Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-07 / 6. szám

2 SZOLNOK BEGYEI NÉPLAP 1961. január A Biztonsági Tanács határozathozatal nélkül bezárta a kubai panasz vitáját New York (MTI) A Biztonsági Tanács csütörtö­kön — magyar idő szerint 21.20 órakor — folytatta az Egyesült Államok ellen in­tézett kubai panasz vitáját. A TASZSZ jelentése sze­rint George Padmore libé­riái megbízott, az első felszó­laló kijelentette, hogy kül­döttsége megérti a kubai nép aggodalmát. Padmore ugyan­akkor helyeselte az amerikai küldöttnek a Biztonsági Ta­nácsban tett nyilatkozatát, amp'v — véleménye szerint — biztosítékot nvúit arra hogy az Egyesült Államok nem készül agresszióra a Ku­bai Köztársaság ellen. Annand Bérard, a francia küldöttség vezetője alapta­lannak nevezte a kubai kor­mány panaszát, sőt még az T’á’-sdnr—Cbile-i közös ha­tározati javaslat ellen is ál- 'ástfoglalt, holott az csupán c~i<!7Ólítia az amerikai és a 'mbai kormánvt, hogy bé- ''á,, úton oldják meg a vitás A ceyloni küldött reményét '■-io-7te ki hnnv hamarosan ’’elvreáll a lószomazédi vi­szony az Pevesült Államok Äq Kuba között, maid felszó­lította a Biztonsági Taná­csot, tegye meg a szükséges intézkeöécpirpt. amelyek elő­mozdíthatták a nyugati fél­teke és a világ békéjének fenntartását. Ezután Harold Beeley an­gol küldött szólalt fel. A ku­bai kormány okmányokkal lyazolt váö-iolt lázálomnak nevezte, kétcáebevonta a te­rvek valódiságát^ maid ja­vasolta, hogy a Biztonsági ■Tanács a vitát batározatho- -nta] nélkül zária le. Dániel Schweitzer chilei megbízott hangoztatta, hogy Hoa kubai külügyminiszter vádjai „igen riasztóak.” Cbi- ’e, amely tiszteletben tartja a ás országok beh'íeveibe va- 'ó be nem avatkozás elvét, azt remélte, hogy a Bizton- sáei Tanács egvhangálag el- "oyndja a Chile—Ecuador-? közös iavaslatpt — folvfatta — Minthogy azonban erre már nem lehet számítani, a ehilei küldöttség nem raea'z- '-odik ahhoz, hogy a javasla­tot szavazásra bocsássák. TV/rpr)^rnf‘r»r'TO‘T,ín föi’öV mpP­bízott az angol kiildötthöz hasonlóan azt javasolta, hogy a tanács ne hozzon határoza­tot . mivel a török küldöttség -em látia bizonyítottnak a kubai vádat. Ezután a Kínai Nénköztár- mság helvét bitorló csang- ’-„tqekiqfa küldött szólelt fel Mint várható volt. ezóttal }s a „nemzetközi kommunlz- mus cselSZŐvérélről” beszélt az Fevesült államokat vé- 'mente „a kubai kampány­tól .. Omar T.ntff. a tanács je- •-niégi elnöke — mint az Arab ó^vip^lőie — fp1c7ó1plpcá- r,n |r?ip1ontpttG. rpínf^PT) p£rv- íof^a vpn a r»aV! •^n^«57Prt Jn’VIfnWf bonvatVn­'«3 mp^p^°^*^PT*»b A'7 Amerikai hadihajók „látogatása” Libériában New York (TASZSZ). öt­napos látogatásra Libéria fő­városába, Monriviába érke­zett két amerikai hadihajó. A. Reed ellentengernagy, az Atlanti-óceán déli részén állomásozó amerikai haditen­gerészeti erők főparancsnoka csütörtökön meglátogatta Tubman libériái elnököt. Reed vezeti az amerikai ha­dihajók úgynevezett látoga­tás-sorozatát Afrika nyugati partjaihoz. E látogatásoknak az a céljuk, hogy „baráti kap­csolatokat alakítsanak ki az afrikai országokkal”. Mint az AP jelenti Monro- viából, az amerikai hadiha­jók látogatásának program ;a a következő: „villásreggeli Tubman elnöknél Reed el­lentengernagy tiszteletére, partraszállási gyakorlat, ejtő­ernyős ugrások továbbá dísz szemle, amelyen Libéria fegyveres erői és amerikai tengerészek vesznek részt”. ÍMTD arab nép kezdettől fogva mélységes együttérzéssel kö­veti a kubai nép forradalmi harcát. A kubai kormány ag­godalma a jelek szerint nincs alap nélkül — mondotta —• s állást foglalt a Chile-Ecua- dor-i határozati javaslat mel­letti Sajnálkozását fejezte ki emiatt, hogy a tanács egyes tagjai nem kívánják a javas­lat elfogadását. Ezután Vinueza ecuadori küldött Chiléhez hasonlóan visszavonta a közös határo­zati javaslatot, de mély saj­nálkozását fejezte ki amiatt hogy a rendkívül felelősség­teljes pillanatban a Bizton­sági Tanács képtelen olyan határozatot hozni, amely az ENSZ alapokmányával össz­hangban előírná a feszült helyzet rendezését. A válasz jogán felszólaló Raul Roa kubai külügymi­niszter kijelentette, hogy az amerikai kormány a vitában képtelen volt megcáfolni Kuba tényeken alapuló vád­jait. A Biztonsági Tanács tagjainak többsége világosan és egyértelműen állást fog­lalt az ellen, hogy bármely ország beavatkozzék egy má­sik állam belügyeibe — mon­dotta, majd felolvasta a ku­bai minisztertanács nyilat­kozatát, amely elítéli az Ei- senhower-kormánynak a dip­lomáciai kapcsolatok meg­szakításáról szóló döntését. Valerian Zorin szovjet külügyrginiszterhelyettes megállapította, hogy a tá­ti'cs tagjainak többsége, kü­lönösen a kis országok kép­viselői, h-— * adtak aggo­dalmuknak és nyugta’ansá- guknak amiatt, hogy az Egyesült Államok Kuba-elle­nes agresszív tetteivel a vi­lágbékét veszélyezteti. Egyes küldöttségek — elsősorban az Egyesült Államok és szö­vetségesei — igyekeztek el- bagatelizálni a veszélyt, de ugyanakkor meg sem kísé­relték a kubai küldöttség bizonyítékainak és érveinek megcáfolását. Zorin a Chile— Ecuador-i javaslat mellett foglalt állást, s sajnálatát fe­jezte ki amiatt, bogv az Egye­sült Államok és szövetsége­sei elvetik ezt a javaslatot. — Ha azonban nem is hoz- '■''kmk határozatot — foly­tatta—. mé'-'i«! kinn-jjyán,'Ont­juk véleményünket, a kül­döttségek többségének közös álláspontját. Ennek lényege- aggodalom a kubai—amerikai viszony kiéleződése miatt figyelmeztetés egy nagyhata­lomhoz, hagyjon fel egy kis ország ellen szőtt agresszív terveivel. Zorin levele a Biztonsági Tanács elnökéhez (MTI). TASZSZ jelentés szerint Zorin, a Szovjetunió állandó képviselője az Egye­sült Nemzetek Szervezeté­ben, levelet intézett a Biz­tonsági Tanács elnökéhez. Hangsúlyozta, hogy a belga kormány segíti a fegyveres Mobutu-bandák átdobását a belga közigazgatás alatt lévő Ruanda Urundi gyámsági te­rületen keresztül, sőt belga katonai személyek közvetle­nül «részt vesznek a törvé- nyes kongói kormányhoz hű Bunava körzet ellen irányuló Mobutu-féle bandita-táma­dások megszervezésében. Megbízható értesülések szerint a Ruanda Urundi te­rületéről Kongó ellen kifej­tett műveletekben a belga katonai személyzet közvetlen részvétele mindinkább foko­zódik és Kongó-ellenes köz­vetlen belga kantonai táma­dás jellegét ölti. Ezért felmerül annak szük­ségessége, hogy a béke és biztonság fenntartásáért fő felelősséget viselő Biztonsági Tanács tagállamai az ez idő szerint Kongóban tartózkodó ENSZ-főtitkártól kimerítő tájékoztatást kapjanak az jmlített kérdésben kialakult tényleges' helyzetről, ame­lyek a belga hatóságok e tör- /énytelen eljárásnak meg­szüntetését célozzák. Elen­gedhetetlen az is, hogy a aelga kormánytól késedelem léikül magyarázatokat köve­teljenek az említett kérdés ;árgyában és ezt szétküldjék Szeretném kifejezni azt az óhajomat, hogy az amerikai kormány megszívlelje a ta­nács többségének ezt a véle­ményét, és semmi olyasmit ne tegyen, ami tovább ront­hatná a kubai—amerikai vi­szonyt — folytatta Zorin. — Reméljük, hogy az új ameri­kai kormány békés úton, a teli es egyenlőség alapján fogja megoldani a vitás kér­déseket. Ezután Wadsworth ameri­kai delegátus rövid beszédé­ben ismét bizonyítékok nél­kül tagadta a kubai vádat. — Lutfi, a tanács elnöke remé­nyét fejezte ki, hogy a vita végül is elősegítette a feszült­ség enyhítését, majd bezárta az ülést. így a tanács nem hozott határozatot a kubai panasz kérdésében. Törvény Kubában a terroristák ellen Havanna (TASZSZ). A ku­bai minisztertanács január 5-én törvényt hozott a ter­rorizmus ellen. A törvény, amelyet Dorticos köztársasá­gi elnök már szentesített, ha­lálbüntetést ír elő az ellen­forradalmi cselekményekre. Az új törvény alapján ha­lálbüntetéssel sújthatok azok is, akik a fentemlített bűn­tettekre bújtogatnak, ilyenek­ben résztvesznek, vagy elkö­vetőiket rejtegetik. (MTI) Pályázati felhívás a Derkovits Gyula ösztöndíjra A Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Képzőművészek Szövetsége pályázatot hirdet a Derkovies Gyula-ösztöndíjra. A pályázókat eddigi munkássá­guk, művészi, emberi magatartá­suk és az ösztöndíj időtartamára szóló művészi céljaik alapján bí­rálják el. Olyan feladatokat kell maguk elé tűzniök, amelyeknek megoldásával a szocialista-realis­ta művészet fejlődését szolgálják. A Derkovies Gyula-ösztöndíjra minden olyan, 35 évesnél még nem idősebb képzőművész pá­lyázhat, aki a főiskola elvégzése után önállóan dolgozott. Kivéte­les esetben — ha művészi mun­kássága indokolja — olyan mű­vész is kaphat ösztöndíjat, aki­nek nincs főiskolai végzettsége. Az ösztöndíj összege — három­évi időtartamra — havi 3000 fo­rint. Az ösztöndíj odaítéléséről a Művelődésügyi Miniszter dönt. a Biztonsági Tanács minden tagjának. ELISABETHVILLE A szakadár katangai kor­mány elutasította Kaszavubu elnök január 25-ére Leo- poldvillebe tervezett kerek- asztal-értekezletére küldött meghívását. Mint AP-tudó- sítás közli, Kimba katangai külügyminiszter a Kaszavu­bu által kinevezett Ileo „mi- miszterelnöknek” küldött táv­iratában ezt azzal indokolja meg, hogy Csőmbe már elő­zőleg február 15-re Elisa- behville-be hívott össze — ugyancsak kerekasztal-érte- kezletet. Kimba mostani távirata —írja az AP — leg­frissebb fejleménye annak a küzdelemnek, amely a Leo- poldville-i és az Elisabeth- ville-i „kormányhatóságok” között folyik azért, hogy melyik város legyen Kongó politikai központja. Mint is­meretes, a törvényes kongói kormány Gizenga helyettes miniszterelnökkel Stanleyvil- le-ben székel. (MTI). Az angol kormány újabb akadályokat gördít az EAK-kal való diplomáciai kapcsola­tok helyreállítása elé LONDON (MTI). Az elmúlt hónapokban már többször terjedtek el olyan hírek, — hogy rövidesen sor kerül Nagy Britannia és az Egye­sült Arab Köztársaság kö­zött a diplomáciai kapcsola­tok helyreállítására, amelyek 1956-ban a Szuez elleni impe­rialista agresszió következté­ben megszakadtak. Az AP londoni tudósítójá­nak értesülései szerint mos újabb nehézségek merülte fel a diplomáciai kapcsola­tok helyreállítását célzó tár­gyalásokon. Az angolom ugyanis a legkülönbözőb ürügyekkel elutasítják a; EAK-nak azt a kérését, hog- konzulátusokat létesítsen an goi gyarmati és félgyarmai területeken, a kairói kor­mány pedig a konzuli kérdés megoldásától teszi függővés diplomáciai kapcsolatok új- rafelvételét. (MTI). GYORSLISTA a Lottó január 6-án megtartott tárgynyeremény sorsolásáról A húzáson az 50. játékhét szel­vényei vettek részt. LH előjelű szelvények: 000 301 tangóharmonika, 003 893 televízió, 004 950 kerékpár, 005 654 padlókefélőgép, 008 831 ötezer Ft vás. ut., 010 574 mosógép, 017 558 kerékpár, 020 248 tízezer Ft vás. ut., 021413 magnetofon, 025 114 bőrkabát, 025 325. rádió. EL előjelű szelvények: 406 710 tangóharmónika, 417 508 ötezer Ft vás. ut., 428 243 ötezer Ft vás. ut., 431 992 lemezjátszó, 433 764 kristálykészlet, 434 229 Da- nuvia motorkerékpár, 444 556 tíz­ezer Ft vás. ut., 448 624 ötezer Ft vás. ut., 456 116 tízezer Ft. vás. ut., 46« 060 rádió, 482 365 ötezer Ft vás. ut„ 482 817 pianinó, 491 134 rádió, 493 563 ötezer Ft. vás. ut., 601 469 karóra, 606 001 televízió, 610 614 televízió, 613 528 rádió, 624 596 mosógép, 626 610 rádió, 687 367 televízió, 634 207 ötezer Ft vás. ut., 648 814 Danu- via motorkerékpár, 682 840 televí­zió, 691 457 rádió, 695 099 rádió, 721 639 kerékpár, 732 505 ötezer Ft vás. ut., 740 061 rádió, 745 685 utalvány könyvekre, 753 779 tíz­ezer Ft vás .ut., 764 469 ötezer Ft vás. ut., 766 122 ötezer Ft vás. ut., 769 412 magnetofon, 773 356 he­rendi lámpa, 778 435 ötezer Ft. vás. ut. 780 388 kerékpár, 812 459 eszpresszókészlet, 821101 kerék­pár, 821 177 mosógép, 822469 rádió. 831 223 villanytűzhely, 846 018 öt­ezer Ft vás. ut. D előjelű szelvények: 4 003 247 perzsaszőnyeg, 4 011 465 csillár, 4 013 247 hatezer Ft vás. ut., 4 022 660 ötezer Ft. vás. ut., 4 037 531 rádió, 4 050 06« ötezer Ft vás. ut., 4 052 195 televízió, 4 084 260 rádió, 4 089 405 magneto- ion, 4 098 411 kétezer Ft vás. ut., 4 106 672 csillár, 4 109 294 televízió, 4 112 439 bőrkabát, 4 116 530 rádió, 4 134 722 mosógép, 4 154 532 zsúr- kocsiba épített rádió, 4 197 603 rádió, 4 200 962 televízió, 4 208 001 ötezer Ft Vás. ut., 4 209 018 rádió, 4 214 281 kétezer Ft vás. ut., 4 248 7600 ötezer Ft Vás. ut., 4 251 001 porszíVŐgép, 4 256 465 rádió, 4 274 708 tízezer Ft vás. ut., 4 293 001 tízezer Ft vás. ut., 4 304 996 karóra, 4 306 448 ötezer Ft vás. ut., 4 347 955 kerékpár, 4 349 298 csillár, 4 356 641 rádió. 4 388 442 perzsaszönyeg, 4 393 918 rádió, 4 394 946 utalvány köny­vekre, 4 399 276 ötezer Ft vás. ut., 4 411 784 Danuvia motorkerékpár, 4 423 215 rádió, 4 430 807 kétezer Ft. vás. ut., 4 431 936 villanytűz­hely, 4 437 971 nyolcezer Ft. vás. ut. A gyorslista közvetlenül a húzás után készült, esetleges számbibákért felelősséget nem vállalunk. Ballagó L.; HŰTLENSÉG fi Imélázva, lassan sétálok haza­felé a pesti Körúton. Az em­berekre ügyet sem vetek, a kiraka­tokat nézegetem. Egyszerre azon­ban ' valaki halkan, illedelmesen köszön. Megtorpanok, oldalt for­dulok és hirtelen alig tudok szólni a meglepetéstől. Egy falubeli fiú, az alig húsz éves Albert Sándor áll előttem az utca forgatagában. Előbb azt hiszem, átutazóban van csak a fővárosban, de ahogy job­ban szemügyre veszem, furcsa sej­telmem támad. Vastag sofőrbunda van a vállára vetve és a keze ólai­tól maszatos. Az arca pedig fáradt és szomorú. — Nem haragszol, hogy megállí­tottalak — kérdezi kicsit félénken és feltűnik, hogy a hangja fáradt és fakó. — Ne add a jólneveltet. Nem vagy te pesti kispolgár — csapok a vállára. — Inkább mesélj a falu­ról. Mi újság otthon7 Az arcát fürkészem egykori paj­tásomnak. Várom a választ, de az egyre késik. A szemét lesüti, vala­hová oldalt néz az én barátom és szemlátomást nehezére esik a szó. — Mi van veled? Csak nem vagy beteg? — lépek közelebb, de ő el­hárító mozdulatot tesz. Aztán végre megszólal. — Nem otthon dolgozok már. Itt vagyok az egyik TEFU-vállalatnál segédvezető. — És a család? — Ők odahaza vannak. Heten­ként. kéthetenként járok csak haza. Most nekem esik nehezemre a beszéd. Az AJhert-rsalád egyike volt odahaza a fényszarusi határ­ban a legjobbaknak, a legigyek­vőbbeknek. Szerették a földet, a paraszti munkát és soha nem tit­kolták megvetésüket azok iránt, ajcik elpályáztak arról a tájról. Valami rettentő nagy dolognak, valami főbenjáró eseménynek kel­lett történnie, hogy éppen Sándor, a legkisebb és a legkedvesebb fiú szegte meg az ősi hagyományt. De vajon mi lehet ez? Izgat a kíváncsiság és nem tö­rődve azzal, hogy esetleg fájdalmas sebet érintek, megkérdezem: — Aztán, miért jötjél el otthon* TÓI? A válasz megint késik, sőt ba- rátom arca még szomorúbb és tanácstalanabb lesz, mint ko­rábban. Ahogy nézem erősen, azon tűnődik, hogy egyáltalán főlytas- suk-e a beszélgetést. Nem akarom, hogy meggondolatlan sértődés, kur­ta búcsúzás legyen a találkozás vé­ge, ezért hirtelen másra terelem a beszélgetést. — Gyere, igyunk egy feketét — karolok belé. — Hagyjuk az otc- honi bajokat, ha már úgy is távol kerültél tőlük. J\ em ellenkezik. Kicsit még fel ■* ’ is derül a képe. Ám amikor már benn ülünk a parányi asztal mellett és jó illatokat árasztva, előttünk gőzölög a fekete, megint eltűnik az én ismerősöm jókedve. Kavargatja a kávét és egyszerre csak kérés nélkül, csendesen be­szélni kezd. — Tudod, nem minden megy rendben odahaza a csoportban. Sok az értetlenség, a viszálykodás, a széthúzás és én azt sehogyse tud­tam megszokni. Néha elfogott a méreg. Én is kitátottám a szám. de soha nem lett jó vége. Csak még nagyobb lett a hadd-el hadd és egyre többször a fejemhez vág­ták, hogy ha nem tetszik, mehetek, amerre látok. Nem esett jól az ilyen végkielégítés, de ezt azért még nem nagyon vettem volna a szivemre. De otthon az apám, meg az anyám is egyre csak azt duru­zsolta a fülembe, hogy butaság ott­hon maradni, a földet túrni. Hát a végén már nem tudtam hallgatni a sok hajkurászást. Kitanultam a gépkocsivezetést és most itt va­gyok. — És jó itt? Meg vagy elégedve? i— kérdezem csendesen, hosszú szü­net után. — Nem olyan, mint amilyennek én gondoltam. Otthon, ha vita volt is, a magamfajtákkal vitatkozhat­tam. De itt furcsa népek közé ke­veredtem. A legtöbb tősgyökeres városi, igazi vagány. Engem vidéki csórónak, olyan fogdmegjánosnak néznek és mindig a legrosszabb munkákat bízzák rám. Ha távol­sági fuvar van, akkor például min­dig az öreg vezető vezet. De ha a városba kell kanyarogni, akkor engem ültetnek a volán mögé. Vi­seljem én a felelősséget, ha vala­mi baj van. — De itt azért mégse kell any­agit dolgozni, mint odahaza. Aztán itt jobban tudsz szórakozni is —« vetem közbe, mert úgy látom, egé­szen nekibúsúlt az én falusi isme­rősöm. Furcsán, kesernyésen el­mosolyodik. — Nem eszik a kását olyan for­rón, ahogy azt otthon elképzelik. Az igaz, hogy van mozi, színház, de hidd el, nincs nekem kedvem még a tájára se menni egynek se. Kivel menjek? Magam? Üljek a nézőtéren és közben arra gondol­jak, hogy az asszony otthon most fekteti le Sanvikát, a kisfiámat? Aztán a kevesebb munka. Annak kevesebb ez csak, aki onnan falu­ról nézi a városiak életét Ha pél­dául tíz percet kések, már a kurbli- vassal fen*i"op*óz-k a váltótársam. Arról nem is beszélve, hogy így té­len. enyhén szólva, szellős hely a mindig esik valami, i/agy ha nem esik, a por meg a piszok rakódik az ablaküvegre és annyit meresz­tem a szemem egész nap, hogy es­tére a legtöbbször bevéresedik. Mert szokni kell ezt is. — Majd megszokod. Van idő bő­ven — próbálom ismét bátorítani, de csak a fejét ingatja. — Nem hiszem. Nem nekem ta­lálták ki azt a városi életet, az szentigaz. — Visszamégy a faluba? — Az lenne a legjobb. — Hát akkor eredj. — Csakhogy az nem olyan egy­szerű. — Annyi az út vissza is, mint idáig volt. — Azt csak te hiszed — néz rám szomorú szemekkel. — Engem ott­hon most irigyelnek! Érted! Iri­gyelnek és okosnak tartanak. Az' gondolják, hogy könnyen és sok pénzt keresek. Jól élek, és a ku­tyának se mutatok utat. Ped;r magam kerültem kutyasorra. H hazamennék, kinevetnének és mii denfélét összepletykálnának, hoc nem feleltem meg. Rajtam kösz• rülné a nyelvét a fél falu. Az mondanák, hogy no, ez se fele meg másutt, csak a csoportban Pedig most már tudom, hogy ott lett volna az én helyem. 1/ eserűség, fájdalom én tanács- tálanság önemésztő tüze sii.’ felém minden szavából és nincs szívem tovább feszíteni a húrt. Ha­bár nagy kedvem volna példabe szédet tartani a föld, a falu, a szühi ház iránti hűségről, végül elállók a szándéktól. Valamit azonban mon­dani kell és hirtelen az otthoniakat kezdem szapulni. . Azokat, akik meggondolatlanságaikkal, elha­markodott kijelentéseikkel, egy ha­zug morál megteremtésével megírt a bizonytanságba, a szokatlan élet keserves béklvóiba kergettek egy jobb sorsra, szebb életre érdemes falusi legényt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom