Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-01 / 1. szám

1061. Január I. SZOLNOK MFG TÉT NÉPLAP 8 Mit mutat a versenynaptár A három éves terv eredményeiről, ' az ötéves terv célkitűzéseiről Vége az 6 évnek, átléptük az 1961. év küszöbét. Az 1960-as évvel befejeződött a hároméves terv. Nézzük meg: megyénk üzemei hogyan teljesítették a tervben meghatá­rozott feladatukat nyilatkozott lapunk számára Kiss Árpád az Országos Tervhivatal elnöke, Szolnok megye országgyűlési képviselője TERVEN FELÜL S MILLIÓ 143 EZER PÁR CIPÓ A martfűi Tis~a Cipőgyár dolgozói a tervezett 18 mil­lió 546 ezer pár cipő helyett december 31-ig 21 millió 143 ezer párat gyártottak, s ez­zel hároméves tervüket 14 százalékkal túlteljesítették. A tervezett 5 millió 908 ezer pár helyett 7 millió 501 ezer pá­rat exportáltak, ezzel export tervüket év végéig 125,3 szá­zalékra teljesítették. Az idén is, mint már annyi­szor, megismétlődött a A SZOLNOKI TISZA BÜTORGYÁRBAN az a már évek óta visszatérő jelenség, hogy az üzem mun­kásai jóval túlteljesítették tervtanaikat. A vállalat há­roméves tervét május 1-ére, az évit pedig november 7-ére teljesítette. Év közben vállal­ták, hogy 1960-ban terven fe­lül 1250 konybasarnitúrával többet gvártanak, mint amit éves tervük előír. Vállalásu­kat év végéig teljesítették. ! HÁROM ÉV ALATT r 994 LAKAS Az ÉM. Szolnok megyei Építőipari Vállalat az 1959. január 1-i árra átszámított értékben az elmúlt három­éves tervben 528 millió forint értékű munkát végzett. Ezzel hároméves tervét 103,5 szá­zalékra teljesítette. 1957-hez viszonyítva 1960-ban a válla­lat termelése két és félszere­sére növekedett. Az egy főre jutó termelési érték 1960-ban megközelítette a 130 ezer fo­rintot, a tervezettnél 29 szá­zalékkal volt magasabb. Ezt az eredményt a vállalat a lét­szám növelése mellett első­sorban jelentős műszaki fej­lesztéssel érte el. Gépparkja két és félszeresére emelke­dett és jelenleg több, mint 500 gépegységből áll. Ezer építőipari munkásra ma 30 betonkeverőgép és 43 szállító­szalag jut az építkezéseken A régi, kézi munkán alapuló technológia helyett országo­san is elismert színvonalon építik a Tiszamenti Vegyi­műveknél a szuperfoszfát üzemet és a szajoli tárházat A hároméves terv során me­gyénkben 994 lakást, 33 isko­lát — 1037 tanteremmel — és a termelőszövetkezetek részé­re a vállalat dolgozói 76 épü­letet — főleg tehénistállót — készítettek 4070 állatférő­hellyel. 1,52 SZÁZALÉKKAL NÖVEKEDETT A TERMELÉKENYSÉG A Szolnoki Járműjavító dolgozói hároméves tervüket forintban számítva 105,36, normaóra alapján pedig 102,08 százalékra teljesítet­ték. Az önköltséget a terve­zetthez viszonyítva 2,14 szá­zalékkal csökkentették. Az utóbbi három évben a ter­melékenység 1.52 százalék­kal növekedett. A hároméves terv utolsó évét 1960 decem­ber 27-én befejezték. A KTSZ-EK IS KITETTEK MAGUKÉRT A hároméves terv célkitű­zését — 700 millió forint áru termelését — megyénk kis­ipari termelőszövetkezetei az elmúlt év márciusában telje­sítették és év végére 120 mil­lió forint tervtúlteljesítést ér­tek el. A jászkiséri Vegyes Ktsz termelése az utóbbi há­rom évben háromszorosára, a jászberényi Általános Mű­szerész Ktsz-é pedig 1960-ban 1958-hoz viszonyítva négy­szeresére nőtt. Megyénk ktsz-eiben 1958- hoz képest 1960-ban a terme­lés 100 millió forint értékben, a termelékenység pedig 3 év alatt 21 százalékkal növeke­dett KIVÁLÓ eredmények AZ OLAJBÁNYÁSZOKNÁL A Kőolajipari Tröszt Al­földi Kőolajfúrási Üzemének dolgozói a három év alatt az előírt 265 050 méter helyett 291 457 métert fúrtak. A ter­vezett 85 olajkút helyett de­cember 31-ig 177 olajkút fú­rását fejezték be. A. 3. Hogyan értékeli a három­éves terv beruházási prog­ramjának végrehajtását Szolnok megyében? A Szolnok megyei tanács 3 év alatt a népgazdasági be­ruházásokból 220 millió Ft- ban részesedett. A tanácsi beruházások a lakosságot közvetlenül érintő létesítmé­nyek, intézmények fejleszté­sét célozták. 62 millió forint értékű be­ruházás történt lakásépítke­zésekre. 3 év alatt átadásra került 500 lakás. Mintegy 150 lakás építésének elkezdése 1960-ban már a második öt­éves terv lakásépítési prog­ramja megvalósításának első nagy lépését jelenti. Ezek a lakásadatok még kiegészül­nek a magánlakás építés szá­maival. A saiátház építést az elmúlt 3 évben számos módon támogatta az állam. így hosz- szúlejáratú hiteleket kaptak az építkezők, s a szüksége» építőanyagokról is gondos­kodás történt. Kommunális célokra 37 millió Ft-ot használtak fel 3 év alatt a megyében. Ebből a lepielentősebb ösz- szegek a vízellátás megjaví­tását célozták. Megvalósult a Jászlad íny—Jászalsószent- gvörgy közös vízmű első üte­me 7 millió Ft költséggel. Ku madarason törpevízmű létesítésére 1,3 millió Ft-ot használtak fel. Nagyarányú iskolafejlesz­tési program valósult meg 3 év alatt Szolnok megyében. Az oktatási intézmények fej­lesztését 54 millió Ft összegű beruházás szolgálta, ami 145 tanterem építését tette lehe­tővé. Jelentősen fejlődött a me­gye egészségügyi intézmény hálózata is. Ezt közel 20 mil­lió Ft összegű központi álla­mi beruházás mozdította elő1. A megyei kórház fejlesztését 5.5 millió Ft célozta. 3,5 mil­lió Ft költséggel Üjszászon épült új, korszerű szociális otthon. Jelentős új létesítményei még a megyének a 3 éves tervben Szolnokon épült köz­úti Zagyva-híd, valamint az új kenyérgyár. A lakosság céljait szolgálta a központi állami beruházás mellett a 3 év alatt felhasz­nált 154 millió Ft értékű köz­ségfejlesztési alap. Ebből az összegből épül — többek kö­zött — 85 km vízvezeték, 79 közkút, 118 000 négyzetméter út, 350 km járda és 112 km belterületi villanyhálózat. Mindezen felül számos je­lentős beruházást hajtottak végre a meg”e területén lévő — közvetlenül a minisztériu­mok által irányított — ipari és közlekedési vállalatok és sokat fordította« a termelő­szövetkezeti beruházások se­gítésére is. Hogyan érvényesül a gya­korlatban az ipartelepítési politika; előreláthatóan milyen beruházásokra szá­míthatunk a megyében a második ötéves terv során ipari-, mezőgazdasági-, szo­ciális és kultúrális vona­lon? A második ötéves terv or­szágos számait a felső párt- és állami szervek még nem hagyták jóvá. Az országos tervek területi bontására pe­dig számítások is csak rész­ben állanak még rendelke­zésre. Ezért a kérdésre csak feltételesen és részben lehet választ adni. Az iparfejlesztés fő formája a második ötéves tervben — a kongresszus ha­tározatainak megfelelően — a meglévő üz' ""k bővítése és korszerűsítése. Ez az ipari­lag jelenleg is fejlett terüle­tek iparosításának kedvez elsősorban. Mégis, e fő célki­tűzés mellett is jelentős erő­feszítések történnek a máso­dik ötéves tervben az ipari­első nagyméretű nemzetközi gyűlés volt a háború óta. Több, mint ötven nemzet parlamenti képviselői — ezer delegátus — nagy szenzáció volt a tízmilliós Tokióban is. A kis csinos fehér jelvényünk, amelyet mind, min­dig hordtunk, a közérdeklődés tárgya volt és megnyílt előttünk minden ajtó. A japánok nagyon jó benyomást akartak tenni a külföldiekre, és ez sikerült is nekik. Nem tették hiába. Ezek a parlamenti képviselők bizo­nyára jó. benyomásokkal utaztak haza és ez nem lényeg­telen dolog, amikor egy nemzet vissza akarja szerezni elvesztett nemzetközi tekintélyét,.. Maga az állam is mindent megtett, hogy a vendé­geket meghódítsa. Négy hatalmas állami fogadást adtak. A tokiói polgármester, o parlament elnöke, az Inter­parlamentáris Unió csoportjának elnöke és a császár fogadása mind megannyi nagy kirukkolás volt. A három előbbin — mert este rendezték — tűzijáték is volt, az elmaradhatatlan japán mulatság, amelyet nagyon impo­nálóan csinálnak. Valóban úgy, mint a budapesti spor­tolók mondják: „Ami belefér”. A tűzijáték ilyen nagy „bevetéssel” káprázatos. Minden alkalommal sátrakban készítették a japán ételkülönlegességeket, s sátorról sátorra vándorolva vacsoráztunk meg, csupa olyan étel­ből amelyet még soha sem ettem. Legjobb ilyenkor, ha nem is kérdezi az ember, hogy mit eszik. Nyers halat és rákokat, füstöltet, vagy sültet ettem-e, csak utólag tudtam. Mindegyiket rizsre „szerelték”. Kis hurkányi rizs és ráhajlítva a hal, megforgatva az egész valami finom, pikáns mártásban. Mondhatom — jó volt. Nagyon édes süteményeik vannak és sok gyümölcs volt mindig az asztalon. Mindenütt virág — csodálatos — és jégből készített szobrok — hatalmasak —, amelyek az estély végére csaknem szétolvadtak. Es mindenütt voltak „ven­déglátó kisasszonyok”, akik a mulattatásunkra voltak. Ezt úgy kell érteni, hogy táncolták a nemzeti táncukat és sétáltak a vendének között, lehetett velük beszélgetni. A tokiói kormányzó estélyén a japán szépségverseny első tizenkét helyezettje volt a vendéglátó. Ilyen szép tizen­két lányt kevés ország tudna kiállítani. Tüneményes kimonókban álltak sorban, a híres virágos japán „spa­nyolfalak" előtt és mosolyogtak, ahogy csak a japán nő tud mosolyogni. Legyezték magukat és hajlonntak — ismét, ahogy csak a japán nők tudnak a világon. A győztes fejen igazgyöngyökkel ékesített, gyémántokkal rakott korona volt. A japán szépségverseny ugyancsak nemzeti ünnep. Minden évben, október első hat napján tartják és a lapok tele vannak a szépségek kénéivel. Két éve a világszépségversenyt is japán nő nyerte. Nem mulaszthatom el. hogy szóljak Japán nevelő- munkájáról. A gyermekek iskolázása valamennyi kapi­talista ország színvonala fölött van. Kilenc osztályos ál­talánosan kötelező népoktatásuk van, s nincs analfabétá­juk. A gyermekek 99,9 %-a iskolába jár, csak egy tized szá­zalék az évi hiányzás. Ez szinte hihetetlen. A kilenc osztály után a gyermekek zöme tovább tanul középisko­lákban, amelyeket voltaképpen felső iskolának' hívnak Itt érettségiznek és mehetnek az egyetemekre. Altami és magánkézben levő egyetemeik és főiskoláik egyaránt vannak. Az állami egyetemeken végzettek előnyben van­nak az elhelyezkedéskor. A japán diák nagyon szorgal­mas, az oktatási rendszer nagyon modem. A világ minden pedagógiai művét lefordítják japánra és leg­alább a szakértők áttanulmányozzák, ami bennük jó — átveszik. Az egyik televízió-adóállomás egész nap a gyermekeknek sugároz műsort, minden korcsoportnak, minden tantárgyat így. szemléltetve tanít. Nagyon kiter­jedt a felnőtt oktatásuk is. Japánnak jelenleg hatszáz- negyvenezer egyetemi és főiskolai hallgatója van, ami a legjobb arányszám valamennyi kapitalista ország közt. A kisiskolások degeszre tömött iskolatáskát visznek a hátukon, s nagyon fürgén, jókedvűen mennek reggel az- iskolába. A gyerekek irányítják félnyolctól nyolcig az utcai forgalmat is. Kis sárga zászlócskájukkal parancsol­nak az autósoknak. Ezek enged Imeskednek nekik. A gyereket baj nem érheti. Az iskola igazgatója kint áll az iskola kapujában, úgy fogadja a gyermekeket. Ak­kor meny a hivatalába, ha a gyerekeket már elnyelte az iskola kapuja. Japán jövője tele kérdőjellel. A kis területen lakó nagy néptömeg az eddigi századokban agresszív, mili­tarista Japánt alakított ki, amely időnkint megrohanta, megszállta A-sijt egyik-másik ors-ánát A legutóbbi há­borúban fél Ázsiát. A vesztett háború után azonban a japán mil’tarizmus memorpant és Ázsiában egyébként is megváltoztak az erőviszonyok. A Kínai Népköztársa­sággal már nem Urna Japán. Nem is gondol arra, hogy újra ellevs"névé tenne Javán barátkozni szeretne a Szovjetunióval és a népi Kínával. Ez volna a legjobb gazda sávi kilátásainak ablaka. Jártán Ázsiára néz. mert innen ka oh at na mérhetetlen mennyisedben ipari és me- zőnazdasáqi nyersanyagokat, amelyekben mind szűköl­ködik. És itt adhatna el ivarcikkeket, amennyit csak termelni és exvortálni tud. Ázsiában Javánnak nem kellene világpiaci dömpingárakon exportálnia, mint most erre kényszerül a kapitalista világpiacon. De az Amerikai Egyesült Államok ezt nem engedi. Amerika tiltja Japánt Kínától és általában „a kommunista világ­tól”, A nép azonban balra tolódik. Nagy munkásvártiai. szakszervezetei zéleskörben baloldali értelmisége fordu­latot szeretne előkészíteni Japánban. Semlegességi poli­tikát folytatni, kiharcolni a nemzeti függetlenséget Ame­rikával szemben és gazdaságilag felemelkedni. A jövő titka, eléri-e ezt a szép célját? Amerika imperialista szive ugyanis nem fog iránta meglágyulni lag elmaradt területek, első­sorban az Alföld ipari fejlesz­tésére. Az ipar Szolnok megyéBen is számottevően fejlődni fog. A mooern iparfejlesztés álta­lában az iparnak viszonylag Kevés helyen, de nagyobb arányú összpontosítását teszi szükségessé. Ennek az elv­nek megfelelően a kedvező adottságokkal rendelkező Szolnok város ipara fog a megyén belül kiemelkedően bővülni. Szolnokon a Tiszamenti Vegyiművek keretén belül felépül a már elkezdett szu­perfoszfát gyár. A második ötéves tervben új kénsavgyár építésére is sor kerül. E cé­lokra előreláthatólag 600 mil­lió Ft-ot meghaladó beruhá­zást fognak 5 év alatt fel­használni. E nagymértékű fejlesztést a vegyipar általá­nos fellendítésén belül a me­zőgazdaság növekvő műtrá­gya igénye teszi szükségessé. A szolnoki telepítést a víz­nyerési lehetőség, a kedvező szállítási lehetőségek, vala­mint a meglévő üzemhez tör­ténő kapcsolódással járó elő­nyök indokolják. Ugyancsak a vegyipari programon belül valószínű új porfestékgyárat is építenek Szolnokon kb. 120 millió Ft költséggel. Felépítése után megszüntetik Budapesten e terméket jelenleg is gyártó, elavult üzemet. A porfesték­gyár szolnoki telepítése tehát kettős célt szolgál. Egyrészt az iparilag elmaradt Alföld iparosítását, másrészt Buda­pest túlzsúfoltságának csök­kentését. Kedvező közlekedési adott­ságainál fogva Szolnok van számításba véve egy kb. 400 főt foglalkoztató építőioari autósdaru javítóüzem létesí­tésére. A Jászberényi Aprítógép- gyárat kb. 50 millió forint és a szolnoki Tisza Bútorgyárat kb. 30 millió forint összegű beruházással fejlesztik, me­lyek újabb többszáz dolgozó részére teremtenek munkaal­kalmat. Más ipari fejlesztésre is sor kerül, de ezek a legjelentő­sebbek. A mezőgazdaság ter­veit még nem bontottuk me­gyékre. A számítások szerint előreláthatólag Szolnok me­gyében a mez »gazdaság fej­lesztésére 1 milliárd forint beruházást Irányoz elő a nép- gazdasági terv. Kb. 600 millió forint értékben építenek tsz- istállókat, öntözőberendezése­ket. magtárakat és raktára­kat. Ez a beruházási összeg biztosítja a nagyüzemi mező- gazdaság továbbfejlesztésé­nek alapvető feltételeit Szol­nok megyében. Lakás, szociális és kulturális, valamint kommu­nális ellátás terén a tanácsi tervek ezután kerülnek ki­dolgozásra. A második ötéves tervben előreláthatólag 1400 lakás épül a megyében. Megoldó­dik kb 500 lakás gázellátása Szolnok városban. Bővítik a város csatornázását és vízel­látását. Bizonyos lehetőség nyílik majd a megyében a termálvizek hasznosítására is Az egészségügyi ágazat or­szágosan egyik legnagyobb beruházása a Karcagon fel­épülő 420 ágyas kórház-ren­delőintézet. Szolnokon megyei köz­egészségügyi-járványügyi ál­lomás és egészségügyi szak­iskola építése, Mezőtúron szakorvosi rendelőintézet lé­tesítése szerepel a számítá­sokban. Szolnokon a MÁV egy vasutas kórház és ren­delőintézet építését tervezi. Az általános iskolai háló­zat is tovább bővül a máso­dik ötéves tervben. A második ötéves terv me­gyénként 1961. év elején ké­szül el. Ekkor válnak ismert­té Szolnok megye ötéves be­ruházási előirányzatai is. Véleménye szerint mit kellene tenni a befejezet­len beruházások csökken­téséért, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a beru­házásokkal kapcsolatos munkát? A beruházási eszközök szét- forgácsolásának megakadá- ■yozása és a befejezetlen be­ruházások csökkentése érde­kében igen határozott in­tézkedéseket tettünk és még fogunk is tenni a legközeleb­bi időben. Már az 1960. évi terv elkészítésekor a beruhá­zási eszközök szétforgácso- lásának megakadályozásá­ra törekedtünk, amelyet fő­leg az új induló beruházá­soknak a tervből való elha­gyásával értünk el. Az 1961. évi terv elkészí­tése során ugyancsak a kon­centrálás érdekében, csak olyan új értékhatár feletti beruházások megindítását vettük fel a tervbe, amelyek távlati célkitűzéseink meg­valósítását (pl. energia-igé­nyeink kielégítését) céloz­zák. Mindinkább törekszünk olyan szemlélet kialakításá­ra a beruházásoknál, amely a létesítmény teljes felépíté­sének, elkészítésének idejét egységesen szemléli, nem pe­dig egy-egy éves tervidősza­kokban. Ezt célozza, hogy az egy-egy beruházás tekinteté­ben eddig évenként megkö­tött építési, kivitelezési szer­ződések helyett a megvalósu­lás egész időszakára építési keretszerződést kötnek. Né­hány évvel előre kijelöljük a következő években megva­lósuló legfontosabb beruhá­zásokat és a rendelkezésre álló erőforrásokból elsősor­ban ezeknek a beruházások­nak a kivitelezését kell bizto­sítani. Biztosítani fogjuk az indu­ló beruházások számára rrjár a kezdés előtt a teljes terv­dokumentáció elkészítését. Mindezen felül intézkedése­ket teszünk, hogy a tervezők, beruházók, valamint a kivi­telezők anyagilag is érdekel­tek legyenek a beruházás ha­táridőre történő elkészítésé­ben. A késedelmes megvaló­sítás esetére büntető-kamatot írunk elő. A beruházási rendszer gyorsítása érdekében felül- vizsgálátra kerülnek a jelen­leg érvényben lévő beruhá­zási jogszabályok, és az át­tekinthetőség javítása céljá­ból egy egységes jogszabályt, úgynevezett beruházási kó­dexet adunk ki. Természetesen mindezek az intézkedések csak úgy hozhatnak eredményt, ha a beruházók és kivitelezők, a beruházások megvalósításán munkálkodó valamennyi dol­gozó, mindent megtesz beru­házásaink minnél gyorsabb megvalósítása érdekében. SIKEREKBEN ÉS ERED­MÉNYEDBEN GAZDAG BOLDOG UJ ESZTENDŐT KÍVÁNOK A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP MIN­DEN OLVASÓJÁNAK. Kiss Árpád

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom