Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-18 / 272. szám
2 SEOI NOK MEGYEI NÉPLAP 1960. november 13. KÜLPOLITIKAI Lidércnyomás Cikkünk címe nem eredeti. Ilyen cím alatt tájékoztatta olvasóit az angol News Chronicle arról, hogy a németek Urán—235-öt kapnak. Ha meggondoljuk, hogy a német tábornokoknak most már csaknem kezükben van az a „csoda- fegyver”, amelyről a második világháború alatt hiába álmodoztak, teljesen indokoltnak találjuk ezt a címet. Strauss nyugatnémet nemzetvédelmi miniszter annakidején kijelentette, hogy két-három év múlva Nyugat-Németországnak hozzá kell látnia a saját atomfegyver-termeléshez. Pontosan két és fél évvel ezelőtt mondta ezt, amiből láthatjuk, hogy a nyugatnémet fegyverkezési gépezet precízen és hibátlanul működik. Idén nyáron a máris kitűnően kiépített és felszerelt Bundeswehr az amerikai Poláris rakétári vetett szemet. Akkor még nem volt szó arról, hogy a nyugatnémetek atomfegyvert is kapnak, de hát nyilvánvaló, hogy a negyed- millió fontsterling értékű Poláris rakétát csak atomrakománnyal érdemes használni. A nyugatnémet tábornokok is tudták ezt és mihelyt megkapták a Polárist, követelni kezdték az atomfegyvert Az Adenauer- kormány támogatta őket. Akkor már világos volt hogy az NSZK atomfegyvert akar és nem marad meg a jámbor óhajnál. Már csak az volt a kérdés, milyen módon kapja meg Nyugat-Németország a csodafegyvert, az Egyesült Államoktól-e, Franciaország- tól-e, vagy a NATO-n keresztül. A megoldás sokkal egyszerűbbnek bizonyult. Az NSZK maga is gyárthat atombombát, még pedig olcsón, darabját 50 millió dollárért. Strauss kijelentette a Daily Mailnek, hogy a nemzetvédelem fogalma ma illúzió és a németek soha többé nem számolhatnak azzal az eshetőséggel, hogy egyedül maradva kell har- colniok. A kérdésre, hogy akar-e Németország atomfegyvert, igennel válaszolt. Szerinte mindegyik NATO- haderőnek szüksége van atomfegyverre. Így van-e ez? Ha a Bun- deswehrnek nem adnának puskákat, valóban elmondhatná, hogy a nyugati „védelmi rendszerben” komoly hézag támad. De elég nagy különbség van a puska és az atomtöltésű Polaris- rakéta között. Néhány atombomba és rakéta a legnagyobb területet is meg tudja semmisíteni. Vajon nem elég „a Nyugat védelméhez” az Egyesült Államok és Anglia birtokában lévő atomfegyver? Feltétlenül kell-e a Bundeswehr- nek is adni? Ügy tűnik, a NATO „védelmi rendszere” szempontjából jobb lenne nem tárolni atomfegyvert az NSZK területén, amelyet konfliktus esetén legjobban fenyeget a pusztulás. A valóság az, hogy az NSZK az Atlanti Paktum cégére alatt könnyebben tudja megszerezni azt a fegyvert, amelyre saját céljai érdekében van szüksége. Ha Nyugat-Németországnak atomfegyvere lesz, mindjárt más hangon beszélhet saját szövetségeseivel, sőt akár háborús kalandba is bocsátkozhat a maga szakállára, szövetségeseinek óhaja ellenére. Sok példa volt erre a történelemben. A németek rendszeres és célratörő emberek, ezt senki sem vitatja. Bonnban már működik a gazdasági minisztérium és az ipari körök képviselőiből álló bizottság, amely a katangai természeti kincsek, főleg az urán kiaknázását készíti elő. Ez a munka még sokáig elhúzódhat, de ugyanakkor már megkezdték az atomreaktor építését hajók számára. Az atomhajtású hajók persze nem feltétlenül hadihajók, de ebben az esetben a Bundeswehr adta a megrendelést. A Polaris rakétákat ugyanis elsősorban atomtengeralattjárókról lövik ki. A németek ezenfelül saját rakétákon is dolgoznak, amelyek a jövőben e téren is függetlenítik őket szövetségeseiktől. A társaság, amelynek dísztagja von Braun, „meteoro- lógai” rakétát készít. Ez 60 km magasra emelkedik, de . mindenki emlékszik, hogy von Braun csinált már messzebbreszálló rakétákat is. Mindennek ellenére a kormány állítólag „megingathatatlanul” az atomfegyvergyártást megtiltó párizsi szerződés álláspontján áll. Néhány tucat hasonló tilalmat már megváltoztattak, vagy elfeledtek, de ezt az utolsót, úgymond, betartják. Heusinger tábornok, a Bundeswehr főinspektora ezzel nem sokat törődik. Amikor Hitler a Szudéta- vidék bekebelezése után kijelentette, hogy nincs több területi igénye Európában, Heusinger a Wehrmacht Oberkommendójában az operatív osztályvezetőjeként javában dolgozott Csehszlovákia elözönlésé- nek és Lengyelország leigázásának tervén. Később, amikor megnemtámadási szerződést kötöttek a Szovjetunióval, ő nyugodtan munkálkodott a Szovjetunió megtámadásának tervén, amelyet Barbarossa- tervnek neveztek. Adenauer békenyilatkozatai nyilván most sem zavarják terveit— New York (MTI). A Biztonsági Tanács nyugati jelentések szerint szerdai ülésén választotta meg a Hágai Nemzetközi Bíróság öt új tagját, azok helyébe, akiknek mandátuma most jár le. A megválasztott szemé’ yek a következők: Philip Jessup (Egyesült Államok), Vlagyimir KoreckiJ (Szovjetunió), Gaetano Morelli (Olaszország), Sapena Pastor (Paraguay) és Kotaro Tanaka (Japán). Sir Gerald Fitzmaurice angol jogászt ugyancsak megválasztották a nemrég elhunyt Sir Hersch Pauter- pacht utódául, akinek mandátuma még nem járt le. A bíróság most megválasztott öt új tagjának mandátuma 1961. január 5-én kezdődik. A Hágai Nemzetköri Bíróság az ENSZ főszerveinek egyike és ugyanakkor az egyetlen olyan nemzetközi szerv, amely államközi viszályok békés rendezésében állandó szervként közreműködik. A Nemzetközi Bíróságnak tizenöt tagja van. November végén Varsóban összeül a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tanácsa Varsó (MTI). November 29-től december 6-ig Varsóban ülésezik a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tanácsa. Az ülésszak munkáját a világszövetség fennállása 15. évfordulójának, valamint a nők világméretű békeharca kérdéseinek szentelik. (MTI) A párizsi katonai törvényszék különös döntése Párizs (MTI). Az algériai kormányellenes lázadás ügyével foglalkozó katonai törvényszék szerdán olyan határozatot hozott, amely felháborította Franciaország demokratikus közvéleményét. Pierre Lagailiarde-ot, a lázadás egyik vezetőjét két napig tartó kihallgatás után a törvényszék a védelem kérésére ideiglenesen szabadlábra helyezte. Mint a TASZSZ jelenti, az ügyész tiltakozott Lagaillarde ideiglenes szabadon bocsátása ellen. A katonai törvényszék döntése annál nagyobb felháborodást keltett, mivel ellentétes a parlament akaratával. A parlament ugyanis elutasította a képviselők egy csoportjának azt a kérését, hogy ideiglenesen helyezzék szabadlábra Lagaillarde-ot Az albán nép a párt IV. kongresszusa előtt DECEMBERBEN nagyfontosságú esemény örvendezteti meg az albán népet: megkezdi munkáját az Albán Munkapárt IV. Kongresszusa. Az albán nép számára a Párt kongresszusai igen fontos eseményt jelentenek, mert a szocializmusba való átmenet egyes szakaszait képezik. Ebben az értelemben a IV. Kongresszus igen fontos dátumot jelent az albán népnek a szocializmus felépítéséért folyó harcában. Elkészíti a második ötéves terv (1956— 1960) sikereinek mérlegét és jóváhagyja Albánia gazdasági és kulturális fejlődését szolgáló harmadik ötéves tervét (1961—1965). Az Albán Munkapárt marxista-leninista vezetésével, a dolgozók hősies munkájával, valamint a Szovjetunió és a többi szocialista ország sokoldalú és nagylelkű segítségével az albán nép igen fontos győzelmeket aratott a két kongresszus óta eltelt idő- szakbrn. Teljes egészében véve 4 év alatt teljesítették a második ötéves tervidőszakra vonatkozó ipari termelést, s így 16,6 százalékos évi ütemet értek el. 1960-ban az ipar 15 nap alatt termelt annyit, mint 1938-ban az egész év alatt. Albánia arculata teljesen megváltozott az új ipari központokkal, kulturális és egészségügyi intézményekkel. A második ötéves terv folyamán számos ipari nagyüzem kezdte meg a termelést, mint a cerriki kőolajfinomító, a „Kari Marx” vízierőmű, az „Ernst Thälmann” konzervgyár Vlorában, és számos más létesítmény. Újabb bányákat helyeztek üzembe — rézbányákat Kurbnesben, Kamiban és Tropayában, vas-nikkel bányát Miskasban stb. Ugyancsak az ötéves terv folyamán megkezdték számos, az ország szempontjából igen fontos egyéb objektum építését. JELENTŐS sikerek születtek a mezőgazdaság területén is. Az albán parasztság csatlakozott a szövetkezeti mozgalomhoz és szilárdan halad előre a maga választotta úton. A mezőgazdaság szocialista szektora (állami gazdaságok és termelőszövetkezetek) jelenleg az ország művelhető földterületeinek 85,2 százalékát ölelik fel. Az évszázados mocsarak, melyek a múltban a malária fészkei voltak, örökre eltűntek. Lecsapolták a nagy maliqi, ter- bufi, vurkui, roskoveci stb. mocsarakat. Jelentősen megnövekedett a szántóföldek területe. A gépesítés és az agrotechnika tért hódított. — Több, mint 4000, 15 lóerős traktor dolgozik az albán szántóföldeken. A háború előttihez viszonyítva a dohány vetésterülete tízszeresére emelkedett; 300 hektárról 23 000 hektárra emelkedett a gyapotültetvények területe; ötször akkora területen termelnek gyümölcsöt; 1,8-szer emelkedett az olajfák száma, a déligyümölcsöké 7,6-szor, a szőlőké közel négyszer. Meg kell említeni azokat a sikereket is, melyeket az oktatás és a kultúra területén értek el. Évente átlag 350-en fejezik be egyetemi tanulmányaikat; öt lakos közül egy valamilyen iskolába jár. A IV. Pártkongresszus küszöbén az egész ország területén nagy munkalendület tapasztalható. Mindenki felajánlásokat tett, s minden erejét arra fordítja, hogy jelentős sikereket vihessen a Kongresszus elé. Számos járás és munkásközpont, gyárak és üzemek, határidő előtt fejezték be ötéves tervüket, ezáltal a vállalt felajánlásokat. Számos példát lehetne erre felhozni. Többszáz munkabrigád verseng egymással a „Szocialista Munka Brigádja” cím elnyeréséért, számos élmunkás már az 1961-es terven dolgozik AZ ALBÁN NÉP meg van győződve arról, hogy az Albán Munkapárt vezetésével és szoros egységben a többi szocialista országgal, élükön legnagyobb oltalmazójával, a Szovjetunióval, felépül Albániában a szocializmus, mégpedig viszonylag rövid idő Felnőttes felelősség a szolnoki járás kiszistáinak küldöttértekezletén Ott ültem közöttük, hallgattam őket. A Szolnok megyei Tanács nagytermében kétszáz ifjúmunkás, termelőszövetkezeti fiatal, értelmiségi jött össze, hogy három és félév számadását meghallgassa, megjelölje a további utat. Három és fél évvel ezelőtt alakultak meg az országban, s a szolnoki járásban is a Kommunista Ifjúsági Szövetség alapszervezetei. Azóta ötvenegyre növekedett a KISZ alapszervezetek száma a szolnoki járás falvaiban, ipari és mezőgazdasági üzemeiben. Élmény volt hallgatni őket. Czipelle István elvtársat, aki megnyitotta a járási KISZ- értekezletet, s aki már 25 évvel ezelőtt a párt zászlótartói közé tartozott. Erről beszélt. Arról, hogy az akkori küzdelmekért, az akkori szenvedésekért őt is és minden veterán elvtársat kárpótolja a ma. S milyen figyelemmel hallgatták a fiatalok. Milyen tisztelettel tekintettek a fehérbajúszú tiszaföld- vári Szikora Lajos elvtársra, a Tanácsköztársaság katonájára, aki Ungor Tibor járási párttitkár, Bereczki Lajos járási tanácselnök, s a legjobb munkát végző kiszisták között az emelvényen foglalt helyet Fiatalok tanácskoztak. S mégis a felnőttes, országos gondok, új társadalmunk építésének jó és kevésbé jó hatásai, sikerei és leendő sikerei kaptak itt szót. Arra gondoltam: jó utánpótlást kap a párt a szolnoki járásban. Ha majd az ipari tanulók sorsáról felelősséggel szóló tószegi Biró István, a termelőszövetkezet határában végzett munkájáról szá- motadó ugyancsak tószegi Berecz Teréz; a tiszaföldvári Lenin Tsz KISZ-titkára, Papp Sándor, a tiszaföldvári gimnázium küldötte, Bugyi Mária veszik át a stafétát — nem lesz semmi okunk rá, hogy féltsük tőlük az ország, a nép sorsát. Született siker bőven a szolnoki járás fiataljai soraiban. Több mint kétezren szerezték meg az „Ifjúság a szocializmusért” próbarendszer jelvényét, ötszáz ifjú vett részt a József Attila olvasómozgalomban. Olajos Róza mezőhéki termelőszövetkezeti fiatal munkacsapata első helyet szerzett az országos silózási versenyben. Fásításban az újszászi Szabadság Termelőszövetkezet és Tószeg község ifjai végeztek szép munkát. Az egész járásban 33 ezer suhángot, 21 ezer csemetét dugtak földbe a fiatalok. Zsíros Károly, Pásztor János, a Héki Állami Gazdaság tehenészei a tejtermelés élenjáró dolgozói. Bokros István tószegi traktorista már 124 százalékra teljesítette éves tervét. A martfűi Tisza Cipőgyár-i ki- szesek 80 ezer pár lábbelit készítettek terven fel s mellette 13 ezer társadalmi munkaórát dolgoztak a termelőszövetkezetekben. Be- senyszögön Mészáros Margit, a Lenin Tsz egyik, legjobb baromfitenyésztője. Ugyané faluban Csajbók Jánost és Gál Imrét a legjobb fogatosok között emlegetik. Jó volt hallani, hogy a fiatalok mennyire magukénak érzik a párt szavát: nem lakkozzuk a valóságot, örülünk sikereinknek, de azt kutatjuk, hogyan szüntethetjük meg sikertelenségeinket. Kovács Béla járási KISZ-titkár a tanácskozástól kért segítséget. A tiszaföldvári Szabad Nép, a szandaszöllősi Vörös Mező, a tiszavárkonyi Petőfi, a rákóczifalvai Béke Termelőszövetkezetek KlSZ-szerve- zeteiben kevés a valóban tszdolgozó fiatalok száma. A járás több községében nem értik meg a KISZ-szervezetek milyen jelentősége van annak, hogy foglalkozzanak az úttörőcsapatokkal. Nagy küzdelem vár még a járás fiataljaira az egyházi befolyás megszüntetéséért, a felvilágo- sultság megteremtéséért. Olvastam a határozati javaslatot, amit a járás KISZ- szervezeteinek küldöttei megszavaztak. Mi ebben a nagyon jó? Az, hogy falvan- ként, majdnem dűlőnként meghatározzák, mit vállalnak magukra. A mezőhéki Táncsics, a Héki Állami Gazdaság, a csataszögi Tiszamenti, az újszászi Szabadság, a tószegi Dózsa Termelőszövetkezetek KISZ-szervezetei védnökséget vállalnak a nagy terméshozamú szovjet és olasz búzafajták termesztése felett. Cél: 30 mázsás átlagtermés biztosítása. A Szolnoki és a Tó-zegi Gépállomás, a Héki é- a Palotási Állami Gazdaság KISZ-szervezete az alatt Az albán nép minden győzelmét az Albán Munkapárt vezetésének köszönheti. Történelme folyamán első ízben született az albán nép körében olyan marxista-leninista párt, amely az emberiség leg- magasztosabb és legszentebb célkitűzéseitől vezettetve a szabadság, függetlenség, általános jólét és fejlődés útjára vezeti az albán népet. Az Albán Munkapárt az albán nép számára olyan hűséges és erős barátokat szerzett, mint a nagy szovjet nép és a többi szocialista ország népei. Alig hogy ez a Párt megszületett, máris teljes erejéből harcolnia kellett az imperialisták és hű csatlósaik, a modern revizionisták, a szocialista tábor dühödt ellenségei ellen; állhatatosan harcolt és tovább folytatja ezt a harcot annak érdekében, hogy még szilárdabbá kovácsolja a Szovjetunió vezette szocialista tábor egységét. Az albán nép, bár távol esik a többi szocialista országtól, s olyan államok veszik körül, melyek kormányai haragot táplálnak iránta, békében dolgozik pártja vezetésével, azért, hogy az Adriai tengernek e sarkában felépüljön a szocializmus. Az albán nép és az Albán Munkapárt, azáltal, hogy a szocializmus felépítéséért dolgozik Albániában, hozzájárul a szocializmusnak a kapitalizmus felett aratott győzelméhez, a béke erői győzelméhez a háborús erők felett, a szocialista tábor országai, a világ valamennyi kommunista és munkáspártja egységének megszilárdításáért folyó harchoz. ifjú traktorosokat vonja be a KISZ-be. Rákóczifalva és Rá- kócziújfalu határában a barakk-gödrök planírozását vállalták a kiszesek. Besenyszö- gön, Tiszaföldváron, Ujszá- szon KISZ-esküVőkét szerveznek. A Tisza Cipőgyár kiszistái szocialista szerződést kötnek a mezőhéki és a tiszaföldvári termelőszövetkezetekkel. Sok mindenről szó esett, sok mindenből komolyan részt kérnek, részt vállalnak a szolnoki járás kiszistái. S mi a biztosíték arra, hogy a vállalásból valóság lesz? Az újonnan megválasztott harminckilenc tagú járási KISZ- bizottság. Sokatmondó összetétel. Kozma Éva mezőgazdász a Héki Állami Gazdaságban, Papp Sándor könyvelő a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben, Varga Mária baromfinevelő a rákóczifalvai Béke Tsz-ben, Sallai Kati ifjúmunkás a Tisza Cipőgyárban, Kiss Kálmán ugyanebben az üzemben a Szocialista Munka Ifjú Brigádjának vezetője. A járási KlSZ-bizott- ság vezetésével Kovács Bélát bízta meg a küldöttértekezlet. A tanácskozás eredményes volt, megjelölte az utat, amelyet a járás fiataljainak követni kelL BORZÄK LAJOS PINTÉR DEZSŐNÉ CSIBRÁNY ERZSÉBET 1919—1960 Az MSZMP Szolnok Városi Bizottsága nevében mély fájdalommal és megrendüléssel jelentjük, hogy PINTÉR DEZSŐNÉ elvtársnő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Városi Bizottságának munkatársa súlyos betegség után 1960. november 17-én hirtelen elhunyt. Pintér Dezsőné elvtársnőben a párt hű harcosát, önfeláldozó kcmmunistát vesztettünk eh aki nehézséget nem ismerő, lelkes, odaadó és szívós munkájával érdemeket szerzett a pártmunkában. Az ellenforradalmi támadás után a párt újjászervezésében a legjobb tudását adta, erejét nem kiméivé az első sorokban harcolt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Városi Bizottsága Pintér Dezsőné elvtársnőt saját halottjának tekinti és temetését 1960. november 19-én, szombaton fél 2 órakor tartja. MSZMP Szolnok Városi Bizottsága Munkás életének emlékét szivünkben örökké megőrizzük. Megválasztották a Hágai Nemzetközi Bíróság ij tagjait
