Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-08 / 289. szám
/ILAG PROLETÁRJAI, EüYESULJETtur XI. évfolyam, 389. szám. Ára 50 fillér 1960. december 8., csütörtök. TO M Milyen legyen a termelőszövetkezeti jövedelem helyes elosztása? Tanácskozik az országgyűlés Szerdán délelőtt 11 órakor folytatódott az országgyűlés ülésszaka. Részt vett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, Czinege Lajos, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Losonczi Pál, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek. Az ülést Rónai Sándor, az ország- gyűlés elnöjce nyitotta meg, majd dr. Sík Endre külügyminiszter mondott beszédet Dr• Sík Endre külügyminiszter beszéde Bevezetőben a nemzetközi helyzet alakulásával foglalkozva, megállapította, hogy az utóbbi négy évben egyre fokozódó mértékben tolódtak el a nemzetközi erőviszonyok a szocialista tábor javára. Ha ennek az erőeltolódásnak az okait keressük, mindenekelőtt a szocialista tábor országainak belső fejlődését, gazdasági erejük hatalmasabb arányú növekedését, műszaki és tudományos eredményei gyors kibontakozásál és nem utolsó sorban katonai erejük jelentékeny megnövekedését kell megemlítenünk. Hangsúlyozta, hogy a szocialista tábor fokozódó erőfölényének másik tényezője a szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — nemzetköz kapcsolatainak és nemzetközi súlyának példátlan megnövekedése. A továbbiakban megállapította, hogy a nemzetközi erőviszonyok eltolódásának tényezője az imperializmus egyre fokozódó válsága is. A kapitalizmus általános válsága a legutóbbi években új, döntő szakaszába lépett. Az Egyesült Államok agresz- sziós világuralmi politikája egyik kudarcát a másik után szenvedi. Meggyőzően beszél erről az amerikai elnökválasztás eredménye, amikoris a republikánus rezsim ellen mintegy 10 millióval több szavazatot adtak le, mint a megelőző választások alkalmával. Az imperializmus külpolitikájának válsága egyre világosabban megnyilvánul a támadó Atlanti Szövetség Kebelében dúló ellentétek éleződésében is. Az amerikai imperializmus partnerei egyre jobban rakoncátlankodnak. A tengerentúli bűvészinas bajbajutott: a szabadjára bocsátott szellemek nem hajlandók a bűvös korsóba visszabújni. Rámutatott a külügyminiszter, hogy a gyarma i rendszer bomlása is az imperializmus válságának megnyilvánulása. Az imperialista gyarmatosítók ideig-óráig elhúzhatják még a gyarmati elnyomás és kizsákmányolás minden formájának megszüntetését, de arra, hogy megakadályozzák, már nem képesek. Az idei ENSZ közgyűlésen jelentékenyen erősödött az imperialista-ellenes front Az ENSZ idei közgyűléséről szólva a külügyminiszter megállapította többi között: az idei közgyűlés főjellem- zője az, hogy jelentékenyen erősödött az imperialistaellenes front, és kialakulóban van az Egyesült Államok elszigetelődése. 1945-ben 51 tagja volt a szervezetnek, ma pedig már 99 Amikor az ENSZ megalakult, tagjai közül csak a Szovjetunió, Csehszlovákia és Lengyelország képviselték következetesen az Imperializmussal szemben álló erőket, ma a szocialista tábor súlya, tekintélye, hallatlanul megnőtt, a főkérdésekben csaknem mindig a szocialista országok a kezdeményezők. Igen számottevő erőt képvisel az ENSZ-ben az ázsiai—afrikai csonort. Ha ehhez hozzávesz- szük a szocialista országok és Jugoszlávia szavazatát, ez azt jelenti, hogy a potenciális pntiimperialista frontnak az ENSZ-ben ma már megvan az absz ' * többsége Az ENSZ-beli erőviszonyok ilyetén alakulásának logikus következménye, hogy a leszerelési kérdések mellett a napirenden szereplő csaknem valamennyi főkérdés az imperializmus elleni támadás jellegével bír, s ’ v az imperialistákat védekezésre, visszavonulásra kényszeríti. Beszélt a külügyminiszter ezután arról, hogy az Imperialista szavazógép mesterkedése még mindig hozhat olyan határozatokat időnként, melyek nem tükrözik a megváltozott erőviszonyokat, még kevésbé tükrözi ezt az ENSZ apparátusának, elsősorban a főtitkárságnak és a Biztonsági Tanácsnak az összetétele. Egyre világosabb, hogy nem odázható tovább az ENSZ felépítésének, működésének hozzáalakítása a tényleges helyzethez. , Sik Endre hangsúlyozta, hogy az ENSZ közgyűlésének napirendjén a legjelentősebb kérdés az általános és teljes leszerelés. Az egész békeszerető emberiség követeli a fegyverkezési verseny beszüntetését, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének és békés versenyének a realizálását. Az imperialisták egyik agressziót és provokációt a másik után hajtják végre. Űj formák között szeretnék fenntartani a gyarmati kizsákmányolást, de az imperializmus valamennyi provokációját felülmúlja az a megbocsáthatatlan történelmi bűncselekmény, melyet az agresszív német imperializmus és militarizmus feltámasztásával, Nyugatnémetország felfegyverzésével és a támadó Atlanti Szövetségbe való bevonásával követtek el. Mi magyarok — mondotta Sik Endre — különös aggodalommal figyeljük Nyugat- Németország agresszív készülődését Az imperialisták támadó atomfegyverekkel sorakoznak fel azon a területen, ahonnan már az elmúlt két világháború kíméletlen és embertelen támadásai indultak. Felháborodással és aggodalommal voltunk tanúi annak, hogy az egykori német militarizmus, a hitleri agresszív világhatalmi téboly mai örökösei ismét megjelentek francia földön, amelyet kevesebb, mint egy évszázad alatt három ízben özönlöttek el. Nincs biztosítva a béke, amíg a német kérdés és azon belül a berlini kérdés, az elmúlt háborúnak e maradványa nem rendeződik, amíg a háború következtében beállott, ideiglenes Ás veszélyes állapotot nem váltja fel a német nép igazi érdekeit figyelembevevő béke- szerződés. A mondottakból szükségszerűen következik, hogy a háború elkerülhetősége nemcsak hogy nem teszi feleslegessé, de ellenkezőleg, feltétlenül megköveteli az imperialista agressziós próbálkozások, provokációk, háborús készülődések és megtévesztő manőverek ellen állandó és kérlelhetetlen harcot. Az imperialista agresszió veszélye fennáll és fenn fog állni mindaddig, amíg imperializmus létezik. A béke megőrzéséért és a békés egymás mellett élésért folytatott harc tehát ugyanakkor harc az agresszió és annak minden formája ellen. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának négyéves mérlege A Magyar Népköztársaság külpolitikájának négyéves mérlegéről szólt ezután a külügyminiszter. A forradalmi munkás-paraszt kormány külpolitikái programja világos és félreérthetetlen. Megvédeni a békét, szocialista építő munkánk e legfontosabb előfeltételét. Leleplezni és visszaverni országunk függetlensége és szuverenitása ellen irányuló minden imperialista kísérletet. visszautasítani minden beavatkozást, vagy beavatkozási kísérletet országunk bel- ügyeibe. Szoros együttműködést kialakítani és fejleszteni kapcsolatainkat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A békés egymás mellett élés politikáját folytatni minden más társadalmi berendezésű országgal. Baráti kapcsolatokat kiépíteni az imnerialista járom a’ó1 nemrég kiszabadult ázsiai és afrikai országokkal. Az elmúlt négy esztendőre visszatekintve jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány a vállalt külpolitikai feladatok teljesítését, a hozzá fűzött várakozásokat, a külpolitika terén éppen úgy, mint belpolitikai téren, becsülettel beváltotta- Mindenekelőtt ki kell emelnünk a szocialista országokkal való gazdasági és műszaki egyttüműködésünk- nek ez alatt a négy év alatt elért hatalmas fejlődését A KGST vonalán végbement kedvező fejlődés meghozta gyümölcsét az egyes szocialista országokkal folytatott együttműködésünk magasabb szintre emelése formájában Nagy jelentősége van a baráti szocialista országokkal fennálló kapcsolataink állandó javítása és fejlődése szempontjából a kultúrális kapcsolataink fejlődésének. — Igen jelentős változások mentek végbe az utolsó négy év alatt a szocialista országokkal való nemzetközi együttműködés vonalán. Ez az együttműködésünk aktívabbá, intenzívebbé és sokoldalúbbá vált. Az imperialisták és reakciós szekértolóik rossz prófétáknak, országunknak a szocialista táborból való kiszakadására irányuló reményeik, hiú reményeknek bizonyultak. Mi jól érezzük magunkat a szocialista országok családjában, s a velük kötött frigyünk örök időkre szól: szent és felbonthatatlan. A kapitalista országokkal való kapcsolatainkban a békés egymás mellett élés politikáját követtük Mindenekelőtt mindent megtettünk, hogy a kapitalista országok budapesti követségeinek normális működését biztosítsuk — folytatta Sík Endre. Ez — az egy amerikai követség kivételével — valamennyi viszonylatban sikerült is. A Budapesten működő kapitalista követségek i ci^rnq p,p£r-up1 rroff Je aycij-rirodott, mert az elmúlt évben diplomáciai kapcsolatot létesítettük és követeket cseréltünk Japánnal. A békés egymás mellett élés politikáját követve, a diplomáciai kapcsolatok mellett mindent megtettünk gazdasági és kultúrális kapcsolataink fejlesztésére a kapitalista országokkal. Kereskedelmi tárgyalásokat folytattunk és árucsereforgalmi megállapodásokat kötöttünk csaknem valamennyi, velünk diplomáciai kapcsolatban álló európai kapitalista országgal. Ausztriával hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodást kötöttünk, légügyi egyezményeket kötöttünk Angliával, Francia- országgal, Olaszországgal, Svájccal, Ausztriával, Hollandiával, Belgiummal, Svédországgal, Dániával és Norvégiával. Jelentékenyen megnőtt az utóbbi négy év alatt a turistaforgalom és általában a ki- és beutazások száma a kapitalista országok viszonylatában. A mondottakat összefoglalva megállapíthatjuk, hogy kapcsolataink az európai és amerikai kapitalista országokkal általában normális mederben folynak és teljesen meg is felelnének a békés egymás mellett élés elvének, ha egy körülmény nem lenne, mégpedig az, hogy ezek az országok az Egyesült Államok állandó nyomása alatt egyrészt az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben rendszeresen résztvesznek az Egyesült Államok által kezdeményezett és szervezett, népköztársaságunk ellen irányuló rágalomhadjáratban és egyéb manőverekben, másrészt — sokszor saját gazdasági érdekeik rovására — a velünk folytatott kereskedelmi kapcsolatot gátló, illetve korlátozó intézkedéseket léptetnek életbe és tartanak fenn. Mi ezt a magatartásukat elítéljük és igyekszünk annak helytelenségét velük is megértetni. Diplomáciai kapcsolat ellenére is abnormális a viszonyunk az Egyesült Államokkal Az egyetlen kapitalista ország, amellyel, bár diplomáciai kapcsolat áll fenn köztünk, viszonyunk ma is abnormális — az Egyesült Államok. Sik Endre ezután rámutatott: Közismert, hogy hivatalos és nem hivatalos, amerikai szervek és személyek nem kis szerepet játszottak az 1956-os ellenforradalom kirobbantásában és támogatásában. Közismert, hogy az ellenforradalom leverése után ugyancsak az Egyesült Államok kormánya volt az, amely az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben szisztematikus rágalmazó kampányokat rendezett és rendez ma is népköztársaságunk és annak kormánya ellen és ugyanakkor nyomást gyakorol háborús blokk-beli szövetségeseire, hogy a magyar népet, országunk szuveréni- tását mélyen sértő, belügye- inkbe való durva beavatkozást jelentő, az ENSZ alapi- okmányával szöges ellentétben álló, törvénytelen . tá- rozatokat szavazzanak meg és ne ismerjék el küldöttségeinknek szabályszerűen, alkotmányunknak és törvényeinknek megfelelően kiállított. és a nemzetközi jog követelményeinek is mindenben megfelelő megbízóleveleit. Ismeretes az is, hogy a budapesti amerikai követség vezetésére, az Egyesült Államok kormánya az ellenforradalom után követet küldött, aki több mint három hónapig tartózkodott Budapesten anélkül, hogy megbízólevelét átadta volna. Így végül is kénytelenek voltunk neki feltenni a kérdést: vagy adja át megbízólevelét, vagy menjen vissza. Erre az amerikai kormány a követet hazahívta és mást a helyere nem küldött. A követséget mind máig ügyvivő vezeti. Ez az ügyvivő részt vesz magyar kormányaktusokon hivatalos rendezvényeken, tárgyalásokat folytat és jegyzékeket vált magyar kormányszervekkel. Ugyanilyen viszonyt tart fenn a washingtoni külügyminisztérium ottani követségünk vezetőjével. Ugyanakkor annak az amerikai kormánynak egyes tagjai, amely Budapesten nagyszámú követséget tart fenn és Washingtonban kapcsolatot tart a magyar követséggel, úgyszintén más hivatalos amerikai vezető személyiségek, egyre-másra nyilatkozatokat tesznek, amelyekben Magyarországról mint „rab nemzetről” beszélCFolytatás a 2. oldalon) Dr. Sík Endre külügyminiszter beszédét tartja
