Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-18 / 298. szám

1960. december 18. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP s Emberi helytállással gazdák. Ám most már azt is belátják: „takarékoskod­tak” — de rosszul. Nem ke­zelték vegyszerrel a rizst, — gyomlálni akartak. tAz „biz­tosabb” — mondták. Aztán a gyomlálásra nem jutott munkaerő, s a kultúrnö­vényt eluralta a gyom. Most ehhez mérten fizet a rizs. Nem kezelték rendesen, idő­ben a magherét, az is csak felét adja annak, amit vár­tak. A tiszaroffi Aranykalász Tsz gazdái az őszön kezdték a közös munkát. A tavaszon úgy vélték: Csak akkor bol­dogulunk, ha legalább úgy, vagy jobban dolgozunk, mint egyéni korunkban. — S ezt tartják mind a mai napig, így sikerült, hogy az időjá­rás okozta terméskiesés Is csak néhány fillérrel rövidí­ti meg az egy munkaegység­re tervezett jövedelmet. — Ugyanott a Kossuth Tsz tag­jai bár a tavaszon elhatá­rozták, hogy egyénekre ki­osztva művelik a földet, ké­sőbb lefújták ezt a közgyű­lési döntést. S ment a dolog, ahogy ment. S most a terve­zettnél náluk jóval keve­sebb kiosztható összegre van kilátás. Pedig a feltételek itt még kedvezőbbek voltak talán mint az Aranykalász­ban. Érthető tehát, hogy az adottságok, lehetőségek okos kihasználása, vagy a kihasz­nálás figyelmen kívül hagyá­sa nagyon is nagymértékben befolyásolja a szövetkezet boldogulását Mindez pedig összefügg a szövetkezeti ve­zetéssel. Azzal, mennyire kö­vetkezetes, körültekintő az irányítás, a szervezés. És e tekintetben a mi megyénkben is sok még a tenni-, javítani­való. Megmutatta ezt többek között az őszi betakarítási időszak is. Tavasszal, nyáron, amikor különösebb nehézsé­gek nem voltak — mondhat­ni —, a kezdő szövetkezetek többségében is ütemesen, jól dolgoztak. Amikor azonban nemvárt nehézségként jelent­kezett a rendkívülien rossz 6szi időjárás, kiütközött a szervezetlenség, a tapasztalat­lanság, a felelősség elhárítá­sa és máshol a hanyagság. A tsz vezetőinek egyrésze nem tudta, mit tegyen. Az Időjá­rásra hivatkozva á vezetés nem volt ura a helyzetnek, hiányzott a következetes, át­gondolt, előrelátó irányítás, holott épp ebben az időszak­ban lett volna erre legna­gyobb szükség. Sok helyütt a felső vezetés jótanácsait meg figyelmen kívül hagyták. E z is mutatja hát, hogy a tsz-ek vezetését még sok helyen és nagyon határo­zottan meg kell szilárdíta­nunk. Okulnunk kell az eddi­gi tapasztalatokból, nemcsak a betakarításra, nemcsak egy- egy időszakra vonatkozóan, hanem a jövőre vonatkozóan általában Is. Sok tennivaló vár még szövetkezeti gaz­dáinkra az őszi mélyszántás megfelelő megszervezése so­rán, az állatállomány javítá­sa, a takarmá'-y gazdaságos elosztása terén és egyéb vo­natkozásban is. Azonban már most egy másik feladatra, a zárszámadások előkészítésére is gondolni kell. Ennek elő­készítése szintén nagy körül­tekintést, nagyon szívós, sok­oldalú szervező és politikai munkát igényel. Ugyanakkor ezeken túl készíteni kell a jö­vő évi tervet, s itt a lehető legjobban hasznosítani az idei tapasztalatokat S ez nemcsak kizárólag a szövetkezeti gazdák ügye. — Párt- és állami szerveink idő­ben nyújtott segítsége is kell ahhoz, hogy megfelelő szám­vetések, tervek készüljenek szövetkezeteinkben, hogy a szövetkezetek anyagi alapjai­nak bővítése mellett a szö­vetkezeti gazdák megtalálják számításukat. Azt a számítást persze, amely nem növi túl a lehetőségeket, amely nem akar most mindent egyszerre elmarkolni a közösből, hanem az év adta viszontagságokat, nehézségeket felmérve, meg­értve mérlegel. S ha a közös­ség követett el mulasztásokat, azt sem törekszik másra há­rítani, elhallgatni. A szövetkezeti gazdáknak, vezetőknek, kommunisták­nak, mindannyiunknak tudni kell: Nincs vége a megszilár­dításért folytatott küzdelem­nek! Ott a helye mindenkinek a kérdező, várakozó emberek között. Választ adni, őszinte, egyenes, nyílt választ. Ne gondolja senki, hogy azok az emberek, akik évtizedeken ét küzdöttek, dacoltak az idő­járással, a gazdálkodás ezer­nyi gondjával — elfelejtették volna egy vagy néhány év alatt; mennyi nehézsége, zökkenője van a paraszti életnek. Nem felejtették el! Megértik ők, hogy a mező- gazdasági szocialista nagy­üzemek kialakítása is okoz­hat zökkenőket, támaszthat helyenként nehézségeket. A feladatok elvégzése nemcsak a gazdasági szervek dolga. Az erős, tevé­keny pártszervezetek mun­kája elengedhetetlen itt. Az, hogy szövetkezeti pártszerve­zeteink tudatos, szakadatlan neveléssel már most segítsék előkészíteni a jövő év sikerét. S ezt nem másként, hanem úgy, mint ahogy Kádár elv­társ hangsúlyozta az ország- ülésen: Emberi helytállás­sal. A tisztesség, az erkölcsi bátorság olyan magas fokán kell képviselni a közérdeket, amilyen fokon azt szocialista hazánk joggal elvárja. Zár­számadás, tervkészítés, t őszi munka befejezése, ti vaszra készülés — és ki győi né még felsorolni, mi mindé vár szövetkezeteinkre. Ji részt a kommunisták neveli munkáján múlik, hogy mi most úgy döntsenek a ts: gazdák; minden anyagi fői rásra, minden dolgos karr; minden kínálkozó lehetőséi re számítanak. Csak e szén lélet alapján készíthetne reális terveket. Ha már mo: bizton tudják: kire, mii számíthatnak, már úgy ke: dik az évet. S ha mindent tudja; mit akar tenni, ír munka vár reá azért, hog boldoguljon, aszerint is dől gozik az év során. Ez a ml dolgunk a mo: következő hetekben, hóna pókban. így segíthetjük tf lünk telhetőén ezt a mél forradalmi átalakulást, amel egész országunk gazdasági é társadalmi életére kiha amelynek megvalósítását legutóbbi országgyűlés né pünk elé feladatként tűzte. Borsi Észté Még sok a csépeletíen rizs Szolnok megyében L egutóbbi országgyűlé­sünkön Kádár János elvtárs mondta: A még egyé­nileg dolgozó paraszt-testvé­reinkkel folytatott megbeszé­lés és egyetértés alapján ezen a télen befejezzük a mező- gazdaság tömeges átszervezé­sét. Ez az időpont, s az azt követő egy-két év, mely a tömeges szervezés után a megszilárdításhoz szükséges, valóban mély forradalmi át­alakulást hoz hazánkban. Tíz évi fáradságos, szakadatlan munkát fejezünk be ország­szerte az elkövetkező néhány hónap alatti S bár Szolnok megyére a szervezésből már nem sok vár, érezzük, hogy eddigi elő­rehaladásunk csak így, az or­szág egészének előrehaladá­sával teljes. Csak így lehe­tünk biztosak fejlődésünk ütemében. Abban, hogy nö­vekvő anyagi igényeinket megfelelően kielégíthetjük. A szocialista mezőgazdaság nemcsak „üzleti” kérdés. Mi ennyit meg ennyit adunk és ennyit meg ennyit várunk a mezőgazdaságtól. Az átszer­vezés után egy-két évvel megszilárdíthatjuk szövetke­zeteinket, s ezzel lényegében megteremtjük hazánkban a szocializmus alapjait. Ezután már a munkások, parasztok és értelmiségiek minden ere­jüket arra összpontosíthat­ják, hogy minél többet hoz- eunk ki a földből, minél töb­bet termeljünk — a magunk javéra. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezése nagyon fontos politikai kérdés is. Hatása nagyjelentőségű. To­vább erősödik ezzel népköz- társaságunk politikai alapja, szilárdul a munkások és pa­rasztok osztályszövetsége. Mindegyik osztály kölcsönö­sen törekszik a másik osztály érdekeinek legmesszebbmenő figyelembevételére. S nem jelentéktelen az sem, hogy ezzel falun is uralkodóvá vál­nak a szocialista tulajdon-és termelési viszonyok, kialakul az egységes paraszti osztály. C zolnok megyében — s ezt nem most mondjuk ki először — már túljutot­tunk a tömeges szervezésen. De a megszilárdítás idősza­kán még korántsem. S ez nem kiaebb feladat a szervezésnél. Vannak már jó, minden vi­szontagságot kiálló szövetke­zeteink és nemcsak a régiek, az egy-két évesek között is. Jóleső érzés tudni azt, ami az országgyűlésen elhangzott: Termelőszövetkezeteink már megfelelő részt adnak az or­szág ellátásához. Es ezt cáfol­hatatlan tények igazolják. Többek között az, hogy idén kenyérgabonából — a kisebb termés ellenére is — eddig négy, burgonyából hatvan vágómarhából kilenc, tejből 4,5 százalékkal vásároltunk fel többet országosan, mint tavaly. Igaz, hogy vágósertésből, baromfiból és tojásból keve­sebb került felvásárlásra a tavalyinál. De aki egy keve­set is ért a gazdálkodáshoz, azt tudja, hogy a mezőgazda- sági termelésnek vannak idő­szaki nehézségei. S ezek okát csak az keresi a szövetkeze­tek szervezésében, a szövet­kezeti mozgalomban, aki egvébként se nézi jó szem­mel azok erősödését, sokaso­dását Az is igaz, hogy az egy idő­ben kezdő szövetkezetek hely­zete is különböző Vannak régi jó. közepes és gyenge szövetkezeteink. Ugyanez a differenciálódás megtalálható az egv-két éves szövetkeze­teknél is. Azonban csupán az egyes — akár a jó. akár a rossz —- példáidból a szövet­kezeti mozgalom egészére vonatkozó következtetést le­vonni hamis dolog volna Miért?! Kisűiszáiláson a Kinizsi Tsz megközelítőleg azonos gazdá’irndik mint a Dózsa Tsz. A Kini­zsiben mégis öt vagy hat fo­rinttal kevesesehbet oszthat­nak előreláthatólag, mint-a Dózsában. Igaz, elemi csa­pásra, a száraz nyárra és az esős őszre is indokoltan hi­vatkozhatnak a szövetkezeti Megyénkben, több mint 40 termelőszövetkezetben még nem fejezték be a rizscsép- lést. Van ahol már csak néhány hold, máshol 100— 200 hold termése vár csép- lésre. A szövetkezeti gaz­dáknak, gépállomási dolgo­zóknak nagy erőfeszítést kell tenniük, hogy mielőbb végezzenek ezzel a munká­val. A jászkiséri Kossuth Tsz- ben 214, a besenyszögi Dó­zsa Népe Tsz-ben 145, a csa­taszög! Tiszamenti Szebb Élet Tsz-ben 130, a karcagi Béke Tsz-ben 227, a kisúj­szállási Búzakalász Tsz-ben 105, a túrkevei Vörös Csil­lag Tsz-ben 240 hold rizs termését kell elcsépelni. Kádár János elvtárs beszéde (Folytatás az első oldalról) kan azt gondolják, hogy iz­galmasabb lehetett Horthy- val és rendszerével csatázni, a detektíveket, csendőröket kijátszani, mint ma a terme­lékenység félszázalékos nö­veléséért, vagy ehhez hason­ló „prózai” célokért küzdeni. Az ilyen fiataloknak nincs Igazuk. A szocialista forradalom feladatai a bare különbö­ző időszakában változnak­Más jellegűek e célok a ha­talomért folytatott harc idő­szakában és megint mások, amikor a munkásosztály • hatalom birtokában van. A legforradalmibb csele­kedet mindig az, amely az adott időpontban a szocia­lista forradalom ügyét előbbre viszi- A feladat jellegében lehet különbség, de a forradalmiságot ille­tően nincs. Elvtársak! A kommunis­tákban, ifjakban és időseb­bekben mindig lángolnia kell a forradalmi tűznek. Mi mos­tanában összejöveteleinken a kommunisták feladatairól szólva, nagyobb termelékeny­séget biztosító normákról, gyorsabb és olcsóbb építke­zésről, szakmai továbbkép­zésről. nagyobb búza- és ku­koricahozamokról, több hűs­ég tejtermelésről, szocialista mezőgazdaságról, — diákok­kal pedig például jobb tanul­mányi eredményekről beszé­lünk. Miért? Mert ezek ma hazánkban a szocialista for­radalom fő és legfontosabb feladatai! MI most, ezekben az órák­ban, e teremben, szép hazánk fővárosában, a szocialista vi­lágrendszer biztonságos ha­tárain belül békésen tárgyal­juk a kommunista ifjak, leányok munkájának ered­ményeit, jövő feladatait De nem feledkezünk meg arról, hogy ugyanezekben a napok­ban és órákban Kubában el­lenforradalmárok bombákat robbantanak, ellenséges röp- iratokat szórnak a levegőből, s az Egyesült Államok fe­nyegeti Kuba népének győz­tes forradalmát; hogy e na­pokban Algériában az impe­rialisták százával és ezrével gyilkolják le az arabokat; Kongó törvényes miniszterel­nökét, Lumumbát megkínoz­ták. egyes hírek szerint meg­vakítva börtönben tartják. Laoszban az Egyesült Álla­mok kormánya által kirob­bantott polgárháborúban pusztulnak a hazafiak. íme, elvtársak, így kormá­nyoz és tartja fenn átkos rendszerét és gyarmati ural­mát ma az imperialista tőke, miközben rajtunk kéri szá­mon a humanizmust, az em­beriességet. Megfeledkezhetünk-« csak egy pillanatra Is az impe­rialisták által gyötört osz­tálytestvéreinkről, a vérző néoekről? Nem! Nem fe­ledkezhetünk meg róluk! De mit tud tenni például a magyar ifjúság annak érde­kében, hogy a népiek vére ne omoljon oly soká és az em­beriség sebei mielőbb begyó­gyuljanak, hogy örökre eltűn- iön az emberiség életéből a megaláztatás, a nyomor, a kizsákmányolás, a gyarmati elnyomás, a háborús fenyege­tés? Sokat tud tenni Ifjúsá­gunk az egész emberiség ér­dekében is. Többet és job­ban kell termelni, többet és jobban kell tanulni, bátrab­ban kell hirdetni szocialista igazságainkat; így lesz még erősebb a Magyar Népköz- társaság, így lesz még erő­sebb a szocialista világrend- szer, így lesz még erősebb a nemzetközi munkásosztály, és ebből erőt nvernek a sza­badságukért küzdő népek is. így, és ezen keresztül lesz "vengébb az imperializmus. Ez ma a legforradalmibb cselekvés vonala a magyar ifjúság számára. A szocia­lista építés meggyorsításá­val tudja a magvar lfiúság »lősegíteni, hogy mielőbb el­jöjjön az a nap, amikor majd az egész földön győz a béke és az igazságosság rendje: A szocializmus. — 'Nagy taps) Tisztelt elvtársak, Kedves elvtársnők, Ifjú barátaim! Már Lenin arra tanította a kommunistákat, hogy a min­dennapi apró tennivalókat ne becsüljék le, mert a mil­liónyi apró, látszólag hét­köznapi tettekből tevődik össze és születik a legna­gyobb, a szocialista forrada­lom győzelme. Most. amikor hazánkban a munkásosztály van hatal­mon, és a szocialista társa­dalom épül, nekünk kom­munistáknak sokat kell fog­lalkoznunk elméleti kérdé­sekkel. Foglalkozni kell el­méleti kérdésekkel azoknak a fiataloknak is, akik kom­munistákká akarnak válni. A marxista-leninista el­mélet, a párt maga, a népi demokratikus rendszer ön­magában is szent dolgok szá­munkra. Azonban sem a marxista-leninista elmélet, sem a párt, de még maga a népi demokratikus rendszer, Ja munkáshatalom sem önma­gáért való céL Mindezek­nek az a rendeltetése, hogy általuk és segítségükkel bol­dog életet és biztos jövőt nyerjen a dolgozó magyar nép. önök is kedves elvtársaim! önök is, — akik a Kommu­nista Ifjúsági Szövetségben dolgoznak — vegyék komo­lyan mindazt a tennivalót, amely a KISZ további meg­erősödését szolgálja. Legyen még erősebb a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség politikai, eszmei be­folyása a magyar ifjúság tömegeire. Erősödjék még tovább a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség szervezetileg város­ban is, falun is. mert mind­ez jól szolgálja a magyar ifjúság és népünk alapvető érdekeit; a szocializmus alap­vető céljait. Kádár János ezután a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség szervezeti fejlődéséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt négy év alatt a KISZ nagyszerűen fejlődött, szervezetileg erősödött­A szocialista eszme által vonzott és a szocialista épí­tésbe bekapcsolódó fiatalok tömegei a természetes és egészséges utánpótlást jelenti a KTSZ-nek. Az ilyen fiata­lokat minden szektán* elzár­kózás és bürokratikus huza­vona nélkül be kell vonni a tagok sorába. Minden ióravaló fiatalnak helye van a KISZ-ben, aki kommunista akar lenni — hangsúlyozta Kádár Já­nos. A felvételnél ez a nor­ma. Egyszerű és érthető. —• Tegnap itt hallottam, hogy az egyik fiatalnak nehézsé­ge volt a tagfelvételnél, mert nem tudta megmondani, ki a miniszterelnök Uruguay ban. Azt ajánlották neki, hogy olvassa még négy hónapig a Népiszabadságot. (Derültség) Nem vagyok biztos hogy ha itt mindnyájunkat külün-külön végigkérdeztek volna, ki Uruguay miniszter- elnöke és a választól füg­gött volna felvételünk a KJSZ-be* vajon ma KISZ- tag lenne-e mondjuk a jelen­lévőknek egyötöde is. (De­rültség). A Kommunista Ifjúsági Szövetség egy dologban adósa a pártnak ás önma­gának is, négy év alatt viszonylag el­maradt a falusi szervezetek építésében. Nem egyszer be­széltünk arról, hogy azokon a helyeken, ahol még nincs kiépítve a pártszervezet, az i/júsági szervezetekre tá­maszkodva kell dolgozni* Je­lenleg a termelőszövetkeze­teknek több, mint 90 száza­lékában van pártszervezet és csak alig valamivel több. mint felében van KlSZ-szer- vezet Ez nincs rendjén és nem fogadható el állandó állapotként Ennek az elma­radottságnak a hátrányát már tavaly tavasszal éreztük, és még most is érezzük. De megkérdezhetné az ember: egy magyar falusi fiút. vagy lényt talán attól függően akarnak felvenni a KISZ-be, hogy meg tudja-e mondani például egy kis délamerikai állam miniszterelnökének a nevét? Ez nyilvánvalóan képtelenség. De hogyan let­tünk volna kommunisták mi magunk, — akik ma a párt tagjaiként dolgozunk, — ha Ifjúmunkás korunkban nem lettek volna nálunk idősebb, nagyobb tudású, tapasztal­tabb elvtársaink, akik fogas kérdések feltevése, akadékos. kodás és vizsgakérdések he­lyett neveltek és tanította1' bennünket A párt és a KISZ tagjainak egyik fő — csaknem legfőbb — kötelessége: kommunisták nevelése új, fiatal kommu­nisták nevelése. Kötelességük sok becsületes, Jóravaló és jószándékú fiú, leány Útjá­nak segítése a KISZ tagság­hoz és azután is, további fej­lődésük támogatása. Tisztelt Elvtársak! Kedves Elvtársnők! A KISZ tevé­kenységének eddigi eredmé­nyei alapján pártunk Köz­ponti Bizottsága úgy véli — és ez személyes meggyőződé sem is —, hogy a KISZ több mint félmillió fiatalt tömörí­tő serege alapjában helyeser értelmezi össznépi céljaink« és helyesen tevékenykedik Kívánjuk, hogy a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség mun­kája minden tekintetben még tovább fejlődjék s a Jövendő évek újabb nagy sikereket hozzanak a kommunista ifjú­sági mozgalmunkba-­A Magyar Szocialista Mun­káspárt Közpionti Bizottsága megbízott azzal, adjam át a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség I. kongresszusának forró elvtársi üdvözletét és legjobb kívánságait. (Nagy taps). Elvtársak! Köszönöm a fi­gyelmet, további jó munkát és sok sikert kívánok a kong resszusnak. (A kongressz - tagjai felállva hosszan, üte­mesen tapsolnak.) abban, Felépült a világ leghatalmasabb nagyolvasztója Krlvoj-Bogban, a szovjet kohászat új fellegvárában, a „Lenin" Kohászati Üzemben a tervezett határidő előtt fel­épült a világ leghatalmasabb nagyolvasztója, amely maga­sabb, mint egy 20 emeletes ház. A krivoj-rogf nagyolvasztó a hétéves terv egyik nagy­fontosságú létesítménye. Az új nagyolvasztóba több, mint 10 000 tonna súlyú fém­alkatrészt, 26 000 tonna tűz­álló téglát, 8500 köbméter vasbetonszereléket, 30 00Ó köbméter betont és vasbetont építettek be. Az új nagyol­vasztóhoz szükséges berende­zéseket több, mint 60 szovjet gyár kollektívája készítette eL A nagyolvasztó azért Is igen fontos létesítmény, mert az építkezésnél gyakorlatilag teljesen új technológiai mód szereket alkalmaztak a lerne ze^ fémkonstrukciók összesze relésénél. A szovjet mérni: kök a világon elsőnek itt al­kalmazták azt a módszer: hogy a nagyolvasztó burkola­tát és léghevítő berendezése nem az építkezés színhelyé', k~jzftették, hanem a gyártó üzemekben. Amikor a hatal más alkatrészek megérkezte! az építkezéshez, már csak össze kellett hegeszteni, majd toronydarukkal a helyükre állítani azokat. Itt mér igazán el lehet mondani, hogy ezt a nagv- ’vasztót nem is építet­ték, hanem úgy szerelték ösz- sze hatalmas alkatrészekből és alkatrész-csoportokbóL A gigászi nagyolvasztó épí­tése kitűnő iskola volt még a 1o ^tapasztaltabb szakemberek számára —r'~~'

Next

/
Oldalképek
Tartalom