Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-08 / 289. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. december 8. Hangulatfoszlányok egy hangversenyről — ELVESZETT november 20-án Békéscsaba és Kecskemét között a betonúton 2 db Különös látványnak lehetett szemtanúja a Ságvári Endre Művelődési Házban hétfő este a jámbor szemlélő. Mintegy ötven-hatvan ember sorakozott hármas sorokban, fegyelmezett rendben, kezében kabáttal kalappal a ruhatár előtt. A kevésszámú ruhatáros és a szűk ruhatár megtette a hatását, mint már többször js. Az előadás harmincöt perccel később kezdődött, a dühös kifakadósokról, a bosszús arcokról pedig külön tanulmányt lehetne írni. Tennék egy életrevaló javaslatot: Nyissák ki az olvasótermet, állítsanak be még két kisegítő ruhatárost ide, s egyszeribe megszűnik a zsúfoltság. S így az emberek elsőbenyomása nem lesz kellemetlen, hiszen egy hangverseny élvezéséhez jó hangulatra is szükség van. • Szerencsére a hétfő esti hangverseny azok közé a ren- dezvénvek közé tartozott, — amelyek feledtetik az összes előzetes bosszúságot. Élvezet volt nézni az embereket, hogyan oldódnak fel a zene bűvöletében, hogy vetkezik le a magukkal hozott napi gondokat, milyen önfeledten tapsolnak bravóznak egv-egv szám utón. Mint egyetlen hangszer, oly tökéletes össz- hanezatban látszott a kitűnő debreceni MÄV Filharmonikus zenekar. Rubányi Vilmoc karmester Ifjúi lendiilet+el vezényelt, a legfinomabb oianok sem vesztek el bűvös nálcája a’att. A művészeket dübörgő tanssal hívták óira. meg újra a zenekar elé, Gvnrkovics Mária kétszeres Kossuth díjas kiváló művész hangja tündöklő csillogásával. a legnehezebb énekesi feladatok virtuóz leküzdésével mutatta meg, hogv a világ legjobb szopránénekesnői közé tartozik. Méltó partnerként Szabó Miklós gyönyörködtetett széles hömpölygésű zengő tenoráriákkal. Az est kellemes meglepetést volt a fiatal tehetséges és szép Horváth Edith bemutatkozása. Vérbeli drámai alkat, ez különösen a Sámson és Delila bosszú-áriájának előadásánál világlott ki. Az est sokáig emlékezetes marad a hangverseny barátainak körében. » Sajnos ezek a barátok igen kevesen voltak. Egész széksorok maradtak üresen. Zenei szakemberekkel, kultúrá- lis munkásokkal és hangver- senylátogatókkal beszéltem a szünetben. Véleményük megegyezett: A hallott zeneművek nem voltak ..nehezek.” Puccini. Verdi, Meyerbeer és más népszerű operaszerzők legszebb melódiáit hallhattuk itt igaz gyönyörűséggel. Olvant, amelyet bárk' megérthet és élvezhet különösebb zenei előtanulmányok nélkül. Ez tehát nem lehetet* oka a harmincszázalékos közönség-hiánynak. Mégis, hol, miben keressük az okot? Errenézve már megoszlottak a vélemények. Egyesek szerint a színházi szervezők meghátrálnak az ilyen feladatok elől. Nekem pedig eszembe jutott a rosszízű. H^’éczy-est utáni szervező1 ankét, amelyen szemrehányást tettek a közönségszervezők az illetékeseknek, miért csak annyit és miért olyan rossz iegvekot kaptak az üzemeknél, vállalatiknál? Nem volna-e helyesebb a limonádé műsorok ielveiért tndfto*t roham energiáiénak egv részét az ilven nemesebb sző- rakea^g propagálására fordítani? Gyors számvetés: Szolnok több, mint negyvenötezer lakosa között többszáz a pedagógus; a műszaki értelmiségi. az orvos meg a többi zeneileg többé kevésbé képzett emberek száma, meg az ezret Is jócskán meghaladja Ha hozzászámítjuk ehhez azokat a munkásokat, akik gyermekeiket zeneiskolába íratták ísokan vannak ilyenek) tehát nyilván szeretik a zenét, arra a következtetésre juthatunk, könnyen meg lehetett volna tölteni a nézőteret hernádi — páncélszekrénykulcs, egy ajtókulcs és egy fémcirillbetűs pecsétnyomó. A megtaláló a fent megjelölt tárgyakat szíveskedjék a Szolnok Városi és Járási Rendőrkapitányságon Ságvári Endre u. 11. sz. alatt a fsz. 1 számú szobában leadni. Teli puttonnyal érkezett 1 élapó A Szolnok megyei Fűszer- és Édesség Nagykereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztálya alaposan felkészült az idei Télapó ünnepre. Háromszor annyi árut biztosított, mint amennyit a múlt év hasonló időszakában forgalmaztak és a kiszállítás már a hónap első napjaira teljesen befejeződött. Voltak telítési hibák a kiskereskedelmi vállalatoknál és ez volt a magyarázata annak, hogy egyes boltokban már negyedikén hiányok keletkeztek és a vezetők kétségbeesetten telefonáltak áruért. Frre kirívó példa volt a Tiszavirág és a Snort cukrászda esete. A Tiszavirágnál kevésnek bizonyult a készlet, a néhányszáz lépésre lévő Sportbon pedig feleslegesen sok volt. A gyönyörűen átalakított 121-es csemege és élelmiszer bolt nagy forgalmat bonyolít le meonvitása óta Ez december 6-6ra mégcsak fokozódott. A Télapó és a fenyőünnepre az e'ői-'sTüle+eket már november 15-én elkezdtük — mondották a bolt dolgozói. — Házilag összeállítottunk 7500 ajándék-csomagot és többszéz oiéndéWccnrot. A Szolnok megyei Fűszért ellátása gondos volt. Hazai gyümölcs",' a MÉK-től. déli-gvümölcsöt nedig a budapesti központi raktárunkból kaptuk. Ellátottságunk minőségi borokban és likőrökben kitűnő volt. A nagy vásárlás 3-án kezdődött, a vasárnapi nyitva- tartás is igen hasznos volt, de a csúcsforgalom teljes erővel 5-én jelentkezett és hatodikén sem csökkent lényegesen. Ezeken a napokon az emberek feltűnően sok sonkát, szardíniát, finom hentesárút, sajtot vásároltak. Ez annak a jele, hogy sok helyen a Télapó-estet jó és kiadós vacsorával fejezték be. A Tiszavirág cukrászdában Kádár Kálmánné, vezető végigmutat az erősen megcsappant készleten. Nem is számítottunk ekkora szükségletre Az ezerkétszáz előre ösz- szeállított csomagunk igen gyorsan elfogyott, de elkapkodták az emberek a Fűszért- től kapott darabárut is. Forgalmunk kétszerese volt a tavalyinak és kénytelenek voltunk a vállalat más egységeiből is árut átvenni. Télanó, úgvlá+sz.ikv nemcsak édességet vitt a jó gyerekeknek. hanem sok helyen ajándékozott könwet is. Az óilami könyvesbolt rengeteg képeskönyvet és mesekönv- vet adott el ezekben a napokban. Benedek Fiek m°cés- Vönyvei te1 lesen elfogytak a nénszerű Pettves-sorozetban lelént meg nem régen Jani- Vovszkv Éva Sza'malóng c. ifii'tcípí T-ceénv'e. Főből százhúsz példányt értékesítettek. A Nap kél: 7.19 h-kor, nyugszik: 15.53 h-kor. A Hold kél: 20.55 h-kor, nyugszik: 10.42 h-kor. Időiárásielentés Várható időjárás: Az enyhe idő tovább tart. Túlnyomóan felhős idő, több helyen, elsősorban délen és nyugaton esővel, egy-két helyen zivatarral. Időnként élénk délkeleti, déli szél, a Dunántúlon már északi szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet az ország északnyugati felében 9—13, délkeleten 13—17 fok között. — JÁSZDÖZSÁN a helybeli lakosság és az ÉMÁSZ dolgozói társadalmi munkában 1580 méteren villanyhálózatot bővítettek s ezzel 49 ezer forintot takarítottak meg. — A TISZAKÜRT-BOGA- RAS1 szőlőben a közelmúltban nyitották meg az új mozit, amelyet az első előadáson zsúfolásig megtöltött a közönség. — A TISZTASÁGI mozgalomban elért legjobb eredményért „Rendes udvar, tiszta ház" táblát kapott három csataszög! és tizennyolc nagykörűi lakos. A jutalmat a községi tanács és a Vöröskereszt közösen adták át a rendszerető családoknak. — ZAGYVARÉKASON a régi és új vöröskeresztes tagok ismerkedési estet tartottak. A kedves ünnepségen saját kultúrcsoportjuk szórakoztatta műsorával a találkozó résztvevőit — „VALLÁS ÉS TUDOMÁNY” címmel tart előadást Szurmai Sándor, a TIT filozófiai szakosztályának tagja Szolnokon, az I. kerületi pártházban holnap délután 5 órakor. Kisérőfilm: Egy érdekes múzeum. Az előadást a kerületi nőtanács és az Áchim András úti iskola szülői munkaközössége szervezte. — BOTRÁNYOS VEREKEDÉST rendezett Major János tószegi lakos. Ezért a járási rendőrkapitányság szabálysértési előadója 160 forintra bírságolta. — KUNSZENTMÁRTON- BAN „Diák furfangosok bajnoksága” lesz december lián délután 4 órakor a művelődési házban a földműves- szövetkezet rendezésében. A bajnokságon a helybeli József Attila Gimnázium leány- és fiútanulói vetélkednek. A legügyesebbeket ezer forint értékű ajándéktárggyal jutalmazzák. — JÁSZKISÉREN „A vér szerepe a gyógyításban” című előadás után a jelenlévők közül többen díjtalan véradásra íelent1fe*t»k. December 8 CsUtüriük Mária iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiim A SCSI országok szénbányászati szakembereinek tanácskozása PRÁGA (MTI) A KGST szénipari bizottságában képviselt európai népi demokratikus országok szakembereinek részvételével december 6-án Most csehszlovák bányavárosban tanácskozás kezdődött a barnaszén nemesítési eljárásáról. Az értekezleten részvevő magyar, lengyel és bolgár szakemberek megtekintik az észak-csehországi felszíni barnaszén-bányákat, ahol a legkorszerűbb gépi berendezésekkel fejtik és szállítják a szenet KISREGÉNY ' frto f PÁSZTOR FERENC C (4. folytatás.) — Tudod te is, mama, hogy rúgni szoktak az ilyenen. Ha mi is rúgunk rajta, azt hiszed, hogy elintéztünk valamit? Lantos Márton nem tudott sokat beszélni. Nem U kenyere, meg nem is szereti a sok beszédet. Ha egy szóból nem értik meg, akkor feleslegesnek tartja a százat is. Szerencsére Lantos mama is megszokta már ezt. Megkönnyebbülten lépett a gyerek felé, vizsgálódva tekint- gette az egész kis emberkét. Több érdeklődéssel hallgatta már az öreget is. — Ez igaz lehet, Márton... De pont neked kell... mit kezdhetünk, mi? Ide egyem? Vagy én legyek az anyja helyett a pártfogója... Miért nem törődik vele az állam? — Te azt hiszed, hogy most okosat mondtál? Hát W az Isten az az állam? Nem emberek azok? Hát nem én vagyok, meg te? Nem tehetünk róla, hogy van még ilyen gyerek. Es ez a gyerek se tehet. Nem nekünk k°ll ezt szégyellni. Az lenne szégyen, ha mi itt jóllakunk minden nap és annak a néhány nyomorultnak meg egy falat kenyér se jutna... Túl jó dolgunk van... Az a baj. Mert az emberek jól élnek, vesznek, kőparkodnak, mással meg nem törődnek... Az öreg lassan lerángatta magáról a kabátot. A konyha közepére lódította a hokkedlit. — Mama, én azt gondoltam — enyhült egy kissé —, hogy pártját fogjuk ennek a gyereknek. Elrendezzük valahogy a sorsát. Ügy sincs senkink... Nézd meg, olyan becsületes szeme van. Derék munkásember lehet belőle... A mama közelebo lépett a leszegett fejű gyerekhez. Az álla alá nyúlt, felemelte a fejét, belenézett a szemébe. Az asszony csalhatatlan pillantásával olvasott egy percig a félénk tekintetben.., S már meleg, baráti, anyás volt a hangja ... — Hogy hívnak, kisfiam? *— Tórának... — Szép neved van... No, ne félj... Majd kitalálunk valamit... Várj csak, Tóni... No, ne fé.j tőlem, nem harapok. — Mosolyogta el magát az asszony és megborzolta a kócos fürtöket. Békülékenyen nézett az öregre. — Mama. Nocsak. Melegíts vizet. Megmosdatjuk. Hozd csak elő a szekrényből a gépollót. Megnyírjuk a haját. Olyan kócos ez, mintha hadifogságból jött volna. Gyerünk csak... Ugorj át Simon szomszédhoz, az borbély volt a katonaságnál... Hallod csak... Ott a szék- rénpfiókban van egy-két nadránocska, meg ilyesmi... Hirtelen elhallgatott. Az ócska vekker mögött a fénykép. A két moscdvgó szem rátüzelt. Erőszakosan, siettető” kainvált az óra... * ' 1'" N i ■* > — Űov gondolod. Mártont i , , . , — Hozzad csak, mama. Hozzad, Jó helyre tesszük... No, Tóni... Vetkőzz csak, édes fiam... Mától kezdve más világ lesz... Más világ, a betyárságát. És ezen az éjszakán Tóni nem tudta elképzelni, miért olyan jószagú a világ. A párna, a paplan, a ruganyos sezlon... A szőnyeg, amin olyan jó volt lépni, a hosszú, mulatságos ing, amelynek folyton a lábaujjába kapaszkodott az alja. Az asszony ölelése, amikor a fürdővízből az ölében vitte be a szobába... És Marci bácsi tenyere is. Végigsímított a haján, megpatkolta az arcát... S milyen erős, bátor a hangja. — No, aludj szépen... Jóéjszakát Tóni, fiam ... Majd reggel elmeséled, mit 'lmodtól... Tóni azt álmodta, hogy az egész világ csupa lágyság, szagos szappanszagú, főzelékízú és tiszta kezek emelik fel valami csodálatos magasba — valami mennyországfélébe ... IV. A kerületi rendőrkapitány ugyancsak megmosolyogd a segédtisztjét, amikor katonás kurtasággal jelentette, hogy bizonyos Lantos Márton már félórája ott veszekszik vele. Azt találta mondani neki, mondja meg a kapitány elvtársnak, hogy majd 6 beszél a fejével, ha olyan nagy úrnak képzeli magát, hogy csak úgy ácsorogtatja az embert gz előszobájában. — Mondja csak meg Lantos Mártonnak, hogy jöjjön be nyugodtan, a mérgét meg pakolja csak le ott kívül. Maga meg tanulja meg azt is, ha Lantos Márton keres, annak akkor is itt vagyok, ha az iráni sah tesz nálunk tisztelgő látogatást... — Értettem — csodálkozik a segédtiszt, mert nem érti. Reggel még az mondta az alezredes, hogy senki ne zavarja, mert valami csúnya betörés ügyén dolgozik, most meg... ? — No, csak semmi csodálkozás — nevetett ismét a rendőrkapitány. — Tudja, ki ez az ember? — Sose láttam — vonogatta a vállát a segédtiszt. •— Itt még nem is volt. De valamikor 6 volt az én tanítómesterem. De menjen gyorsan, küldje be Marci bácsit... Lantos Mártont küldeni sem kellett. Már nyoma- kodott magától befelé az ajtón, mintha attól tartana, hogy nem engedik... A segédtiszt meg surrant kifelé, mert az öreg olyan szúrós szemmel nézett rá, mintha felöklelni készülne. — Adjlsten, Marci bácsi. Foglaljon helyet nálunk. Mi szél hozta ide? — Mi szél? Hát idesüss, te gyerek. Micsoda dolog ez? Mi vagy te, miniszter, vagy primadonna, hogy az embernek könyörögni kell, amíg ide juthat? Nem jó ez igy, hél Emlékezz csak rá... Amikor elkerültetek néhányon a gyárból, én már akkor megmondtam. Csak akkor lesz belőletek tisztességes vezető ember, ha a dolgozók előtt mindig nyitva lesz az ajtótok. Legszívesebben nya- konvertem volna azt az ugrifüles titkárfélét, oszt feléd se néztem volna, ha nem lenne olyan nagyon fontos dolgom veled. — Csak nincs valami baj, Marci bácsi? — Nem bajról van szó... Te, Lajos, figyel) csak ide. Én téged mindig derék, jószívű gyereknek ismertelek. Az eszed is, a szíved is a helyén van... Tudod, én soha nem kértem senkitől semmit. Pedig sokat kínlódtam veletek, amíg emberek lettetek. Most az egyszer én is kérek, — Kérjen csak, Marci bácsi, de olyat, amit lehet. — Lehet hát. Csak akarjad. Utóvégre te vagy itt a hatóság-vezető. Jogodban áll, nem? — Hát attól függ. Ami a törvényben megengedett, amit lehet. Nekem is parancsolnak... — Jó, jó. Tudom. Ne tarts nekem szemináriumot. Tudom, hogy az állam a dolgozókból áll, hogy annak a vezetői a dolgozók parancsát teljesítik, meg ilyesmi... Én most nem parancsolni jöttem, hanem kérni az államhoz. Most te vagy az állam, én a dolgozó. Érted. — Mondja csak, Marci bácsi. A lényeget. A telefon közbe-közbe csörög. A kapitány kurta szóval elintézi s figyel Lantos Mártonra. — Hát idesüss, Lajoskám. Én tegnap este fogtam egy gyereket a Grassalkovich utcában. Hazavittem, kimosdattam, tiszta ruhába tettem. És most ott van nálam. Mi csináljak. Az anyja megszökött valami stricivel, ő meg csavarog... —■ Hát ezt kurtán-furcsán tette, Márton bátyám. — Hogy-hogy? Hát hagyjuk a piszokban, mi? Egyszerű az egész. Nincs neki senkije. Az idén még egyszer sem volt iskolában. Egy pincében lakik. Szabad ilyet engedni? Beszélünk, hogy így a legnagyobb kincs a gyerek, meg úgy legnagyobb kincs... A kincset meg hagyjuk az utcán, mi? — Dehogy hagyjuk, Marci bácsi... Még azt sem mondta, hogy ki ez a gyerek, meg hol lakik. Ki az anyja Hát mi sem tudhatunk mindent. — Az a baj, hogy nagyon /eeveset tudtok. Nem nyitjátok ki a szemeteket. — Pedig sok szemünk van. Például a magáéval is szaporodott most. Mert szólt, ?’.ött. Két szemmel több figyel, hogy mire kell vigyázni. •— Szóval segítesz? — Segítek hát... De, hogy is hívják azt a gyereket, Marci bácsi? — Tóninak... Nem is tudom, milyen Tóni, no... — Nem egy szőkehajú, kormosszemü, olyan tízéves forma? Ott lakott a Grassalkovich utca és a Murányi utca sarkán? Az anyját valami Mártának hívják. — Az lesz az... Valami Jocónak hívják a stricijét. Azzal szökött meg most is. — Tudom. Ismerjük... Szép kis banda... De ez nem is fontos most... A gyerek, a gyerek... Maguk meg akarják tartani... Oda akarják venni.... Igen? — Hát azt még nem mondtam. Tudod, fiam. Ez nem olyan egyszerű. Ismered a sorsomat. Nem köny- nyű. Meg aztán nem tudhatja az ember. Ki tudja, mit kit vesz a hajlékába az ember. Mama nagyon érzékeny. Meg mit tudom én, hátha az anyja vére van benne. ... De ha valamilyen tisztességes otthonba, gyerekvárosbn vagy ilyenfélébe elkerülhetne... Biztosan akad egv hely valamelyikben. Szívesen fizetnénk is valamit, ha szükséges lenne, Meglátogat nőnk. el-elmennénk hozzá. Csak tudod, nem vagyunk már olyan fiatalok. Én is hatvan felé bicegek már lassan, mama is elmúlt ötven. Ha fiatalabbak lennénk... Meg aztán, ha nem lenne még mindig az a bánata az. embernek. Hiszen tudod... A fiam... — Tudom, persze, hogy tudom Marci bácsi... No ne búsuljon, majd intézkedünk. Menjen csak nyugodtan, mi majd intézkedünk hamarosan. (Folytatjuk! iiiiiai"hiiinr^mríi^iii ■«!ímimiiihiilw'i7ii ' ii'i"n' ■ '’
