Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-11 / 292. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. december 11. Kiáltvány a világ népeihez A nyolcvanegyek a béke győzelmére játszanak (Folytatás az 1. oldalról) ífani, a békét meg lehet vé­deni és 'tartóssá lehet tenni. E meggyőződésünk nem­csak békeakaratunkból és a háborús gyújtogatókkal szem­ben érzett gyűlöletünkből fa­kad. A háború elhárításának lehetősége az új világhelyzet reális tényeiből következik. A szocialista világrendszer korunk egyre döntőbb ténye­zője. Az emberiség több mint eg.vharmadát magában fogla­ló szocialista rendszer és fő ereje, a Szovjetunió, arra használja fel szakadatlanul növekvő gazdasági, tudomá­nyos és technikai erejét, hogy meghiúsítsa az imperializmus akcióit, megkösse a háborús kalandok kedvelőinek kezét. A nemzetközi munkásmoz­galom, amely fennen hordoz­za a békehare zászlaját, fo­kozza a népek éberségét, vi­lágszerte cselekvésre lelkesít minden becsületes embert az 'mperialisták agresszív poli­tikája ellen. Ázsia, Afrika és Latin- Amerika sokmilliós népei, amelyek kivívták szabadsá­gukat és politikai független­ségüket, valamint azok a né­pek, amelyek nemzeti sza­badságukért küzdenek, mind aktívabb békeharcosokká, a szocialista országok békesze­rető politikájának természe­tes szövetségeseivé válnak. A békéért és a békés egy­más mellett élésért szállnak sikra azok a semleges álla­mok, amelyek nem értenek egyet az imperialisták ag­resszív politikájával. A béke híveinek világmoz­galma napjainkban milliókat egyesít. E mozgalom rész­vevői minden országban igye­keznek megvédeni hazáju­kat egy újabb háborús tűz­vésztől. Há mindezek a békeszere­tő erők határozott harcra fognak össze, meghiúsíthat­ják a bűnös háborús terve­ket. megőrizhetik a békét és e'mélyíthetik a népek barát­ságát. A béke nem hull az ölünk­be. A békét csakis az ősz- szes békeszerető erők közös harcával lehet megvédeni és megszilárdítani, Mi, kommunisták, felhí­vunk minden dolgozót, fél­ti ívjuk mindegyik világrész népeit: A műhely gépei elcsende­sedtek. Az emberek lassan gyülekeztek a bejárat mel­letti tágasabb helyen, s azon tűnődtek, ugyan miért tart röpgyűlést Gyuszi bácsi, az alapszervezet titkára. Gubacsi, az örökké moz­gó, nyughatatlan természetű marós az első sorba furako- dott, s úgy nyújtogatta ott is a nyakát, mitha nem látna az előtte lévőktől. — Api! — bökte oldalba szomszédját Pető, az újdon­sült nősember, — paprikás- csirke lesz holnap az ebéd. Ugybizony, — csettintett, — méghozzá gombával. Eljöhet­nél ebédre, aztán meg kinéz* nénk a meccsre. Mielőtt megkapta volna a választ, megszólalt Gyuszi bácsi:, — Elvtársak! Arról van szó, hogy vasárnap, vagyis, holnap ki kellene menni ré­pát szedni* Elhallgatott, várta a vá­laszt. Néma, feszült csend telepedett a műhelyre. Min­denki Gubacsira nézett. — Evekre visszamenően nem előzte meg senki a felszóla­lásban. Mindig helyeselte, s jórészt ismételte a titkár szavait. A kérdő tekinteteket látva Gubacsi kínosan fe­szengett, majd kivágta: — Hát,... hát... nem na­gyon örülök neki. — Én is csak átalakítva szeretem a répát, mikor a gyárból kikerül — dohogott az öreg Kovács. — Nézzék emberek, nem kell itt sokat beszélni, — mondotta a titkár* — Én sem örülök a répaszedésnek, az unokámhoz készültem. De ha már ez a sok eső így ki­tolt a tsz ekkel. segítenünk kell Aki kész erre, legyen Harcoljatok a nemzetközi feszültség enyhítéséért és a békés egymás mellett élé­sért a hidegháború ellen, a fegyverkezési hajsza ellen. Ha a fegyverkezésre fordí­tott óriási összegeket béke célokra hasznosítanák, javí­tani lehetne a néptömegek helyzetén, csökkenteni a munkanélküliséget, emelni a béreket és az életszínvo­nalat, fokozni a lakásépítke­zést, átfogóbbá tenni a tár­sadalombiztosítást. Ne engedjétek meg az atomfegyverkezés elterjedé­sét, a német és a japán mi- litarizmus tömegpusztító fegyverekkel való felszerelé­sét. Követeljétek a békeszerződés megkötését a két német ál­lammal, követeljétek Nyugat- Berlin demilitarizált. szabad várossá nyilvánítását! Harcoljatok az imperialis­ta hatalmak kormányainak minden olyan kísérlete ellen, hogy újabb országokat von­janak be a hidegháborúba, a háborús előkészületekbe! Követeljétek a külföldön levő katonai támaszpontok megszüntetését, a más álla­mok területén tartózkodó csapatok visszavonását, az új katonai támaszpontok lé­tesítésének megtiltását- Har­coljatok azért, hogy a táma­dó katonai tömbökbe be- kényszerített országok meg­szabaduljanak e tömbökből! Küzdjetek olyan megállapo­dásokért, amelyek alapján atomfegyvermentes övezete­ket lehet létesíteni! Ne engedjétek, hogy a hős kubai nép szabadságát akár gazdasági blokáddal, akár az amerikai monopóliumok fegy­veres intervenciójával meg­fojtsák! A munkásosztály és a né­pek ügyéért vívott harcban mi, kommunisták, kezet nyúj­tunk a szociáldemokraták­nak, valamint más pártok és szervezetek békeharcos tag­jainak. minden szakszerveze­ti tagnak, minden hazafinak: küzdjetek velünk együtt a béke védelmében, a leszere­lésért. Valósítsuk meg az akcióegységet! Teremtsünk közös harci frontot az imnerialisták há­borús előkészületeivel szem­ben! itt reggel, fél hatkor innen indulunk. — Méghogy ilyen csípős időben répát szedjünk — csa­pott a munkásszállásra me­net társa izmos vállára a pi- perkőc Szabó. — Tudod mit? — folytatta. — Úgyis mosta­nában kerültél be faluról, nem ismered a várost, be­mutatom ma este. Ismerek jó nőt. Ne félj,_ nem kémek pénzt, csak a chékket kell fi­zetni. Igaz, inni aztán tud­nak, — nevetett teli szájjal. Hajnalban kerültek haza, erősen spicces állapotban. Szabó ruhástól ágynak dőlt Tátott szájjal, krákogássze- rű horkolással aludt. Bihari Ferinek is zúgott a feje, de azért szépen levetkőzött. ^ — rendbe tette ruháját és úgy feküdt le- Aludni próbált, de nem tudott Folyton azon kapta magát hogy a répasze­désen jár az esze. — Nálunk is sok répa le­het még a földben, — gon­dolta — Vaion szedi apám is? Szedelőzködni kellene hátha hozzánk megy a mű­hely, — tűnődött. — De mit szólnának otthoni barátaim? Maid mondanák: Mi az. Fe­ri? Munkaegységre nem szedted a répát, ingyen meg szeded? — Nem megyek, rajtam ne nevessen senki, — dön­tött de azért felkelt inga­dozó léntekkel a folyosó vé­géhez tántorgott, onnan fi­gyelt a műhely felé. Homlo­kát a hűs üveghez szorítot­ta, s a korareggeli szürkü­letben számolni kezdte a ko­csira várakozókat. — Csak mi kettőn h-ány- zunk. «■<* szisszent fel. — Védelmezzük vállvetve a demokratikus szabadságjogo­kat, harcoljunk a reakció és a fasizmus sötét erői, a faj­gyűlölet és a sovinizmus el­len, a monopóliumok min­denhatósága, a gazdasági és a politikai élet militarizálása ellen. A népek függetlenségi és szabadságharca gyengíti a háborúra törekvő erőket és megsokszorozza a béke erőit. Uj életre ébred Afrika, amelynek népei mindenkinél többet szenvedtek a gyarma­ti rabszolgaság és az ember­telen kizsákmányolás ostorá­tól. Afrika népei saját füg­getlen államaik létrehozásá­val fiatal, mind önállóbb és békeszerető erőként vonul­nak be a történelem küzdő­terére. A gyarmati rendszer azon­ban, amelyet a történelem pusztulásra kárhoztatott, még nem semmisült meg teljesen. Kelet-Afrika brit és portu­gál gyarmatain durva erő­szak és terror torlaszolja el a népek előtt a szabadság­hoz vezető utat. A Dél-Afri­kai Unióban a fajgyűlölet rendszere tombol. A bátor algériai nép immár hat éve harcol nemzeti függetlensé­gi jogáért, hullatja vérét egy olyan háborúban, amelyet a? atlanti cinkosok támogatását élvező francia gyarmattartók kényszerítettek rá. Kongóban az imperialisták semmilyen eszközöktől sem riadnak vissza, hogy zsaroló mester­kedésekkel és megvesztege­téssel megdöntsék a törvé­nyes kormányt és engedel­mes bábjaik kezére játsszák a hatalmat. Azok a népek, amelyek kivívták az önálló államiság jogát, továbbra is nehéz har­cot folytatnak a gyarmati el­nyomás új formái ellen, az amerikai és nyugatnémet gyarmatosítók, a régi angol, francia és egyéb elnyomók ellen, akik bármilyen áron szeretnék megtartani a ter­mészeti kincseket, a bányá­kat és az ültetvényeket, sze­retnék hátráltatni a felsza­badult országok ipari fejlő­dését és megpróbálnak kor­rupt, reakciós kormányokat á nyakukba varrni. Gyarmati járomból felsza­badult és felszabadulásukért Mélységesen elpirult, önma­ga előtt is szégyelve magát, visszarohant a szobába, — gyorsan magára kapkodta ruháit, felrántotta a szek­rény mellől a csizmát, s dü­börgő léptekkel végigsza­ladt a folyosón. A műhely előtt akkor zú­gott fel az autó motorja. — Megállj átok! — kiabált Feri, de társai nem hallották, út­nak indultak. Kiáltását a környező épületek vissz­hangozták. — Mintha ránk kiabálna valaki, — futott át Feri agyán a gondolat- Né­zett a kocsi után, s maga sem vette észre, annyira szo­rítja a kerítés vasrácsát, hogy a vas szinte belevéső­dik ujjaiba. Műszakba menet ugyan­csak feszengett Feri. — Te, a többiek ma agyonszeki- rozmak bennünket, — mon­dotta Szabónak. — Ugyan, — legyintett Szabó. — Utóvégre önkén­tes alapon szervezték. — Ez bánt a legjobbon. így sokkal emberibb, őszin­tébb a segítés. Igaza lett Szabónak, a műhelyben senki se 'szólt' nekik. Csak egymás közt heccelődtek. — Leváglak, mint tegnap a répafejet, — dörmögött társára Gubacsi. — Na, akkor nem sols ba­jom lesz, hiszen egész nap azt a tsz-es kislányt nézted, akinek olyan formás teste volt, — tromfolt Tóth Pista, s mutatta, hogy milyen, az­küzdő országokban élő test­véreink! Üt a gyarmat! rendszer végórája! Mi, kommunisták, veletek vagyunk! Veletek van a Szo­cialista államok hatalmas tá­bora! Veletek együtt követeljük - a független létezéshez való jog haladéktalan és feltétlen elismerését, minden nép szá­mára. Szolgálják országaitok kin­csei és a dolgozók erőfeszíté­sei csak a ti népeitek javát! A teljes szuverenitásért és a gazdasági függetlenségért, a szabadságért vívott harco­tok a béke szent ügyét segí­ti! Mi, a kommunista és mun­káspártok képviselői, felhí­vással fordulunk A férfiakhoz, a nőkhöz és az ifjúsághoz, a legkülönbö­zőbb foglalkozási ágak és társadalmi rétegek képvise­lőihez, minden emberhez, függetlenül politikai és vallá­si meggyőződésétől, függetle­nül nemzetiségétől és bőre színétől. Követeliétek az atomfegy­verekkel és más tömegpusz­tító fegvverfa itákkal folyta­tott kísérleteknek, e fegwe- rek előállításának és alkal­mazásának azonnali eltiltá­sát. Követeliétek az általános teljes és ellenőrzött leszere­lésről szőlő szerződés hala­déktalan- megkötését. A modern tudomány és teehn5ka ne a halál és a nusztit.ás eszközeinek meg­teremtését szolgálja többé, hanem az emheroh javát, az emberiség haladását. A katonai esoportosnlások helyett diadalmaskodjék va- latncnnyi ország baráti együttműködése, átfogó ke­reskedelmi és kultúrális cse- réje! A mi korunkban a béke erői fölényben vannak a háború erőivel szemben! A népek elérik a béke megvédésének nemes és hőn óhajtott célját, ha egyesített erővel állhatatosan és aktí­van harcolnak a békéért és a népek barátságáért. A kommunisták minden erejükkel ezen munkálkod­nak. A béke legyőzi a háborút! (MTI). tán tréfásan simogatta a képzeletbeli alakot. A néhányperces szünetek­ben így ment ez egész nap- Az elejtett szavakból Feri megtudta: az ő szövetkeze­tükben volt a műhely. Sze­retett volna érdeklődni, de félt, hogy rá vágják a többi­ek: ha érdekel, miért nem jöttél? Műszak után hozzálépett Gyuszi bácsi: Fiam, azt üzenték anyádék, — ők is kint voltak répát szedni, — hogy két hét múlva okvet­lenül menj haza, mert ak­kor vágják a disznót. — Köszönöm, — hebegte Feri, s csak hogy valamit szólj ón megkérdezte: Ugye nagy a sár mifelénk? Az öreg vállat vont, s csak annyit mondott: nézd, fiam, az ember élete az asz­falton is beragadhat a sár­ba, s a felázott talajon is le­het tiszta. Együtt Indultak ki az üzemből. A kapu előtt hir­telen azt kérdezte Feri: — Mondja. Gyuszi bácsi, mit szólna, hozzá, ha visz- szamennék a tsz-be? Az öreg kényelmesen elő­kotorta cigarettatárcáját. — megkínálta Ferit is. Né­hányszor mélyen szippan­tott, s csak azután szólalt meg: — Azt mondják, jó trak­toros lenne belőled. A szán- tanivaló meg Irdatlanul sok S arra mégsem valók a lá­nyok. Nem igaz? — De, — bólintott Feri, — $ betyárosan jobbszemére húzta sapkáját, jó mélyen, mintha a pusztai szél már­is belekapaszkodna. Mindössze néhány nap telt el azóta, hogy közzétették a kommunista és munkáspár­tok moszkvai értekezletén készült nyilatkozatot. Ennek a nyilatkozatnak példátlan világvisszhangja mindennél meggyőzőbben mutatja, mi­lyen hatalmas erővé vált a kommunizmus az egész föld­kerekségén. Ma a villg 87 országában működnek kom­munista pártok. E pártok több mint 36 millió embert egyesítenek soraikban. A kommunizmus kísértete tehát bejárja az egész világot. S mint a Moszkvában ülésezett 81 kommunista és munkás­párt nyi’atkozatának nem­zetközi fogadtatása bizonyít­ja, ezzel a kísértettel ma már nem tudják az imperialisták ijesztgetni a szabadságra és az emberi életre vágyó nép­tömegeket. Általános véle­mény, hogy a moszkvai nyi­latkozat olyan szikra, amely még magasabbra szítja a bé­kéért, a demokráciáért, a sza­badságért és a függetlensé­gért küzdő emberiség szívé­nek lángját. Mi az, ami különösen meg­ragadja az emberek képzele­tét e nyilatkozat olvasása­kor? Mindenek előtt az a tény, hogy a kommunisták történelmi jelentőségű érte­kezlete megállapította: „Ko­runk fő jellegzetessége, hogy a szocialista világrendszer az emberi társadalom fejlődésé­nek döntő tényezőjévé válik” Mi több, ma már elmondhat­juk, hogy napjainkban az em­beri társadalom történelmi fejlődésének fő tartalmát, fő irányvonalát és fő. sajátossá­gát a szocialista világrend- szer és a vele szövetséges, az imperializmus ellen, a társa­dalom szocialista átalakulá­sáért harcoló hatalmas erők határozzák meg. Ilyen körül­mények között a szocializmus teljes, világméretű győzelme elkerülhetetlen. A nyilatkozat nemcsak a kommunistákhoz, hanem a társadalmi haladásért küzdő minden emberhez szól. Szá­munkra, a szocializmust építő emberek számára különösen jelentős a szocialista tábor fogalmának pontos meghatá­rozása. A szocialista tábor — olvashatjuk a nyilatkozatban — a szocializmus és a kom­munizmus útján haladó olyan szabad, szuverén népek tár­sadalmi, gazdasági és politi­kai baráti közössége,, amelye­ket a nemzetközi szocialista szolidaritás, a közös érdekek és célok egysége fűz össze ... Méltó válasz ez a meghatáro­zás arra a revizionista tétel­re, amely a szocialista tábor fogalmát leegyszerűsíti és azt állítja, hogy az nem más ka­tonai tömbnél. A szocialista tábor nem egyszerűen meg­határozott számú ország kö­zössége, hanem ennél sokkal több. Erejének és hatékony­ságának legfőbb biztosítéka a marxizmus—leninizmus el­vein nyugvó egysége, az elv­társi és testvéri szolidaritás. A szocialista világrendszer döntő tényezővé válása nyo­mán reális lehetőség nyílt arra, hogy korunk legfőbb problémáit új módon, a béke és a demokrácia, valamint a szocializmus érdekében old­juk meg. S amikor korunk legfőbb problémáiról beszé­lünk, első gondolatunk ez: el­kerülhető-e a háború, meg­őrizhető-e a tartós béke? A moszkvai nyilatkozat min­den eddiginél világosabb vá­laszt ad erre a százmilliókat izgató kérdésre, amikór ki­mondja: „Elérkezett az idő. amikor meg lehet hiúsítani az imperialista agresszorol azon kísérletét, hogy világ­háborút robbantsanak ki. A szocialista világtábor, a nem­zetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozga­lom, a háború ellen fellépő valamennyi ország és az összes béfteszerető erők közös erőfeszítéseivel el lehet há­rítani a világháborút”. A bé­ke megőrzéséért vívott harc fontosabb, mint valaha. A különböző rendszerű államok békés egymás mellett élése, vagy a pusztító háború — ma csak így vetődik fel a kér­dés. Más kivezető út nincs. A kommunisták megértették, milyen súlyos pusztítást idéz­ne elő egy nukleáris háború Ezért akarják megmenteni az emberiséget egy ilyen há­borútól, ezért helyezték a békeharcot egész tevékenysé­gük központjába. A nyolc­vanegyek — azaz a moszkvai értekezleten résztvett S1 kommunista és munkáspárt — írja a Liberation című francia lap, a béke győzelmé­re játszanak. Mélységesen igaz megállapítás, de nem tel­jes. A nyolcvanegyek enné! többet tesznek. Harcolnak a békéért, mert az a szocializ­mus hűséges szövetségese és küzdenek a szocializmus vi­lágméretű győzelméért, mert ez a legfőbb biztosíték arra, hogy az emberiségre rákö- szöntsön a virágzás, a jólét és az őrök béke korszaka. Olyan cél ez, amelyért érde­mes küzdeni. S ehhez a ne­mes küzdelemhez ny(újt vilá­gos programot, ad biztos iránytűt a moszkvai nyilatko­zat. KÉSZÜLJÖN FEL TELIRE! VÁSÁROLJON IDEJEBEN! Divatos cseh férfi félcipő minden színben bőrtalppal 340.— 5 350.— Ft. Alkalmi fekete velour körömcipő 84.—, tollat, t KÍMÉLJE LÁBBELIJÉT! Vegyen: zlppzáras alacsonysarkú gumicsizmát 90.-« forint, ' férfi hócipőt 90.— forint, | férfi sárcipőt 40.— forint, t Beszerezhetők a megye állami és szövetkezeti szak­üzleteiben és kijelölt boltjaiban. Célszerű, hasznos Karácsonyi ajándék a töltőtoll Parker rendszerű KÍNAI TÖLTŐTOLLAK 12 karátos aranyheggyel 140, 150, 185, 215, 312.— Ft-os árban nagy választékban a megye ösz- szes IPARCIKK és Földművesszövetkezeti Pa­pírboltjában. ! FOTÓALBUMOK, EMLÉKKÖNYVEK, LEVÉLPAPI ROK is nagy választékban KAPHATOK. RÉPASZEDÉS S- B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom