Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-08 / 289. szám

i960, december 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Tanácskozik az országgyűlés iFolytatás a 2. oldalról) hogy a békeszerető erők ha talma és ereje olyan nagy, hogy megakadályozhatja a háborút A történelmi tapasztalatok is bizonyítják: a háborúk többé nem elkerülhetetlenek Ezt a nagyjelentőségű té­telt először a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán Hruscsov elv- társ mondta ki, s az 1957-es moszkvai nyilatkozat az egész nemzetközi kommunista moz­galom egyik alapvető tételé­vé tette. E lehetőség valóra- váltásáért, a béke megvédé­séért továbbra is szívósan harcolni kelL A béke megvédésének leg­fontosabb feltétele a töme­gek mozgósítása és a nem­zetközi békemozgalom nagy antümperialista akcióinak ki­bontakoztatása* Soha nem volt olyan szé­leskörű és szervezett a bé- kemnzgalom, mint napja­inkban Ez a mozgalom — a múlt­hoz képest — igen kedvező lehetőségek közepette tehet eleget magasztos feladatának, mert bizton támaszkodhat a szocializmus erejére. A békéért folytatott harc­ban a szocialista tábor orszá­gaival együttműködnek a semleges államok is: Európá­ban, Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában kialakult a pozitív semlegességet tanú­sító államok békeövezete. A béke erői gyarapodnak a tőkés országokban is. S erről tanúskodnak azok a hatalmas tömeg-megmozdulá­sok, amelyek az év folyamán Olaszországban, Törökország­ban, Japánban, Dél-Koreá- ban, a kapitalista világrend- szer más országaiban bonta­koztak ki az élesedő fasiszta diktatúra, s a háborúpárti, Amerika-barát kormányok el­len. A béke megvédéséért a munkásosztály, a kommunis­ták vezetésével széleskörű antiimperialista front alakít­ható ki. A békéért folytatott harcban egyre többen ismerik fel, hogy a béke legfőbb biz­tosítéka a szocializmus, s egyre többen ébrednek tuda­tára annak is, hogy a béke legáldozatkészebb hívei a kommunisták. A békéért folytatott harc legfontosabb gyakorlati kérdése Napjainkban az emberiség két választás előtt áll: a pusztító háború, vagy a kü­lönböző társadalmi rend­szerek békés egymás mel­lett élése. A szocializmus már szüle­tése pillanatában Lenin esz­méjét, a különböző társadal­mi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét tette meg külpolitikájának vezérfonalává, s ehhez tartot­ta magát az elmúlt negyven- három esztendő alatt. Az im­perialista nagyhatalmak mindeddig nem voltak haj­landók ezt az elvet elfogad­ni, ma azonban a nemzetközi erőviszonyok olyanok, hogy a békés egymás mellett élés elvét és gyakorlatát rákény- szeríthetjük az imperialisták­ra. A békés egymás mellett élés elve nem az emberi tár­sadalom mai viszonyainak konzerválását, a jelenlegi stá- tus-quo örökös fenntartását jelenti, hanem egyszerűen azt, hogy a két világrendszer, a szocialista világrendszer és a kapitalista világrendszer egymással folytatott küzdel­méből kizárjuk a háborút, mint eszközt, s a harcot a po­litikai, gazdasági, ideológiai és kulturális fronton vívjuk meg. A szocializmus — mi meg vagyunk győződve erről — a békés versengésben győ­zelmet arat a kapitalizmus felett. A békés egymás mellett élés politikájának megvaló­sítása érdekében állhatatos küzdelmet kell folytatrfi azért, hogy a nemzetközi élet döntésre megérett problémáit tárgyalások útján oldjuk meg. A békéért folytatott harc legfontosabb gyakorlati kérdése ma a leszerelés ügyének elmozdítása arról a holtpontról, ahová a nyu­gati imperialista hatalmak juttatták. Támogatjuk a Szovjetunió­nak az általános, teljes és el­lenőrzött leszerelésre előter­jesztett javaslatát. Határozot­tan kijelentjük, hogy mi el­vetjük a csupán a fegyverke­zés ellenőrzéséről szóló nyu­gati javaslatot, mint olyat, amely nem viszi előbbre a kérdés megoldását és csak azt célozza, hogy megtévessze a békére vágyó tömegeket, el­altassa éberségüket az impe­rialista fegyverkezési hajszá­val szemben. Javasolom: a magyar országgyűlés is adjon hangot annak a kö­vetelésnek, hogy az Egye­sült Nemzetek rendkívül*' közgyűlése az állam- és kormánvfők részvételével még 1961 tavaszán üljön össze és tárgyalja meg az általános, teljes és ellenőrzött leszere­lésre vonatkozó szovjet javas­latokat. Az általános és teljes lesze­relés teljesen reális és helyes eszme, amely mögé a legszé­lesebb néptömegek sorakoz­nak fel. Nem mi rajtunk, a szocialista tábor országain múlik, hogy az általános és teljes leszerelés mikor való­sul meg; megvalósítása érde­kében a küzdelmet mi már elkezdtük, s lankadatlan erő­vel folytatjuk is tovább — a teljes győzelemig. Belátható időn belül meg kell kötni a békeszerződést a két Németországgal Ezután Kállai Gyula arról beszélt, hogy a béke híveinek fontos feladata a második vi­lágháború maradványainak felszámolása Európa szívé­ben, a békeszerződés megkö­tése a két Németországgal, s ezzel egyidőben Nyugat-Ber- lin státuszának rendezése az egyetemes béke érdekében. Ezek a lépések megerősítenék az európai és az egyetemes békét, csapást mérnének az újjáéledt nyugatnémet impe­rializmusra, amelyik ma az amerikai imperializmus elő­retolt bástyájának szerepé­ben a legnagyobb veszélyt je­lenti az európai békére. A nyugatnémet militarizmus új­jáélesztése kísértetiesen ha­sonlít ahhoz, ahogyan a nyu­gati hatalmak felébresztették felnevelték és a világra sza­badították a hitleri fasizmus fenevadját. A nyugati hatal­mak ismét a nyugatnémet mi- ' itarizmus feltámasztásával igyekeznek ütőképes hadse­reget szervezni a szocializ­mus országaival szemben Ügy látszik, nem tanulták meg a történelmi leckét, s újabb ukeresztesháborúra” készülnek. De mire vezet ez? Csakúgy, mint az első világ­háború után tették — kite­szik saját nemzeti független­ségüket, szuverénitásukat a nyugatnémet militarizmus veszélyének. íme: a Wehr­macht csizmái ma már újból francia földön masíroznak és meggyalázzák a hős francia nép legszentebb emlékeit S e német csizmák lassanként átkelnek a csatornán is és amit nem tudtak elérni 1949 őszén a stukák erejével, most elérik a konzervatív angol kormány szűklátókörűségé­vel — helyet, bázist találnak maguknak az egykor oly büszke brit oroszlán földjén A történelem azonban szigo­rú tanítómester: nem engedi, hogy a lecke első felét meg­tanuljuk. a folytatását pedig elfelejtsük. Akik Hitler kezdeti babér­jai után vágyakoznak, s akik őket ebben támogat­ják, nem kerülhetik el a keserű végzetet sem. A békéért küzdő népek és különösen a ma már szocia ü zna üst építő Német Demok­ratikus Köztársaság népeinek erejével belátható időn belül meg kell kötni a békeszerző­dést á két Németországgal. Ez az egyetemes béke érdeké­ben tett hasznos lépés lesz. A Magyar Népköztársaság — amely annakidején hadat üzent a hitleri Németország­nak, ha elérkezik az ideje, kész e lépés megtételére. Állhatatosan küzdeni kell az agresszív katonai tömbök feloszlatásáért, az idegen te­rületen levő katonai támasz­pontok felszámolásáért, az idegen területeken állomáso­zó csapatok hazahívásáért. A támaszpontok agresszív há­borús célokat szolgálnak, s egyben a hidegháborúnak és űzi leszultseg fenn­tartásának gócai, amelyeknek segítségével akadályozzák a kölcsönös megértés szelle­mének terjedését; a reakciós erők mindenkori bázisai, ame­lyet a tömegek demokratikus megmozdulásai ellen tarta­nak készenlétben. A békeszerető erők felhá­borodva ítélik el az ameri­kai imperializmust, mert erő­szakkal megosztva tart egész népeket; a fegyverek erejé­vel gátolja meg a koreai és vietnami nép természetes tö­rekvéseit az egyesülésre, az egvséges, demokratikus, sza­bad és független hazájuk megteremtésére. De ez a helyzet sem tarthat sokáig. Ahogyan a dél-vietnami nép üsönörte Bao-Dajt, ahogyan a délkoreai nép elsöpörte Li Szín Mant — úgy eljön az idő, amikor a nép a bábkor­mányokkal együtt el tudja űzni közvetlen támogatóikat, az amerikai imperialistákat is. Az Egyesült Nemzetek Szervezete töltse be hivatását Kállai Gyula ezután az Egyesült Nemzetek Szerveze­téről szólt, hangsúlyozva hogy az elmúlt években a béke, a demokrácia, a szoci­alizmus és az antiimperialis­ta nemzeti függetlenség erői megsokasodtak az Egyesült Nem^pteV S^p-ve^e+én belül — Ha az Egyesült Nemze­tek Szervezete eleget akar tenni hivatásának, mindenek­előtt helyre kell állítani e szervezetben a világ legné- nesebb nagyhatalma, a Kína* NénkőztársasáR jogait. Bizo­nyosak vagyunk abban, ha most volt erő a legfontosabb kérdések napirendre tűzésé­hez, a jövőben lesz erő ahhoz is. hogy ezekben a kérdések­ben az Egyesült Nemzetek Szervezete a béke ügyének megfelelő határozatokat hoz­zon. Nekünk magyaroknak kü­lön számlánk is van az Egye­sült Nemzpfek Szervezeténél, ahol az Egyesült Államok kezdeményezésére és politi­kai nyomására évről évre tá­madásokat intéztek ellenünk Ezek az imnerialista támadá­sok egy pillanatig sem tud­ták kétségessé tenni népünk odaadását és hitét a szocialis­ta társadalmi rendszer iránt. Sőt, éppen ellenkezőleg tör­tént, mint ahogy azt az úgy­nevezett „magyar kérdés” ki­A magyar a gyarmati népek í Kállai Gyula ezután meg­állapította, hogy a szocialista világrendszer kialakulása és megerősítése mellett a volt gyarmati népek nemzeti fel- szabadulása, önálló állami lé­tük megteremtése a mai vi­lághelyzet legfontosabb ob­jektív történelmi folyamata. Ma már az emberiségnek csak 4 százaléka — de még min­dig több, mint százmillió em­ber — él gyarmati sorban, de az 6 felszabadulásuk is már csak idő kérdése. Megállapította: a volt gyarmatosító hatalmak min­dent elkövetnek, hogy a fel­szabadult népeket továbbra is befolyásuk alatt tartsák. Kongóban ismét megmutatko­zott, hogy mit „ad” az impe­rializmus a gyarmati népek­nek, mihelyt azok következe­tesen harcba szállnak függet­lenségükért: — tankot, gép­fegyvert, szögesdrótot; töme­gesen végeztetik ki a nemzeti felszabadító küzdelem hőseit. A magyar országgyűlés felháborodva ítéli el azt a banditlzmust, ameívet Mo­butu, az amerikai és belga imperialisták kitartottja, Kongóban művel. A magyar nép és országgyű­lése követeli az Egyesült Nemzetek Szervezetétől és személyesen főtitkárától, Dag Hammarskjöld úrtól — akit súlyos felelősség terhel a kon­gói kormány ellen indított agyalói elgondolták. Vala­hányszor az ENSZ fórumain az amerikai imperialisták a „magyar kérdés” előráncigá- lásával kereskedtek és a nemzetközi helyzetet igyekez- tek megrontani. Impozáns módon megnyilvánult és to­vább erősödött népünk erköl­csi és politikai egysége, s ez a szocialista rendszer építésé­nek és a béke védelmének újabb előrelendülését ered­ményezte. A Magyar Népköz- társaság társadalmi rendje, ennek erősítése, s a szocialis­ta Magyarország mielőbb felépítése továbbra is a ma­gyar nép legszentebb ügye. Népünk nem tűri, hogy ebbe bál-milyen külső hatalom be­avatkozzék. Az elmúlt évek harcaiban tudtára adtuk mindenkinek, hogy a Magyar Népköztársaság belügyeiben dönteni az egyedül illetékes hatalom: a dolgozó magyar nép. így volt ez a múltban, s így lesz ez a jövőben is. További harcunkhoz pedig erőt ad az a tudat, hogy hazánkban a szocializmus vívmányai vég­legesek, mert hűek maradunk eddigi politikánkhoz, s* a szo­cialista táborhoz fűződő test­véri szövetségünkhöz. Nincs erő. amely letérítbetne ben­nünket a szocializmus, a kommunizmus útjáról, nép átérzi tárcának igazságát hajszáért —, hasson oda, hogy Patrice Lumumba, a törvé­nyes kongói kormány feje azonnal nyerje vissza sza­badságát; fegyverezzék le Mobutu katonáit és biztosít­sák a törvényes Lumumba- kormány működésének fel­tételeit. Ma még az imperializmus fegyveres háborúja folyik a szabadságáért küzdő hős al­gériai nép ellen is. A magyar nép — csakúgy, mint a fran­cia nép — szolidáris az algé­riai nép harcával és támogat­ja azt. A nemzeti felszabadulásért folytatott küzdelem új gó­ca alakul ki Latin-Ameri- kában. A harc ezúttal közvetlenül a latinamerikai népek többsé­gét függő helyzetben tartó Amerikai Egyesült Államok ellen irányul. Az antiimpe­rialista függetlenségi harcok egyik csomópontja most a nyugati féltekén van kiala­kulóban, s ehhez a hős ku­bai nép vágott utat. A ma­gyar nép testvéri üdvözletét küldi a hős kubai népnek: szolidárisak vagyunk velük, s erőnkhöz mérten támogat­juk a kubai népet gazdasá­gának, kultúrájának fejlesz­tésében, függetlenségének vé­delmében. Kállai Gyula ezután meg­állapította: A kormány külpolitikai lépéseit mindenkor a nemzetközi he’yzet marxista leninista elemzésének útján határozza meg A kormány külpolitikája helyes volt. Ezt a négy év alatt elért eredmények igazol­ják. Most újabb lehetőségek nyílnak arra, hogy az eddi­ginél rtoovobb mértékben já­ruljunk hozzá egyes álla­mokkal ma még fennálló vi­tás kérdések rendezéséhez, s ezúton is erősítsük a békés egymás mellett élés szelle­mét. Ezekről a kérdésekről a kül'ipvminiszter részletesen szólt. Én csak néhány gondo­latot szeretnék felvetni. Nekünk az amerikai nép­pel semmi ellentétünk nincs. Gondoljuk, nem is lesz. Mi békében és barátságban tud­nánk élni az Amerikai Egye­sült Államok kormányával. Azt valljuk, hogy minden or­szág társadalmi rendszere a nép legszentebb belső ügye. Az Egyesült Államok kor­mányköreinek is le kell mon­dani arról, hogy beavatkoz­zanak a mi belügyeinkbe. Ha az Egyesült Államok kor­mánykörei velünk normális viszonyt akarnak fenntarta­ni, miért támogatják a társa­dalmi rendszerünk és törvé­nyes kormányunk ellen szer­vezkedő fasiszta emigránso­kat? Miéit; nem tettek már régen le a „rab magyar nép” felszabadításáról? Amellett, hogy ez a törekvés csak ne­vetséges, hiú ábránd marad, legfőbb akadályát képezi az országaink és kormányaink közötti normális viszonynak. Arra a kérdésre, hogy me­lyek a békesség és jóviszony feltételei Amerikával, mi egyszerűen és őszintén felel­hetünk: — az Egyesült Álla­mok kormánya hagyjon fel a belügyeinkbe való meddő beavatkozás kísérleteivel, hagyjon fel a nemzetközi fó­rumokon ellenünk szervezett hidegháborús akciókkal — s viszonyunk egy tőkés nagy­hatalom és egy kis szocialista ország közötti normális vi­szony példája lehet. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi helyzet fejlő­dése, a béke és a szocializ­mus megerősödése szempont­jából kedvező. Híven ki kell tartani az eddig követett po­litika mellett, mert az összes történelmi tapasztalatok arra intenek, hogy ez a politika helyes és eredményre vezet. Á magyar nép, mint ed­dig, ezután is mindent meg­tesz külpolitikai célkitűzése­inek megvalósítása érdeké­ben. Népünk leginkább azzal járul hozzá a béke védelmé­hez, ha tovább szilárdítja or­szága szocialista rendjét, nö­veli gazdasági erejét, s erő­síti védelmi képességét. Kö­vetkezetesen arra kell töre­kednünk, hogy elérjük nagy céljainkat: be kell fejeznünk a szocializmus alapjainak le­rakását, meg kell gyorsíta­nunk a szoc'alizmus félépíté­sét hazánkban. Ezért mindenki, aki felelőssége- * érez a béke ügyéért, ennek a felelősségnek csak úgy tehet eleget, ha lelkiisme retesen, fegyelmezetten és pontosan végzi munkája, és tehetsége szerint dolgo­zik hazája felvirágoztatá sán. A szocialista építés fel­adatain túl egész népünk — a társadalmi és politikai élet minden területén vegye ki részét külpolitikai felada­taink megoldásából. A nemzetközi helyzet a béke és haladás erőinek kedvez Pártunk, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt — álla­munk, társadalmunk vezető ereje tevékenységét eddig is az 1957-es novemberi Moszk­vai Nyilatkozat szenemében végezte. — A most kiadott újabb Moszkvai Nyilatko­zat az egész nemzetközi kommunista- és munkásmoz­galmat és pártunkat is meg­erősítette eddig követett po­litikájának és nemzetközi kérdések megoldására irá­nyuló erőfeszítéseinek he­lyességében. Ez a nyilatkozat továbbfejlesztette, az eltelt három év tapasztalatai alap­ján levont marxista—leninis­ta következtetésekkel gazda­gította a kommunista- és munkáspártok korábbi állás­foglalását A Moszkvai Nyi­latkozat nagy segítséget és támogatást nyújt pártunk to­vábbi eredményes küzdelmé­hez, a szocializmus felépíté­séhez, a béke védelméhez* E nyilatkozat alapján folytatni kell egész népünk nevelését a béke, a néoek közötti ba­rátság és szolidaritás, a mun­kás-nemzetköziség, ugyanak­kor az imperializmussal szembeni éberség szellemé­ben. A mi országunk szocialista ország, amelyben a fejlődés, az élet minden kérdését a tö­megek alkotó részvételével oldjuk meg. Napjainkban a nemzetközi élet döntő befo­lyást gyakorol az élet minden +eriilcfére. mert a háború és béke kérdései minden emberi egyformán érintenek. Éppen ezért tömegszervezeteinknek aktívan részt kell venniük külpolitikai célkitűzéseink megvalósításában, — mondot­ta Kállai Gyula és a további­akban megjelölte a tömeg­szervezetek, — a szakszerve­zetek, nőmozgalom, a KISZ, Hazafias Népfront, Országos Béketanács — feladatait e célok valóraváltásában. Tisztelt Országgyűlés! — mondotta végül — a nemzet­közi helyzet a béke és hala­dás erőinek kedvez. Ha to­vábbra is kitartunk helyes politikánk méllett, reális le­hetőségünk van a béke meg­őrzésére, s arra is, hogy a szocializmus további erősödé­se a világban a békés egy­más mellett élés viszonyai között következzék be. E cél érdekében kell — teljes egy­ségben a szocialista tábor né­peivel — külpolitikai tevé­kenységünket tovább folytat­ni. A külügyminiszter elvtárs beszámolóját a Magyar Szo­cialista Munkáspárt nevében elfogadom, s azt tisztelt kép­viselőtársaimnak is elfoga­dásra ajánlom. (Hosszan tar­tó nagy taps). HIRDETMÉNY! Felhívjuk az utazóközön­ség figyelmét arra, hogy de­cember 12-től Jászberényből Jászjákóhalma — Jászapáti — Heves — Tiszafüred út­vonalon Debrecenbe autó­busz közlekedik rendszeres ás közvetlen járatokban. — Menetrendi felvilágosítást készséggel ad az 54. sz. Autóközlekedési Vállalat, Jászberény. Célszerű, hasznos Karácsonyi ajándék a töltőtoll Parker rendszerű KÍNAI ToLTÖTOLLAK 12 karátos aranyheggyel 140, 150, 185, 215, 312.— Ft-os árban nagy választékban a megye ösz- szes IPARCIKK és Földművesszövetkezeti Pa­pírboltjában. FOTOAT.BTTMOK, emlékkönyvek, levélpapí­rok is nagy választékban KAPHATOK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom