Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-11 / 292. szám

• • « VtlAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLI ETEK! Vf A-r-P^1-------nnA____#... f _________ In dulás előtt XI. évfolyam, 292. szám. Ára 60 fillér I960, december 11. vasárnapi ♦ Á KIÁLTVÁNY VILÁG NÉPEIHEZ Ml, öt világrész kommu­nista és munkáspártjainak képviselői, akik a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 43. évfordulóján Moszkvában összegyűltünk, s akik felelős­séget érzünk az emberiség sorsáért, általános harcra hí­vunk fel benneteket a béke védelmében, egy újabb világ­háború veszélye ellen. A kommunista és munkás­pártok három évvel ezelőtt Békekiáltványt intéztek a (öld népeihez. A béke erői azóta nagysze­rű győzelmeket arattak a há­borús gyujtogatók ellen ví­vott harcban. És ma a béke győzelmébe vetett még szilárdabb bizo­nyossággal szánhatunk szem­be a háborús veszéllyel. — amely férfiak, nők és gyer­mekek millióit fenyegeti. Az emberiség történetében még soha nem volt ilyen reális esélye annak, hogy valóra válhatnak a népek évezredes törekvései, hogy békében és szabadságban élhetnek. S most, amikor újabb há­borús ' katasztrófa veszélye fenyeget, amely óriási áldo­zatokkal, az emberek száz­millióinak pusztulásával jár­na és romba döntené a világ- civilizáció legfőbb központ­jait, a béke megőrzésének kérdése jobban foglalkoztat­ja az emberiséget, mint vala­ha. Mf kommunisták, a békéért, az egyetemes biztonságért, olyan körülmények megte­remtéséért harcolunk, ame­lyek között minden ember és minden nép élvezheti a bé­kés és szabad élet áldásait. Minden egyes szocialista ország és az egész szocialista közösség célja az, hogy tar­tós békét biztosítsunk min­den nép számára. ezek a kormányok népeik akarata ellenére pusztító ha­tású fegyverkezési hajszát kényszerítenek az országokra, hidegháborút szítanak a szo­cialista és más békeszerető államok ellen, elfojtják a né­pek szabadságtörekvéseit. Beszéljenek a tények! A népek üdvözölték azokat az általános, teljes és ellen­őrzött leszerelésre vonatkozó javaslatokat, — amelyeket a Szovjetunió terjesztett elő és amelyeket lelkesen támoga­tott minden szocialista or­szág. Az imperialista államok kormányai, — élükön az Amerikai Egyesült Álla'mok- kal — ellenőrzött leszerelés helyett a fegyverkezés ellen­őrzését javasolják és igyek­szenek üres szófecsérlésé si- lányítani a leszerelési tár­gyalásokat. A népek örülnek annak, hogy a hprom nagyhatalom immár két éve nem folytat atomfegyver-kísérleteket. Kik akadályozzák a következő lé­pés megtételét, azt a döntést, amely végérvényesen megtil­taná e gyilkos kísérleteket? Az imperialista hatalmak kormányai, amelyek vég nél­kül hangoztatják azt a szán­dékukat, hogy felújítják az atomfegyverkísérleteket, és állandóan azzal fenyegetőz­nek, hogy megszakítják a kí­sérletek betiltásáról folyó tárj>syalásokat, amelyekre a népek nyomására kénytele­nek voltak elmenni. A népek nem akarják, hogy szuverén területükön idegen katonai támaszpontok maradjanak; síkraszállnak a támadó katonai tömbök el­len, amelyek korlátozzák or­száguk függetlenségét és ve­szélyes helyzetbe sodorják őket. Kik ellenzik ezt? óceánokon, támadásra kész hadihajók és tengeralattjá­rók, a katonai támaszpontok hálózat^ idegen területeken — így fest az imperializmus mai gyakorlata. Ilyen körül­mények között a földkerekség bármely — nagy vagy kicsiny — országába váratlanul bele­kaphat az atomháború láng­ja. Az imperializmus a nagy monopóliumok és a gyarmat- tartók maroknyi csoportjá­nak önző érdekeiért a hábo­rús szakadék szélére taszítja a világot. A béke ellenségei kohol­mányokat terjesztenek holmi kiagyalt „kommunista ag- resszió”-ról. Erre a hazugság­ra azért van szükségük, hogy leplezhessék igazi céljaikat, megbéníthassák, a népek akaraterejét és igazolhassák előttük a fegyverkezési haj­szát. Munkások, parasztok, szel­lemi dolgozók! Jóakaratú emberek szerte a világon! Napjainkban nincs az em­beriségnek halaszthatatlanabb feladata, mint az, hogy har­coljon a rakéta- és atomhábo­rú ellen, az általános és tel­jes leszerelésért, a béke fenn­tartásáért. Nincs napjaink­ban nemesebb kötelesség, — mint részt venni e harcban. Eehetséges-e a tartós világ­béke? Mi, kommunisták, erre így felelünk: A háború nem elkerülhe­tetlen, a háborút el lehet há­(Folytatása a 2. oldalon) Okai d/támunk&an:' TÓNI Kísértet az áruházban aHajszainditás” nélkül' ,|!'ll!lill!l!l!IIII!ll!lll!!!íl!!lllflIII!ll!!!!IÍII!lllil!I!IIIIllli' Vé»et ért a német parasztkon ^resszus Pénteken a német paraszt­kongresszus utolsó napján Walter Ulbricht az NDK Ál­lamtanácsának elnöke, a Né­met Szocialista Egységpárt első titkára „A munka hőse” címmel és az NDK érdem­rendjeivel tüntetett ki több parasztot és szakembert A kongresszus küldöttei ez­után egyhangúlag elfogadták azt -a határozatot, amely meg­jelöli az NDK parasztságának helyét a szocialista építésben. A határozat hangsúlyozza, hogy a szövetkezet belső de­mokráciájának fejlődése az új szocialista termelési viszo­nyok megerősödésének fontos alapelve. (MTI) Húsz éves mozdonyvezetői jubileumát ünnepli ez évben Falusi László, a szolnoki Fűtőház mozdonyvezetője. Az elmúlt húsz esztendő alatt sok és értékes tapasztalatra tett szert, s ma az egyik legkiválóbb mozdonyvezető. 424- es gépével Szolnok—Budapest—Szob között közlekedik. Minden indulás előtt, gondosan átnézi gépét s így a leg­kisebb zavar nélkül teszi meg az utat. Mewkeydlék a kisújszállási öntözőrendszer építését A második ötéves tervben építik ki a Kisújszállás, Ken­deres és Bánhalma határát érintő Kákát öntözőrendszert. Az öntözőrendszer újabb há­romezer holdat hódít el a természet viszontagságaitól. A háromezer hold öntözése 14 kilométer hosszú öntözési csatorna építését teszi szük­ségessé. A létesítmény mint­egy 10 millió forintból épül melynek kétharmadét a ter­melőszövetkezetek saját anyagi erejükből fedezik. A csatorna megoldja a kisúj­szállási termelőszövetkezetek öntözési go idjait. A város kiszistái 10 ezer köbméter > föld kitermelését vállalták társadalmi munkában a csa­torna építkezésen. Kétszáz mázsás sárgarépa termés Jászalsószentgyörgyön A jászalsószentgyörgyi Pe­tőfi Termelőszövetkezet szán­tóföldi kertészete szokatlan termést produkált az idén. Petrezselyemből is nemvárt termést takarítottak be. Sár­garépából pedig egyenesen rekordtermést értek el. Hol­danként 80 mázsás sárgarépa- termésre számítottak. Ezzel szemben 200 mázsás holdan­ként! termést értek eL Küzdelem vízzel A szocializmusnak nincs szüksége háborúra. A régi és új rendszer között, a szocia­lizmus és a kapitalizmus kö­zött folyó történelmi küzdel­met nem világháborúval, ha­nem békés versengéssel kell eldönteni, s ez ú verseny azért folyik, hogy melyik tár­sadalmi rendszer éri el a gazdasági élet, a technika és a kultúra magasabb színvo­nalát, amely biztosítja a néptömegeknek a legjobb életkörülményeket. Mi kom­munisták, szent kötelessé­günknek tartunk mindent megtenni, ami erőnkből te­lik, hogy megmentsük az em­beriséget a modern háború borzalmaitól. A szocialista országok. a nagy Lenin tanítását követve a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének elvét tették külpolitikájuk alapjává. Korunkban csak egy vá­lasztás van a népek és az ál­lamok előtt: vagy a szocializ­mus és a kapitalizmus^ békés egymás mellett élése és ver­sengése, vagy tömegpusztító atomháború. Más út nincs. Honnan ered a világbékét fenyegető veszély? A békéről minden kor­mány beszél, de nem a sza­vak, hanem a tettek számíta­nak. A támadó háborúk szerve­zői és kezdeményezői, akár­csak a múltban, jelenleg is az imperialista országok re­akciós, monopolista és kato­nai körei. A békét az impe­rialista hatalmak kormányai­nak politikája veszélyezteti, * Az atlanti tömbhöz tartozó országok kormányai, ame­lyek idegén területeken ka­tonai támaszpontokat bocsá­tanak a nyugat-német mili­taristák és revansisták ren­delkezésére, tömegpusztító fegyvereket adnak kezükbe és sürgetik a NATO-csapatok atomfelfegyverzését. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok vezető körei, amelyek támadó katonai tömbökbe kényszerítették Japánt, Pa­kisztánt, valamint a közép- és távol-kelet más államait, uszítják őket a békeszerető országok ellen, megszállva tartják és katonai hídfőállá­sukká tették Dél-Koreát, ők támasztják fel a japán mili- tarizmust, ők avatkoznak be Laosz és Dél-Vietnam bel- ügyeibe, ők támogatják a holland imperialistákat Nyu- gat-Iriánban, a belgákat Kon­góban, a portugálokat Goá- ban, és támogatnak más gyarmattartókat, ők készíte­nek elő fegyveres interven­ciót a kubai forradalom el­len, és vonják katonai töm­bökbe latin-Amerika orszá­gait. Az Egyesült Államok tart­ja megszállva Tajvan kínai szigetet, küldi egyre-másra katonai repülőgépeit a Kínai Népköztársaság légiterébe, — ugyanakkor lábbal tiporja a Kínai Népköztársaságnak azt a törvényes jogát, hogy kép­viselve legyen az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Bevetésre kész rakétakilö- vö-berendezések, atomfegy­verekkel tele raktárak, hid­rogénbombával cirkáló repü­lőgépek, a tengereken és az Lefektették a Tiszába a Hajdúszoboszló—Budapest közötti gázvezetéket A napökban egy 12 és két darab 4 colos csővezetéket helyeztek él 10 méter mélyen a Tisza medrébe Szolnokon a Cukorgyár alatt. Nem volt könnyű munka a 45 tonna súlyú 120 méter hosszú csővezeték vízbehe­F~ ” ~ —’ Mű ■ *1 '.t ^ A munka legizgalmasabb része a vízbehelyezés volt. Horváth László és a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat 25 ta­gú brigádja végezte. A vízbe­helyezéshez eljött Gacs Já­nos, a Kőolajipari Tröszt ter­vezőmérnöke, akinek a tervei szerint jártak el. már keresztülért a Tiszán, be­következett a legnagyobb baj. Elszakadt a drótkötél. A víz sodra hatalmas erővel a két uszályt a csővel együtt a folyás irányában sodorta. A partról. határozott pa­rancsszavak hangzottak el. — Horgonyt leengedni! — Motoros teljes erővel előre! — Horgonyzó dereglyét ki­kötni! — A mentés óriási ütemben megindult. Nagy tét forgott kockán. Perceken be­lül megsemmisülhet az eddi­gi munka, ha a csővezetéket a Tisza folyása kettétöri, vagy elgörbíti. rákötözték és óvatosan tovább vontatták. Nagy örömujjon­gás tört ki mindkét parton, amikor a csővezeték eleje a Tisza jobbpartján ásott árok­ba került. így a munka jelentős részi? befejeződött. A gázvezeték már a Tisza mélyén fekszik, s most a szárazföldön húzódó további részének megépítésén a sor. Olvasóink tájékoztatására közöljük még azt is, hogy a 12 colos vastagságú vezetéken Budapestre, a két 4 colos vas­tagságú vezetéken pedig Szol­nok város lakóházaiba, üze­A lánctalpas traktorok a mederbe vontatják a gázveze­téket. lyezése. Először a Tisza bal partján hegesztették össze a meder görbületének megfele­lően, majd hatalmas Sz—100- as lánctalpas traktorokkal vontatták a vízbe. A jobb parton szintén lánctalpas traktor vastag sodrott drót­kötéllel' vontatta a két uszályra helyezett csővezeték elejét Horváth László adta a jel­zés Somjai László, Purger József, Szabó János és Ba­logh István traktorvezetők­nek a húzás megindítására. A 120 méter hosszú kígyótest a Tisza balpartjáról megindult a vízbe. A Tisza jobbpartján Balogh István gépével vastag drótkötéllel húzatta a csőve­zeték elejét. Mikor a csővezeték már­A két uszály a 120 méteres acélkígyóval. A szívós harc azonban csakhamar meghozta eredmé­nyét. Csónakkal ismét a két uszályra hozták a drótkötelet. meibe szállítanak rövidesed gázt, részint a szandai, részint a hajdúszoboszlói gázmezők­ről. Kádár János elvtárs ] beszéde azországgyűiésen] - «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom