Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-16 / 270. szám
1960. november 16. SZOLNOK MEG*El NÉPLAP 5 Kettős ünnep iskolánkban Mentőállomást avattak A napokban Kunhegyesen Radócz József elvtárs, a községi tanács elnöke átadta az új mentőállomást rendeltetésének. Az átadáson jelen volt dr. Oravecz Béla elv- társ, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója, továbbá dr. Tóth Lajos elvtárs, a Szolnok megyei Mentőállomás főorvosa, valamint a párt, a tanács és a tömegszervezetek vezetői. Az új mentőállomás két mentőkocslval és egyéb korszerű felszereléssel kezdte meg hasznos feladatának el- átását. Nagy Balázs Kunhegyes Az eredmények bennünket igazoltak Cserkeszöllőn, a Magyar- Román Barátság Termelőszövetkezetben befejeződött a szüret. A kedvezőtlen időjárás bizony eléggé megdézsmálta a szőlőt. A szüret után sem állt i-ieg a munka. A takarás a következő lépés. Eredményeinkre nem panaszkodhatunk. Több, mint 27 forint esik egy munkaegységre. Ez -..em rossz, különösen, ha fi svelembe vesszük a kedvezőtlen időjárást. Ezt bizonyítja) az is, hogy Szántó Károly, aki évek óta a családtól és a falutól távol dolgozott, most hazatért és belépett a szövetkezetbe, ahol te- henészi beosztást kapott Sógora, Nádas Sándor Is meggondolta. Eddig sem élt rosszul, sőt nem egyszer Feri Szeretem a tanyát Jelenleg a jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium elsőosztályos tanulója vagyok. A nyolc osztályt tanyán végeztem el Jászkiséren. Szüleim most is ott laknak és alig várom a szombatot, hogy hazamehessek. Én a tanyai iskolában jeles tanuló voltam, s remélem, itt is elérem a jó-rendű osztályzatot. Nyolc év óta nagyon megszerettem a tanyát Minden vágyam az, ha befejezem tanulmányaimat, tudásomat a földeken értékesítsem. Tétényi Krisztina, Jászkisér LwdekbM NÉHÁNY SORBAN Stuhl Györgyné írja Tisza- kürtről, hogy igen szép és megható ünnepségen vett részt november 6-án a község lakossága. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét méltatta a központi előadó, a 43. évforduló alkalmából. F-ste felavatták a szakszervezet új klubhelyiségét, amit a fmsz dolgozói társadalmi munkával készítettek. November 7-én koszorúzás ünnepség volt Szafanov Alexandr szovjet kapitány sírjánál, aki hősi halált halt 1944. október 22-én, a község felszabadításánál. A KISZ tagok és úttörők díszőrséget álltak, s a jelenlévők elhelyezték virágaikat a hős szovjet kapitány sírján) Szombati László írja, hogy a Szolnoki Járműjavító KISZ fiataljai a kétpói Szabadság Tsz-ben voltak kukoricát törni. A Tsz vontatóval szállította ki őket a munka színhelyére, ahol vidáman és serényen folyt a munka. Délután megeredt az eső, így csak miiiiiMiiiiiiiiHimiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiiHiiiiiir fiz A közelmúltban Kozma Imre, a sZajoU Vörös Csepel Tsz párt- titkárának családjában új fiú örökös látott napvilágot. Az apa röviddel a születés után bejelentette a tanácselnöknek, hogy nem kívánja megkeresztelni gyermekét, hqjiem névadó ünnepélyt szeretne tartani. A bejelentést lázas készülődés követte Szajolban. A párt, a tanács, a Hazafias Népfront, a nő- tanács, kiszesak, az úttörők mind azon igyekeztek, hogy a kis Kozma Imrét megfelelő körülmények között fogadják be a szocializmust építő társadalmunkba. A kívánt Időre a tanács nagyterme ragyogóan feldíszítve, virágerdőben úszott. A folyosón vörösnyakkenős úttörők sorfala között vonult be a névadó ünnepélyre Kozma Imre és családja. A névadói tisztséget Fehérvári Albert és Túrái Anna fiatalok vállalták. Bent a teremben Veréb Mátyás tanácselnök elvtára fogadta a boldog szülőket és a meghívottakat. Az újszülöttet Markoth Andrásné köszöntötte, « rövid beszéd után beírta a nevet az anyakönyvbe. Utána a névadó szülők tettek fogadalmat, majd az úttörők köszöntötték az újszülöttet. Az egyik kis úttörő verset mondott a kis Kozma Imre tiszteletére és szavalata végén kisdobos nyakkendővel ajándékozta meg. A Tsz KISZ szervezete Is erőt, egészséget kívánt Kozma Imrének. szocializmust építő társadalmunk új tagjának. Benkő OvBrgy tudósít* nyolc holdat tudtak letörni, de úgy gondolják, ez is segítség volt a tsz-neki Pinczés Pál a cserkeszöllői Magyar—Román Barátság Tsz-ből írja, hogy a télialma leszüretelésével végeztek. Az eredménnyel meg vannak elégedve. A szinte ro6kadásig megrakott fák megürültek, most már pihenhetnek a jövő évig. A szőlőszüret is befejeződött, s finom birkapaprikás és bor mellett ünnepelték meg a jó termést hozó évet. Még a burgonyaszedés van hát-a, remélik, hogy még a fagy beállta előtt sikerül verembe rakni. Seller István Szolnokról írja, hogy a régi cseléd világot sokan elfelejtették. Akkoriba örültek, ha napjában egyszer jóllakhattak. Most meglenne a lehetőség arra, hogy szebb, könnyebb életük legyen a múlt cselédeinek, de még sokan vannak, akik kihúzzák magukat a közös munka alól. Pedig az üzemi munkások, iskolák sokat segítettek nekik is a Lenin Tsz-ben, mégis az kellene, hogy mindenki — a tagok közül — kivenné részét a betakarításból. Ci, B. Törökszentmiklós. Levelében örömét fejezi ki, hogy Törökszentmiklóson új „presszó” nyílott „Ibolya” néven. A törökszentmiklósiak örülnek ennek az új cukrászdának, azonban ezzel nem oldották meg a fiatalok szórakozásának problémáját. — Ugyanis Törökszentmiklóson csak a kultúrházban és az fmsz nagyvendéglőben lehet vasárnap táncolni. Sajnos, ezen a két helyen olyan nagy a tömeg, hogy szórakozás helyett legtöbbször a mérgelő- dés jut a fiataloknak. Szerkesztői üzenetek Perlusz Jenő, Szolnok. Kéziratát -ajnos nem tudtuk felhasználni, mert színvonala nem ütötte meg a közölhetőség mértékét. Szívós József, Hatvan. Aforizmagyűiteménye érdekes. Mj azonban nem foglalkozunk ilyenek közléseve’ Hortobágyi László, Szolnok. Versműfordításokat egyelőre nem közlünk, egyébként jónak tartjuk őket. Ha a novellákból fordít, rövidebb lélegzetű. 150—160 gépelt soros elbeszéléseknek szívesen helyt adunk. öccsét is kicsúfolta, aki a munkacsapatomban dolgozott. Az becsének ma bőven van búzája, tengerije, hízója és ezt látván, keresett fel Sándor, hogy mit tegyen? — Nem volt könnyű a választás, mert a pénz kell: vagy elmegy bányába dolgozni, s itthagyja fiatal feleségét, vagy jön hozzánk, a közösbe, ö az utóbbit választotta, mert rájött arra, hogy a paraszti ifjúságnak a jövője a tsz-ben van. A nagy család mindenkor tud segíteni; Nekem is nádtető volt a házamon és szüret előtt nem akartam cserélni. Sajnos, az eső nehéz helyzet elé állított. Ha a tsz tagság nem segít, kár esett volna a házban. Az eredményeink mellett vannak javítanivalóink is. — Helyes volna, ha a baromfit nem három-négy helyen tartanánk, hanem központosítani tudnánk a tenyészetet. A közösből való részesedésnél is van még javítani való. Dömötör Albert Cserkeszöllő Különös állattartók Szolnokon a Varicska tanya mellett igyekeztem az abonyi kőút felé. Mögöttem egy lovaskocsi haladt. Két cigányfiú és egy lány ugrott le róla és a termelőszövetkezet kukoricáját kezdték dézsmálni. Keményen rájuk szóltam. Erre ők felugráltak a kocsira s a lovat hajszolva el vágtattak. Nem egyedüli eset ez. — Többször láttam — igaz messziről — amikor sarlóval a lucernát vágták. S hányszor történik meg ez a dézsmálás, amikor nem látja senki. De miért engedik meg az illetékesek? Helyes volna, ha megnéznék, hogy egyes ^állattenyésztők” hogyan szereznek takarmányt. Az újszászi úton is van egy család. Három tehenet nevelnek s az ember, és az asszony batyuba lopják össze a marhák eledelét, s minden esetben a szövetkezeti gazdák vagyonát dézsmálják. Ruttkai Aladár ’’zolnok Segítettünk a issének Vasárnap van. Ünnepélyes, derűtkeltő az ég. Az emberek ilyenkor jókedvűek és kellemes időtöltésről gondoskodnak. Mi, KISZ-tagok ezen a szép reggelen úgy döntöttünk, ho», szórakozás helyett segítünk a tiszaföldvári Lenin Tsz tagjainak kukoricát törni. Rövid idő múltán már lovaskocsival igyekeztünk a határba. A hangulat olyan volt, mint egy klubdélutánon. A kukoricaföldön mindenki fogott egy-egy sort, aztán hajrá! A csomókba a sárga csövek szaporán potyogtak, a hangulat egyre forrósodott. — Az udvarias fiúk segítettek a lányoknak.-— ---------------Ün nepélyes csapalösszejöiretelünkről November 7. tiszteletére a a szolnoki 4579. sz. Vámos Ilona és 703. sz. Damjanich János úttörőcsapat ünnepséget rendezett. Reggel 9 órakor dobpergés közepette a pajtások a terembe vonultak. Jelentések hangzottak el, majd Budai Péter igazgató, szervezőtestületi elnök köszöntötte a csapat tagjait. Ezután Fodor Anikó Vale- rij Bruszov: „Az Orosz Forradalomhoz” című versét szavalta. Nemes Győző tanár elvtárs, rajvezető mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség végén a pajtások megnézték a „Téli palota ostroma” című filmet. «— Fodor — Szolnok. niiiiiiiiiiiMiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiuiiiia Amire felfigyelhetnének A mezőtúri Berettyó Étterem szép tiszta, sőt meleg is, A kiszolgálás is megfelel az igényeknek. Azonban az illetékese': felfigyelhetnének arra, hogy egv ilyen szép helyiségben a piszkos asztalterítő rontja az illúziót. A székekkel is baj van. Ha már mind'-'-'t olyan szépen kicseréltek, helye: volna, ha a rozoga székekkel sem tesznek kivételt. Remélhető, hogy az étterem vezetősége is igyekszik ezeket a hiányosságokat mielőbb kijavítani. Ruskó MargU j Mezőtúr j Á letört rész egyre szaporodott, míg a letöretlen szűkült. Az ottlévő tsz gazdák hálás szemmel néztek ránk. Kezünk közben járt, mint a motolla, habár már a délt is meghaladta a Nap. De mit bántuk mi, hiszen segítettünk, hasznot hajtottunk és ez jólesett A Nap lassan lefelé ívelt, a törés is abbamaradt. Nem csattogott már a fosztás, nem zizzent a szár, még egy utolsó pillantást vetettünk a táblára, s azután elindultunk hazafelé. A kocsin rázódtunk, de büszkék voltunk, mert boldog érzés az, hogy segíthettünk. Busl József Tiszaföldvár A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulóján avatták fel a kibővített Kassai úti általános iskótát. Reggel 9 órára, úttörő ruhába öltözött pajtások zsibongása töltötte meg az épület folyosóit. Díszszázad fogadta az érkező vendégeket. Ezután Sebestyén Ibolya ás Tímár Éva szavalata hangzott el. Az ünnepség további részében Fodor Mihály, a Szolnok Megyei Tanács VB elnökhelyettese meleg szavakkal átadta Tóth Tibor iskolaigazgatónak és a tanulóseregnek az épületet. Ezt követően az intézet vezetője szólt az ünneplőkhöz. A legjobb munkát végző építőket, szülőket, nevelőket és gyermekeket dicsérte meg. Tokaji Gábomé tanárnő és Juhász János, a Szolnoki Gépállomás dolgozója megérdemelten vették át lelkes munkájukért az oklevelet. Tar Sándor tanár az iskola műszaki feladatait oldotta meg sikeresen. Bozsó László tanár bácsi az iskola ezermestere szerepét töltötte be. De a fiatalok, az úttörők is büszkén vették át a kitüntető okleveleket Fodor elvtárs kezéből: S.ár.‘ó Judit, Balázs Mária, Katona Ferenc, Rat- nik Ferenc és derék társaik, lyüket. Végű1 az énekkar és a zenekar közös számai következtek, Bozsó László tanár bácsi vezetésével. Forradalmi dalokkal szórakoztatta a 90 tagú énekkar és a 30 tagú zenekar a közönséget. Ezután a vendégek megtekintették az új iskola termeit. Itt a pajtások vették át az idegenvezető szerepét és büszkén mutoga tták parkéi - tes, központi fűtéses. virággal díszített, modern tantermeiket. Nemcsak az épület, hanem felszerelése is korszerű. Megtalálható itt a televízió, a hangosvetítő berendezés, fizikai és kémiai előadó. Nagy örömünk van a pompás és jól felszerelt tornateremben is. A szülőknek a napközi otthonunk tetszett a legjobban. A virágos, modem lakásszerű otthon nevelői: Szabó Sándor- né, Krafft Jánosné és Kocsis Sándomé boldogan beszéltek arról, hogy milyen jól érzik itt magukat a pajtások. Minden rendelkezésre áll itt ahhoz, hogy a gyermekek jól tanulhassanak. Iskolánk minden tanulója nevében mégegyszer köszönetét mondok mindazoknak, akik hozzájárultak szép, modem iskolánk felépítéséhez. Debreceni Ilona tudósító Szolnok kik mindenütt megállják hemillllllllllllllllllllllllllllllllllllllHilllllllllllilllllHmiillllllHINIIIIIHIIIIIIIIiUMIIIIIIHIIIIIIIH Kérdésekre válaszolunk Nagy Zsigmondné, Jászapáti. Leánya azért nem kaphatott háztáji földet) mert Önökkel egy háztartásban él, s az édesapja mint tsz tag, a háztáji földet megkapta. A szántási és vetési díjat már visszautalták leánya részére. Mezőtúri erdészeti dolgozóknak. Ügyüket megvizsgálta a Szolnok megyei Állami Erdőgazdaság. Tájékoztatásuk szerint a folyó évben szerződtetett dolgozók téli ruha szükségletét ezidáig nem tudták kielégíteni, mert a téli ruhát forgalmazó vállalat csak folyó hó közepén tudja a megrendelésüket teljesíteni. Panaszukat a fenti időpont után tudják orvosolni. Fánkuly László, Mezőtúr. Levelét megkaptuk, s örülünk, hogy a Néplap levelezői közé szeretne tartozni. >,Vacsora vagy amit akartok” című kis elbeszélését jónak tartjuk mint írást) témája azonban olyan területről való, mely a nagy olvasóközönséget aligha érdekli. További levelében olyan kérdéseket, témákat dolgozzon fel, amelyek az iskola, KISZ-szervezetük életéből való és a közösség munkáját segíti elő. Ács Gézáné, Kisújszállás. Hozzánk intézett kérdésére ismételten azt tudjuk közölni, hogy szerkesztőségünk lakásügyekbe nem avatkozik bele, mivel az kizárólag a tanácsok hatáskörébe tartozik, így javasoljuk, forduljon bizalommal a kisújszállási város] tanács illetékeséhez problémájának megoldása végett Azért mégis más itthon A fekete hajú, türelmetlen tekintetű fiú rosszul palástolt kétségbeeséssel nézett körül a szobában. Igyekezett szeretet- reméltóan mosolyogni mindenkire, dehát ez nem ment. Először életében irigyelte a lányokat, akik — ha a helyzet úgy kívánja — bárminek tudnak örülni, és mosolyogni. Szeretett volna már a barátok között lenni s a hazaérkezése első estéjét velük tölteni. Ott igen, azoknak tudna met sélni. Még szerencse, hogy Kati eljött... Nagyanyja egész nap ott topogott körülötte, s állandóan etette. '— Szegény, azt hiszi, ötvenhat óta nem laktam jól —* gondolja magában Pista, s egyben megállapítja, hogy csak* ugyan van benne valami, s harmadszorra is szedett a pörköltből. Evés közben hallgatta nagyanyja öreges hangját: — Miért nem jöttél hamarabb egy kicsit? Mindenszentekre. Igaz, helyetted is tettem koszorút apádék sírjára, de ha itthon lettél volna, jobb lett volna. Pistának ugyan fogalma sem volt róla, mikor van Mindenszentek, de azért mentette magát: — Nem tudtam akkorra. így jött ki a lépés. — Váradiék hogy vannak? Hogy fogadtak? A fiú végre lenyelte az utolsó falatot — s kezével jelezte, hogy a világért sem kér többet — próbált megfelelni a rokoni kérdésekre. — András bátyám megismert. Azt mondta, csupa olyan vagyok, mint ő. Ez nagyjából igaz is, csak éppen beleférnék a nadrágzsebébe. — Na, akkor hatalmas ember leket — szólt közbe Kati, aki Pista mellett ült, s a fiú széles vállát nézte. — Olyan, mint ahogyan a tankönyvekben rajzolják a tőkést: fekete, kövér, bajuszos. Igazgató, de engem csak autószerelőnek tett be a vállalatához. Azt mondta, S is ott kezdte. Gondoltam magamban, ezt otthon is megtanultam volna. í— Milyenek az emberek7 Jól élnek? «“ Az egyiknek olyan háza van, mint egy székesegyház, a másikét meg támogatni kell, hogy össze ne dőljön. — S a lányok? — ezt Rudi bácsi kérdezte hunyorogva, biztatóan nézett Pistára. — Csúnyák. Már tizenhárom éves korukban festik magukat. Utánozzák a színésznőket s tizennyolc éves korukban úgy néznek ki, mint itthon a huszonöt évesek. Csatt. Kati lelökött egy poharat az asztalról. Ez örömében történt, mert utána eltűnt a szeméből az a félénkség, ami ott volt, mióta Drávucz Pista hazajött Jászberénybe. — Az első hónapokban kíváncsi voltam mindenre. Üj volt, érdekes az egész. A nyelvvel nem boldogultam. Angolul beszélnek, az olyan.., olyan... rideg nyelv Pista maga sem tudta, honnan jutott eszébe a „rideg" szó de mindegy, pontosan ki lehet vele fejezni az angol nyelvet. — Miért mentél tulajdonképpen ki? Itthon nem volt semmi bajod. — Miért? Ezen nem gondolkodtam. A nagybátyám New-Zealandban lakott, már többször hívott, hogy „Magyarországon úgy sem lesz belőled semmi", hát kimentem. Olyan kicsi Magyarország. Szűk. Már minden részén voltar. az osztály-kirándv- lásokon. New-Zealandban azt sem tudják, létez-k-e? Igaz, ott sok az írástudatlan Eggyel tclálkoztrm, aki annyit mondott róla, hogy ett van puszta, meg árvalány- haj. Hallotta valahol. Pcdir ha kicsi ö- Magyarország, azért mégis más, mint a többi. Pista elgondolkodott, majd szégyellve komolyságát — ami valóban nem ille-f mozgél onv arcához — rétesért nyúlt: — Ezt sem ette:, --''a... Bozsó Ibolya. Kőtelek
