Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-16 / 270. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. november 18. Tíz éves a Béke Világtanács Tíz évvel ezelőtt ült össze Varsóban a béke híveinek II. világkongresszusa, amelyen megalakították a Béke Világtanácsot. Ez az emberiség őszinte békeakaratát kifejező és képviselő Világtanács azóta él, tevékenykedik és szítja minden országban a béke, a népek közötti barátság hevét. Az azóta eltelt tíz esztendő százezreket, milliókat győzött meg arról: az emberiség létérdeke a béke. a nyugodt élet. Tíz éve hallatják szavukat a békét, nyugalmat szerető, akaró emberek politikai meggyőződésre, vallási különbségre, nemzetiségre, vagyoni, műveltségi, stb. eltérésre való tekintet nélkül. S amit az emberek millióinak többsége akar, azt meg lehet valósítani. A ml korunk embereiben már nemcsak a puszta óhaj él. Hanem az erő, a meggyőződés, a hit la abban, hogy amit építünk, amit alkotunk — megóvhatjuk. Meg, mert milliók és milliók összesítik akaratukat, s tíz év óta a Béke Világtanácsban mindenkor kifejezését is adják annak. Mire alapozhatjuk, hogy épp a mi nemzedékünk lehet az, amelynek jövőjéből száműzhetjük a borzalmakat, a könnyek árját? A szocialista tábor hatalmas és egyre gyarapodó gazdasági erejére,, a tábor népeinek törhetstien békeakaratára. A béke vágya évezredek óta él az emberiségben. De a hit, a meggyőződés, hogy közös erővel lefoghatjuk a háborús gyújtogatók kezét — csak egy évtizede. Mert e népek mindennapi munkája nemcsak új gépeket formál, nemcsak emeletes házakat emel, hanem ezekkel várfalakat is azok elé, akik megtámadnák épülő új világunkat. E hitben és meggyőződésben üdvözöljük a Béke VI- lágtanácsot fennállásának 10. évfordulóján. A kongói ENSZ-képviselet leplezetlenül támogatja Mobutu törekvéseit LEOPOLDVILLE Mobotu ezredes, aki nem adta fel a kongói katonai diktatúra megteremtésére szőtt terveit az AP leopoldvillei tudósítójának jelentése szerint keményen küzd, hogy még szigorúbb ellenőrzést gyakorolhasson Kongó fővárosa felett és hogy megakadályozza Lumumbát — az ország törvényes miniszterelnökét abban, hogy folytassa hatalmának gyakorlását Hírügynökségi jelentések beszámolnak arról az értekezletről, amelyet az ENSZ leopoldvillei képviseletének szóvivője tartott hétfőn. Az itt elhangzottak szerint az ENSZ nem tagadja meg támogatását Mobututől. A szóvivő ugyanis foglalkozott azoknak az okmányoknak a sorsával, amelyeknek megka- parintása végett Mobutu annakidején lakására hurcolta Kamitatut, leopoldvillei tartomány kormányának fejét. Az okmányokat — mondotta a szóvivő — nem vettük át megőrzésre Kamitatu munkatársaitól, hanem azokat — ENSZ-gépkocsikkal Mobutu lakására szállítottuk, ahol Kamitatu is -„tartózkodott”. A czóvivő ezután közölte, tárgyalások folynak annak lehetőségéről, hogy ENSZ-csapa- tok is részt vesznek a „kongói hadsereg” csütörtökre tervezett leopoldvillei dísz- felvonulásán. Az ENSZ erők részvétele a díszfelvonuláson megszilárdítaná Mobotunak, mint a hadsereg főparancsnokának helyzetét. Az UPI megbízható forrásokra hivatkozva jelenti, hogv az ENSZ leopoldvillei parancsnoksága vizsgáló bizottságot küldött Luluaburg- ba, — ahol eddigi jelentések szerint — ENSZ egységek még szeptemberben a Balu- ba törzs 92 tagjának halálát okozták azzal, hogy az áldozatokat légmentesen záródó vasúti tehervagonokba zárták. NEW YORKBAN hétfőn Hammarskjöld ENSZ főtitkár „kongói tanácsadó bizottsága” ismételten ülésezett. A négy óra hosszat tartó értekezleten — kiszivárgott hírek szerint — felmerült az a terv, hogy a kongói utazásra kijelölt „békéltető bizottság” mégsem hagyja el New Yorkot, hanem Lumumba miniszterelnök utazna New Yorkba, hogy „békéltetés” végett találkozzék az ott tartózkodó Kaszavubu kongói elnökkel. (MTI). Három latin-amerikai ország elhalasztotta a Salvadori új kormány elismerését Washington (MTI). — Brazília, Argentína és Chile kormánya, amely már korábban elhatározta, hogy e héten elismeri a salvadori kormányt, visszavonta határozatát s elhalasztotta a salvadori új kormány diplomáciai elismerését. Egyes megfigyelők azt hiszik, a három latin-amerikai állam döntése azzal függ össze, hogy az Egyesült Államok kormánya sem volt hajlandó mindeddig elismerni a salvadori új kormányt. (MTI). \ Hizlalja pulykáit! Érdemes, mert a feletetett kukoricától több lesz a súlya, javul a minősége. * | A Földmüvesszövetkezet baromfifel- | | vásárlói csak fám inőségű pulykát f I vesznek át a szerződés teljesítésére \ Az amerikai imperialisták támogatják a laoszi lázadókat Hanoi (Új Kína). A Pa- tet Lao rádióállomása vasárnap hangsúlyozta, hogy az amerikai imperialisták Phou- mi Nosavannak 6 millió dollárt adtak katonai erejének növelésére és a laoszi polgárháború kiterjesztésére. A november 5-ével végződő héten 500 láda fegyver — gépfegyver, géppisztoly, mozsárágyú és lőszer érkezett Bangkokból Laosz déli részébe. A Ngo Dinh Diem-klikk, az amerikaiak délvietnami kiszolgálója — a Patet Lao rádiója szerint — szintén juttat fegyvereket a laoszi lázadóknak. A laoszi lázadó klikk az amerikai imperialistáktól tanácsadókat is kap s ezek dolgozzák ki támadó terveiket. A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma, hanoi jelentés szerint, nyilatkozatot adott ki a jelenlegi laoszi helyzetröL A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság továbbra is támogatja a Souvanna Phouma herceg kormányát és üdvözli annak a békére, a semlegesség megőrzésére és a nemzeti együttműködésre irányuló politikáját. A nyilatkozat élesen elítéli az amerikai imperializmus laoszi mesterkedéseit. • Bangkoki jelentés szerint a SEATO katonai szakértőinek a thaiföldi fővárosban november 16. és 18. között megtartandó értekezletén a laoszi és a dél-vietnami helyzetről fognak tárgyalni (MTI). Az ENSZ Politikai Bizottságának hétfői ülése New York (Reuter). Az ENSZ Politikai Bizottságának hétfői ülésén felszólalt Green kanadai külügyminiszter és támogatta azt a kanadai, norvég és svéd közös javaslatot, hogy az atomfegyverekkel nem rendelkező országok képviselőiből állítsanak fel bizottságot az új leszerelési tárgyalások előkészítésére. A kanadai külügyminiszter felhívta az ENSZ figyelmét arra, hogy rendkívül veszélyes lenne, ha a Fehér Ház „átmeneti korszaka” alatt csökkent energiával foglalkoznának a leszerelés kérdésével. Kijelentette, igen reményt- keltő Hruscsovnak az a bejelentése, hogy kész további erőfeszítéseket tenni a probléma megoldására. Emlékeztetett arra, hogy rövid idő múlva legalább tizenöt ország rendelkezik majd az atomklub tagságához szükséges tudományos és ipari feltételekkel. — Nyilvánvaló, hogy az idő nagyon rövid. A Politikai Bizottság hétfői vitájában a kanadai küldöttön kívül felszólalt még Izland képviselője, aki szintén megígérte a határozati javaslat támogatását. A bizottság kedden magyar idő szerint 16 óra 3C perckor folytatta munkáját. Már az ülés elnapolása után India, Ausztria és Svédország újabb javaslatot terjesztett élő az atomkísérletek felfüggesztésére. A javaslat indítványozza a közgyűlés szólítsa fel az érdekelt államokat, hogy minél hamarabb oldják meg a fennmaradt kérdéseket és kössenek egyezményt. Addig is tartózkodjanak a további kísérletektől. (MTI). Súlyos vasúti szerencsétlenség Csehszlovákiában Prága (MTI). November 14-én este Pardubice közelében súlyos vasúti szerencsétlenség történt. Két személy- vonat összeütközött és az összeütközésnél száztíz személy életét vesztette, százhat pedig megsebesült. A szerencsétlenséget — az eddigi megállapítások szerint a szabályok súlyos megsértése okozta. (MTI). Küzdjünk a gyermekbalesetek ellen A megyei tanács művelődési osztálya a Szolnok megyei rendőrfőkapitánysággal közösen vasárnap délelőtt a szolnoki Ady Endre Művelődési Házban közlekedési ankétet tartott pedagógusok részére. Számos pedagógus jelent meg a megyéből, s néhányan igen hasznos javoslatokat tettek a gyermekek közlekedési baleseteinek csökkentése érdekében. Az ankét befejezéséül az „Amíg nem késő” és az „Iskolából az otthonig” című szovje* közlekedési filmeket mutatták be a jelenlévőknek. KÜLPOLITIKAI illllllllilllllllililllilHillliiiilililinillllüI A délvietnami helyseiről Ngo Dinh Diem, a halál- : rarémült délvietnami dik- v tator a jelentések szerint továbbra is elbarikádozott palotájában rostokol, miközben Dél-Vietnam fővárosában zúgnak a harangok. A hatóságok parancsára a szaigoni templomok nagy harangzúgással jelzik Ngo Dinh Diem „csodálatos megmenekülését”. Lehet azonban, hogy a diktátor és környezete e harangzúgással akarja elfeledtetni azt, ami ezekben a napokban Dél-Vietnamban történt. Harminc órán át a délvietnami elnök sorsa a szó szoros értelmében hajszálon függött. Volt olyan pillanat, amikor a felkelők már azt is bejelentették, hogy megdőlt Ngo Dinh Diem uralma. Ma, amikor a szaigoni helyzet már világosabb, mint november 11-én volt, ’ könnyebben meg lehet ítélni a sikertelen katonai puccs körülményeit A tisztek egy csoportja, ejtőernyős zászlóaljakat és tengerész-gyalogságot vezényelt az utcákra. De nyilván nem tartott fenn elegendő kapcsolatot a többi katonai körzettel. E tiszteket mindenesetre nagyravágyó törekvések vezették s végeredményben ezek a törekvések határozták meg a lázadás jellegét. A felkelők elszakadtak a néptől, nem akarták felhasználni a diktátor és klikkje ellen a nép elégedetlenségének és tiltakozásának óriási erőtartalékait. A felkelő tisztek igyekeztek lokalizálni az eseményeket, tevékenységüket pusztán palota-forradalom keretein belül megtartani, A túlerő eleinte teljesen a felkelők oldalán volt és sikerült ellenőrzésük alá vonni Szaigon összes stratégiai pontjait. Már harcok folytak az elnöki palota területén is és a jelentések szerint a felkelők öt zászló- aljával szemben a palotát csak egy zászlóalj védelmezte. A felkelők azonban ahelyett, hogy kezdeti sikereiket tovább erősítették volna, a döntő cselekvésnél jobbnak látták a tárgyalásokat Ngo Dinh Diemmel s így próbáltak sikert elérni. Szaigonban egyidejűleg megmozdultak a tömegek is. A diákok — mint az AFP jelentette — „zajosan tüntettek a felkelők mellett óriási tömeg indult rohamra az elnöki palota kapujához”. A fel’-elés résztvevői nem támaszkodtak ezekre az erőkre, megijedtek tőlük és sietve kommunistaellenes jelszavakat hangoztattak, amivel a felkelést jellegében a dél-vietnami uralkodó körök klikkharcává tették. A szaigoni eseményekben igen tevékeny szerepet játszott az Egyesült Államok. Az Egyesült Államok katonai és diplomáciai képviselői eleinte azon igyekeztek, hogy a felkelőket eszközül felhasználva, nyomást gyakoroljanak Ngo Dinh Diemre, megpróbálják öt néhány olyan reformra rábimi, amely azt a látszatot keltené, mintha a rendszer liberalizálódnék. Az Egyesült Államok azonban az esmények alakulásával mind világosabban a diktátor pártját fogta. Azok a tárgyalások, amelyeket a szembenálló felek amerikai hivatalos személyek vezetésével, sőt, mint a New York Times jelenti, amerikaiak szállásán folytattak le, lényegében véve a felkelés bukásának kezdetét jelentették. A tárgyalások segítségével Ngo Dinh Diem időt nyert. A palotához felvonultatott fegyveresek láttán megígérte, hogy lemond, vagy átszervezi kormányát. Ez azonban csak taktikai sakkhúzás volt, amelynek leple alatt Szaigonba hozatta az amerikaiak által kiképzett és felfegyverzett s hozzá hű csapatokat A szaigoni felkelés tetőpontját akkor érte el, amikor lövetett arra a sokezer tüntetőre, aki november 12-én reggel az elnöki palota elé vonult s a „Le Ngo Dinh Diemmel” felkiáltással követelte a diktátor távozását Jellemző hogy a békés lakosság ellen elkövetett vérengzésben Ngo Dinh Diem csapatai mellett részt vettek a lázadók csapatai is. Az egész világsajtó, így az amerikai is, elismeri, hogy a szaigoni felkelés az elégedetlenség kirobbanása volt Ngo Dinh Diem diktatórikus rendszere ellen éppen azokban a rétegekben, amelyek a diktátort hatalomra segítették. A szaigoni felkelés még jobban kiszélesítette a rést az úgynevezett szabad világ „bástyáin". S ezt a rést nem lehet rendkívüli intézkedésekkel betömni. A szuronyok ideiglenesen szolgálhatnak véde’ rül, de ez a védelem nem lehet tartós. Negyven évvel ezelőtt fejeződött be a polgárháború Oroszországban Moszkva (MTI). Négy évtizeddel ezelőtt, 1920. november 16-án a vörös hadsereg déli frontjának egységei Frunze parancsnoksága alatt befejezték a Krim megtisztítását Vrangel fehérgárdista bandáitól. Az ekkor már három éve tartó polgárháború a vörös hadsereg, a szovjet állam teljes győzelmével ért véget Oroszországban. Három évig valósággal vasgyűrűbe szorították az ellenforradalmárok és a külföldi intervenciósok a szovjet országot.. Egymásután szálltak partra az intervenciós egységek Vlagyivosztokban és Novorosz- szijszkban, Ogyesszában és Murmanszkban; egymásután indult harcba a szovjet hatalom ellen Kolcsak, Gyenyi- kin, Jugyenics és Vrangel, a császári Németország, a pá- nok Lengyelországa, a bojárok Romániája. A vezető imperialista hatalmak — Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok, Japán — fegyvert és pénzt nem kímélve közvetlen beavatkozással és az ellenforradalmároknak nyújtott hatalmas arányú segítséggel próbálták elnyomni a győztes forradalmat. Az imperialista hatalmak közvetlen fegyveres beavatkozásuk során hatalmas létszámú alakulatokat vetettek be Oroszországban. Egyedül a déli frontszakaszon 130 000 főnyi intervenciós alakulat szállt partra. A Távol-Keleten 170 000-es — főként japán és amerikai egységekből álló — intervenciós alakulat indult harcba a szovjet ország ellen. Az antant és a fehér tábornokok seregeinek száma meghaladta az egymillió főt. Az imperialista hatalmak csupán Kolcsak ellenforradalmi bandáinak 700 000 puskát, 3150 géppuskát, 530 ágyút, 30 repülőgépet, sokmillió töltényt és lövedéket, 240 000 katona teljes felszerelését bocsátották rendelkezésére. Gyenyikin ellenforradalmi hadserege az antant hatalmaktól 1919 márciusa és decembere között 558 ágyút. 12 tankot, 1 700 000 tüzérségi és 160 millió gyalogsági lövedéket kapott. Az imperialista hatalmak összehangolt akciói, s a fehérgárdista bandák hadjáratai nem hozták meg a kívánt eredményt. Bár a megszállók és a fehérek 1918 nyarán a szocialista szovjet állam területének a háromnegyed részét már kezükben tartották, nem sikerült elnyomniok a forradalmi erőket. A Bolsevik Párt és Lenin vezetésével a szovjet nép hősies harcot folytatott az ellenforradalommal szemben. Lenin híres — „Mindent a frontnak!” —jelszavát követve, a fiatal szovjet állam egymilliós hadsereget állított szembe az intervencióval, ezt a harcot a kommunisták szervezték, maguk is ott küzdöttek a fiatal vörös hadsereg egységeiben. A polgárháború éveiben a párt és a komszomol tagságának fele a harcoló alakulatok sorában volt. A 8. kong resszus, 1919 márciusában ki dolgozta a párt új programját, amely döntő tényező volt a fiatal szovjet állam győzel mében. 1919-ben és 1920-ban az intervenciósok és a fehér alakulatok három nagyobb hadjáratot vezettek a szovjet állam ellen. A fiatal vörös hadsereg, amely ezekben az években fejlődött reguláris hadsereggé, visszaverte Kolcsak. Gyenyikin és Vrangel, valamint intervenciós szövetségeseik támadását, megsemmisítette az ellenforradalmárok fő erőit, s a kisebb csoportokat Vrangel 1920-as hadjárata az ellenforradalmi erők utolsó fő csoportjának pusztulásával végződött A szovjet nép ezekben a napokban tisztelettel emlékezik a polgárháború dicső harcaira. (MTI)