Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-10 / 291. szám
TTLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK/ ?? tenlan _A MEGY El PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. évfolyam, 291. szám. Ara 50 fillér I960, december 10. szombat. Az életszínvonal emelésének alapja a többtermelés, a jobb és gazdaságosabb munka Az országgyűlés pénteki ülése Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta a mezőgazdaság helyzetéről és az előttünk álló feladatodról szóló beszámoló vitáját. Részt vett az ülésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly. Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin ZolA vita első felszólalója, Papp Lajos képviselő a mezőgazdasági építkezések helyzetéről, problémáiról szólott. Megemlítette többek között, hogy a párt és kormány a fel- szabadulás óta minden évben jelentős összegeket bocsátott a termelőszövetkezetek rendelkezésére, építkezéseik megvalósításához. Ezt a támogatást a termelőszövetkezeti mozgalomban bekövetkezett ugrásszerű fejlődés óta megsokszorozta. 1958-ban például még csak 300 millió forint volt a termelőszövetkezetek építési munkáinak értéke, a múlt évben már több mint másfél milliárd, s az idén szintén ugyanilyen értékű munkát végeznek. Az 1961. évi feladat nagysága előreláthatólag hasonló színtű lesz, s végrehajtásához tiatalmas tömegű építőanyagra és igen sok munkáskézre van szükség — folytatta. A nyáron volt időszak, amikor 25.000 építőmunkás dolgozott a közös gazdaságoknak. — Mindezek meggyőzően bizonyítják a termelőszövetkezeti építkezések fontosságát és a2 építőipar felelősségteljes munkáját Ezután részletesen fejtegette, hogy a mezőgazdasági nagyüzemi építkezések helyes végrehajtásának milyen fontos feltétele a mezőgazdasági települések, majorok jó megtervezése. Az idei munkák befeiezé- sükhöz közelednek. A jelentések szerint az építőipari munkások ebben az évben is eleget tesznek a szocialista mezőgazdaság megteremtéséért vállalt kötelezettségüknek: az építkezések legnagyobb része novemberben elkészült, a többit pedig a legrövidebb időn belül befejezik. A további feladatokról szólva elmondotta, hogy a tervezők és kivitelezők már készülnek az 1961. évi tennivalókra. tán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benjce Valéria, Cse. gő János, Czinege La*os, Czottner Sándor, dr. Doleschali Frigyes, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Losonczi Pál, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszt-ek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A képviselő ezután ismertette az állattenyésztés helyzetét. Majd a földművelés- j ügyi miniszter beszámolóját a Gy$r-Sopron megyei kép-! viselőcsoport nevében elfogadta. Ezután szünet következett, majd Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. Kádár elvtárs beszámolóját tartja. Kádár jános elvtgrs beszéde Boros Gergely: A munkás-paraszt testvéri szövetség élő valóság Boros "Gergely, Békés megye országgyűlési képviselője számadatokkal ismertette, hogy hódított tért a megyében a nagyüzemi gazdálkodás, s mennyivel magasabbak voltak a termésátlagok a szövetkezeti gazdaságokban, mint az egyéni parcellákon. A továbbiakban hangoztatta: — Munkásosztályunk nagymértékben hozzájárul a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztéséhez: ebben az évben megyénk termelőszövetkezetei különböző' beruházásokra, építkezésre, gépek és egyéb felszerelések vásárlására — több mint 160 millió forintot kaptak. — Dolgozó parasztságunk nagyra becsüli ezt a segítséget; látja, érzi, hogy a munkás-paraszt testvéri szövetség nemcsak szólam, hanem élő valóság. Dolgozó parasztságunk viszont felelős azért, hogy népünk minél nagyobb mennyiségű _ terménnyel, gabonával, hússal, tejjel, tojással és egyéb élelmicikkel legyen ellátva. — Békés megye termelőszövetkezeti parasztsága nemcsak azzal válaszolt a müncheni „Bálint gazdának”, hogy többségében a szocialista nagyüzemi termelés útjára lépett, hanem például azzal is, hogy az állam által juttatott beruházásokon kívül saját erőből több mint 55 millió forint értéket ruháztak be. A mezőgazdaság helyzetéről szóló beszámolót a Békés megyei képviselőcsoport és a maga nevében elfogadta, s az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Lombos Ferenc: A szövetkezetek eredményei biztatóak Ezután Lombos Ferenc, Győr-Sopron megyei képviselő ismertette az első termelőszövetkezeti megye eredményeit. — Az elmúlt két évben szerzett tapasztalatok — mondotta — fényesen igazolták pártunknak és kormányunknak azt az elhatározott szándékát, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését ebben az évben befejezzük. Az eredmények cáfolták az aggályokat. A búza például a megyében évtizedeken át nem érte el a katasztrális holdankénti tíz mázsás termést, tavaly viszont a tízegész kilenctized mázsát, az idén pedig a kedvezőtlen időjárás ellenére is — megyei átlagban 11 mázsát takarítottak be egy katasztrális holdról. Az idén a megyében az őszi munkákat minden városi segítség nélkül, kizárólag maguk a falusi dolgozók végezték el. A megyében túlteljesítették a felvásárlási tervet is. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A mezőgazdáság szocialista átalakításának befejezése fejlődésünk jelenlegi szakaszában valamennyi belső kérdésünk közül legnagyobb horderejű és minden tekintetben a fejlődés kulcsa. A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa megállapította, hogy a népköztársaság rendjének konszolidálása és megszilárdítása után rendszerünk további politikai erősítése mindinkább és döntően a soron levő gazdasági és kulturális feladatok helyes megoldásától függ. Ami a gazdasági fejlődést illeti: ismeretes, hogy a Központi Bizottság múlt év márciusi határozata nagy visszhangot keltett az országban. Munkások, parasztok, értelmiségiek százezrei, milliói tették magukévá azt a jelszót, hogy gyorsítsuk meg hazánkban a szocialista építést. Ennek eredményeképpen nagy lendületet vett az ipari termelés fejlesztése, a mező- gazdasági termelés fejlődésnek indult, előrehaladtunk a közművelődésben, a művészeti és a tudományos élet területén is. Hároméves tervünk még nem fejeződött be, de az eddig ismert adatok szerint valószínű, hogy az ipari termelés növekedése meghaladja a 40 százalékot, a mezőgazdasági termelésé pedig a 12 százalékot. A beruházás lényegesen nagyobb volt a tervezettnél. Külön kiemelem a mezőgazdasági nagygépek be szerzésére fordított összegeket. Az ország gépállománya — a traktorok, kombájnok és más mezőgazdasági nagygé- oek száma — tavaly csaknem egynegyedével, az idér oedig több mint 30 százalékkal növekedett. Nem kérkedni akarok ezzel, csupán a fejlődés ütemét akarom érzékeltetni, hiszen aligha van ország, amely egymást követő két esztendőben ilyen mértékben emelte volna a mezőgazdasági nagygépek számát. A termelésben, a beruházásban elért nagyarányú fejlődés együtt járt az életszínvonal megfelelő emelkedésével. önök tudják, hogy 1957 elején a dolgozók reálbére 14— 16 százalékkal növekedett. Az utána következő időszak feladata volt, hogy ezt a reálbér növekedést megfelelő termelőmunkával alátámasszuk. Teljes mértékben sikerült célunkat elérni, a tervezett 6 százalék helyett 9 százalékos az egy keresőre jutó reálbéremelkedés. A jövedelem növekedését tükrözi a fogyasztás is: három év alatt 20 százalékkal növekedett. Ez pedig nem csekélység. Mindent egybevetve: ha az év végén ösz- szegezzük majd a hároméves terv eredményeit, megállapíthatjuk, hogy az ország nemcsak visszajutott a szocializmus építésének egyenes útjára, hanem újabb nagy lendületet vett hazánkban a szocialista építőmunka. A hároméves terv teljesítésével és túlteljesítésével a magyar népi demokrácia, a párt és a nép összefogott ereje világraszóló győzelmet aratott Ezzel elértük másik célunkat is, amely tudvalevőleg az volt, hogy új ötéves tervünkhöz magasabb és szilárdabb kiindulópontot, alapot teremtsünk. Népgazdaságunk mostani helyzete lehetővé teszi, hagy a jövő évben töretlen ül haladjunk tovább előre A jövő évi tervek kidolgozása befejezéshez közeledik, s így a gyárak minden valószínűség szerint a legközelebbi hetekben megkapják jövő évi tervüket Az ötéves terv egészével némiképpen más a helyzet, ötéves tervünket két évvel ezelőtt kezdtük kidolgozni Közben olyan nemzetközi tárgyalásokat folytathattunk, amelyeknek eredményeképpen egy döntő vonatkozásban máris jobban állunk, mint bármely eddigi tervünk indulásakor: ötéves tervünkhöz több mint 70 százalékig biztosítottuk a nyers- anyág — és energiaszükségletet és ami nem kevésbé fontos: a megfelelő rendeléseket is. A terv egésze azonban még nincs készén. Át kell dolgozni. De pontosan ellenkező okokból, mint amikről a Magyar Népköztársasáe ellenségei beszélnek. Arról van szó, hogy amikor mi — némi óvatossággal — a hároméves terv időszakára az ipari termelésben évenként hat-hét, legfeljebb nyolc százalékos fejlesztést terveztünk, a fejlődés pedig 11—12 —13 százalék, akkor nyilvánvaló, hogy a fejlődés üteme új helyzetet teremt az ötéves terv szempontjából is. A korábbi elképzelések módosítását megköveteli az a másik — Központi Bizottságunk és kormányunk szarint igen pozitív — tényező is, hogy az elmúlt két esztendő alatt olyan ütemet vett a mező- gazdaság szocialista átalakulása, ami legszebb reményeinket is meghaladja. Az ötéves tervet tehát átdolgozzuk. Ehhez két-három hónap szükséges még. De az átdolgozott új ötéves terv — s ezt szeretném itt az országgyűlésnek és erről a helyről az egész dolgozó magyar népnek megmondani — a VII. kongresszuson elfogadott fő irányszámokon alapszik. Attól annyiban tér csak el, hogy valamennyi lényeges vonatkozásban magasabb célokat tűzünk ki, mint ahogy azt egy évvel ezelőtt terveztük. (Nagy taps). A termelékenység alakulása és a normák Kádár János ezután a termelékenység alakulásáról és a normákról beszélt Hangsúlyozta, hogy a termelékenység a hároméves terv időszakában kedvezőbben alakult, mint az azt megelőző években, de növekedése valamivel alatta maradt annak az aránynak, amit három év e La fit szerttünk volna elérni» — Véleményem szerint — s ez nemcsak az én véleményem — két tényezőre vezethető ez vissza. Az egyik a normák nem helyes kezelése. Szeretném emlékeztetni a tisztelt országgyűlést arra. hogy 1957 elején, amikor Központi Bizottságunk és kormányunk kidolgozta gazdaságpolitikánk fő vonalait, elhatároztuk, hogy — figyelemmel mindarra a negatívumra is, amit az előző évek gyakorlata mutatott — a normák megállapításánál más módszert követünk mint korábban. A normákat ugyanis a világon mindenütt fejlesztik, s ez így is lesz mindaddig, amíg szervezett emberi munka, termelő tevékenység lesz. Ezt azért mondom így, mert ellenségeink már megint hangoztatják: ime, „újból jönnek a nórmával”. A korábbi években nálunk két-há- rom, esetleg négyévenként kormányrendelettel, tehát az egész országban * egyszerre egységesen rendezték a normát. Ez egyik módja a normarendezésnek. Mi azonban úgy ítéljük meg, hogy ez a módszer nem helyes, nem lehet igazságos, mert ha három-négy évenként az egész országban egyszerre, nagyfából azonos nívón rendezik (Folytatása a 2. oldalon.) CSALÁDI KÖRBEN < — ■ "■>"'« ... * . , TÓM RÁDIÓMŰSOR Papp Lajos: A mezőgazdasági építkezések jó ütemben haladnak
