Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-04 / 3. szám
/ tlLAQ PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK} *3 ienlan A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP J-Á XII. évfolyam, 3. szám. Ara 50 fillér 1961. január 4., szerda. f így kezdték az új évet December 31-ével befejeződött a hároméves terv. Megyénk ipari termelése jelentős mértékben növekedett. 1960 végére több vállalat elérte az 1962—63-ra tervezett termelési szintet. A második ötéves terv küszöbén nagy jelentőségű az első év: 1961. Néhány megyei üzem főkönyvelőjétől, igazgatójától, tervosztályvezetőjétől telefonon érdeklődtünk: hogyan kezdték az új évet? Milyen tartalékkal rendelkeznek, a termelés hány százalékos emelkedésére számítanak 1961-ben? A Szolnoki Papírgyárban Török János, a tervosztály vezetője vette fel a kagylót. — Az 1960 végére előirányzott 30 604 tonna papírgyártási tervünket határidő előtt, november 7-én teljesítettük —- válaszolta kérdésünkre Török elvtárs. — Jelentősen emelkedett üzemünk termelése. A termelékenység: 1958- hoz képest 1959-ben 10 százalékkal. az elmúlt évben pedig — 1959-hez viszonyítva — 15 százalékkal növekedett. Ennek eredményeként december 31-ig terven felül 160 tonna papírt és 820 tonna cellulózt gyártottunk. Hároméves tervünket 14 millió 500 ezer forint értékben túlteljesítettük. — Az elmúlt évihez hasonló ütemben kezdtük az új évet. Előzőleg a műhelyekben röpgyűléseken ismertettük a második ötéves terv és az 1961. év feladatait. Ezév- ben 7,2 százalékkal kell növelni a termelést. Január 2- 6n zavartalanul kezdtük az új évet. Az üzem teljes kapacitással dolgozott Az I-es számú papírgép 13,4 százalékkal, a Il-es 4,2, a III-as pedig 10,4 százalékkal termelt többet, mint a napi terv — fejezte be tájékoztatását Török János tervosztály vezető. A Szolnoki Tisza Bútorgyárban Papp Péter főkönyvelő jelentkezett. — Hogyan kezdték az új évet? — kérdeztük. — Minden zökkenő nélkül — válaszolta. — Körülbelül egymillió forint értékű félkész áru van raktáron. Anyagban nem volt hiány. Zavartalanul dolgozhattunk. A tegnapi nap folyamán 3 vagon (45 konyhagamitura) hagyta el a gyár udvarát — Hány garnitúrát gyártanak ezévben? — Háromezerrel többet, mint 1960-ban. Szám szerint 15 200-at. Ügy terveztük, hogy ezévben 22 százalékkal növeljük a termelést. Nagyobb beruházásra nem számítunk. A Kőolajipari Tröszt Alföldi Kőolaifúrási Üzemében — Halló! Tessék. Tóth Zoltán főmérnök beszél. — Kedves Tóth elvtárs! Rövid tájékoztatást kérünk az év első munkanapjáról. — Röviden csak annyit tudok mondani — válaszolta Tóth Zoltán főmérnök —, az új évet úgy ke-’tűk, mint ahogy 1960-ban dolgoztunk Igaz, fúrási terv nk ötezer méterrel lesz több, mint az elmúlt évber volt. 1960-ban tervünket 4,5 százalékkal túlteljesítettük, ezév’'-n hasonló eredményeket szeretnénk elérni. 1960-ban egy-egy berendezés 1470 métert fúrt. A 14 Az munka termelékenysége százalékkal emelkedett, egy berendezéssel végzett munka eléri - második ötéves terv har dik évére tervezett szintet. Az új évben hasonló eredmények elérésére törekszünk Jaruár 2-án zavartalanul kezdődött a munka A vállalat egyetlen munkahelyén sem volt üzemzavar. A Malomipari Vállalat a rossz terményszállítások miatt nem tudta teljesíteni évi tervét. December 31-én 2 százalékos lemaradással zártunk —1 tájékoztatott bennünket Ignácz Flórián igazgató. — A rizshántolásban a rossz időjárás miatt csúfosan lemaradtunk. Közel ezer vagon termény feldolgozásával maradtunk adósak. — Ezévben folyamatos napi termelés mellett arra törekszünk. hogy kiköszörüljük a csorbát. Minden valószínűség mellett tervünk teljesedni fog. Az elmúlt évben többmillió forintos költséggel fejlesztettük a gyártástechnikát. A szolnoki, a karcagi és a törökszentmiklósi malmot korszerű gépi- és szállítóberendezéssel láttuk el. — Az új évet zavartalanul kezdték malmaink. Az első munkanapon többszáz mázsa gabonát őröltünk, s remélhetőleg ezévben a rizs-szállítás is meggyorsul — fejezte be Ignácz Flórián igazgató. Amóth József Minden lehető módon szorgalmazzuk a műszaki fejlesztést A Szolnoki Cukorgyár tervismertető tanácskozásáról Az új év első munkanapján tervismertető tanácskozást tartottak a Szolnoki Cukorgyárban. Ott hangzottak el többek között a következők: Az 1961. évi előirányzatok valóraváltása döntő jelentőségű a második ötéves terv sikeres teljesítése szempontjából. Ezért kell most, a kezdet kezdetén mindent megtenni, a dolgozók véleményét kikérni, — elgondolásaikat hasznosítani az üzemek belsőtartalékainak feltárása érdekében. Az idén a cukorgyárban is növekednek a feladatok. Több, mint 4 ezer 300 vagon cukrot kell gyártani, csökkenteni a költségszintet, — következésként az eddiginél gondosabb karbantartási-, beruházási munkát végezni. Az előkészületeket most, kampány közben kell megtenni, márpedig közismert, hogy a januári üzem a legnehezebb. Ezért szükséges, hogy a különböző vonatkozású tervek részletes kimunkálásához a műszaki-, gazdasági vezetők segítésére társadalmi munkabizottságok alakuljanak, a „több szem többet lát” elv alapján beszélgessenek a dolgozókkal. Készült ugyan már 1961-re műszaki és szervezési intézkedési terv, de ez még nem teljes, várják a dolgozók javaslatait a különböző műszaki és egyéb problémák megoldásához. Korszerűsítik az üzemet A termelésnöveléssel párhuzamosan korszerűsítik az üzemet, nagy összegeket fordítanak beruházásokra, új gépek, berendezések beszerzésére. Az idén például beszerelnek három döbszűrőt és két ülepítőt. A dobszűrőknél — csupán építésre — egymillió forintot irányoztak elő. Mérlegekre, mérlegházakra 290 ezer forintot költenek. Importgépeket is szereznek be az idén, — így például három félautomata centrifugát, öt elmo-szivaty- tyút, stb. Új épületekkel gazdagodtak a közös gazdaságok. Járásunk területén 1980- ban minden tsz megkezdte tanyaközpontjának kialakítását. Sok új istállót, baromfiólat és más gazdasági épületet készítettek. De mindez még kevés. Ugyanis több termelőszövetkezet nem rendelkezik a nagyüzemi állattenyésztéshez szükséges férőhelyekkel. 1961-ben a termelőszövetkezeti építkezéseknél döntő fordulatot kell elérni, különösen a saját erőből történő építkezéseket biztosítani. A szövetkezeti gazdák többsége felismerte azt, hogy az állandó és biztos jövedelmet az állattenyésztésből nyerhetik. Ezért készítik a jászapáti Kossuth Tsz termelési tervét úgy, hogy a jövedelem 70—75 százalékát az állattenyésztés adja. Az állattenyésztés fejlesztésének viszont egyik feltétele a megfelelő férőhelyek biztosítása. Ezek építésénél az a cél, hogy minél egyszerűbben és olcsóbban készülA hétéves terv harmadik esztendeje A Pravda vezércikke MOSZKVA (TASZSZ). A Pravda keddi vezércikkében visszapillantást vet az 1960- as évre, majd Hruscsovnak az újévi fogadáson elmondott szavait idézve hangoztatja: „Bár milyen jó év is volt A könyvkiadás hároméves tervének ered menyei A magyar könyvkiadás, — amely az elmúlt években jelentősen fejlődött, — sikeresen teljesítette hároméves tervét. Növelték a kibocsátott könyvek számát, példányszámát, emei.íec’ itt az úgynevezett nagy tömegsorozatok példányszáma és ezenkívül új sorozatokat is bocsátottak közzé. 1958- ban 2663 könyv. 26 millió példányban, 1959-ben 2818 könyv több, mint 31 millió példányban jelent meg. 1960-ban kétezerkilencszáz könyv látott napvilágot s ezek példányszáma meghaladja a harminckét milliót A hároméves tervben indult a fiatal írók, a Kultúra világa sorozat, az Uj Magyar Lev’k^n. az értelmező szótár megjelent a gyermeken,.;' lopédia első kötete és kibocsátottá- a * pártmunkás- könyvtár könyveit. Az ifjú olvasók ismereteinek fejlesztését a Buvár-sorrzat tudományos, érdekes ismeretterjesztő könyvei szolgálják. — Emelkedett a szakkönyvek száma is. Megindult az ipari szakmunkás-kön} tár sorozat és sok mű jelent meg a korszerű technikai ismeretek széleskörű terjesztésére. A mezőgazdasági szakirodalom- bap is egy új sorozat, a Mezőgazdasági Kincseskönyvek sorozata indult. A magyar könyvkiadás hároméves tervének célját — a magyar és külföldi irodalom termésének legjavát minél szélesebb rétegekhez eljuttatni — beszédesen illusztrálják a könyvkiadás forgalmi adatait. 1958-ban háromszáznvolcvanegy millió forint volt a könyvforgalom. 1959-ben négyszázötvenkét millió forint értékrt könyvet vásároltak. Az idén a várható forgalom ötszázötven millió forint. A hároméves terv időszaka alatt ösz- szesen ezerhá "omszáznyolc- vanhárom millió forint volt az országos kcnyvforgalom, az eredeti tervnek 111 százaléka. Az egy f"re jutó könyv- vásárlás az 1957. évi harmincegy forinttal szemben az idén ötvenöt forintra emelkedett. Nagymértékben növekedett a falun a könyvvásárlás. A falu részesedése az országos könyvforgalomból 1958-ban nyolcvan millió, 1959-ben százkét millió forint volt. Az idei várható falusi forgalom száznegyven millió forint. örvendetesen emelkedett az elmúlt három esztendőben az ü emi kön, vvásárlás. A három esztendő at"' t-bb mint kétszáz millió forintért vásároltak könyvet az üze mek dolgozói. (MTI). I960., 1961. még jobb lesz!” A lap ezután így ír: elegendő csupán néhány számadatot felsorolni, hogy megértsük, milyen hatalmas mértékben járul hozzá népünk 1961-ben a kommunizmus anyagi és műszaki alapjainak megteremtéséhez, s történelmi feladat teljesítéséhez. Az újesztendőben 51,2 millió tonna nyersvasat, 71,34 millió tonna acélt olvasztunk. 55,27 millió tonna hengerelt árut gyártunk, 164 millió tonna kőolajat, 511,7 millió tonna szenet bányászunk, több, mint 327 milliárd kilowattóra villamos áramot és 51 millió tonna cementet tér, melünk. (MTI) jenek. Jó példával szolgál erre a jászdózsai Tamamenti Tsz. amely juhhodályát, baromfiólját, hizlaldáját, egyszerű szerfás, szalmatetős, szalmabálás oldalfallal kis költséggel — saját erőből építette. Az új esztendőtől sokat várok. Úgy vélem, hogy a termelőszövetkezetek jórészt leküzdötték a kezdeti nehézségeket, megteremtették a nagyüzemi gazdálkodás alapját. így lényegesen eredményesebben és jövedelmezőbben gazdálkodhatnak. Az állattenyésztésben is megvan a törzsállomány, csak a tenyésztésre, a gondozásra kell fokozottabb súlyt helyezni. Egyéni kívánságaimról csak ennyit: a sporttelep melletti új településen lakom már öt éve. Negyvenöt ház van itt'. A villanyvezeték körülbelül 100 méterre van tőlünk, de a telepre mindeddig nem jutott el a villany. Ügy vélem, mindannyiunk kívánsága az: ezévben tegye lehetővé a községi tanács a lakótelep villamosítását, hogy mi is kultúrált életet élhessünk. Vörös István Jászapáti Járási Tanács VB Helyi festők kiállítása Jászberényben Evenként megismétlődő esemény Jászberényben a helyi festőműv' ■’k alkotásainak bemutatója. I960, december 18-án nyitották meg a tavalyi év munkásságát bemutató kiállítást a Lehel Vezér Gimnázium dísztermében. A képek nagy. ér e szocialista építésünk, mezőgazdaságunk átszervezésével kapcsolatos témákkal foglalkozik. Elénk, üde színek, erőteljes ábrázolásmód jellemzi a tárlatot. Örömmel u .apították meg az érdeklődők: mind témaválasztásban, mind technikai vonalon sokat fejlődtek egy év alatt a jászberényi művészek. A kiállításnak, — mely január 6-án zárul — már eddig is sok látogatója volt, s nem egy kép alatt ott a cédula: eladva. A jövőben sok hasonlót szeretnénk látni. A felújítási keretből répamanipulációra több mint félmillió forintot fordítanak. A szeletszárítóba 1.6 millió forint értékben préseket szereznek be, s több, mint kétmillió forintot költenek felvonóra. Az említettek mellett jónéhány százezer forintot fordítanak egyéb munkákra. Mivel ezeket jórészt sa:át erőből más szóval: házilag végzik, minden idő kihasználására szükség van, annál is inkább, mert időközben a karbantartást is el kell végezni. Tavaly — a kazánház kivételével — nem jutott erre elég erő. Márpedig a legfontosabb feladat; a termelékenység növelése csak a beruházás, a felújítás, s a karbantartás sikeres elvégzésével oldható meg. A feladatok nagyok, de megoldásukhoz adottak a lehetőségek. Más országokhoz viszonyítva bizony eléggé „maradi” módon gyártjuk még most a cukrot. Az iparág vezetői például svédországi látogatásukkor tapasztalták, hogy ott sokkal magasabb a munka termelékenysége, mint nálunk. Például: Svédországban ggy tonna répát 15—20 perc alatt dolgoznak fel, — nálunk ugyanaz a munka 3—4 órát vesz igénybe. Nem boszorkányság ez, csupán jó szervezés, műszerezés, automatizálás kérdése. Ezért kellene nálunk változtatni a munkaszervezésen, elérni, hogy az üzemmérnökök, a fővegyész, az energetikus, egyszóval a műszakiak csak egyedül műszaki fejlesztéssel foglalkozzanak, s ne mindenféle egyéb feladatokkal. A svédek előnye ebből származik, — okuljunk belőle. A tennivalók között megemlítették a rakodási munkák gépesítését, s a gőzgazdálkodás felülvizsgálását is. A svéd gyárakban csak tizedannyi cső van. mint nálunk. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy nálunk többtíz százalékkal magasabb az egy mázsa répa feldogozására fordított energia, mint a svédeknél. Ilyen példák felsorolásából tanulságot vonva szabta meg a cukorgyár tervismertető tanácskozása a feladatot: minden lehető módon szorgalmazni a műszaki fejlesztést. Ezt hangsúlyozta a beszámolót tartó Kar László igazgató, erről beszélt a felszólalók zöme, — köztük Bíró István műszakve?ető, —. Görezöl Sándor főműszakvezető. Cseszkó Nándor, Hegedűs Lajos főmérnök, Hermann Keresztély művezető, az üzem párttitkára S. R Három arckép Dr. Bucz Konrád körzeti orvos öten az asztal korül
