Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-15 / 295. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. december 15. Doígavégezetlenül fejezte be az ENSZ Biztonsági Tanácsa kongói vitáját New York (ADN). Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ked­den este kezdődött ülésén a hajnali órákban szavazásra került sor a kongói kérdés­ben benyújtott határozati ja­vaslatok fölött. Hét küldött sorakozott fel az Argentína által benyújtott nyugati ja­vaslat mellett, de erőfeszíté­sük nem járt eredménnyel, mert a teljesen tartalmatlan javaslatot a Szovjetunió kül­dötte nem fogadta el. Mint ismeretes, — a Biztonsági Tanácsban a benyújtott ja­vaslatok határozatra emelé­séhez az öt állandó tag — közöttük a Szovjetunió — egyöntetű állásfoglalása szük­séges. Ezután szavaztak a küldöt­tek a Szovjetunió határozati javaslata felett, amelyet a nyugati javaslat pártolói el­vetettek, tehát szintén nem emelkedett határozatra. Ugyanezek a küldöttek ve­tették el a Szovjetuniónak a nyugati határozati javaslat­hoz fűzött módosító indítvá­nyát, majd Ceylon kompro­misszumos javaslatát is, ame­lyet csak a Szovjetunió, Len­gyelország és Ceylon küldöt­te támogatott. Az amerikai küldött gya­lázkodó zárófelszólalása után Zorin szovjet külügyminisz­terhelyettes, mint a Biztonsá­gi Tanács decemberi elnöke, lezárta a Biztonsági .Tanács vitáját a kongói kérdésről, amelyből semmilyen ered­mény nem született. Ismeretes, hogy India és Jugoszlávia ENSZ-képviselő- je kedden kérte, hívják ösz- sze péntekre az ENSZ-köz- gyűlés rendkívüli ülését a kongói kérdés megvizsgálá­sára. (MTI) Warren Franklin amerikai tudósító híreiben rágalmazott — Tartózkodási engedélyét nem hosszabbították meg Warren Franklin, a Natio­nal Broadcasti..g Corpora­tion és más amerikai" rádió- társaságok tudósítója beuta­zási engedélyt kért és kapott Magyarországra. Warren Franklin magyarországi tar­tózkodása idejé: tudósításai­ban rendszerese.’, rémhíreket és rágalmakat közölt, többek között koholt híreket magyar államférfiakról, valamint a magyarországi politikai és gazdasági élettel kapcsolat­ban. Hírforrásként „buda­pesti nyugati diplomatákra” hivatkozott. Minthogy Frank­lin tevékeny részt vállalt a Magyarország ellen folytatott imperialista rágalomhadjá­ratban, az illetékes magyar hatóságok megtagadták azt a kérését, hogy tartózkodási engedélyét újból meghosz- szabbítsák. (MTI) Szovjet jegyzék az Egyesült Államokhoz Laosz ügyében Moszkva (TASZSZ). — Vaszilij Kuznyecov szovjet külügyminiszterhelyettes ked-- den magához kérette Llewel­lyn Thompsont, az Amerikái Egyesült Államok nagyköve­tét és átnyújtotta neki a szovjet kormány jegyzékét. A szovjet kormány a jegy­zékében határczottan elítéli az Egyesült Államok beavat­kozását Laosz belügyeibe. A jegyzék ezután megálla­pítja, hogy az Egyesült Álla­mok az utóbbi időben köz­vetlenül részt vesz a lázadók hadműveleteiben, amelyek­kel meg akarják dönteni a törvényes kormányt. Az ame­rikaiak, akik lábbal tiporják a szuverén laoszi kormány jogait, nyiltan támogatják Phoumi Nosavan lázadó cso­portját, fegyverrel, katonai felszereléssel, lőszerrel és pénzzel látják el a pártütő­ket. Az amerikai kormány ez­zel súlyosan megsérti az 1954. Magyar—lengyel kereskedelmi tárgyalások kezdődtek Budapesten Kropczyns Tadeusz len­gyel külkereskedelmi minisz­terhelyettes vezetésével len­gyel kereskedelmi küldöttség érkezett Budapestre. A kül döttség 1961. évi magyar- lengyel árucs' “forgalmi és fizetési megállapodás megkö­téséről tárgyal. A magyar- lengyel kereskedelmi tárgya­lások a Külkereskedelmi Mi­nisztériumban me-Vpzdődtek. Hűtőipari KGST tanácskozás kezdődött Budapesten Szerdán tanácskozásra gyűL tek össze Budapesten, az Elelmezésüg’ i Minisztérium­ban a KGST könnyű- és élet miszeripari állandó bizottsá gának hűtőipari szakemberei A hatnapos tanácskozást dr. Uabronaki Gvula, a minisz­ter első helyettese nyitotta meg. évi genfi értekezlet zárónyi­latkozatának 12. cikkelyét. Az Egyesült Államok kor­mánya a Souvanna Phouma- körmány ellen elkövetett nyilt akcióval arra 'tőrék- szik, hogy letérítse a laoszi népet a maga választotta út­járól. A szovjet kormány az amerikai kormányra hárítja a teljes felelősséget mind­azokért a következménye­kért, amelyeket a Laosz el­len kifejtett agressziős cse­lekmények előidézhetnek — hangoztatja a jegyzék. II szoíjel—német kereskedelmi tárgyalásról Bon n (TASZSZ). Borisz szovjet külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, a Nyugat Németországgal folytatott ke reskedelmi tárgyalásokor résztvefct szovjet kormány- küldöttség vezetője nyilatko zatot juttatott el a sajtóhoz, melyben rámutat, hogy a szovjet és a nyugatnémet fe­lek megállapodása alapján 1960. október 17-től Bonnban tárgyalások folytak a Szov­jetunió és a Német Szövetsé gi Köztársaság kormánykül­döttsége között egy hosszúle­járatú árucsere- és fizetési egyezmény megkötéséről, va­lamint az 1958. április 25-én a két ország között létrejött az általános kereskedelmi és tengerhajózási kérdéseket szabályozó egyezmény hatá­lyának meghosszabbításáról. December 12-én véget ért az egyezmények előkészítése az egyezmények készen álltak az aláírá-ra. A nyugat­német küldöttség javaslatára az tláírás időpontját decem­ber 12-én este 20 órára tűz­ték ki Az egyezményeket azonban a nyugatnémet küldöttség hi­bájából még sem írták alá. A nyugatnémet küldöttség ugyanis közvetlenül az alá­írás előtt azt a követelést tá­masztotta, hogy terjesszék ki az említett egyezmények9 ha­tályát Nyugat-Berlinre is, jóllehet a Német Szövetségi Köztársaság küldöttsége már eleve tudta, hogy a követe­lést semmi körülmények kö­zött nem lehet elfogadni, mert Nyugat-Berlin sohasem tartozott és ma sem tartozik a Német Szövetségi Köztársa­ság területéhez, nem terjeszt­hető ki rá a nyugatnémet ha­tóságok hatásköre. • . » A szovjet küldöttség kész aláírni a tárgyalások során kidolgozott egyezményeket, mihelyt a nyugatnémet kül­döttség kiküszöböli az alá­írással szemben általa mes­terségesen támasztott akadá­lyokat. A szovjet kereskedelmi kbrmányküldöttség szerdán hazaindult a Szovjetunióba. Ma indulnak a kongresszusra Holnap kezdődik a Kommunista Ifjúsági Szövetség országos kongresszusa. A Szolnok megyei küldöttek ma délben fél egykor indulnakBudapestre. Képünkön a kongresszusi küldöttek egyik csoportja az utazási programot beszé­li meg. Szeghalmi Sándor, kunmadaras!, Mándi Eszter a karcagi. Farkas Sándor, a szolnoki, Juhász Magdolna a jászszentandrási és Tényi Ilona a jászberényi fiatalok küldötteként utazik a kongresszusra. Kongói hírek Az ENSZ-közgyűlés költ­ségvetési bizottságának ked­di ülésén Jeremies jugoszláv küldött bejelentette, hogy Ju­goszlávia nem hajlandó anyagilag hozzájárulni a kongói ENSZ-költségek fede­zéséhez, sőt térítést követel a jugoszláv repülők szolgá­lataiért. Fenaux belga kül­dött ugyanott kijelentette, hogy Belgium „mérlegeli az anyagi hozzájárulás kérdé­sét, de csak akkor, ha az ENSZ-szel kielégítőbb vi­szonyt sikerül kialakítania”. A küldöttek értésére adta, hogy Belgium még aktívabb támogatást vár a kongói nép ellen irányuló politikájában. WASHINGTON Ghana washingtoni nagy- követsége kedden este hozta nyilvánosságra Nkrumah — ghanai elnök Hammarskjöld ENSZ-főtitkárhcz intézett levelének másolatát. Nkrumah levelében meg­állapítja, hogy az ENSZ kon­gói parancsnoksága tehetet­len. „A leopoldvillei ENSZ- parancsnokságon legalábbis ma a belgák és más külföldi talanul változtassák meg az ENSZ kongói katonai veze­tését” — fejezi be levelét Nkrumah. ügynökök segítségére tá­maszkodó Mobutu-banda ké- nye-kedve szerint rángatja az ENSZ leopoldvillei pa­rancsnokságát, bár ez a ban­da a maga erejéből még sa­ját katonáinak sem tud pa­rancsolni”. „Ezért a leghatározottab­ban sürgetem, hogy haladék­LEOPOLDVILLE Gizenga, aki Lumumba kongói miniszterelnök fogsá­gának idejére vállalta Kongó törvényes kormányának ve­zetését, bevonta a kormány­ba Loius Lumumbát — Lu­mumba miniszterelnök öcs- csét. * Az A.lii Állam Máz iiiapl nfiUtása: dec. 17-én, szombaton: dec. 18-án, vasárnap: 8—17 óráig, 8—18 óráig. NAGY AJÁNDÉKVÁSÁR AZ ÁLLAMI ÁRUHÁZBAN arany ára többé-kevésbé megállapodott az egy uncia= 36 dolláros szinten. Kivonni — nem kivonni? Maga az a tény, hogy az egész tőkés világ feletti ura­lomra igényt tartó Egyesült Államok a dollár stabilitásá­nak megóvására kénytelen Nyugat-Németországhoz és Angliához fordulni segítsé­gért — az Egyesült Államok világpolitikai pozícióinak vál­ságát bizonyítja és hallatlan presztízsveszteségről tanús­kodik Persze, az Egyesült Álla­mok ezt a kérését (azt, hogy a szövetségesek járuljanak hoz­zá a külföldön állomásozó amerikai csapatok fenntartá­si költségeihez, Szerk.) azzal a fenyegetéssel támaszthatja alá, hogy csapatait kivonja Németországból és Angliából Szövetségesei természetesen az''amerikai csapatok kivoná­sát nem akadályozhatják meg. Ez azonban a NATO vé­gét és az amerikai világpoli­tika teljes csődjét jelentené. Az Egyesült Államok tovább korlátozhatja, vagy teljesen megszüntetheti a más orszá­goknak nyújtott katonai és gazdasági segélyt. Ám ez az Egyesült Államoktól függő rendszerek igen gyorsan be­következő bukására vezetne, s aláaknázná az Egyesült Ál­lamok egész világpolitikáját. így tehát a dollárválság feltárja az imperialista tábor belső ellentmondásait... — A dollárválság most az Egye­sült Államok világpolitikai válságához vezetett. ság — a dollár elértéktelene­dése — éppen most jelentke­zett, noha az általunk emlí­tett okok már régen nyilván­valóak? Ennek az a legfőbb oka, hogy a dollár iránti bi­zalom magukban az ameri­kaiakban is megingott! Ezt pedig a dollár lassú, de állan­dó belföldi elértéktelenedése készítette elő, ami az árak emelkedésében jutott kifeje­zésre. Első 'tekintetre úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok 18 milliárd dollárnyi aranykész­lete még akkor is elég bizton­ságérzetet ad az Egyesült Ál­lamoknak, ha az arany havi kiáramlása 280 millió dollár, mint októberben volt. £m, a 18 milliárd dollárnyi óriási aranykészlet csupán látszóla­gos: tetemes része nem az Egyesült Államok tulajdona, hanem csupán az Egyesült Államokban, mint világban­kárnál elhelyezett rövidlejá­ratú külföldi betétekből adó­dik. A Washingtonnal „baráti” viszonyban lévő európai kor­mányok a dollár segítségére siettek. Sürgős pénzügyi rend­szabályokat foganatosítottak. Anglia és Franciaország sür­gősen kifizette az Egyesült Államoknak járó tartozásait, Svájcban egyszázalékos adót vetettek ki az aranyra. A dollár válságát ideiglenesen lokalizálták. Londonban az részben az Egyesült Államok számos nem katonai költség- vetési cikkelye mögé bujtat­ták. Megközelítőleg azonban felvázolhatjuk a helyzetet. Mire megy el a pénz? Az Egyesült Államok im­perialista politikájának érde­kében felhasznált külföldi ki­adások főbb tételei a követ­kezők: katonai segély külön­böző országoknak 2,1 milli­árd, epzdasági segély és köl­csönök 2,6 milliárd, külföldi katonai kiadások 3,4 milliárd dollár. Ez több, mint 8.1 mil­liárd dollár, s körülbelül öt- milliárddal meghaladja a „normális“ tételekből adódó kereskedelmi mérleg aktív szaldóját. Az Egyesült Államok azon­ban ennél még többet is költ a hidegháborúra. így tehát laouk, hogy az Egyesült Ál­lamok évente körülbelül ki- lencmilliárd dollárt fordít külföldön a hidegháborúra Ez pedig a fizetési mérleg évi 5—6 milliárd dollár de'"-it- jére vezet, noha a kereskedel­mi mérlee aktív, s a külföldi tőkebefektetések hárommil- liárd d'ilár hasznot hoznak. Megingott bizalom Felvetődik a kérdés: mi az oka annak, hogy a dollárvál­tékű aranyat veszített. 1957 végén aranytartaléka egyhar- maddal nagyobb volt, mint a többi tőkés ország készlete együttvéve. Jelenleg az Egye­sült Államok aranytartaléka a többi tőkés ország arany- 1 zleténél 1,5 milliárd dol­lárral kevesebb. Az arany fokozott kiáram­lásának okait az Egyesült Ál­lamokból részletesen meg- v'—gálva, megállaníthatjuk, hrgy az okok az Egyesült Ál­lamok passzív fizetési mérle- géoen gyökereztek. Ám ez nem gazdasági, hanem csak De tik: i okok következmé­nye. Az Egyesült Államok passzív fizetési mérlegének, az arany kiáramlásának és a dollár válságának oka azok­ban az irdatlan kiadásokban rejlik, amelyeket a hideghá­ború és az Egyesült Államok világuralmi törekvése meg­követel. Tehát itt a „dollár­imperializmus” politikájáról van szó. A dollárválságból kitűnik, hogy bár az Egyesült Álla­mok igen gazdag ország, gaz­dasági ereje mégsem elegen­dő ahhoz, hogy szerte a vilá­gon huzamosabb ideig finan­szírozza a hidegháborút. A renc’r’kezésünkre álló anyag nem teszi lehetővé, hogy pon­tosan megállapítsuk az e cé- ra fordított összes kiadá­sok méreteit: e kiadásokat A Novoje Vremja című szovjet lap közölte Varga Je­nő cikkét a dollárválságról. Az alábbiakban e cikkből közlünk részleteket. Eisenhower elnök bejelen­tette, hogy az amerikai kor­mány kénytelen sürgős in­tézkedéseket tenni az Egye­sült Államok fizetési mérle­gének megjavítására. A sür­gős rendszabályokat két kö­rülmény tette szükségessé: az Egyesült Államok arany- készletének immár két esz­tendeje tartó apadása és az arany árának emelkedése a londoni világpiacon. Az arany ára túllépte az egy un­ciára 35 dollárban megszabott hivatalos árfolyamot és elér­te a 40 dollárt. Politikai deficit Ezzel a dollár és az arany egyensúlya megbomlott, ez pedig azt jelentette, hogy vé­get ért a dollárnak a második világháború óta játszott vi- lágvaluta-szerepe. A „dollár­éhség“ helyett — amely a há­ború utáni időszakban annyi­ra nyugtalanította a tőkés vi­lágot — megkezdődött a me­nekülés a dollártól az arany felé, másszóval: megkezdő­dött a „dollárcsömör.” A legutóbbi három évber az evesült Államok megkö­zelítőleg ötmilliárd dollár ér­A dollárválság ár Eoveciilt Államok világpolitikai válsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom