Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-18 / 298. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. december IS. Isz Isii lilén Él zavaros a tie’yzei A császárhű haderők döntő csatára készülnek Stockholm (MTI). — Legfrissebb helyzetjelentés szerint Addisz Abebában még mindig zavaros a helyzet. A főváros egyes fontosabb középületei, köztük a császári palota és a Központi postahivatal a felkelők kezén van. Az uralkodó feleségét és Aszfa Uasszan trónörököst a svéd laptudó- sitó szerint a császárhoz hű több személyiséggel együtt a felkelők túszként tartják fogságban. Mint ismeretes, a trónörököst korábbi hírek a felkelők vezetőjeként említették, sőt olyan jelentések is érkeztek Etiópiából, hogy a felkelők új császárnak kiáltották ki. Szelasszié császár — a Dagens Nyheter svéd lap szerint — megcáfolta azt a hírt, hogy a trón' örökös részt vett a zeftdü ’ésben. , ' A svéd lap közli a továbbiakban, hogy pénteken délelőtt heves utcai harcok dúltak a fővárosban és Merid Mengesa tábornok, császári vezérkari főnök egységei harcban elfoglalták a repülőteret és a rádóiállomást. Az esti órákban már a tábornok ellenőrzése alá került a főváros nagy része. Az afrikai légiforgalomban fontos csomópontként ismert légikikötőt most a császári légvédelmi tüzérség őrzi. Hozzáfűzi a tudósító, hogy AszmarábaérÜlést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szombaton ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott a vízgazdálkodási társulásokról. Az új törvény- erejű rendelet meghozatalát a vízgazdálkodási társulatok tevékenységének szélesítése és a mezőgazdaság szocialista átszervezése tette szükségessé. Törvényerejű rendeletet hozott továbbá az Elnöki Tanács a vágóállatok forgalmával és levágásával, valamint a hús- és húskészítmények forgalmával kapcsolatos szabálysértés címén kiszabható pénzbírság mértékének megállapításáról. Végül jóváhagyta az Elnöki Tanács a Hajdúböszörményben városi ügyészség felállítására vonatkozó előterjesztést. (MTI). kező hírek szerint a felgöngyölítő hadműveletek még napokig-eltarthatnak a fővárosban. Abebe tábornok, Eritrea kormányzója hír szerint bejelentette, hogy mintegy tizenkétezer főnyi császárhű alakulat úton van Addisz Abeba felé. A császári gárda fellázadt kötelékei mintegy ötezer főt számlálnak. A tudósítás szerint miközben péntek este a császár haditanácsot tartott Abebe tábornokkal & más katonai vezetőkkel, nagyobb haderők gyűrűt vontak a főváros köré és döntő csatára készülnek a felkelők ellen. Egyhetes <an;Moxás a mezőgazdaság időszerű termelés-politikái kérdéseiről A mezőgazdaság időszerű termelés-politikai kérdéseinek megtárgyalására a Földművelésügyi Minisztérium egyhetes tanácskozásra hívta össze a zsámbéki termelőszövetkezeti elnökképző iskolán a megyei, járási és városi tanácsok mezőgazdasági osztályvezetőit. A tanácskozás eső napján Hont János földművelésügyi miniszterhelyettes tartott előadást „Mezőgazdasági termeléspolitika és beruházások” címmel. A következő napokon a minisztérium és a társintézmények vezető munkatársai a tervezés, a zárszámadás és a termelőszövetkezeti közös munka megszervezéséről, az alapvető agrotechnikai módszerekről, az állattenyésztés főbb feladatairól tájékoztatják tanácskozás résztvevőit. a A posta kérése a közönséghez A posta kéri, hogy a karácsonyi csomagokat legkésőbb december 21-ig adják fel, nehogy az ünnepek miatt visz- szamaradó csomag tartalma megromoljék. „Az emberek sohase azért törekedtek a több termelésre, hogy több jusson a pusztításnaki .a Nemrég jelent meg a sajtóban az öt világrész kommunista és munkáspártjai képviselőinek kiáltványa a világ népeihez. Az azóta eltelt napok alatt egyre irijcább fokozódott az emberek vágya: megsokszorozni erőinket, hogy még jobban bízhassunk abban: egy .langzó, összesített akarattal megőrizhetjük a békét. Ezúttal három különböző poszton dolgozó ember egybehangzó véleményét adjuk közre. MAJOR TIBORNÉ, a szolnoki 39-es bolt pénztárosa: — Most ünnep közeledtén annyi derűs, boldog arcot látok itt. Ki-ki viszi az ajándékot, szerzi a meglepetést szeretteinek. És a vásárlók többsége nem az olcsó, hanem a jobb, drágább holmit keresi- Épp ezért, most, ez a békekiáltvány talán még nagyobb hatással van az emberekre, mert közelebbről érezhetjük milyen jó békességben élni, ünnepre, a szeretet, a béke, az ajándékozás ünnepére készülni, Mint családanya is nagyon egyetértek a kiáltvánnyal, s nagyon ragaszkodom ahhoz: hangoztassuk szavunkat szakadatlanul, P. SZABÓ 1 a szolnoki Járműjavító VIII. hely szocialista munkai hogy akiket csak lehet megnyerjünk közös ügyünknek, a béke megvédésének. Azok a háborún mesterkedők pedig akik nem akarják elhinni, hogy a népek szemét nem lehet bekötni, a népeket nem lehet félrevezetni, megértsék: az ő mesterkedéseiket felmorzsolja a milliók összefogott ereje. Jó látni az emberek boldogulni akarását, törekvését. Azt. a nyugalmat, ami az ünnep előtti., vásárlás lázán Is áttör az emberek tekintetén. Ez az igazi béke, ezt kell nekünk megőriznünk, s arra törekedni, hogy ez uralkodjon el szerte a világon. ;Arolv, Dsztályán a tüzikovács mfi- rigádjának vezetője: ban múlik azon. miiven erő — A kommunista és munkáspártok nyilatkozata, a világ népeihez intézett kiáltvány világosan kimondja: két út lehetséges most a történelemben. Vagy a két társadalmi rendszer békés egy- másmellettélést:, a gazdasági versengés, vagy a mindent elpusztító háború. S hogy mi melyiket érjük meg, az nagyFURFANGOS FEJTÖRŐ sek vagyunk és leszünk. Mi elértük a szocialista brigád címet- Törekvésünkben nemcsak az elismerés vágya, nemcsak az anyagi siker parkalt bennünket, hanem az is, hogy segítsük a békét akaró szocialista tábor erejének növelését. Ha a tíz tagú brigád ereje önmagában véve kicsi is, milliók erejével összeforrva, óriássá erősödik. Tüzikovács vagyok. Mikor megmunkálunk egy- egy munkadarabot, sokszor védésében. Bár az esemé nyék, amelyek Kongóban, Algírban, Afrika és Ázsia több más országában történnek, önmagukban nézve megrázóak. Azonban ha a fejlődés irányát nézzük, látnunk kell mennyit változott a világ arculata. A második viláeháború idején Afrikában például nem volt még független állam, azóta 27 ország nyerte el ott függetlenségét^ Tehát én úgy gondolom ahogyan a függetlenséget ki lehet vívni a világon úgy a békét is meg lehet oltalmazni Csak mindannyiónk töretlen akarata, ereje, munkája kell hozzá. TÓTH JANOSNÉ, a szolnoki Sipostéri Általános Iskola igazgatója: Amikor elolvastam a békekiáltványt, egy pillanatra visszaemlékeztem a második világháború borzalmaira. — Magam előtt láttam a régi tanyai iskolába járó tanulóim félelmet tükröző tekintetét, akik nem mertek addig haza indulni az iskolából, amíg nem tudták, hogy van-e ..légiriadó”, vagy nincs. Mert a mi környékünkön is hullott le bomba. Iskolás gyermekeinknek most nem kell ettől rettegni, mert a béke harcosai megmentik őket a háború rémeitől. A békemozgalom ereje már hozzájárult a vietnami és koreai háborúk megszüntetéséhez. Felemelte szavát a pusztító nukleáris és atomfegyverek gyártása és kipróbálása ellen. Hatezer forint nyeremény! IV. forduló 1. Milyen magyar vonatkozású műveket írt Verne? 2. Melyik ország áll két részből úgy, hogy részeit 1400 kilométer távolság választja el egymástól? 3. Hány százalékot fizet az OTP a betétek után? 4. Mit jelent az, ha egy betétkönyv bemutatásra szól, és mit jelent a fenntartásos betétkönyv? 5- A következő három zeneszerző közül melyik szovjet, melyik svájci és melyik francia? — Honegger, Glier, Stravinszky. 6. Mi a személyi kölcsön és kik kaphatják? 7. Kinek a tanítványa volt Fiaton? 8. Mi volt Mona Lisa családneve? 9. Melyik ország a világ első bauxit termelője? 10. Melyik francia államfér fi nevéhez fűződik a merkantilista gazdaságpolitika? Kérjük olvasóinkat, hogy a tíz kérdés megfejtését küldjék be a Szolnok megyei Néplap szerkesztőségébe. A boríiékra feltűnően írják rá: Rejtvény, és mellékeljék a rejtvén vsze1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 vényt. Ppitifviuk k-'^ves olvasótok figyelmét arra, hogy a hat fordulóban legtöbb találatot elérő megfejtőink részt vesznek a Szolnoki Rádió nyilvános adás keretében megrendezendő döntőben, — ahol az OTP Szolnok megyei fiókja által felajánlott 6000 forint értékű jutalom kerül kiosztásra. A megfejtések beküldendők: december 24-ig. 4. sz. rejtvényszelvény DECEMBER 11-1 SZAMUNKBAN KÖZÖLT „FURFANGOS FEJTÖRŐ’1 MEGFEJTÉSE: 1- Ghana. 2. Biztonságos, veszélyte len. AngoL 3. A viszály oka (Eris a viszály istennője a görög mitológiában, s egy aranyalmával zavarta meg Jelleus és Thetis lakodalmát). 4. Fáy András. 5. Kántorné: Jókainé, Laborfal vy Róza: Jászai Mari. 6. Finn népi eposz. 7. 5—7 litere 8. 1241. április 11. 9. Muszorgszkij. 10. Könnyű borok: 6—9 fok. közepes borok: 10—13 fok netíéz borok: 13 fok fölött gondolok arra: ezzel is gazdagabbak lettünk, az érzéketlen vasból hasznos, nz emberi tevékenységet segítő tárgyat formáltunk. Sohasem gondolok arra, hogy a mi munkánk terméke valamikor a pusztítás, a háborús feldu- lás áldozata lehet. Nem, mert ezt semmiképpen sem akarom. S mi ezévben is 3.500 vonóhorog fejet, 32 ezer hordrueó heveder csapszeget is gyártottunk.' Azt gondolom. így van ezzel minden jóérzésű ember így kellene lennie, hiszen a társadalom tagjai sohasem azért törekednek a több termelésre, hogy több jusson a pusztításnak, hanem azért, hogy a föld adta és embert munka formálta anyagi javakból minél többet saját hasznukra fordíthassanak. Na svon kell nekünk a béke és én bízom is abban hogy mi dolgozó emberek sokat tudunk segíteni megMoszkva (TASZSZ). Apró Antal, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a magyar kormányküldöttség vezetője szombaton elutazott Moszk vából. A küldöttség, mint isÉrzem és tudom, hogy a békekiáltvány sok százmillió embernek ad újabb erőt, hogy megálljt parancsoljon a háborús uszítóknak A béke híveivel együtt tiltakozunk mi pedagógusok is az imperialisták háború kirobbantására irányuló mesterkedései ellen. Békében akarunk élni. Azt akariuk, hogy az ifjúság szerte a világon nyugodtan tanuljon és folytathassa a mi megkezdett munkánkat: a szocialista rendszer építését! Hisszük, hogy a ma még gyarmati sorban élők gyermekéi is szabad országban élhetnek majd. A kultúra kincseit a pedagógusok idővel ott is megkülönböztetés nélkül oszthatják szét a tanulók között. A tudomány vívmányait békés célokra használják! Legyen az egész világon béke! meretes, tárgyalásokat folytatott a szovjet fővárosban az új szovjet—magyar kereskedelmi egyezmény megkötéséről. Apró Antallal együtt utazott Kiss Árpád, a Terv hivatal elnöke. Apró Antal elutazott Moszkvából A gyarmati rendszer utolsó órái Az elmúlt hét nemzetközi eseményeinek sorozatát a moszkvai kiáltvány vezette be: e minden idők leghatalmasabb, lenyűgöző erejű felhívása általános harc'-1 a béke védelmében, — egy újabb világháború veszélye ellen. A háború ellen, melynek szakadékéba akarják taszítani a világot a monopóliumok és a gyarmattartók érdekeiért lázasan fegyverkező imperialisták. Mert — éppen e hét laoszi, kongói és algériai eseményei bizonyítják megdöbbentően: — az amerikai Imperializmus nem adta fel a számára egyre kilátástala- nabbá váló harcot sem. Mindenütt új háborús tűzfészkek újjáélesztésén manőverez, s igyekszik meghiúsítani a leszerelésre irányuló törekvéseket és javaslatokat. Útjában áll minden lehetséges eszközzel a korunk egyik parancsoló szükségességét jelentő gyarmati kérdés felszámolásának is. „A gyarmati rendszer teljes összeomlása elkerülhetetlen” — állapította meg a kommunista és munkáspártok képviselőinek moszkvai értekezletéről kiadott nyilatkozat. Az elmúlt másfél évtized során Ázsiában és Afrikában harmincnyolc szuverén állam jött létre. Megindult egy olyan történelipi folyamat, amit többé feltartóztatni nem lehet. Legfeljebb ideig-óráig útjába állhatnak még az embertelen elnyomás alatt élő több mint százmillió ember felszabadulásának, úgy, mint napjainkban Kongóban és Algériában. De immár kétségtelenül, csak rövid idő kérdése, hogy a gyarmati elnyomás minden formáját megszüntessék a szocialista rendszer által támogatott gyarmati népek. Hatalmas jelentősége lesz ennek a nemzetközi feszültség megszüntetése, a béke megszilárdítása szempontjából is. Égő szégyenfolt a huszádik század testén a gyarmati rendszer — írta csaknem két évtizede világszerte robbanó sikert kiváltott, megrendítő erejű művében, „A gyarmatosítás törté- neté°-ben Kicsaleer profesz- szor. Az embertelenségnek ebben a borzalmas erejű vádiratában Cortez és Pizaro bestiális bennszülött-irtásától, az indiánok kipusztításától a megmérgezett ausztráliai őslakókig, az amerikai, angol, spanyol, portugál, francia, német, holland gyarmatosítás milliók életébe került útját tárta a világ elé a szerző. Ez a szégyenfolt még napjainkban is ott ég az algériai muzulmánok ellen eldördült sor- tüzekben, annak a kongói népnek sorsában, ahol naponta kétszáz ember hal éhen, csak azért, mert a belga és amerikai kolonialisták az KNSH-el összefogva minden eszközzel megakadályozzák, hogy Kongó népe megszabaduljon a gyarmati járomból. A gyarmati kérdésről folyt a vita a héten az ENSZ-ben is, mialatt minden szónál meggyőzőbben hirdette a gyarmati rendszer tarthatatlanságát az algériai tüntetők le- gyilkolása és az amerikai-belga gyarmatosítókkal szövetkezett Mobutu kongói rémuralma. Vagy a hollandok büntető expedíciója Nyugat-Iriánban, ahol pápuákat lőttek agyon a Malim-völgyben és békés lakosok házait felperzselték. Mindez a huszadik század középén, amikor feltartóztathatatlan már a gyarmati rendszer felszámolása, de mihelyt belga, amerikai, francia, vagy angol nagyvállalatok érdekeiről van szó, az imperialista őrület ma is olyan kalandokra ragadtatja magát, amely nem sokban különbözik az Észak-Amerika indiánjait kiirtó, Dél-Affléri- ka egész tartományait elnép- telenítő, egész népeket koldussá tevő egykori gyarmatosítók barbárságaitól. A nemzetközi feszültség megszüntetésének, a népek békés egymás mellett élése megvalósításának tehát kétségtelen, egyik legfontosabb tényezője, hogy a ma még gyarmati sorban tartott népek elnyerjék a függetlenségüket. Már Emery Reves, az 1947-ben megjelent „A béke anatómiája” című könyv szerzője — művének sok vitatható részlete mellett — a gyarmati népek teljes felszabadítását jelöli meg a béke érdekében világszerte megoldásra váró problémák egyik legfontosabbikául. Egy érdekes hazai vonatkozású tanulmány még jobban bizonyítja ennek a kérdésnek súlyát. A huszas évek végén a Népszövetség nemzetközi pályázatot írt ki a béke megőrzésének biztosítását tudományos alapon tárgyaló tanulmányra. A pályázatot egy magyar tudós, Ceglédi István „Paxologia — a népek közötti béke tudománya’1 című tanulmánya nyerte meg. Ebben a szerző tudományos alapon fejti ki, hogy a háború ellen a népek közötti összetűzéseket kiváltó okok megszüntetésével, preventív alapon kell védekezni. A megelőző intézkedések egyik legjelentősebbikének tartja a gyarmati kérdés gyökeres megoldását. „Kiéhezett, kínlódó páriák százezrei pusztulnak el világszerte azért, hogy pöf- feszkedő pénzeszsákok szemérmetlen jólétét növeljék. Senki sem ringathatja magát illúziókban, hogy ha felül nem kerekedik a józanság a gyarmattartókban, akkor az a végtelen emberi nyomorúság, amiben a gyarmatok rabszolgasorsban tartott emberei élnek, egy napon újabb felfordulást idéz elő a világban. És ezt a kérdést nem lehet részengedményekkel megoldani. Előbb-utóbb el kell jutni a világbéke érdekében oda. hogy teljes szabadságot keli adui azoknak a százmillióknak, akik ma életnek nem nevezhető körülmények között tengődnek. És kinek van joga ezeket az embereket elzárni a kultúrától, a tanulás művelődés lehetőségeitől? — A haladó már hosszú évtizedek óta a világ lázas, üszkösödő sebeként látja a gyarmati kérdést. Ahhoz azonban, hogy ez a probléma a gyakorlati megoldás küszöbére jusson, el kellett jönnie a világban az erőviszonyok olyan megváltozásának, hogy a szocialista tábor erői döntően érvényesíthessék befolyásukat, oda állhassanak az elnyomott gyarmati népek igazsága mellé. Ez az erő nyilvánul meg a Szovjetuniónak a gyarmati kérdésben leszögezett álláspontjában az ENSZ elé terjesztett javaslatában. Ez nyilvánult meg a békeszerető népek nagy győzelmében, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése elfogadta a negyvenhárom ázsiai és afrikai ország által beterjesztett nyilatkozatot a emberiség peknek nyújtandó függetlenségről. Ez az erő teszi bizonyossá, hogy ha napjainkba! még az utolsó manővereivel egyre szemérmetlenebbü’ próbálkozó imperializmus ideig-óráig odázhatja is a kérdések tisztázását, ha az erőszak legszennyesebb eszközeivel vérfürdővel, sortü- zekkel próbálja is tartani uralmát Kongóban és Algériában, — ez már nem tartóztathatja fel a megmozdult történelmi erőket. Nincs hatalom, ami a gyarmati népek felszabadulásának útjában álljon. A gyarmati rendszer utolsó óráit éli. És e kérdés megoldásával egy újabb hatalmas akadályt gördítenek el a ná^ek békóo epvmás melgyarmati országoknak és né-1 lett élésének útjábóL
