Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-22 / 19. szám
PARASZTSÁGUNK FELELŐSSÉGE Irta: BERECZKI Lajos, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője jVaprói napra újabb híre- ' két közöl a sajtó, a rádió arról, hogy milyen változások történnek jelenleg az ország mezőgazdaságában. Az MSZMP Központi Bizottsága helyes agrárpolitikája nyomán, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről való meggyőződés alapján ezekben a napokban a dolgozó parasztok százezrei lépnek be a termelőszövetkezetekbe, szakítva örökre a régi, az idejétmúlt kis- nara«zti gazdálkodással Százával alakulnak új szövetkezetek. Mint a gombák eső után, úgy jelennek meg a községek határában a frissen festett táblák: termelőszövetkezeti község. Az ország földterületének abszolút többsége már a szocialista szektorhoz tartozik. Létrejött a mezőgazdaságban is az egységes szocialista alap. A párt agrárpolitikai tézisei kimondják: a termelőszövetkezetek létrehozása, a dolgozóparasztok szocialista nagyüzembe való tömörítése nem öncél. A szocialista mező- gazdasági üzemek eszközök a cél; a. töbhtermelés, a dolgozó parasztok jobblétének megvalósításában. — Ennek szellemében határozták meg központi irányító szerveink a mezőgazdasági termelés 1961. évi feladatait is. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyidőben kell biztosítani a termelés növekedését. A mezőgazdasági termelést 1961-ben országosan 7,9 százalékkal növeljük. Ennek teljesítése nagy feladatot hárít az ország dolgozó parasztságára. A célkitűzést azonban nem szabad mechanikusan, egyoldalúan értelmezni. Az ország megyéinek jelentős részében a mező- gazdaság szocialista szektora ez év telén vált uralkodóvá. Az átszervezés nehézségeivel, a nagyüzemi gazdálkodás szervezésével küzdő megyékben jelentős erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy az átszervezés első évében a termelés néhány százalékos emelését biztosítani túdják. Azokban a megyékben viszont, ahol az átszervezés már évekkel ezelőtt előrehaladt, a termelés növelésében túl lehet és túl is kell szárnyalni az országos célkitűzéseket. Czolnok megye azok kö^zé a megyék közé tartozik, amelyekben az átszervezés 1959-ben befeleződött és 1960-ban a termelőszövet- • kezeti eazdálkodás általánossá vált. Az a tény, hogy Szolnok megyében a föld területének mintegy 50 szá- zai^án közel egy évtizede, a többi részén pedig két-há- rom éve nagyüzemekben gazdálkodnak a parasztok, fokozott követelményt állít elénk, fokozott felelősséget hárít ez megyénk dolgozó pmnc!7t<!áffára. Termelőszövetkezeteink a kezdeti nehézségekkel megbirkóztak. Igaz, vannak még gondjaink, s nem is kevesek, azonban ezek már más jellegűek. Azt azonban túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy megyénkben a termelés gyorsabb Ütemű fejlesztésének feltétele adva van. Szövetkezeteinkben kialakultak a naavüzemi táblák, amelyeket már legalább kétszer a követelményeknek megfelelően megművelt a gépállomás. Mintegy 50 ezer holdon vécé-tünk az utóbbi évek alatt talajjavítást. Az ÖTlto^oPS ^0^07 rendkívül kedvező feltételekkel rendelkezünk. —■ A nagyüzemi állattenyésztéshez épített épületek ezrei változtatták meg a falvak határainak képét. A szövetkezetek többsége rendelkezik megfelelő törzsállatállománnyal. A termelés nagyobb ütemű fejlesztéséhez adottak a személyi feltételek is. A szövetkezeti mogalom térhódításával párhuzamosan vezetók ezrei kerültek ki a dolgozó parasztok soraiból. A szövetkezeti gazdák túlnyomó többsége már megszerette a közös gazdálkodást, meggvő7ődött annak előnyeiről és hűségesen kitart mellette. Ahhoz azonban, hogy ezek a feltételek a többtermel ésben realizálódjanak. igen sok feladatot kell még elvégezni. Itt nagy szerep vár a tsz-ek pártszervezeteire is. Az 1961. évi termelési terv készítésével párhuzamosan meg keli ejteni az 1960. évi zárszámadást. A gazdasági beszámoló helyes elkészítése sem mellékes kérdés. A gazdasági beszámoló tükrözze a tavalyi gazdálkodást, tárja fel az esetleges hibákat, őszszegezze a jó termelési ta- nasztalatokat és mutasson utat az új gazdasági évre. Most készülnek az 1961. évi termelési tervek a tsz-ekben Nagy felelőssége van a pártszervezeteknek, tsz vezetőknek ebben. A jó termelési terv. az eredményes gazdálkodás alapja- Reális és minden lehetőségeket szjm- bavevő tervet csak úgy lehet készíteni, ha abban a terv végrehajtóinak véleménye is henne van. Ezért nagyon fontos, hogy a termelési tervek a tsz-tasság közreműködésével készüljenek. Az állam kéri a dolgozó ■í"*’ parasztságtól többek között a kenyérgabona, a rizs, a napraforgó,i a dohány ! és a zöldség-félék termelésének gyorsütemű fejlesztését, j igényli a minőségi állati tér- ; mékek nagy tömegét. Elvár- i ja, hogv azt az államnak ad- ! iák el. Hogy az egészséges i áruforgalom útján ezek he-' Ivébe megfelelő mennyiségű I és minőségű ipari terméket | adjon a mezőgazdaságnak termelés korszerűsítéséhez. A tsz-ekben a közösség ér- ! deke legyen összhangban az egyéni érdekkel. Ez szintén elengedhetetlen feltétele a termelés növelésének, a rendelkezésre álló lehetőségek maximális kihasználásának. A párt és a kormány lehetővé tette, hogy a munkaegységrendszer fenntartása mellett a tsz tagság véleményét kikérve olyan anyagi ösztönző módszereket alkalmazzanak. amelyek biztosítják a tagok és a családtagok közös munkában való részvételét, a mezőgazdasági munkák Időben, jó minőségben történő elvégzését és így a termelés fokozását A termelés növelése érdekében most a téli időszakban kell elvégezni több fontos feladatot. A termelőszövetkezeti gazdaságok rendezzék soraikat. Most határozzák meg, Illetve erősítsék meg a munkaszervezeteket osszák be az embereket a brigádokba, a munkacsapa- tokbr» Most kössenek megállapodást a tagokkal, ki mennyit vállal a kukorica, a cukorrépa megmunkálásából, a kalászosok aratásából stb. Megerősíteni beosztásukban az évi tervfeladatok személyre szóló meghatározásával az illattenyésztés dolgozóit. Minden szövetkezetben van még néhány olyan tag, aki eddig még nem vett részt a közös munkában. A tsz vezetői látogassák meg ezeket és beszélgessenek velük, — miért maradtak Idáig távol. Már most kezdjék el a tavaszi munkára való felkészülést. Javításra várnak a tavaszi munkákhoz szükséges gépek és egyéb .termelési j eszközök. Szerezzék be a tér-,! meléshez szükséges anyago- j kát, műtrágyát, készítsék el I a vegyszert a vetőmaevakat. j fi a a télen jól felkészü- lünk, igen sok, a ter- j melést fokozó lehetőség ki- , használását alapozzuk meg. : Ha most teszi meg minden ! érintett szerv és szövetkezet a szükséges Intézkedéseket I az öntözéses gazdálkodás elő- i Irányzott bővítéséért, akkor a terv megvalósul és nö-; vénytermesztésünk hozamait i az országos előirányzatnál i lényegesen nagyobb mérték- [ ben növelhetjük. Fontos feladat az állatállo-; mány jó átteleltetése, a ren-1 delkezésre álló takarmánykészlet szakszerű felhnszná- lása. A termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban az állatférőhelyeket teljesen és a célnak megfelelően használják M A termelés és árutermelés fokozása érdekében maximálisan ki kell aknázni a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségeket, helyes összhangban a közös állatállomány fejlesztésével. Ahhoz, hogv megyénk me- ] zőgazdaságában ma már ilyen kérdések kerültek napirendre. azaz a kialakított, megalapozott nagyüzemek termelési színvonalén ak emelése, ehhez nagymértékben hozzájárult a munkás- osztály áldozatvállalása. A kormány a termelőszövetkezeteket nagyarányú állami támogatásban részesíti. — A i munkásosztály által előállított érték nagy részét a me- j zőgazdaság fejlesztésére használtuk és használjuk fel, Megyénk dolgozó parasztságának tehát becsületbeli kötelessége, hogy a lehetőségek jó kihasználásával több gabonát, több húst, tejet és; egyéb mezőgazdasági terméket adjon a népgazdaságnak, mint az előző években. Ezt várja tőlük a munkásosztály éa az egész dolgozó nép. Af egyénk dolgozó pa- rasztságának, a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, gépállomá-■ soknak példázni kell a nagyüzemű gazdálkodás előnyét, más megyék dolgozó parasztsága előtt, azok előtt, akik, most léptek a közös gazdái-; kodás útjára. A fejlett tér-, melésl eljárások alkalmazá- j sával. az egységnyi területről több mezőgazdasági termék i előállításával, a dolgozó parasztok anyagi és kulturális jólétének fokozásával a szövetkezeti gazdálkodást választó dolgozó parasztokat szilárdítsuk meg elhatározásuk helyességében. Öt év alatt 121 millió forint a gyártástechnológia és a szállítóberendezések korszerűsítésére, az erőmű átépítésére A Szolnoki Cukorgyár távlati tervében szerepel: a gyár kapacitását a jelenlegi napi 220 vagonról — 400 vagon répa feldolgozására növelik A gyár műszaki kollektívája úgy tervezi, hogy a második 5 éves terv végére 40—60 vagonnal növekszik a napi teljesítmény. A gyártástechnológia korszerűsítésére már ez évben is jelentős összeget fordítanak. 1960 december közepére a finomító állomást — 630 ezer forintos költséggel — színte- lenítő berendezéssel látták el. A szűrőberendezéseknél alkalmazott Ioncserélő gyanták segítségével jelentős mértékben javult az előállított termék minősége. 1960-hoz hasonlóan ez évben Is több millió forintot költenek új gépekre, a gyártási folyamatot megyorsító berendezések vásárlására és üzembeállítására Több mint egymillió 600 ezer forintos költséggel — a répaházban, az új kampány kezdetéig — hat répaszeletprést helyeznek üzembe. A nagyarányú gépesítéssel lehetőség nyílik arra, hogy — már ez évben Is alkalmazzanak automatikus, félautomatikus gépi berendezéseket olyan munkafolyamatok elvégzésére, amelypket eddig kézi erővel végeztek. Például, az iszapszűrő állomáson három dobszfirő üzemeltetésével lényegesen megkönnyebbül az ott dn'crvzók munkája. A szűrést 1961 végéig teljes egészében automatizálják, ezzel a jelenlegi 42 munkás helvett nyolc munkás sokkal könnyebb munkafeltételekkel végzi ezt a műveleteket. Jelenleg 220—230 vagon , répa feldolgozásához — a • gyár erőműtelepének IS ka- j zánja óránként 60 tonna gőzt termel. A megnövekedő termelési feladatok — a kapacitás 400 vagonra történő növelése «— új kazánház építését teszi szükségessé. Az új erőmű, — amely kettő (óránként 30 tonna gőzt termelő) kazánnal, ötezer lóerős turbinával és óránként 4150 kilowattóra áramot előállító generátorral lesz felszerelve,— építését 1962-ben kezdik meg 41 millió forintos beruházással. , Az új turbina megérkezett és a gyár műszaki vezetői úgy tervezik, hogy — az erőmű üzemeltetése előtt, beiktatják a jelenlegi erőműtelepen. 5 év alatt 121 millió forintot költenek a gyártástechnológia korszerűsítésére, az épületek felújítására, a szállító berendezések korszen sítésére. Húsz millió forintos költséggel — új gépek, répaszivattyú, szeletelő, présgépek üzembehelyezésével — megduplázzák a répaház kapacitását. Bővítik az úsztatókat és növelik a szállítóberendezések számát. A jelenlegi szakaszos diffúzió helyett — a sokkal gazdaságosabb — folyamatos diffúziót vezetik be. Előreláthatóan — 1965 végére — J. diffúziós berendezés üzembeállítását tervezik. Erre tíz millió forintot költenek. — A. J. — Tervezet a termelőszövetkezeti vezetők új javadalmazási rendszerére A termelőszövetkezetek jövedelem-elosztási rendszerében az utóbbi időben több új, az eredményesebb termelésre ösztönző forma alakult ki. A tagság munkadijazásának fejlődése mögött azonban elmaradt a szövetkezeti vezetők javadalmazásának módja. Az elnök, a mezőgazdász és a könyvelő alapjavadalmazását a földterület, a pénzbevétel és az állatállomány nagysága határozza meg, s ehhez csak a tervteljesítés után jár eredményességi százalék. Ez a munkadíiazási rendszer megfelelő volt addig, amíg a termelőszövetkezetek átlagos területe kisebb, gazdálkodásuk színvonala alacsonyabb volt. Most azonban, amikor az ország mezőgazdasági áruellátása nagyrészt a termelőszövetkezeteken múlik, olyan javadalmazási rendszerre van szükség, amely magas árutermelésű, belterjesen gaz dálkodó nagyüzemek kialakítására, illetve továbbfejlesztésére ösztönzi a szövetkezeti vezetőket. A Földművelés- ügyi Minisztériumban ezért most két változatban javaslatot dolgoztak ki a termelő szövetkezeti vezetők Javadalmazási rendszerére. A javaslat szerint az elnök jövedelmének mértéke elsősorban a közös gazdálkodás színvonalától függ. Az első változatban az alapjavadalmazást négy tényező határoz za meg: a területegységre számított bruttó termelési érték és gazdálkodási eredmény, az áruértékesítés, a közös gazdaság területének nagysága és a saját erőből beruházásra fordított összeg Ehhez járul az elnöki minőségben eltöltött idő és a szakmai képzettség szerint megállapított kiegészítő javadalmazás. A második változat hasonló elveken alapszik, de itt az alapjavadalmazásnál figyelembe veszik a gazdálkodás belterjességének színvonalát, vagyis a területegységre jutó állatok számát és gépek. berendezések értékét, a kiegészítő javadalmazást pedig a termelési terv túltelje sftése is növelheti. HARC A HIDEGGEL A nagy hidegben pillanatok alatt „lefagy” a szerelvény, s nehéz az indítás. Lipták József, a szolnoki Fűtöhazbm 424-es gépéhez homokot vesz fel. melyet indításkor a mozdony kerekei alá lovainak. • így a gép nagyobb erőt tud kifejteniVILÁG P»niFTAP1Af FGYESnÜETEKt XII. évfolyam, 19. szám. Ám 60 fillér 1961. Január 22., vasárnap. A Irtssrá m'»ay.d A Ili odásról Ki a művelt ember „Prózába öntöm a szivemet“ Vasárnapi sportműsor
