Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-22 / 19. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961, január 32. Tanácskozott EGY TEHETSÉGES EGYÜTTES ÚTJA az MHS megyei küldöttértekezlete Megjegyzések egy bemutató kapcsán Lapunk tegnapi számában ismertettük az elnökségi beszámolót. A hozzászólók közül sokan kiegészítették és a saját munkaterületükön szerzett tapasztalataikról beszéltek. Kaszab László, a szolnoki repülőklub tagja elmondotta, hogy tavaly 4 ezer társadalmi munkaórát dolgoztak a repülőtéren és a felszerelés karbantartásánál. A klub nevében köszönetét mondott az országos elnökség kitüntetéséért és ajándékáért. Annak ellenére, hogy tavaly országos elsők lettek, elégedetlenek munkájukkal. Többet akarnak tenni a klubtagok politikai neveléséért. Árvái István elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság üdvözletét tolmácsolta a küldöttértekezlet részvevőinek. A vb. nagy politikai fontosságot tulajdonít az MHS munkájának — mondotta. — Az itt dolgozó kommunisták munkáját teljes értékű pártmunkának ismeri el. Ezután a Politikai Bizottság határozatából adódó tennivalókra hívta fel a küldött- értekezlet figyelmét Hatékonyabbá kell tenni az elnökségek irányító és ellenőrző tevékenységét. Keressék a jó munkamódszereket és általánosítsák azokat Ezzel is lehetővé válik, hogy megszűnjön az elnökségek munkája közötti szintkülönbség. A mezőgazdaság szocialista átalakulása Szolnok megyében új lehetőségeket teremtett a szocialista haza védelmének tudatosítására. Javasolta, hogy a nagy termelőszövetkezetekben, gépállomásokon és állami gazdaságokban, továbbá a középiskolákban és MTH intézetekben az eddigieknél többet foglalkozzanak a honvédelmi munkával és a lehetőség szerint hozzanak létre MHS alapszervezeteket A beszámoló és a felszólalók is nagy jelentőséget tulajdonítottak a politikai munkának. Sajnos, a falusi Már a mák vetéshez készülnek Naptár szerint még a tél derekán vagyunk s bizony feltűnő, mikor a határban olyan munkát látunk, amit március végén szoktak vér:«;r:r gezni. A vezsenyi Tiszamenti Termelőszövetkezet gazdái szorgalmas emberek. Már az elmúlt napokban előkészítették a talajt száz holdnyi mák vetéséhez. Bő termést szeretnének ez é vben is a mákból. Ezért holdanként 3 és fél mázsa szup erfoszfátot szór a fagyos földre Bús István traktoros. v *vr*Nj Esve kilenc-tiz óráig, míg a hideg engedi forgatja a frissen hintett műtrágyát hármas ekével Gál Lajos traktoros. Kik jelentkezhetnek ipari-, kereskedelmi- és mezőgazdasági tanulónak Illetékes helyen kapott tájékoztatás szerint ipari, vagy kereskedelmi tanulóknak azok a 14—1» éves (érettségizetteknél 17 —19 éves) fiatalok jelentkezhetnek. akik legalább az általános iskola f. osztályát eredményesen elvégezték és egészségileg megfelelnek a választott szakma követelményeinek. Egyes szakmákra alacsonyabb végzettségűek is felvehetők. Ipari tanulóotthonban elsősorban az állami gondozott fiatalokat helyezik el. Az érettségizett fiatalok műszaki tanulónak jelentkezhetnek. Részükre minden szakmában rövidebb a tanulóidő, (általában másfél-két év) mint az általános Iskolát végzetteké. A helyiipari (a tanácsi vállalatok, szövetkezetek és magánkisiparosok) a vas- és fémipari, szerelő- és javítóipari, villamos- és műszeripari, nemesfémipari, építőipari, faipari, textilipari. ruházati ipari, boripari, nyomdaipari, szolgáltató ipari, vegyesipari és mezőgazdasági szakmákban szerződtetnek tanulókat. — Munkahelyet tanácsi vállalatoknál, szövetkezeteknél, magánkisiparosoknál a tanulóknak, vagy szüleiknek kell keresniük. Kereskedelmi tanulónak a kereskedelmi tanulóiskolák igazgatóinál lehet jelentkezni. Az Élelmezésügyi Minisztérium iskoláiba az alábbi ágakban vesznek fel tanulókat: édesipar, sütőipar, húsipar, konzervipar, söripar és malomipar. A jelentkezők az élelmiszeripari üzemekhez, vagy Iskolákhoz forduljanak. Mezőgazdasági tanulónak az állami kísérleti-, cél- és tangazdaságokban, valamint termelő- szövetkezetekben lehet jelentkezni. Részletes felvilágosítást a megvei központi iskolák adnak. (MTÖ, MHS szervezetek munkájára bizonyos fokig a politika- mentesség jellemző. Ezért helyes, ha a szakkörök foglalkozásainak anyagát kiegészítik a hazai és nemzetközi események ismertetésével. Ennek érdekében elsősorban a szakköri vezetők politikai képzését, műveltségét kell növelni. Grósz István, a Tisza Cipőgyár igazgatója az üzem MHS szervezetének munkájáról szólott. Három év óta rendszeres sportolási, szórakozási lehetőségeket teremtenek. A tavaszi, nyári hónapokban élénk a vízi élet, sportolnak, csónakáznak a fiatalok. Ez elsősorban az MHS szervezet jó munkájának tulajdonítható. i Nagy Sándor, a szolnoki lövészklub tagja elért eredményeikről beszélt. A szolnoki lövészklub sportolói az első osztályba tartoznak. Annak ellenére, hogy kevés és rossz minőségű lőfegyverük van, jó eredményeket értek el. Ifj. Nagy Sándor például a másutt kiselejtezett puskával országos bajnokságot nyert. Bírálta az MHS megyei elnökségét, mert elhanyagolja a lövészkörök munkáját, továbbá a Néplap sportrovatát. Erdei János, a túrkeveiek küldötte elmondotta, hogy a tartalékos tisztek nagy segítséget adnak a sorkötelesek katonai előképzéséhez. Városuk MHS tagjai tevékenyen veszik ki részüket a társadalmi munkából. Nem vártak felsőbb segítségre, maguk hozták rendbe és alakították át lőterüket. A város párt- és tömegszervezeti vezetői, valamint a termelő- szövetkezetek elnökei minden anyagi és erkölcsi támo-. gatást megadnak a helyi szervezetnek. Polacsik András, a megyei motoros klub versenyzője elmondotta, hogy a múlt évben a vidékiek között országos harmadik helyezést értek ét Megköszönte az országos elnökség támogatását, azt, hogy 1960-ban új motorokkal látták el a szolnoki versenyzőket. A küldöttek nagy érdeklődéssel hallgatták Szabó István altábornagy, az MHS Országos Elnöksége elnökének felszólalását. Szabó elvtárs néhány elvi kérdésről, s ezek gyakorlati alkalmazásáról beszélt. Hosszasan elemezte a kommunista és munkáspártok Moszkvai Nyilatkozatát, a háború és a béke kérdéseit. Az MHS munkájára vonatkoztatva feltette a kérdést: nem ellentétes-e a béke védelme és a nálunk folyó katonai elő- és utóképzés. így válaszolt erre: az imperialistákkal csak akkor lehetett a békéről tanácskozni, és a tárgyalóasztalhoz kényszeríteni őket, amikor a szocialista tábor megerősödött. A tárgyalásokon olyan eredmények születnek, amilyen mértékben növekednek és erősödnek a szocializmus erői, politikai, gazdasági és katonai téren. A haza védelme — mondotta — nemcsak a fegyveres erők és nem is. csak az MHS feladata, hanem valamennyi társadalmi szervé, hazánk minden állampolgáráé. Ezért érvényt kell szerezni a honvédelmi tömegmunkának. Segítsük elő azt a szemléletet, hogy a fiatalok erkölcsi kötelességüknek tartsák a katonai előképzést és a fegyveres erőknél való szolgálatot. A tömegszervezeteknél a főkérdés ne az MHS segítése legyen, hanem a hazafias nevelés, a haza védelmének tudatosítása. Hangsúlyozta, hogy a honvédelmi tömegmunkánál nagyon fontos az emberek személyes meggyőzése. Szabó István elvtárs után még több hozzászóló mondta el véleményét. — A küldött- értekezlet résztvevői határozatot fogadtak el, mely hosz- szabb időre megszabja az MHS szervezetek tevékenységét. Végezetül újjáválasztották az MHS Szolnok megyei elnökségét és a megyei ellenőrző bizottságot. Megszokott jelenséggé válik, hogy a szolnoki Ifjúsági Irodalmi Színpad előadásain a kétszázötven személyes terem megtelik, és húsz, huszonöt embert hely hiányában sajnálkozva kénytelenek elküldeni a jegyszedök. Kialakult tehát az a kétszáz- negyven, kétszázötven főnyi törzsközönség, amelyre támaszkodva az irodalmi színpad tovább fejlesztheti önmagát ezt a sajátos és életképes műfajt, amely annyi igaz gyönyörűséget és igazi kultúrát adhat az embereknek. A színpad megalakulása sok nehézség közepette történt. Értetlenség, közömbösség, anyagi és helyiséggom- dok gátolták a színpad érdemi munkájának megindulását. Az elmúlt évadban Végre jó kezekbe került a színpad ügye. Gazdája az Ady Endre művelődési ház lett, vezetői Valkó Mihály tanár és Miszlay István színházi rendező. Kezdeti bizonytalanság után ma úgy látszik, a színpad mégtalálta helyét és sajátos kifejezési formáját Ezt bizonyítják a legutóbbi előadások, különösen a „Szeretlek kedvesem” és a legutóbbi „Szerelmem Párizs” című összeállítás. Az erények között elsősorban is a műsorok összeállítását említeném. ízléses, zömében közérthető, korukat és koruk eszményeit híven kifejező költőket, írókat állítanak a csatasorba. A stílusos ének és zeneszámok hasznosan egészítik ki a szöveges részeketHelyesek a formai újításba való törekvések. A „Szerelmem Párizs” ízléses díszlete, a versek hangulatát tükröző világítási reflektorok, a szavalok elosztása a színpadtérben, a felelgető megoldás Geraldy költeményében és a későbbiekben értékelendő forradalmi befejező jelenet azt bizonyítja, hogy a színpad megtalálja a maga formai eszközeit a tartalom minél erőteljesebb eláhúzására. Az egyes szereplők — legnagyobb részben diákok —, a gondos csiszoló munka eredményeképpen sok helyütt érett előadóművészekkel egyenértékűt is tudnak produkálni. A tiszta szövegkiejtés a legfőbb erényük. Azonban nem mindig sallangmen- íes az előadásmódjuk. Leglényegesebb hiba a túlzottan sejtelmes, modoros, kissé póvolt csütörtök este Saints Exupery „Kis herceg”-mese- részletének előadása. Horváth Judit, akiről már esett szó lapunk hasábjain, nemes egyszerűséggel, nagy át éléssel adta elő. Különben az ő előadásmódja a legvonzóbb és úgy érezzük ez a követendő stílus, — persze kiki saját egyéniségének hozzáadásával — a többi szavaló számára. Nemcsak érti, hanem éli is amit mond. Egy a szöveggel, minden felesleges tömör drámai sorait megren- dítően érzékeltette. Szépen zárta az előadást Jó gondolat egy-egy hivatásos művész szerepeltetése is. Ezúttal a francia sanzon és népdal nagy művésze Zsolnay Hédi bűvölte el kultúrált irodalmi előadásával, dramatizált francia népdalával a közönséget. Valkó Mihály kulturáltan, szellemesen cseveg. Jó idegenvezetője volt a pa- • rizsi utazásnak. Azonban, bár ' • . lájÉ ! .A. J *r V ft ' s ‘ /V' ^ ;• ... . - . ( k... > Zsolnay Hédi Párizsról éneket póz és sallang nélkül. A férfiak közül Králik István Ge- raldy-ja és Juhász János „A Notre Dame tornya” ihletett előadása volt a legkiemelkedőbb. Ami az est tartalmi részét illeti: Jól állította elénk a sokarcú Párizst. A bohémek Párizsától a forradalom városáig sok színben láthattuk a nagy metropolist. Talán kevéssé kellett volna Carco alvilági Párizsát idealizálni. Ehhez az alvilághoz ma már az egyáltalán nem romantikus magyar kasszafúró diszebben nagy haladást tapasztalhattunk nála, még mindég bőbeszédű kissé- Több olyasmit is megmagyar áz, amit a versnek, vagy a zenének amúgy is el kell mondania. A zárójelenet után például fölösleges volt a külön elbú- csúzás. E hibától eltekintve jól fogta össze a verseket, közvetlenné tette a kapcsolatot a nézőtér és a színpad között. A jólsikerült est kötelez. Először is arra, hogy a vidék nagyobb városaiba is elvigyék a műsort és ezzel az ott Geraldy: Te, meg én. Én: Králik JózseL Én is szeretem Párizst: Takács Izabella. zoló előadásmód, amely leronthatja az egyébként jól megtanult és lelkesen előadott versek hatását is. A „Szerelmem, Párizs” előadásán éppen a színpad egyik legtehetségesebb tagja, Kösz- ler Éva esett hasonló hibába, de nem mentesek tőle mások sem. Szerencsés gondolat a próza beiktatása a verses műsorrészek közé- Megakadályozza az egyhangúságot és új, nagyobb feladatra serkenti a fiatalokat. Mintaszerű szidensek is hozzátartoznak. Nagyszerűen sikerült viszont a záró forradalmi jelenet- Kerek egésszé teszi csattanósan zárja a sort a három forradalmi költő megrázó vallomása a városról, arról, hogy franciának lenni annyit is jelent: embernek lenni az embertelenségben is. Erről vallott Victor Hugo és különösen Aragon. Vincze Judit pillanatnyi megtorpanása után úgy látszik újra magára talált. A Gábriel Pé- ri-i'ől szóló ballada súlyos megalakult vagy alakulóban levő irodalmi színpadoknak nyújtsanak elvi-módszertani segítséget. Másodszor arra, hogy az ezután előadandó műsoroknál küszöböljék ki a meglévő — nem túl súlyos — hibákat. Jő munkájukon is múlik: Sikerül e a megyében megszerettetni és elterjeszteni a színjátszó mozgalom jövőjére oly fontos művészi formát: az irodalmi színpadot *— hernádi —
