Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-22 / 19. szám

1961. január 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ki a művelt ember? E zt a kérdést sokan te­szik (el manapság. A megyében elhangzott oktatási reform-viták során is szinte mindenütt felmerült ez a kérdés. A karcagi Lenin Ts2 tagjai éppúgy vitatkoztak ró­la, mint a Járműjavító mun­kásai. KI a művelt dmber, elérhető-e a kor szellemének megfelelő műveltség? Mi le­gyen a tartalma annak az is­meretanyagnak, amelyet egy embernek 18 éves koráig fel­tétlenül meg kell szereznie? Erre nézve megoszlanak a vélemények. Azt szinte min­denki elismeri, hogy a tech­nika szédületes fejlődésé­nek, az automatizálás korá­nak műveltsége nem lehet azonos az akárcsak huszonöt évvel ezelőtti műveltség­anyaggal. A biológia, az or­vostudomány, a különböző más természettudományok gvorsütemű fejlődése is hoz­zájárult egy szinte teljesen új világkép kialakításához. Ennek elismerése mellett azonban igen sokféle mó­don kívánják a fejlődő fiatal ember ismeretanyagába be­illeszteni a fent felsorolta­kat. Sokan a humán művelt­séget féltve a régi ismeret- anyag mellé kivár iák bele- zsufolni az újat Mások a humán jellegű tárgyak anya­gának majdnem teljes szám­űzésével kívánják a kérdést megoldani KI hát a korszerűen művelt ember? Ki mondhatja el ma­gáról. hogy birtokában van a tudományos és technikai ismeretanyag megfelelő ré­szének, ugyanakkor az eszté­tikai nevelés szempontjából lényeges irodalmi, történel­mi, művészeti ismeretei is megvannak? A z természetes, hogy sen­ki sem érthet minden­hez. A régi századok híres polihisztorainak kora lejárt. Minden tudomány, minden technikai szakágazat olyan óriási ismeretanyagot ölel fel, hogy azt egy ember kép­telep átfogni- így a • korsze­rű műveltséget nem adagol­hatjuk egy minden tárgyal felölelő, gáttalan ismeretára- datként. Nem várhatjuk sem az általános iskolás, sem • középiskolás fiataloktól, — hogy a tudományágak min­den területéről egvforma anyagot sajátítsanak el. Ügy gondoljuk, a korsze­rűen művelt embért az r'el- lemzl, hogv isméri az egyes tudományágak lényeges ösz- szefüggéseit, elsajátítja a dia­lektikus gondolkodásmódot, megismeri a világ anvagi fel­építését. Ha valamilyen — előtte ismeretlen részletkér­dés kerül elé. tudja hol ke­resse a megoldást és az álta­lános törvényszerűségek tu­dásának birtokában megérti őzt a szóbanforgó részletkér­dést is. Az iskolareform egvik fel­adata. hogy olyan tananya­got biztosítson gyermekeink számára, amely a fentieknek megfelelően teszi őket mű­velt emberré. A korszerű műveltség tehát nem érhető i egykönnyen. Sokkal maga- -ahhrendű, sokkal összetet- *ebb tudást kíván a fejlődő ''atal tói, mint amilyen a megelőző korokban elegendő •olt A korszerűség igény# gvenlő annak megkövetelé­sével, hogy a fiatalok mar­xista alapon álló tudást sa­játítsanak el, egyes részta­nulmányaik beleilleszkedje­nek a dialektikus materialis­ta világnézet tudományrend­szerébe. Nem elég tehát a tankönyvek toldozgatása, — nem elég az. egyes tantárgyak csökkentésére, egyes tan­anyagrészek kihagyására, és mások felvételére kiadott tantervi utasítás, gyökerében kell átszervezni az általános és középiskolai tanmenetet és teljesen más elképzelés alap­ján kell felépíteni a tan­könyvekéi Ez természetesen hosszú évek munkája lesz. De meg­valósításához minél gyorsab­ban hozzá kell látni, hiszen nem elvont elméletről, ha­nem a szocialista ember ki­alakításának gyakorlatáról, legkézzelfoghatóbb konkré­tumairól van itt szó. Egyik legtöbbet vitatott kérdés, mi legyen az úgyne­vezett humán műveltséggel? A humán jellegű tantárgyak teljes fenntartásának legma­kacsabb védelmezői azt állít­ják, hogy ezeknek különle­ges jellemnevelő, elmeélesí­tő hatasa van és az auaiunos műveltséghez elengedhetetlen az eddigi anyagismeret- Ha jobban megnézzük ezt az ér­velést, rájövünk hamisságá­ra. A munkára nevelő tech­nikai tantárgyaknak legalább olyan —, ha nem nagyobb,— mértékű a jellemnevelő, em­berformáló hatása, mint a legszebb ógörög történelmi példának. Az irodalom egyes örökbecsű műveinek, történe­ti alakok példájának kétség­telenül meglévő jellemnevelő hatása nem indokolja e tan­tárgyak teljes egészében és mai rendszerében való fenn­tartását A gimnazista — vé­leményünk szerint — egészen jól meglesz a Halotti Beszéd, a Tihanyi Alapító Levél, Nagy Sándor hadjáratai és a középkori Minnesängerek is­merete nélkül. Nem feltétle­nül fontos többszáz történeti évszámnak a be magolása sem. U gyanakkor a mai tan­anyagból igen sok olyasmi hiányzik, ami élet­bevágóan fontos lenne a je­lt" életben való eligazodás­hoz. Az általános gimnáziu­mokban például összesein hat (!) órában tanítják a mo­dern magyar irodalmat. (Hogy a humán tantárgyaknál ma­radjunk!). Világirodalmi tu­dásuk pedig elenyésző a fia­taloknak, ugyancsak a tan- terv hibájából. Hiányzanak a középiskolai tantervekből a legújabb kozmogóniai elmé­letek, a Föld keletkezéséről a világűrről, az idő fogalmá­nak modern értelmezéséről, az atomfizika legújabb ered­ményeiről szóló tananyag­részek. Ezeket csak a humán tantárgyak ésszerű csökken, tése urián építhetjük bele a tantervbe. A humán tananyag jelen­tős és ésszerű csökkentése csak az első lépés- Szükség lesz ezeknek a tantárgyak­nak jő csoportosítására, egy­séges egésszé, szorosan össze­függő Ismeretanvaaoá szakí­tására. Az elmúlt év folya­mán jelent meg erről egy igen figyelemre méltó cikk az Élet és Irodalomban, ame­lyik poliesztétikai oktatásról beszélt. Valóban nagveze-ű lenne, ha az ízlés nevelés­re oly fontos művészettörté­netet, irodalmat, történelmei megfelelő csoportosításban színesen, érdekesen, össze függéseiben ismernék meg a fiatalok A mi a tudományos és technikai ismereteket illeti, kétségtelen, hogy mű­veltségünknek ez egyre In­kább meghatározó része lesz. Egyszerűen nem nevezhető művelt embernek az, aki nincs tisztában a biológia, a csillagászat, az automatizá lás, az atomtudomány leg­lényegesebb vonásaival. Ezek nemcsak tudományos érdekességük és fontosságuk miatt részei az általános kor­szerű műveltségnek, hanem azért is, mert megtanítanak dialektikusán gondolkozni mert a dialektikus-materia­lizmus világnézetét konkrél és világos példákkal erősítik meg a fiatal tudatában. — Emellett — és ez igen lénye­ges szempont — a gyakorlati életben, a mindennapok for­gatagában való eligazodást épnen ezek a tantárgyak te­szik elsősorban lehetővé. Utoljára hagytuk az egyik fontosabb problémát, a vi­lágnézeti nevelés ügyét. Egy­általán nem közömbös az, hogy világnézetileg milyen szilárd emberek kerülnek ki az iskolapadból. A tudo­mányos világnézet ismerete a műveltség egyik- alapvető meghatározója a mi társadal­munkban. Éppen ezért a tan­rendben megfelelő helyet kell ennek biztosítani. Történe­lem, irodalom, természettu­dományok, mind-mind építő­kövei világnézetünknek- — Emellett azonban, különösen középiskolákban szükséges lenne egy konkrét világnézeti tárgy bevezetése. Ebben a tárgyban kapnának ízelítőt a filozófiából, ide férne bete a szocialista erkölcsről szóló tanítás és a népszerű antikle- rikális művek alapján írott tankönyv, amelv világos, ért­hető jó példákkal cáfolná meg a vallások állításait. Eb­ben a tantárgyban beszél­nénk a hazaszeretet1 fogal­máról, a sovinizmusról, a fa­sizmusról. stb. és tanítanánk meg eligazodni a fiatalokat a mai politikai étet esemé­nyei között. Az elmondottak megvalósí­tásához nagyon lelkiismere­tes munka szükséges. Nagy­részt a pedavóeusok jó mun­káján, alkotókészségén, hoz­záállásán múlik a siker. Ter­mészetesen minden érdekelt­nek az összes tudományágak képviselőinek ki kell venni ebből a részüket E gyet nem szahad elfelej­tenünk: mindazt amit ebben a kérdésben teszünk, a gyermek, a jövő felnőttje, művelt embere érdekében tesszük. Ezért nem érvénye­sülhet kicsinyes, szakmai szempont a jövendő tanter­vek összeállításánál. Szóval sok munka, fejtö­rés. gondos mérlegelés az útja állnak, hogy kialakítsuk a korszerűen művelt ember típusát hogy rendszerezzük és összeállítsuk azt az isme­retanyagot, amely gyermeke ink agyonterhelése nélkü' művelt, szocialista emberek­ké teszi őket Hernádi Tibor A LÉTSZÁMGAZDÁLKODÁSRÓL Az év elején néhány ’ üzemünkben, — így például a Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyárban —•! néhány munkás elbocsátásá-, ra került sor. Volt köztük j olyan, akit nem sajnáltak sem a vezetők, sem a társaik, j Az igazsághoz tartozik vi-! szont az is, hogy akadt az elbocsátottak között néhány | olyan munkás, akiról jó vé­leménnyel volt mindenki,1 akitől nem szívesen váltak meg. Akkor miért bocsátották el őket? Talán nincs annyi munka, mint tavaly volt? Dehogy nincs, — sőt, jóval több. Szinte minden üze­münknek 15—20 százalékkal többet kell termelni, mint a bázis időszakban. Miről van akkor szó? Mindenekelőtt az erők helyes elosztásáról, a létszámfegyelem betartásá­ról. Nem tenne helyes szem­pont csupán emberi szimpá­tiából — mondjuk — tíz em­bert foglalkoztatni olyan he­lyen, ahol hárman is el tud­ják látni a munkát. Termé­szetesen nem az intenzitás nagymérvű növelését, hanem a munkaidő helyes kihasz­nálását keli fípvelembe ven­ni. Márpedig erre — mondjuk meg őszintén — az utóbbi években nem fordítottak kellő gondot. A közelmúlt­ban tartott munkanapfény­képezések szinte kivétel nél­kül azt mutatták, hogy a műszak 10—20 százaléka tét­lenséggel telik el. Ráadásul volt olyan munkahely, — például a Tiszamenti Vegyi­művek szuperfoszfátüzemé- nek építésénél — ahol közle­kedési nehézségekre hivat­kozva nem is töltöttek mun­kában nyolc órát az embe­rek, hanem jóval későbben kezdtek, s a műszak vége előtt fél órával már a kaput rohamozták. Ott a munkaidő kihasználásról nagyon felté­telesen tehetett beszélni. A különböző Indokokkal „igazolt” veszteségidők a közelmúltban — néhány hó­napot figyelve — már több- százezer órát tettek ki me­gyénk iparában. Intő jel volt ez arra. hogy következetes eljárással, határozott intéz­kedésekkel teremtsenek ren­det. Ne tűrjönek olyan ese­teket, mint- ami tavaly — többek között a Törökszent­miklósi Baromfifeldolgozó Vállalatnál — gyakori volt; a létszámterv 15—20 száza­lékos túlteljesítésével sem teljesítették előirányzatukat. Ráadásul több helyen indo­kolatlanul sok volt a túl­óra. Mi lenne, ha mindenhol annyi embert foglalkoztatná­nak, amennyit akarnának, s nemcsak ahnyit. amennyi szükséges? Természetesen nemcsak a helytelen létszámgazdálkodás miatt, hanem más okokból eredően is sor kerülhetett az elbocsájtásokra. így például a termelékenyebb munkát biztosító műszaki fejlesztés következtében. Gépesítéssel sok ember munkáját lehet helyettesíteni. Ezek után vi­szont felmerül két kérdés, amikre feltétlen választ kell adni: Mindenekelőtt az, hogy mi lesz a most elbocsájtottakkal, a másik pedig: a technika fejlesztése ezek szerint ná­lunk is olyan hatással van, mint a kanitalizmusban? Kezdtük sorjában: Mi lesz a most elbocsájtot- takkai? Mindenekelőtt azt kell hanssúlvoznunk, hogy ez. az intézkedés a munkások igen kis százalékát érinti, s csak pillanatnyi problémát okoz azoknak is. A meffve iparának egészét tekintve ugyanis nem létszámcsökken­tésről. hanem' létszámnöve­lésről van szó. Nem a szak­emberek elhelyezése, hanem megszerzése okoz problémát. Tnari feílődésünk rohamlép­tű. Tavaly például — az első háromnegvedév átlagát szá­mítva — 11 százalékkal nőtt megvénk munkáslétszáma Az idén üzembe lép a szol­noki Fehéj-iefeldolgoző. a Ti­szamenti Vegyiművek szuper- foszfátüzeme. befejeződik a Törökszentmiklósi Baromfi- feldolgozó Vállalat rekonst rukcióia — hogy csak a na- vvobhakat említsük Az új beruházások mindig új mun­kaalkalmakat is jelentenek De nemcsak azok, hanem sokszor egv-egv üzem feüesz- *ése. termelésének növelése is. A Szolnok megyei Mező- gazdásági Gépjavítóban pél­dául az idén mintegy 40—50 pővel növelik a létszámot. El­sősorban labaiosoVat eszter- zálvosokat. egvszóval szak­munkásokat keresnek. A Me- -öeénffvárból kikerült szak­emberek egvrésze a helvi tég lagvárhan s az ottani fténia­itó Vállalatnál helyezkedhet el. S mi lesz azokkal, akik­nek kezében nincs szakma? — Azok is megtalálják szá­mításaikat. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat például az idén három és fél- ezerre növeli munkáslétszá­mát. Aki akar dolgozni, nem kell attól félnie, hogy nem ta­lál helyet. Az már könnyeb­ben előfordulhat, hogy nem ott, és nem olyan munkakör­ben, ahol szergtné —- de mun­kát mindenki kap. a az sem mellékes: olyant, amiből mindenkor megélhet. A létszámrendezésből né­hány hasznos tanulság is adó­dik. így például az, hogy ér­demes a törzsgárdához tar­tozni, hosszú Időt tölteni be­csületes munkával egy he­lyen, mert az ilyen emberek­től nem szoktak megválni. A másik: érdemes szakmát ta­nulni, mert a szakember min­dig kapós. Természetesen nem lehet lebecsülni azokat sem, akik­nek nincs szakmájuk, de munkaszerető, rendes embe­rek. —- De sokat szívesen fo­gadna ezek közül fejlődő, biz­tató távlatokat nvitó mező­gazdaságunk. Ezért javasol­juk azoknak, akik szakma nélkül távoli munkahelyekre akarnak elszegődni: maradla- nak otthon családjuk köré­ben. lépjenek be a termelő- szövetkezetekbe. Ott is meg­találjak számításukat már most, s a közeljövőben még- ínkább. Ennvit az elhelyez­kedési lehetőségekről. S a létszámyazdSIWo­cHssal összefüggő tech­nikai feilesztésről a követke­zőkét: Nem szólam az. hogv nálunk a technikai fejlesztés az emberek boldogulását szolgálja. Ez tette lehetővé néldául. hogy azonos kereseti tehetőségek mellett a Tisza- menti Vegyiművekben, a Ti­sza Cipőgyár egyes munka­helyein csökkentett munka­időt vezettek be. S ez teszi .lehetővé az árak csökkenté­sét. az áruválaszték bővítéséi, is. A létszámgazdálkodást Dé­riig rendszerünkben nem be­folyásolta és soha sem fogja olvan értelemben befolyásol­ni. hogv akár egyetlen család is kenvérgnndokkal kűzdiön miatta — mint az a kapitaliz­musban napról napra előfor­dul. 8. B. HŰ MARAD-E? A LÁNYOK jövője falunk­ban sem más, mint másutt: ja férjhezmenés. Egy percnyi gondolkodás nélkül válaszolt a kérdésre a KISZ titkár. — Persze, aki tovább tanul, an­nak esetleg másként alakul a sorsa. Eldöntötte ő ezt már beszélgetések közben leány- társaival. M'kor először ta­lálkoztunk még lány volt de |már menyasszony. Újév óta iasszony. Fényképet mutat. Fehér mirtuszkoszorú, fátyol, menyasszonyi ruha ... Szép a menyasszony. A vőlegényt ko­moly, ta’án kissé megillető- dött arckifejezéssel kapta te |a fényképész- Lehet-e más­hogy? Bizony nem. És micsoda esküvő volt. A kiszesek meglepték kedves titkárukat. Úttörők, KISZ fi­atalok álltak sorfalat, virág­gal halmozták el az ifjú párt. A járás még ajándékot is küldött: egy kávéfőzőt rej­tett a csomag. Nagyon jól esett, — emlé­kezik Czicze Erzsi, mostmár Bundi Lászlóné. Hogy is kép­zeli, hogy otthagyjam a KISZ-t. A férjem — a szól megnyomja — nem ellenzi KISZ tag ő is. Az ifjúsági szervezetben ismerkedtünk össze, a Leninben dolgozik Gvakran jártam oda a fiata­lok gyűléseire- Egy csúcstit­kárnak ez a kötelességei kö­zé tartozik Kü’önben a leg­népesebb KTSZ szervezet Abádszalókon a Lenin szö­vetkezeté — teszi hozzá ma ^^atkőnnen. * ö, de már sok is lesz ró­lam, inkább a ki szegekről... Nálunk lányok vannak több­ségben a KISZ-ben. Keltenek is, mert talpraesettebbek, mint a fiúk. Meg ahol a lá­nyok nem járnak az ifjúsági szervezetbe, ott a fiúk nem érzik jól magukat (s meny­nyire igaza van!). Csak az a baj. ha a lányok férjhezmen- nek, hátatfordítanak a KISZ- nek. Pedig a fiatal házasok­nak is helye van közöttünk. Talán még mozgalmasabb vonzóbb tehetne a szövetség élete, mert csak így jönnek azok is közénk, akik nem KTSZ tagok — csap egy má­sik témába- És sorolja egy könyvelő precizitásával — különben ia az Aranykalász MM 7i~ i t - « *»H1Á #41 \ 0 „ f f y-' plpll át'Swf m Mm w Tsz segédkönyvelője, — ho­gyan növekedett a KISZ tag­létszáma az utóbbi évben — Négy szövetkezetben van alapszervezetünk, az ötödik az Erdőgazdaságban műkö­dik. GOND IS, hogy mind az ötben jó tegyen a szervezeti élet. Olyan legyen a prog­ram, hogy ne panaszkodhas­sanak a fiatalok. Eddig még nem szégyenkeztek. Ha nin­csenek is a megyei elsők kö­zött. azért a magukét ők is megtették. A KTSZ fiatalok szedték a borsót, az ubor­kát. a kukoricát társadalmi munkában —, így Czicze Er­zsi. Ezt másutt is megtették. A tsz-ek viszont nálunk nem fogadták el ingyen a munkát, az Aranykalászban egy cso­daszép zászlót kaptunk a vezetőségtől. Örültünk is na­IfSPIIiilli ' ífi- : JÍ-z-kíí «£' ?>■ t m mM ■ f: . . • ...............'.... Cz icze Erzsi, a titkár, gyón, de méginkább annak, hogy Csáki elvtárs is eljött a zászlóavató ünnepségünk­re. A téli esték unalmát ho­gyan űzi el a KISZ? A világ térképe előtt — tanfolyamon tanulnak- Bál is sűrűn van. Utóbb szellemi öttusát rendeztek. Első ízben vállalkoztak erre. Ha sikerül, újabbat tartanak. Kézimun­ka szakkör működik. Az Er­dőgazdaság kultúrtermébe járnak televíziót nézni. A fi­atalok között tankönyv-for­gatók is vannak, mert a ki­szesek ebben a faluban elha­tározták, hogy az a fiatal, akinek nincs meg a nyolc ál­talánosa. az esti iskolában el­végzi. (Figyelemre méltó kez­deményezés). \ TERVEIK? Ez az. amiből sok van. A KISZ kongresszus határoza­tát valóraváltani. Még nem döntöttünk hogyan, — töp­reng a titkár —, meg a ve­zetőségé a döntés joga- De ebből sem maradunk ki. A lányoknak kézilabd-csapat keltene. — A fiúk a röplabdáét szervezgetik. — Mindegyik KTSZ szervezet kiválogatná az erre legalkal­masabbakat, május elsején 'enne a bemutatkozás. Csak­hogy még ezek tervek. De ha a fiatalok is akarják, — megtesznek. Szegényen, de határozottan mondta el ezeket a KISZ tit­kár asszony. Ha hű marad a KTSZ-hez, hisszük: valóban úgy lesz, mert viszonzásul őt sem hagyják cserben a kiszesek. Ih h>

Next

/
Oldalképek
Tartalom