Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-08 / 289. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. december i. Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) nek, amelyet fel kell szabadítani. Az amerikai követség egyes beosztottai viszont Budapesten ezalatt a diplomáciai jogokkal visszaélve, kémtevékenységet folytatnak. Az amerikai kormány pedig részben saját országában részben Nyugat-Né- inetországban összegyűjti, szervezi és pénzeli népköz- társaságunk legelkesere- dettebb ellenségeit, az országunkból kiszökött fasisztákat, háborús bűnösöket és más sötét, reakciós elemeket; az ellenforradalom alatt és után hazánkból kiszökött fiatalokból kém- és diverzáns osztagokat szervez népköztársaságunk ellen; — anyagilag és erkölcsileg támogatja az úgynevezett Szabad Európa rádió Magyarország ellen Irányuló adásait. És végül gazdasági téren ugyanez az amerikai kormány olyan messzemenő diszkriminációt alkalmaz Magyarország ellen, amely gyakorlatban csaknem teljesen lehetetlenné tesz mindennemű kereskedelmi kapcsolatot Nehezen lehet elképzelni ennél abszurdabb, abnormá- lisabb viszonyt két ország között Hangsúlyozta a külügymi- i ' zter ezut'o. hogy legutóbb • ENSZ most folyó közgyűlésén az amerikai kormány 'Viabb bizonyítékát adta a Magyar Népköztársasággal szemben tanúsított ellenséges magatartásának, amikor Nép- áztársaságunk küldöttségét és annak vezetőjét Kádár e. .ársat, diszkriminációs mozgási korlátozásoknak vetette alá. Mindennek ellenére mi a magunk részéről nem egyíz- ben tettünk kezdeményezéseket a magyar—amerikai viszony megjavítására. Erőfeszítéseink nem jártak sikerrel. Ma még nem tudhatjuk, történik-e majd és ha igen, milyen változás az amerikai ' ormány külpolitikájában az új elnök hivatalba lépése után. Mi, akik változatlanul a békés egymás mellett élés politikáját követjük, készek vagyunk arra, hogy kapcsolataink normális mederbe terelése és megjavítása érdekében bármilyen szinten tárgyalásokat kezdjünk. Szilárd n. „győződésünk, hogy semmi akadálya sem lehet annak, hogy kapcsolatainkat rendezzük. Kizárólag az amerikai félen múlik, hogy ez mikor fog bekövetkezni. Az osztrák—magyar kapcsolatokról Néhány szót osztrák szom- szcuainkkal való kapesola- t .inkról —• mondotta a továbbiadban Sík Endre. — Az elmúlt négy év alatt ezek a k- Dcsolatok nagyrészben rendeződtek és — elsősorban :dasági vonalon — normális mederben folynak. Az országaink közötti kulturális csere terén ugyancsak értünk el javulást, bár a jelenlegi helyzet még sok kívánni valót hagy maga után, Jószomszédi viszonyunkat azonban Időről időre sajnálatos módon megzavarják osztrák területről kiinduló mesterségesen előkészített és szervezett határincidensek. Nem véletlen, hogy ezek a határincidensek és az azokat kővető hecckampányok már évek óta szinte pontosan egybeesnek a nemzetközi rekació ellenünk irányuló akcióival. Éppen a napokban voltunk tanúi egy meg sem trötént határincidens nyomán szinte karmesteri beintésre elkezdődött újabb hecckampánynak. — A tények teljes figyelmen kívül hagyása, továbbá az a minősíthetetlen hang, amelyet egyes osztrák „újságírók” a kampány során használtak, elárulja ezen urak egyre jobban elhatalmasodó idegességét. Semmilyen erőlködéssel nem sikerül ugyanis feltartóztatni az osztrák és a magyar nép eevre nagyobb arányokban kibontakozó közeledését. Hiába tesznek meg mindent, hogy ezzel a speciális osztrák hozzájárulással, a határ kérdésében szervezett hecckampányokkal segítsék az úgynevezett „magyar kérdés" napirenden tartását, a hidegháború felszítását. Kísérleteik kudarcot vallottak és vallanak a jövőben Is. A határincidensek megelőzése céljából régóta javasoljuk vegyesbizottság alakítását és határegyezmény kötését. — Vannak jelek, hogy e téren eredmények várhatók. Az ázsiai és afrikai országokkal meglévő kapcsolatainkról beszélt ezután dr. Sík Endre. A forradalmi munkás-paraszt kormány fontos feladatának tekintette nemcsak diplomáciai kapcsolatok létesítését, de jó baráti viszony, élénk politikai gazdasági és kulturális kapcsolatok kiépítését a háború után létrejött és folyamatosan létrejövő új, fiatal, független ázsiai és afrikai orszá gokkal. Az úgynevezett „magyar kérdésm csak az Egyesült Államokat érdekli Ismertette a gazdasági és kulturális kapcsolatok kiépítésére tett lépéseket, ezzel az országokkal. Dr. Sík Endre ezután az ENSZ-beli tevékenységünkről számolt be. ■ mindenekelőtt az úgynevezett „magyar kérdésről” beszélt, megállapítva, hogy az már az Egyesült Államokon kívül senkit sem érdekel az ENSZ-ben. A „magyar kérdés” bizonyos mértékben bumeráng 'ett az Egyesült Államok számára. Már 1956-ban lesz"geztük álláspontunkat, amely úgy szólt, hogy magyar kérdés, mint nemzetközi kérdés, nem létezik; ami Magyarországon történik, az a magyar nép ügye; a magyar nép és annak kormánya semmiféle beavatkozást nem enged meg a Magyar Népköztársaság bel- ügyeibe senkinek, tehát az PNSZ-nek sem és tiltakozik minden ilyen beavatkozási kísérlet ellen. Mindennek ellenére — amíg az amerikai kormány fel nem adja jelenlegi hidegháborús politikáját — nem számíthatunk arra, hogy a magyar kérdés hamarosan lekerül az ENSZ napirendjéről. Számunkra azonban ez a kérdés nem bír jelentőséggel. Ha tárgyalni fogják, megmondjuk a magunkét: még egyszer fejükre olvassuk az amerikai imperialistáknak ellenünk elkövetett súlyos bűneit, s tiltakozunk az amerikai imperialisták Magyarország belügyeibe való durva beavatkozása eilen. A Jelenlegi közgyűlésen Kádár elvtárs részvétele és felszólalása, beszédének határozott. magabiztos hangja, világos és logikus érvelése valamennyi küldöttségre egyaránt óriási hatást gyakorolt, jelentékenyen növelte delegációnk tekintélyét ■ egyben azok számára, akiket még érdekel a magyar kérdés. szemlélhető bizonyítékát szolgáltatta annak, amit küldöttségünk mindenkor hangsúlyozott: a Magyar Népköztársaság figyel már régen teljességgel rendben vannak, a magyar nép sikeresen megbirkózott és megbirkózik a maga problémáival, hívatlan prókátorra nem szorul és ilyeneket nem hajlandó befogadni. szatérnl kívánó becsületes magyarok előtt Az elmúlt években közkegyelemet is hirdetett azok számára, akiket főbenjáró bűn nem terhel. Sokan jelentkeztek is és nagyrésze azoknak, akik jelentkeztek. haza is tért. Több mint negyvenezer azoknak a száma, akik hazájukba visz- szatértek. A reakciós nyugati sajtó rémtörténeteket terjeszt róluk: börtönbe vetettük őket, sokukat kivégeztük és igy tovább. Mindenki tudja, hogy ezek dajkamesék- Azok, akikről szó van, jól derülnek, amikor ilyesmit hallanak, ök tudják legjobban, hogy hazájuk megbocsátással és szeretettel fogadta őket vissza. Üjra munkát és kenyeret adott nekik. D« sokan vannak még akik — ha eddig ilyen, vagy olyan okból nem is tudtak hazatérni, — nem adják fel a reményt, hogy az ő számukra is eljön a hazatérés napja. A hazatérők számára hirdetett amnesztia ugyan már lejárt, de illetékes hatósági szerveink minden külföldön élő becsületes magyar hazatérési kérelmét, legyen az régi emigráns vagy nemrég külföldre szakadt megtévesztett ember — jó- akaratú egyéni elbírálásban részesítik, s ha az illetőt főbenjáró bűn nem terheli, vagy más különös ok nem szól hazatérése ellen, a kérelmét meg is hallgatják. Befejezésül külpolitikánk további feladatait foglalta össze a külügyminiszter. — Ezek a következők: Még jobban fejleszteni és mélyíteni, még intenzívebbé tenni baráti kapcsolatainkat és együttműködésünket politikai, gazdasági és kultúrális téren egyaránt a Szovjetunióval és a testvéri népi demokratikus országokkal; Folytatni hagyományos békepolitikánkat, a baráti szocialista országokkal vállvetve harcolni a béke megőrzéséért, az általános és teljes leszerelésért; A békés egymás mellett élés politikáját követve törekedni kapcsolataink normalizálására és javítására a kapitalista országokkal, baráti kapcsolatok létesítésére és fejlesztésére az ázsiai, afrikai és élenjáró latin-amerikai országokkal; Leleplezni az imperialisták agresszív háborús politikáját, visszaverni támadásaikat és provokációikat, elhárítani mindenrendű beavatkozási kísérleteiket országunk belügyeibe; Kifejteni, megmagyarázni és megvédelmezni népköz- társaságunk külpolitikai céljait és állásfoglalásait és szorgalmazni azok megvalósítását az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben. Kállai Gyula beszéde A külföldön élő magyarokkal kapcsolatos politikánk A külügyminiszter ezután részletesen szólt a magyar delegáció munkájáról a mostani közgyűlésen, maid a ülföldön élő magyarokkal kapcsolatos politikánkról be szélt. — A forradalmi munkásparaszt kormány nem zári a le az ajtót a hazájukba viszEzután Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese emelkedett szólásra. — A kormány külpolitikai tevékenységének vezér elve a béke megvédése, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Ez a külpolitika társadalmunk szocialista jellegéből ered. A mi országunkban nincsenek fegyvergyártó kapitalisták. Nálunk minden társadalmi osztály és réteg érdeke a békét követeli. A magyar nép a béke híve és harcosa: a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány külpolitikája a nép érdekeit és vágyait valósítja meg. — Ez a külpolitika teljes összhangban van az egész szocialista tábornak a nemzetközi kérdések megoldására, a béke fenntartására, a háború elkerülésére irányuló erőfeszítéseivel. A szocialista tábor, s ezen túlmenőén az egész nemzetközi kommunista mozgalom egységét mutatta meg a kommunista és munkáspártok — a napokban befejeződött — Moszkvai Értekezlete. Az értekezlet által kiadott Nyilatkozat és a Békefelhívás, amelyet 81 párt képviselői — 81 nép hivatott vezetői — írtak alá, napjaink történetéhek legfontosabb harcra hívó dokumentumai. öröm és büszkeség számunkra, hogy a Moszkvai Értekezleten a dolgozó magyar nép képviseletében Kádár elvtárs vezetésével a mi párt- és kormányküldöttségünk is részt vehetett, kifejezhettük teljes egyetértésünket a testvérpártokkal a nemzetközi kérdések megítélésében, s ezt a Nyilatkozat aláírásával is megpecsételtük. Ügy gondolom, hogy küldetésünk és végzett munkánk eredményeivel az országgyűlés teljes mértékben egyetért. Tisztelt országgyűlés! Bár még csak néhány nap telt el azóta, máris megállapítható, hogy a haladó emberiség örömmel üdvözli a kommunista és munkáspártok értekezletéről kiadott Nyilatkozat megjelenését. Ez a Nyilatkozat nemcsak a kommunisták ügye. Az egész emberiség számára van mondanivalója, mert korunk fő kérdéseiről: a békéről, a békés egymás mellett élésről, a szocializmusról, a nemzeti függetlenségről, a jobb emberi élet megteremtéséhez vezető útról fejti ki a kommunisták, a társadalmi haladás élharcosainak véleményét. A nyugati körök, amelyek arról ábrándoztak és fecsegtek, hogy a kommunista és m«'»',",‘!'’'írtok között mevt>o*o1ott az egvség, most keserű csalódással kénytelenek tudó násul venni a Moszkvai Értekezlet dokumentumait, melyek a nemzetközi kommunista rr^jilom töretlen 'ségéről és harci elszánt- J ságáról tanúskodnak. A nemrég véget ért Moszkvai Értekezlet tovább erősítette a nemzetközi kommunista mozgalom és a szocialista tábor országainak egységét és erejét a békéért, a demokráciáért és a szocalizmusért vívott harcban. A békéért folytatott harc vezető osztaga — a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom — most újból kiáltvánnyal fordult a világ népeihez: folytassák áldozatos küzdelmüket a háború ellen, fokozzák erőfeszítéseiket a béke védelmében, kössék le a háborúra spekuláló bűnös imperialisták kezét — s harcuk sikeres lesz. Ez a „Kiáltvány a világ népeihez” a napokban kerül nyilvánosságra. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a magyar ország- gyűlés — a békeszerető magyar nép választott képviselőinek testületé — megérti és magáévá teszi a kiáltvány gondolatait, s továbbra is azon munkálkodik, hogy erejéhez, s a magyar nép erejéhez mérten hozzájáruljon a világ békéjének biztosításához. Tisztelt országgyűlési Napjaink világtörténetének legfontosabb vonása, hogy a szocializmus világrendszere tovább erősödött és korunk fejlődésének döntő tényezője lett A szocializmus vonzóereje a szocialista tábor országainak sikerei nyomán világszerte megnőtt A földkerekség legtávolabbi zugaiban is a társadalom leghaladóbb emberei ma már úgy tekintenek a szocializmus társadalmi rendszerére, mint amely a legkedvezőbb feltételeket teremti meg az ember társadalmi, gazdasági és kulturális felemelkedéséhez és képességei sokoldalú kibontakoztatásához. A szocialista tábor fejlődését elsősorban a kommunizmust építő Szovjetunió gyors előrehaladása jellemzi — mondotta Kállai Gyula és részletes adatokkal ismertette a Szovjetunió eredményeit. A szocializmusnak — 1917-től, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom esztendejétől számítva — alig ötven évre van szüksége ahhoz, hogy túlszárnyalja a több évszázada fennálló kapitalista társadalmi rendszert az emberi tevékenység legfontosabb területén, az anyagi javak termelésében. Ami pedig az emberi tevékenység olyan területeit illeti, mint a tudomány, a kultúra és a technika döntő ágait, ezen a területen a szocializmus már felülkerekedett és behozhatatlan előnyre tett szert. A napokban fellőtt harms dik szovjet űrhajó —, amely azóta a rá rótt feladatokat sikerrel elvégezte — szintén azt bizonyítja, hogy a szovjet tudomány továbbra is óriási lépésekkel, bátran ha lad előre, s egészen közel került az ember biztonságos űrrepülésének megvalósításához. Az Fvv esőit ő’tamek tájékoztató fis-vnKkcége nemrégiben széi<«!irö>-fí nemzet közi vizsgálódást véeze** arról, vaion hozván vélekedőnk | pí"ek az USA , elsőbbségéről ?” S íme. a bosszú ideig hét- "ecsétes titoirban tartott jelentés száraz szavai: „A nyu gat-európal közvélemény általában úffv véli, hogy a katonai erő szemnontjából a Szovjetunió fölényben van 07 FeveofjU * ’i mokka1 szemben. A világ közvéleménye megvan győződve arról, hogy az elmúlt évtizedben a Szovjetunió hatalmas gazdasági előrehaladást tett. A közvélemény szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti rés gyors ütemben szűkül. A Szovjetunió belátható időn belül túlszárnyalja majd az Egyesült Államokat általános gazdasági erő tekintetében. Kállai Gyula a továbbiakban kifejtette, míg a szocialista világrendszer napról- napra erősödik, a kapitalizmus társadalmi rendszere az általános válság újabb szakaszára lépett Rámutatott: ebben a helyzetben minden lehetőség megvan ab’mz, hogy új módon a doh "'berir ség javára oldje napjaink égető kérdőt,^.,. Korunk legfontosabb kérdése — a béke biztosítása A háború veszélyét az imperializmus hordozza magában. Az imperializmus nem változtatta meg természetét, ezért ameddig fennmarad, — számolni kell a háború veszélyével is, mert a háborút az imperializmus szüli* Az emberiség nagy szerencséje, hogy a modern hadi- technikában a rakéták terén, s a világűr megismerésében a szocialista Szovjetunió messze az amerikaiak előtt jár. Ha a rakétatechnika terén az elsőbbség az amerikai, aké lenne, — ez beláthatatlan bajt okozna az emberiségnek, mert a rakétákat az imperialisták rögtön világuralmi igényeik íő adujává léptetnék elő. Erre utal az atombomba története is. Amikor az Egyesült Államok imperialistái azt hitték, hogy hoszú időre biztosították a maguk számára az atombomba monopóliumát —. azonnal felléptek világuralmi igényeikkel és megindították a „hidegháborút”. így járnak el azok, — akik a népek leigázására törnek. Amikor ta atombomba „titkát” a Szovjetunió is felismerte, s amikor a rakéta- technikában messze megelőzte az Amerikai Egyesült Államokat, s a katonai erővi- viszonyok kétségtelenül a Szovjetunió javára változtak meg, a Szovjetunió ezt a hely. zetet arra használta fel hogy megtegye javaslatát az atomfegyver eltiltására, majd javasolta az általános és teljes leszerelést. így járnak e' azok. akik az emberiség ér dekeit és a béke védelmét tartják szem előtt. Most az imperialista Vezérkarok lázas sietséggel dolgoznak az úgynevezett ,,lokális”, vagy kis háborúk tervein, kiskaliberű atomfegyvereket gyártanak, amelyeket a „helyi háborúk” frontvanala- in szeretnének alkalmazni Ámde — most olyan erőviszonyok alakultak ki, hogv ezek az imperialista próbálkozások — mind a „totális” mind a „lokális’ háborúk kirobbantására — határozott visszavágásban részesülnének. A nemzetköri erőviszonyok megváltozásának, a szocialista világrendszer megerősödésének, s az imperializmus fokozódó hanyatlásának legfontosabb következménye (Folytatás a 3. oldalon) KÜLFÖLDI lúcck Brüsszel (TASZSZ). — A Brüsszelben tartózkodó Csőmbe magas kitüntetést kapott: ünnepélyesen átnyújtották neki a Korona-rendet. Ez az érdemrend, amelyet hőstettekért adományoznak, Belgium második legmagasabb kitüntetése. Az első és legmagasabb kitüntetés a Li pót-rend, amelyet a kongóiak közül mindeddig csak Ka' szavubu érdemelt ki. Bonn (MTI). Von Brentano nyugatnémet külügyminisz tér Anderson amerikai pénz ügyminiszterrel folytatott megbeszéléseiről tett keddi kijelentésében hangsúlyozza, hogy a német szövetségi kor mány — „politikai-lélektani okokból” nem hajlandó többé a Nyugat-Németország ban állomásozó amerikai csapatok fenntartási költségeihez hozzájárulni. A szövetségi köztársaság ma már egyenrangú partnerként szerepel a NATO-ban, amely a védelem szempontjából egységes egészet alkot. London (MTI). Az afrikai As ázsiai országok ENS^-kül- döttei fer'veoofA hangú leveleket kaptak, amelyek arra intik őket, hogy ne kalandozzanak el távolabb az ENSZ székházától és saját érdekükben ne merészeljenek belépni New York-i szállodákba és éttermekbe, mer különben meggyűlik a bajuk a Ku Klux KlannaL Hasonló tartalmú angol és francia nyelvű leveleket találtak a világszervezet szék- háza több helyiségének asztalán. Megindult a vizsgálat annak megállapítására, hogyan kerültek ezek a fenyegető hangú levelek az ENSZ épületébe. New York (MTI). Az Egyesült Államok munkaügyi minisztériuma kéthavonkén' megjelenő közleményének legújabb számában kedder újabb amerikai nagyipar' központot sorolt azon területek közé, ahol „jelentős a munkanélküliség”. A munkaügyi minisztérium hivatalos adatai szerint az Egyesült Államok százötven főbb iparvidéke közül 51 iparvidék dolgozóinak legalább hat százaléka munkanélküli. A minisztérium az új évre a tnimkanóküliség további fokozódását Jósolja.
