színházban bemutatott Szabó Magda: Klgyómarás c. drámája is. A különvonat részletes programjáról, Karcagon a MEDOSZ Kultúrotthonban, Törökszent- miklóson Balázs Miklós IBUSZ szervezőnél (Malomipari Vállalat), a tiszafüredi, kunhegyes! járásban, valamint Kisújszálláson a tanács mezőgazdasági osztálya ad felvilágosítást. Jelentkezni a különvonatokra ugyanitt lehet Január 6-ig. A következő különvonatok Túr- keve, — Szolnok, — Mezőtúrról Janár 26-án, majd Üjszász—Jászságból február 9-én Indulnak. Termelőszövetkezetek! A háztáji gazdaságokkal megkötött szerződésre leadott sertés minden kilója után 1.20 forint lebonyolítási dijat folyósít az Allatforgalml Vállalati ha a közös készletből legalább egy mázsa takarmányt ad a tsz a tagoknak. A lebonyolítási dij Szabadon felhasználható a közgyűlés határozata szerint, független az átadott sertések számától. beszámít az áruértékesítés! tervteljesítésbe^ Szolnok-Heves megyei ALLATFORGALMI V. I | j évet köszöntünk, s ilyenkor úgy szokás, hogj számotvetünk: van-e alapunk derűsen, bizakodással tekinteni az új esztendő elé. Amiből pedig a derű, a bizakodás táplálkozhat, az sohasem más, mint a jól végzett munka. 1960 szilveszterén nem említhetünk olyan kimagasló eseményeket, mint tavaly. Az elmúlt évben ilyenkor a mezőgazdaság szocialista átszervezésének döntő sikeréről számolhatunk be. Az 1960. év sem eredménytelenebb, de a siker most nem egy meghatározott időpontban, hanem az egész évi szorgalmas, megfeszített munka gyümölcseként. Megyénk dolgozói egész évben szorgalmasan dolgoztak és becsülettel helytálltak, a termelési feladatok megoldásában. Sok hősi erőfeszítés van a napról napra pontosan elvégzett munka, a tervek teljesítése mögött. Az 1961-es évvel minden erőnket, tudásunkat igénybevevő feladatok küszöbéhez érkeztünk. A mai nappal kezdjük második ötéves tervünket. Mit végeztünk eddig, felkészültünk-e jól célkitűzéseink megvalósítására? Igen felkészültünk. Emlékezzünk csak Kádár János elvtárs legutóbbi országgyűlési beszédére, arra, amit ott bejelentett: új ötéves tervünket át kell dolgozni. Át kell dolgozni, mert „.. .amikor a három éves terv időszakára az ipari termelésben évenként hat-hét, legfeljebb nyolc százalékos fejlesztést terveztünk, a fejlődés pedig 11—12—13 százalék, akkor nyilvánvaló, hogy a fejlődés üteme új helyzetet teremt az ötéves terv szempontjából is. A korábbi elképzelések módosítását megköveteli az a másik — Központi Bizottságunk és kormányunk szerint igen pozitív — tényező is, hogy az elmúlt két esztendő alatt olyan ütemet vett a mezőgazdaság szocialista átalakulása, ami legszebb reményeinket is meghaladja ...” E z a tény — amit Kádár elvtárs elmond — az alapja annak az optimizmusnak, ami a mai napon eltölthet bennünket. E biztató körülmények megteremtéséből megyénk dolgozói is derekasan kivették részüket. Csak néhány példát említsünk: A Martfűi Tisza Cipőgyár dolgozói az idén terven felül annyi cipőt gyártottak, amennyit a kapitalista Magyarország legnagyobb cipőgyára egész évben előállított. A szolnoki Tisza Bútorgyár befejezve hároméves tervét, május elseje óta terven felül termel. A Papírgyár, amelyről tudjuk, hogy év elején sok gonddal, nehézséggel küzdött, november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára befejezte hároméves tervét. Mindez az embereken múlott, az emberek akaratán, tettrekészségén, szorgalmán. A mezőgazdaságban? Nagyon sok, tavaly előtt alakult szövetkezetben megérett az első, közösen töltött év munkájának gyümölcse. A jánoshidai, tiszaroffi Aranykalász Tsz tagjai és sok más helyen, ahol szorgalmasan dolgoztak, most koccintanak csak igazán jókedvvel. Ez évben feloldódott már a várakozásnak az a feszültsége, amely tavaly ilyenkor még sok helyen nyomasztotta a hangulatot. Azt írja hozzánk leveliben Kratz János, asza- joll Vörös Csepel Tsz tagja, hogy tavalyelőtt nem sikerült az évük, 13 forintot osztottak munkaegységenként 1959. januárjában. Belátták, hogy ez így nem mehet. Ez évben hozzáadták minden erejüket a munkához. S nem jártak rosszul, mert a mostani zárszámadáskor több, mint negyven forintot oszthatnak egy munkaegységre. Í gy haladtunk lépésről-lépésre előre. És az elért eredmények egyre nagyobb tettekhez adnak bátorítást, biztatást. Egyre több ember győződik meg arról, hogy érdemes erejét, tudását, akaratát hozzáadni a nagy közösség erejéhez, mert annak maga is hasznát látja. Nem mondhatjuk, hogy az emberek meggyőzésével teljesen rendben lennénk. Nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy ebben az új évben ez lesz az egyik legfontosabb feladatunk. A mezőgazdaság nagyüzemi átszervezésének teljes befejezése hazánkban megteremti a feltételét annak, hogy most már mindenütt gyorsabban, jobban segítsük az embereket abban, hogy a megváltozott körülményeknek megfelelően változzon gondolkodásuk is. Az idő távlatából sok a maga idejében nehéznek látszó feladat, hogy úgymond — megszépül. — így lesz ez az elmúlt hónapok hősi erőfeszítéseivel is. Sokan azt hitték, hogy az őszi időszak nehézségeit nem tudjuk úgy megoldani, hogy el ne veszítsük az év során szerzett gazdasági előnyeinket. De a közös erő, az összefogás szép példáját adták dolgozóink, s bebizonyították: nincs nehézség, amit együttes akarattal át ne hidalnánk. S ha a jövő év feladatait mind a politikai, mind a gazdasági élet vonatkozásában nagyobbak is, mint az eddigiek, bizhatunk erőnkben, bizhatunk dolgozóink összefogásában. Űj esztendőt kezdünk. És nemcsak új évet, új évtizedet is. Egyik évtizedet kezdjük, a másikat zárjuk. S ha a múló évtized eredményeit is áttekintjük, még szilárdabb lehet a hitünk: ezt az évtizedet még több siker, még több eredmény kísérheti. Mi mást kívánhatnánk hát egymásnak az új esztendőben, mint sok jót, sikerekben gazdag, boldog új évet, békében eltöltött új évtizedet. A vezető napilapunkban lebonyolódott elvi vita során szélesre tárultak a kapuk a mákkal és a mákostekerccsel foglalkozó Írások előtt, s így ón is szeretném elmondani a legfrissebb történetet, amely esetleg valami újat Is adhat a sokat firtatott témához. Mivel azonban hazánkban a bejglit humor szempontjából teljesen kibelezték, ez a történet külföldön Játszódik, s ml — Illetve jóbarátom, aki elmesélte — csupán levélben értesültünk fordulatairól. A külföld — jelen esetben Svájc — azonban mákszempontból még szűz terület, ott ugyanis ezt a mezőgazdasági terméket csupán gyógyszertárban árulják, szigorúan receptre, parányi mennyiségekben. Mikor tehát barátom karácsony előtt fél kiló mákot küldött, a huszas években emigrált nagybátyjának, a csomag a zord, s a paragrafusokat, továbbá a esem- néualt »taktikáit felette Jól laMák-történet merő vámőr Jogos gyanúját vívta ki. A nagybácsi szigorú idézést kapott, s mikor megjelent a vámőrségen, a finánc közölte vele, hogy a csomagot lefoglalják, mint veszedelmes kábitó- szerszállitmányt. — De hiszen ml ebből bejglit szeretnénk sütni — rebegte meglepetten az ominózus kifejezést a cfmzett. A vámtiszt összerázkódott: — ön azt állítja — tagolta a szavakat — hogy önök ezt a fél kiló mákot mind megeszik? De hiszen belehalnak. Mesélje másnak. A nagybácsi előtt felkődlött a friss, ropogós mákostekercs és az Ízes mákosnrtdH képe, s ez új fortélyt sugalmnzott: — Ha nem hiszi, hit meghí£ . i. ki tudja, hol áll meg, ki1 > hogyan talál meg .. A nagyol- | 16, teljes pontossággal: metszfi> olló, egészen váratlanul kerüli r a levegőbe. í Az erdőgazdaság jászkiséri te- [ rületén vidám évődés közepette i dolgoztak leányok, fiúk. Többen | úgy tettek, mintha egy, K. Ka- I tallntól csent fénykép hátára ír- í nának valamit. Kati előbb ne- ! vette a tréfát, majd hirtelen meg- i haragudott a a kis csoport felé > hajította a metszőollót. í. Önkiszolgáló n; utaltál . ponti t Három héttel ezelőtt ízléses | szekrénykét helyeztek el a [jászberényi postahivatal leg- i forgalmasabb részén. Az S egyes rekeszekben levelezőla- [ pok, utalványok, szállítóleve- t lek, levélborítékok, távirati [ lapok. A szekrény alján a í pénzbedobósra alkalmas fiók. > Nincsen sorbanállás az ér> tékcikkárusító ablaknál Min- I denki pillanatokon belül át- I veheti a szükséges nyomtat- [ vényt. > Az újítás kitűnően bevált. ; Három hét alatt kétszer volt i ellenőrzés és az első esetben [ találtak húsz fillér többletet. > A túlfiz^óc hatosán abból 9 é\um ni vom: jöjjön el hozzánk családostul, hozza magával a mákot. Az ön szemeláttára megsütjük és önökkel együtt megesszük, ahogy Magyarországon szokás. A kritikus estén a svájci vámőr árgus szemmel figyelte a konyhában, hová kerül a fekete őrlemény, majd gyanakodva harapott az első bejgli-szeietbe. Nem is rossz — jegyezte meg és habozva még egy darabkát vágott magának. S a nagybácsi családja a vendég népes famíliájával együtt még aznap este az utolsó dekáig elfogyasztotta a veszedelmes kábítószerszállítmányt. Mikor barátommal találkoztam, éppen két egyforma csomagot cipelt a postára. Másfél kiló mákot küldött a nagybácsinak, másfél kilót — a vámtisztnek. Újévre tán már friss bejgli Is sül Svájcban. BARACS DÉNES Ilyen ember Sárkány bácsi Mindig tisztelettel és megbecsüléssel néztem azokra az emberekre, akik ifjúkorukban választott kedvtelésük mellett éveken, évtizedeken át kitartottak, s életük alkonyán is hűek maradtak hozza. Ilyen tiszteletteljes érzéssel gondoljam Sárkány János bácsira is. akiről elmondották, hagy közel harmincöt éve énekel kórusban. Amikor szemtől szembe megismertem őt, ez o tisztelet némi csodálattal is párosult. A mozdonyszerel- déből jött elém, úgy olajos-kormosan. Nem nyújtott kezet, de tekintetéből meleg sugárzott, kiolvastam belőle: szívesen szól arról, amiért keresem — kedves számára a téma. Valóban. A munkáról és a dalról beszélt csendesen, elgondolkozva. A dalról és a munkáról, mely bearanyozta életét. Fiatalon megtanulta a lakatosmesterséget, s huszonkét éves volt, amikor a Járműjavítóba került, mint szakmunkás — ennek már harmincnégy esztendeje. Azóta is itt munkálkodik. gonddal, becsülettel Erről tanúskodnak a kitüntetések is — a sztahanovista jelvény, meg >a többi, amit mind féltve őriz otthon Sárkány néni. Van ott másmilyen embléma is, merthogy János bácsi érdemes véradó. Most kapta a } ’tüntetést a Vöröskereszt legutóbbi ünnepségén. No, de nem Is erről akartam szólni ... Akkor, 1922-ben a fiatal Sárkány János tania lett a vasutas énekkarnak. Először 1928-ban énekelt versenyen. H-szon- ny lc év után átkerült a szakszervezetek centennáriumi énekkarába, s négy éve már, hogy a Szolnoki Városi Tanács vegyeskarának tar*a. Felcsillanó szemmel említi, hogy nagyszerűen szerepeltek Haydn „Éti* szako' ” című oratórium val Miskolcon, meg Kecskeméten a közelmúltban. S esrembe jut, hogy említették: egyik előadás közben rosszul lett, ám amint jobbau érezte magit, beállt a heluére ét énekelt tovább. Hát — ilyen ember Sárkán , bácsi... Magam elé képze* lem, amint este, munka után belebújik az ünneplőbe, amit Sárkány néni előre kikészített, s indul as Ady Endre Müvelő- d ’si Házba., mert próbál a kórus. Ballag, hegy Kodályt, Bartókot énekelhessen. Felüdülést jelt az a munka után... A kiskapuból m búcsút int, s távolbavesző alakját felesége simogató tekintete követi. fi. fi ♦
