Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-08 / 7. szám

fl LAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKt XIL évfolyam, 7. szám. Ára 60 fillér 1961. január 8., vasárnap. Hol kezdődik az ember?1. Gyermekváros létesül Szolnokon Hallottam néhány meg­jegyzést, kijelentést. Ht-ott olvastam néhány megálla­pítást. Nem egy napon, nem is egy helyen, hanem különböző időpo~ .ban és alkalmakkor. AJcaratlanul elraktároztam azokat és most arra kezdek rájönni, hogy a látszólag egymástól független dolgok, egymás­tól nem is olyan függetle­nek. Lássuk csak. Az ünne­pek előtti szombaton a tö­rökszentmiklósi vasúti jegy­pénztár előtt hosszú, ide­ges, tülekedő és szitkozó­dó embersor kiayózot Szid­ták az állomásfőnököt és a vonat befutott. A bátrab­bak fölugrottak a kocsikra, jegy nélkül. Gondolták, majd megmagyarázzák a kalauznak, hogy a jegyki­adás lassú volt tehát nem ők a hibásak, hanem a vas­út. A kalauz azonban kérlel­hetetlen maradt. Hiába kérlelték, hoiv tegyen belá­tással. Elmondta az utasok­nak, hogy ő megérti a dol­got, de nem tehet semmit, mert a szab fi' zat ponto­san előírja, hogy aki jegy nélkül száll vonatra, az 10 forint büntetést tartozik ki­fizetni. Különbenié, „ha el­nézném és ha rájönnének, mehetnék a tsz-be kanál- ni mondta, de olyan megvető hangsúllyal, hogy abból érteni lehetett, misze­rint ő a tsz-ben történő ka­pálást a legutolsó dolognak tartja. Az ott dolgozókat pedig a társadalom legala- csonyabbrendü tagjainak. Tévedés ne essék. A szö­vetkezeti gazdák hivatalos és nemhivatalos tekinté­lyét, becsületét nem egy, de száz ilyen együgyű kalauzt kijelentés sem csorbítja Nem kell tehát őket védeni, de annál inkább a kalau­zon szánakozni. Rajta és mindazokon, akik ennek a kalauznak a fejével gondol­koznak. Űton-útfélen ta­pasztalhatja ugyanis az em­ber, hogy még mindig lé­tezik valamiféle torz, meg­vetést érdemlő gügye kis­polgári felfogás, amely a szövetkezeti gazda állapo­tot lecsúszásnak tekinti. Hellyel-közzel megleljük ezt annak a helyi tanács­vezetőnek, vagy földmü- vesszövetkezeti könyvelő­nek, postásnak stb. a fejé­ben is. aki beszél-beszél, de azt már nem engedi. hogy lánya, fia, vagy felesége tsz-be járjon dolgozni. Bárhová, de oda nem. Azt mondhatja erre most vala­ki, hogy ebben az esetben nem a szövetkezeti gazda fogalom lenézéséről van szó, hanem a jövedelemről, hiszen az természetes, hogy mindenki oda iparkodik, ahol többet keres. Igenám! De az esetek 90 százaléká­ban bebizonyítható, hogy a jövedelem — a háztáji föld termését is beleszámítva — a tsz-ben a több, Egyik ne­ves írónk is év pen az el­múlt hetekben bizonyította, amikor a Névszabadságban cikket Irt arról a dunántúli kislányról, akit tanácstit­kár és postás szülei Buda­pestre cselédnek küldtek, holott — ha ez a kislány otthon marad, egyrészt nem lesz cseléd, másrészt jóval többet keres, mint a Vásárcsarnokban az em­bertelen cípekedéssel. Végsősoron tehát ilyen esetekben az a szemlélet hat még ma is. amely a fel- szabadulás előtt elte virág­korát és amely a paraszt- embert hivatalos gőggel, butának, sültnek és ehhez hasonlónak tartotta. A fel- szabadulás előtt az ember valóban fönt kezdődöf és a kulákokkal végződött. Nos, a régi nézet — más formá­ban ugyan, de még mindig létezik, mert ha sokat is, de a jelek szerint mégse tet­tünk eleget annak megér­tetésében, hogy az ember népi demokráciánkban nem ott kezdődik, ahol kezdő­dött a felszabadulás előtt. Még érthetőbben: az em­berré minősítés nem foglal­kozásokkal kezdődik, ha­nem munkával, alkotással, s azzal: ki ád erejének megfelelőt a társadalom­nak. Dehát ezt még a mi kalauzunk nem érti. Kizá­rólag őt hibáztatni mégis dőreség lenne. Azok a hibásak, akiknek vele kellene foglalkozniuk, gondolkodását formálni és szocialista emberré nevelni őt. Akik elmulasztják meg­értetni a kalauzzal és a hozzája hasonló felfogású emberrel, hogy a szocializ­mus építésének központi alakja az alkotó, hatalmat bíró munkás mellett a szö­vetkezeti gazda. Tehát ha a mi társadalmunkban fel­állítunk egy eszményi rang­sort, akkor az, aki a szö­vetkezetben kapál — nem utolsó, sőt az elsők között van, ahol miszerintünk az ember kezdődik. Tudom, könnyebb mindezt leírni, mint megérteni és elfogad­ni akkor, amikor ebben a kérdésben a hétköznapok során rengeteg ellentmon­dással találkozunk. Ezek közül az ellentmondások közül a teljesség igénye nélkül említsünk meg né­hány kiragadott és talán szélsőséges példát A rádióban, az újságok­ban és aféle amatőr-szó­noklatokban lelhető fel jó- néhányszor a kettősség. Ta­valy a rádió különféle mű­soraiban sok gazdag mon­danivalóid, paraszti tárgyú jelenetet, novellát, elbeszé­lést hallottam. Az egyik jelenet idős paraszt hőse, amikor fiáról beszélt, el­mondta: „embert neveltem belőle”. Csupán az lephette meg a hallgatót, hogy aki­ből a parasztédesapa em­bert nevelt, az orvos. Ügy tűnt tehát, mintha a fog­lalkozás azonos lenne az ember fogalmával, minősí­tésével. Hasonló megállapí­tást máskor is hall a rádió­hallgató vagy az olvasó. A dolognak ilyenfajta ferde beállítása könnyen eredmé­nyezheti azt, s talán ered­ményezi is, hogy a szövet­kezeti gazda, aki fiából úgy szeretne embert nevelni, hogy a fiú is szövetkezeti gazda maradjon a fentebb idézett mondat hallatán ereszti a fiút a városba, hadd legyen abból igazán ember. Legutóbbi egyik képes hetilapunk tudósítást kö­zölt a Zuglói Kötöttáru- gyárból. Megismerhettük Kun Zsuzsát, aki kunhe­gyest parasztlány, „de már nagyvárosi módon öltözik, 1400 forintot keres havon­ta, abból igencsak telik mindenre egy magános leánynak” — állapítja meg róla a cikk írója. S az em­ber itt is elgondolkozik. Az a megállapítás, hogy Zsu­zsa „de már nagyvárosi mó­don öltözik” — ellenérzést vált ki. Talán részletezni is A Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága de­cember 27-i ülésén a megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bizottság előterjesztésére megtárgyalta és jóváhagyta a Szolnokon felépítendő gyermekváros tervezetét. E szűk­szavú hír mögött a megye vezetőinek mélységes humani­tása és a jövő nemzedékéért érzett hallatlanul nagy fe­lelősségérzete húzódik meg. Ugyanakkor tükröződik ben­ne az elhagyott gyermekek iránti szeretet és a szocialista állam gondoskodása. Csecsemőkortól — a felnőtt korig A Szolnok megyei Gyer­mekvédelmi létesítmény nem távoli elképzelés, mert a ter­vezet szerint már a második í ötéves terv időszakában — «1961—1965 között — felépül. ÍA Fóti Gyermekváros után «egyedülálló ilyen intézmény Jlesz az országban. Az elkép­zelések szerint helyet kapnak ♦benne a különböző korú ál­Í lami gondozott gyermekek, születésüktől 18 éves korig. Otthonos környezethez, szak- ^ szerű neveléshez jutnak itt a ♦ gyermekek. Az otthon jórészt 1 pótolja a szülői szeretetet, a simogató kezet. A gyermek- városban serdülnek majd if­júvá és megfelelő szakkép­zettséggel, mint felnőttek lép­nek ki az életbe. A tervezet a következő lé­tesítmények felépítését tar­talmazza: Egy 150 férőhelyes — 14—18 éves korúak részére szolgáló — ifjúsági otthont, egy 360 férőhelyes — 6—14 éves korúak részére szolgáló — általános iskolai otthont, egy 150 férőhelyes — 3—6 éves korúaknak való — óvo­dás otthont és egy 220 ágyas csecsemőotthont 0—3 éves gyermekeknek. A későbbiek során — a gyermekváros te­rületén belül — arra is lehe­tőség nyílik, hogy gyermek- gondozónőképző iskolát léte­sítsenek a leánytanulók ré­szére. Jelenleg ugyanis kevés a szakképzett gondozónő, másrészt szakképzettséget nyernének az itt nevelt lá­nyok, akik minden bizonnyal több szeretettel foglalkozná­nak majd a rájuk bízott gyer­mekekkel. Miért vált szükségessé ez az építkezés? Mi teszi szükségessé a szol­noki gyermekváros felépíté­sét? Erre a kérdésre dr. Kon- csag Imre, a megyei tanács jogi és gyámügyi főelőadója a következőképpen válaszolt: — Az állami gondozott gyermekek részére kevés a férőhely, mert a gondozottak száma évről évre növekszik. Több millió forintos megtakarítás « A jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyárban készülő ♦ hűtőszekrények belsejét korábban zománcozták. A kö­♦ zclmúltban egy nagyszerű újítást vezettek be. Pneuma­♦ tikus gépen műanyagból sajtolják a belső kamrát. így ♦ feleslegessé vált az egyébként könnyen sérü'ő zománco­♦ zás. A megtakarítás több millió forint lesz. felesleges, miért. Ugyanis a kunhegyesi, a mezőhéki. a jászapáti tsz-ekben dolgozó Zsuzsák éppen úgy nagy­városi módon öltöznek ma már, mint a Pestre szakadt Zsuzsa. Mégis. Egy ilyen megállapítás szöget üt a kunhegyesi, a jászapáti, a mezőhéki Zsuzsák fejébe és azt hiszik, hogy ők —■ mert nem a nagyvárosban élnek öltözködés tekintetében a pesti Zsuzsánál kisebbek. Visszakanyarodva ezek és az ehhez hasonló dolgok így állnak össze és így hat­nak vissza az emberek tu­datára. S az a kalauz, aki a tsz-ben történő kapálást utolsó dolognak ta tja, sok­szor éppen tőlünk tanul. Ez az írás meg se közelítette a teljességet, de arra talán alkalmas, hogy gondolato­kat ébresszen. 1957 végén például 1009,1958- ban 1162, 1959-ben 1240, I960 végére pedig 1300 gyermek szorult állami gondozásra. Az állami gondozott gyermekek 60 százalékát intézetekben, 40 százalékát nevelőszülőknél helyezzük el. Az utóbbiak fő­ként falun tartózkodnak és legtöbbször nem a legjobb környezetben nevelkednek. Általános műveltségük is ala­csonyabb, mint az otthonban nevelt gyermekeké. A szolnoki gyermekváros felépítésével lehetővé válik, hogy a Szolnok megyei álla­mi gondozott gyermekeket korszerű, minden igénynek megfelelő nevelőotthonban helyezzék el és ne szorulja­nak azok az erre alkalmatlan családok nevelésére. 25 millió forint a gyermekváros építésére A gyermekvédelmi létesít­ménynek a Szolnok városi Tanács biztosít területet. Az elképzelések szerint a Szol­nok—szajoli útvonalon, a kertvárosban épülne fel, ha erre a talaj adottságai meg­felelnek. A melegvíz ellátás, a gázvezeték és a csatornázá­si lehetőségek és a főközleke­dési út ezt a megoldást indo­kolná A közeljövőben vala­melyik tervező intézetet meg­bízzák a tervek elkészítésé­vel és ez év végén, vagy a jövő év eleién hozzáfognak az építkezéshez. A szolnoki gyermekváros felépítéséhez az előzetes szá- .mítások szerint 25 millió fo­ltot szükséges. Ebből a Nép­művelési Minisztérium 10 millió forintot bocsájt a me­gvet tanács rendelkezésére. A végrehajtó bizottságnak az a javaslata, hogy a megye vá­rosai. falvai a közséefeilesz- tési alap évi öt százai lkát — évenként kb. 1 millió forirr — ajánlják fel e nemes cél érdekében. Figyelembe vették a tanácsi vállalatok többlet nyereségét és bizo­nyos összeget innen is igény­be lehet venni. Számítani kell a lakosság támogatására is Az említett bevételi forrá­sok nem fedezik teljesen az építkezés költségeit. Szüksé­ges, hogy a társadalmi szer­vek és a lakosság is részt vállaljon e nagyfontosságú társadalmi akció megvalósí­tásából. A Fóti Gyermekvá­ros építésekor szinte minden ember — anyagi erejéhez mérten — hozzájárult az el­hagyott gyermekek otthoná­nak létesítéséhez. Most, ami­kor megyénk gyermekeiről van szó — minden bizonnyal — hasonlóan fog cselekedni megyénk lakossága. Különö­sen sokat tehetnek a gyer­mekvárosért a KTSZ szerve­zetek és a Nőtanács. Nem le­het szebb és nem esebb társa­dalmi munka, mint az elha­gyott gyermekek otthonának .építésébe való bekapcsolódás. A Szolnok megyei gyer­mekváros felépítése nagysze­rű kezdeményezés a megyei tanács végrehajtó bizottsága részéről. Megyénknek nincs olyan lakosa, aki ne helye­selné és ne támogatná e fon­tos létesítményt. Es amikora gyakorlati megvalósításra ke­rül sor, úgy véljük, számítani lehet majd megyénk vala­mennyi lakosára. MÁTHft LÄS7.LÖ Munir iái izem Szolokon A gépesítési program va- lóravaitása során egyre kere­settebbek a jó akkumuláto­rok. Ezt felismerve, a szolno­ki Vasipari Vállalat akku­mulátor javító üzemet hozott letre. Az üzem dolgozói elha­tározták, hogy a munka mi­nőségének javítása érdeké­ben valamennyien elvégzik az átképző tanfolyamot. Az állami gazdaságok, gép­állomások és a gépjárművek­kel rendelkező egyéb vállala­tok akkumulátoros munka­körben dolgozó munkásait oly módon patronálták, hogy tanfolyamon megfelelő gya­korlati képzést biztosítanak számukra. Különös eondot fordítanak a mezőgazdaság segítésére. A TfíUrpnfímentes munkához a raktári k*—biztosítják az akkumulátorokat. A Svéd Kommunista Párt 19. kongresszusáról Stockholm (TASZSZ) A Svéd Kommunista Párt 19 Kongresszusának pénteki ülé­sén Olsson, a párt Politikai Bizottságának tágja számolt be a kommunista és mun­káspártok moszkvai értekez­letének munkájáról. A fel­szólalók egyetértve,-.tmt fejez­ték ki a párt politikai Irány­vonalával, rámutattak az Egyesült Demokratikus Front jelentőségére a monopol tőke elleni harcban. ^ *>» ........ Két gyár berendezései készültek el az Egyesült Arab Köztársaság számára A Szovjetunió az utóbbi másfél évben három olyan gyárat vásárolt a magyar kül­kereskedelemtől, amelyet az Egyesült Arab Köztársaság­ban építenek fel az EAK- nak nyújtandó szovjet hitel­egyezmény értelmében. A három gyár berendezé­sei közül kettő már elkészült. A mezőhéki Táncsics Tsz gazdái közül öten vásárolnak autót A mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetben tavaly is példamutatóan gazdálkodtak. Jelenleg tizennégy olyan családot tartanak nyilván, akik­nek az 1960-ban szerzett munkaegysége meghalad­ja az ezret. A tagság szor­galmát mutatja, hogy az átlac munkaegység eléri az ötszázat. Az elmúlt évekhez hasonlóan most is negyven forintot ér egy munkaegység Mező- héken. A bőséges jövedelem­ből tavaly hat szövetke­zeti gazda vásárolt autót. Most a zárszámadás előtt újabb öt tag — köztük Tóth Sándor, Balogh András. Lévai Mihály — határozott úgy, hogy az évi megélhetésen felüli pénzt személygénkocsi vásárlásra fordítja. Ve­lük együtt a mezőhéki Táncsics Tsz-ben az idén tizeneevre emelkedik az antótulaidonos szövetke­zeti gazdák száma. ionian Kortársunk A nyereségrészesedésről A teremtés koronája Vasárnapi sportműsor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom