Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-15 / 295. szám

yiLAfí PRO! ETAR]AI. EGYESÜLJETEK! (SZOLNOKMEGYEIEM W A MEGYEI^PÁRTbl ZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP) A XL évfolyam, 295. szám. Ara 50 fillér I960, december 15. csütörtök. Hívó szó traktorosoknak Mióta termelőszövetkezeti megye Szolnok, különösen nagy munkát kér ez a válto­zás a megye traktorosaitól, gépállomási dolgozóitól. — Nagyrészben övék a terme­lőszövetkezetek gépesített ter­melő munkája. Igen sok traktoros, brigádvezető, igaz­gató és gépállomás igyekeze­tével, szorgalmúval ki is vív­ta környezete, a dolgozó pa­rasztok, a szövetkezeti gaz­dák elismerését. Neveik és teljesítményeik oldalakat töl- tenének meg. Az Alattyáni Gépállomás munkájára csak jót mondanak a termelőszö­vetkezetek. Az alattyáni traktoristák szántási-vetési munkáit dicsérik a környé­ken. Az alattyániak, s a megye többi gépállomásának dolgo­zói sokat tettek azért, hogy a rossz idő ellenére is szé­pen feilődik őszi vetéseink nagyrésze, s a tavasziak alá történő szántás jóval előre­haladottabb, a korábbi évek­hez, s az ország más tájaihoz mérve. S e derekat munka után még mindig többet várunk. Van még mit aprítani a tej­be. Szolnok megye termelő­szövetkezeti gazdái 67 ezer hold szántását kérik még a traktoristáktól. Ezt el kell végezni. A mostani ősziszán­tásba kukorica kerül tavasz- szal. Szerény számítással nem kevesebb, mint 4 ler vagon májusi morzsolt kuko­ricával csökkenne a jövő évi takarmányalap az idei őszi­szántás elmaradása miatt. Ez pedig, sertéshúsra számítva 20 ezer mázsát jelent. Érthe­tő és világos. A traktoristák ebből következő feladata szintén érthető és világos. Jobban, mint bármikor. — Az időiárás sók kárt okozott ezen az őszön. A cukorrépa­föld talaja 30—45 centiméter mélységig felázott. Az ese­tek nagy többségében csak lánctalpas traktorral tudták leszállítani a termést a föld­ről, s így teljesen tönkre­ment a talajszerkezet. Nem maradhat szántatlanul a cu­korrépaföld. A mélyszántás és az ezzel járó időjárási be­hatások helyrehozhatják a talajszerkezetet. Ugyanez vonatkozik a rizsföldekre. A cél és a jelszó csak az lehet: a fagy beálltáig az utolsó hold szántást is elvégezni. A Szolnok megyei trakto­risták számtalan esetben be­bizonyították már: számít­hat rájuk pártunk, bátran támaszkodhat rájuk szövet­kezeti parasztságunk. Ebben, az őszi mélyszántási akció­ban is. S nem is lehetetlent kér a népgazdaság a Szolnok me­gyei traktorosoktól. Ha min­den szántásra alkalmas gép, elsősorban a lánctalpas traktorok, amelyek nincse­nek javításon, éjjel-nappal üzemelnek, ha a traktorosok védőruhát, védőitalt kapnak, messzemenően gondoskodnak róluk — már sokkal köny- nyebbnek látszik az őszi munka befejezése. Ha a szállításból fokozatosan ki­vonják a lánctalpas trakto­rokat, s azok a cukorrépa­földet szántják, megmen- tettnek mondhatjuk a cukor­répaföld talaját. Igaz, nagyon nehéz küzde­lem ez. Az idei őszön sokat áztak-fáztak a traktorosok. Becsület, tisztelet, elismerés valamennyiüknek. De nem várhatunk több időt. Még utolsó erőfeszítést. S ha az irányítószerve’- is olyan oda­adással segítik a munkát, mint ahogyan a traktorosok dolgoznak, még jobb remé­nyük lehet. A gépállomások vezetői progresszív céljutal­mat tűzzenek ki a szántásban teljesített műszaknormák után. Minden traktorossal pontosan isrru tessék, hány hold szántást hol kell még elvégeznie. így a traktoros — ha az egyik táblán befeiezte munkáját, tudja, hol- kell új­rakezdenie. Végezzenek rangsorolást Elsősorban a cukorrépaföldet vegyék számításba. Utána a kukoricaföld következzen. Sokhelyütt ; betakarítatlan kukoricaszár gátolja a mély­szántást. A kúpba rakott szá­rat hordják át a szántásra, a többit szántsák le. Utoljára hagyják meg a rizsföldet, az ártéri futóhomok-, folyó szik területeket. S még ez se minden. A traktorosokra, a gépállomási dolgozókra vár a még nagy- mennyiségű termény beszál­lítása. a rizs, az aprómagvak elcséplése, a gének javítása, a traktorosok szakmai- és po­litikai továbbképzése. Valójában nincs semmi okunk sem a ránk váró mun­ka nagyságától megijedni, sem alaptalanul tréfálkozni, lebecsülni. Szorgalmas, be­csületes munka kell Ezt vár­iák a traktorosoktól s a trak­torosok ezzel Is felelnek a hívó szóra. Sassi István Kossuth-díjas A télre készülnek Jövőre főbb mint 1 600 000 Békekölcsön kötvényre 386,1 millió tor nlot sorsolnak Az Országos Takarékpénz­tárban elkészült az állam- kölcsönsorsolások jövő évi menetrendje. 1961-ben az ideihez hasonlód. — négy al­kalommal sorsolnak két nap alatt. Az 1., az 5. és a 6. Bé­kekölcsön els félévi húzását március 12-én és 13-án, a második félévi húzását pedig szeptember 10-én és 11-én rendezik, a 2., a 3. és a 4. Bé­kekölcsönt először június 29 én és 30-án, majd az év vé­gén, december 30-án és 31- én sorsolják. Az Első Békekölcsönre a két húzáson 38,3 millió fo­rintot, a másod'kra 52,5 mii lió forintot a harmadikra 90 millió forintot, a negyedikre 55,2 millió forintot, az ötö­dikre 61,6 millió forintot a hatodikra pedig 88,8 millió forintot sorsolnak ki. Jövő évben tehát a hat államköl- csönből, 12 sorsoláson össze­sen több mint 1 600 000 köt­vényre 386,4 millió forintot kapnak vissza nyeremény és törlesztés formájában a köt­vénytulajdonosok. Ez az ösz- szeg 25,5 millió forinttal ha­ladja meg az idei sorsoláso­kon kihúzott nyeremények összegét. Az elkövetkező években a hat békekölcsönre kisorsolt kötvények száma és a kihúzott összeg hasonlóan j tovább növekszik majd. Hűvös szél járja. Olykor, olykor hűvös eső csap az ember arcába. Aggódva pil­lantunk fel a sötét égre és magunkba számvetést csiná­lunk, felkészültünk-e már az igazi hidegre: a télre? íme a válaszok. A RUHÁZATI KTSZ Tisza Andor, a Ruházati KTSZ főkönyvelője így nyi­latkozik a téli felkészülésről: — Többnyire idényjellegű ruhákat készítünk. Az fmsz és a Textil Nagykereskedel­mi Vállalat megrendelésére. Eddig 800 műbőr és 500 férfi szövet mikádót gyártottunk. A konfekciós részleg még flanell ingeket és férfi me­leg alsókat is készít. Női fla­nell hálóingekből eddig ezret varrtunk. — Tervük? —-1961-ben a konfekciós üzemünk áttér a szalagrend­szerű gyártásra. Az új gyár­tási forma évente 10—10.5 százalékkal növeli a terme­lékenységet. A MAHART Az idei répaszállítás ta­pasztalatairól érdeklődtünk Hargitai Jenő állomásfőnök­től. — Nagyon hiányoznak a betonrakodók a Tisza-parton — panaszkodott Hargitai elvtárs. Az esőzések követ­keztében a „kikötők” sáro­sak, autóval, Zetorral nem lehet megközelíteni. Hét­nyolc napon belül leáll a ré­paszállítás. Ez évben a ter­vezett 3000 vagon helyett csak 2700 vagon cukorrépát tudtunk víziúton Szolnokra szállítani. Az időjárástól függően To­kajból a tiszafüredi kikötőbe további 1200 vagon követ kívánunk szállítani- ez év ne­gyedik, illetve a jövő év első reg>edében. — A hajók „csinosítását” mikor kezdik meg? — A Szolnok—Szeged kö­zött közlekedő Délibáb javí­tása már megkezdődött. A népszerű személyszállító ha­, jó új hajtószerkezetét kap. Két szovjet, 125 LE-s hajtó­motorral látják el, hogy ta­vasszal megszépülve ha^ja el a javítóműhelyt. De nem­csak a Délibáb, hanem a Csongrád, a Zalka és a többi hajó — ha az idő rosszra for­dul — az uszályok is elin­dulnak a tápéi „kórházba”. AZ ÉPÍTŐIPAR László János, a Szolnok megyei Építőipari Vállalat igazgatója ezt mondja: —^Vállalatunknál a dolgo­zókat idénymunkásként al­kalmazzuk: ezt mutatja az alapbérhez járó idénypót­lék. Dolgozóink már meg­kapták a téli vattaruhát és védőitalt osztunk nekik. A téli munkák az időjárástól függenek. Ha a hőmérő hi­ganyszála eléri a mínusz 5 fokot, a megye 63 munkahe­lyén leáll az építés. Még ez évben felkészü­lünk, hogy az 1961-ben épülő }iét iskola (48 tanterem) 264 lakás határidőre elkészüljön. A Rékasi úti üzemünkben hatvan asztalos és ötvenhét lakatos készíti az épülő há­zakhoz az ajtókat, ablako­kat, lépcsőkorlátokat. Szabad ég alatt is. . . ... javítják a vasúti vagonokat a szolnoki Járműjavító­ban- Ha esik az eső és fúj a szél, huzatos helyeken kell a munkát végezni Nem számít, a Járműjavító munká­sai minden esetben teljesítik, sokszor pedig túlteljesítik terv ükét. * Térjék! Béla alvázlakatos brigádja januártól novem­berig 57 kocsival teljesítette túl évi tervét. Mátyus János öt tagú brigádjával a vasúti teherkocsik tetőjavítását végzi. Tervüket állandóan 103—105 százalék között teljesítik. Hegeszfőankét és tapasztalatcsere a Jászberényi Aprítógépgyárban Mint már tegnapi lapszá­munkban hírül adtuk, ked­den »hegesztő-tanácskozást tartottak a jászberényi Ap­rítógépgyárban. — A fontos szakmai eseményt a megyei pártbizottság ipari osztálya kezdeményezte. Megjelent a megye jelentősebb üzemei­nek, helyiinari vállalatainak, ktsz-einek műszaki vezetőin és hegesztő szakmunkásain kívül Váczi Sándor, az MSZMP Szolnok megyei bi­zottságának titkára, Árvái István és Tóth János, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetői, valamint a Szolnok megyei és a Szolnok városi pártbizottság több munka­társa. Csányi Egon. az Aprító­gépgyár főmérnöke mintegy száz főnyi hallgatóság előtt tartott színvonalas, értékes előadást „A korszerű hegesz­tési eljárások” címmel. A résztvevők nagy érdeklődés­sel jegyzetelték Csányi elv­társ előadását. Bevezetőben „a főmérnök a korszerű hegesztési technológ át, ennek különféle módszereit ismertette. Hangsúlyozta, hogy régen beigazolódott azok állításának helytelensé­ge, akik tagadták a hegesz­tés jövőjét, előnyeit, a régeb­bi eljárással, a szegecselés­sel szemben. Ma már ott tar­tunk, hogy a hegesztés 15— 20 százalékkal olcsóbb a sze­gecselésnél, emellett a mun­ka minősége is összehason- líthatatlanabbul jobb. — 80 százalékot meghaladja, sőt 95 száza’ékra is megközelíti az alapanyag szilárdságát a hegesztési szilárdság, ha a munkát hegesztő automatá­val végzik. Mivel nagyobb­részt gyakorlati szakembe­rek ültek a hallgatóság so­raiban, Csányi elvtárs elő­adása; igen helyesen, nagy1 teret szentelt a hegesztés el­méleti kérdéseinek is. Mint mondotta, a többrétű varrat minőségileg jobb az egyréte- gesnél (az egyszerre vasta­gon felrakott rétegnél), mi­vel a kihűlés lassúbb, s a meleg-repedések elkerülhe­tők a lassú lehűlés által. Részletesen szólt a leg­több hegesztési hibát okozó szennyező anyagokról. Is­mertette, melyik szennyező anyagból, milyen mennyi­ség, illetve százaiéit okozhat hegesztési hibát, ami legin­kább hajszálrepedések for­májában jelentkezik. A haj­szálrepedésekben ugyanis szennyező gócok képződnek, melyek légbuborékok formá­jában feszültséget, illetve re­pedést okoznak. „Nincs kis és nagy repedés, mert a kis repedésből rövid időn belül nagyobb válik” — mondotta az előadó. A dinamóval és a hegesztő trafóval végzett hegesztésről megállapította, hogy előnyösebb a dinamó ha»zná ata, mert megfelelő hegesztőívet ad, egyenletesen terheli a vezetéket. A dinamó hát­ránya a trafóval szemben viszont az, hogy nagvobb fo­gyasztású és forgó részei aránylag hamar kopnak. — Hangsúlyozta: a trafóval végzett hegesztés olcsóbb, ke­vesebb áramot követel, vi­szont 'hátránya az, hogy a dinamónál kisebb a trafó ki­használási lehetősége és az is, hogy csak bevont elektró­dával használható. Emellett félreterhelheti a vezetéket és balesetveszélyes. — Ezek alapján nálunk inkább a di­namó használata terjedt el. Csányi elvtárs ezután a hegesztésnél használt elekro- dák szakszerű felhasználásá­val foglalkozott. Megemlítet­te, hogy az elektromos ívhe­gesztés gazdaságosabb meg­oldás, s lehetőleg ezzel dol­gozzanak. S az az előnye is megvan az elektromos ívhe­gesztésnek, hogy öt millimé­ter feletti vastagságú elktro- dákkal is jól használható. Csányi elvtárs néhány, kül­földön már bevált és átvé­telre érdemes modern Tie- gesztési eljárást is megemlí­tett, mint például a Szovjet­unióban használatos auto­matikus hegesztést, valamint a Secator 40-es lángvágó fél­automatát, és az ADSz 1000—2 típusú váltóáramú hegesztő automatát. Utóbbi kettőt az Aprító­gépgyárban is alkalmazzák már, és a résztvevőknek mód­jukban volt megtekinteni mű* ködösüket is. Erre közvetlenül az elő­adás után került sor. A he­gesztő automata —, amint a szakemeberek is meggyőződ­hettek erről — rozsdamen­tes és saválló acélok, réz és alumínium hegesztésre egy­aránt alkalmas. Előnye még, hogy vékony-zónájú, kisfelü­letű anyagoknál is alkal­mazható, nagyszilárdságú kö­téseket ad és a hagyomá­nyos lánghegesztéshez viszo­nyítva sokkal olcsóbb. A he­gesztő automata szép varra­tait nagyfelületű munkáknál is megtekinthették a részt­vevők, s ahogy megtudták, a gép, húsz ember munkáját végzi el nyolc óra alatt. Nem kisebb érdeklődést váltott ki a Secator 40-es lángvágó fé'aulotnafa is- 50 mm-es lemezt percen­ként 20 cm-es gyorsasággal vág és a félautomatával vég­zett vágás is lényegesen ol­csóbb, könnyebb, gyorsabb, jobb és balesetmentesebb, — mint vágópisztollyal. Emel­lett különböző alakú idomok vágásánál is gazdaságosan használható. Kivívta a részt­vevők tetszését a jászberényi Fémnyomó és Lemezárusyár- ban használatos argonvédő- gázas könnyűfémhegesztő be­rendezés is. A bemutató közben Csányi elvtárs elmondotta, hogy az idén fogtak hozzá az Aprítő- gépgyárban a fedettíves he­gesztési kísérletekhez és szeptemberben már használ­ták is a fedettíves automa­tát, mind kazán, mind szer­kezeti hegesztésnél. Sokat írhatnánk még az Aprítógépgyárbeli ankét ese­ményeiről, tanulságairól. Ez azonban már nem tartozik ránk, hiszen a látottakról és hallottakról elsősorban a megjelent szakembereknek kell levonniuk a tanulságot, annak érdekében, hogy mun­kájukat ezúton is javítsák, ■— bay. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom