Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-27 / 280. szám

1960. november 27. SZOLNOK íttEGrEí NÉPLAP —------------------------------------------------­A tiszaörsi remete-lak 5 Magasba nyúlik a műszer­torony. Komor erdők sűrűjében, mohás sziklabarlangok mé­lyén, távol a világ zajától éltek (ha éltek), régen a remeték. így mesélték — nagyapjuk meséit tovább ad­va — nagyapáink. Tiszaőrsön nincsenek ko­mor erdők, sem sziklabarlan­gok, ám a remete-lak mégis út vándorainak szeme. Ez Zsíros Miklós csatomafelü- gyelő, meteorológus és „re­mete” rezidenciája. Papíron ugyan a Vízügyi Igazgatósá­gé az épület, de lakója 22 éve él itt és talán még na­gyobb rendet tart házatáján, mintha sajátja lenne Különös maga a ház is, építésmódja eltér az e vidé­ken szokásostól, de még fur­csábbá teszik a nem minden­napi szerkezetek. Az épület balsarkánál például magas vasvázas torony emelkedik csúcsán szélkanál kalimpál. Másik oldalt négy hosszú lá­bon álló — madáretetőhöz ha­sonló rácsos falú kalitka, mellette esőmérő-tartály, — földbe duggatott hőmérők légiója; aztán egy létraszerfi állvány, tetején meg-megbil- len a szélmérő mutatója, lej­jebb kereszt alakú vaspálca egyik ágán nagy N betű. Be­avatottak tudiák, hogy ez a Nord, vagvis Észak jelzése. — No, dehát ezek legfel­jebb meteorológiai eszközök s itt remete-lakról volt sző — bosszankodhat az olvasó Nos, e ház a forgalmas or­szágút mellett fekszik, fö­lötte rádióantenna, feszül, sőt telefonhuzal kúszik be a tető alá, — mégis remete-lak. Lakója. Zsiros Miklós több. mint két évtizede él itt fe­leségével és nem távozhat el innen egy napra sem. A csi­nos, fehérfalú épület ugyan­is egyszerre csatornaőrház és másodrendű meteorblógiai Minden műszer adata a jegyzetbe kerül. létezik. A ' Kunmadarasról Tiszafüred felé tartó maka­dámút szürke szalagja Tisza- őrs előtt betonozott csatorna felett fut át. A csatorna és műút szögletében — balol­dalt „nyolcszáz kvadrát por­tán” takaros, oszlopos torná- cú fehér házon akad meg az állomás. A ház rendeltetésé­vel járó mindkét tisztet Zsi­ros Miklós tölti be. Itt húzódik a tiszafüredi főcsatorna, nyaranta ennek felügyeletét látja el, kezeli a zsilipet, ellenőrzi az öntö­zővíz-fogyasztást, s legalább kétnaponként bejárja a 40 FIGYELEM I FIGYELEM l Mikulási nagyvásár ninuiii[iiiii»mHiiiiiimHHiiiinininnnniiiiuiuiniiumiu[nnimiiiinniiimii'innii»!mn»MHmnimmm december I—6-ig az Állami Élelmiszerboltokban * Csokoládé Mikulás, édesség szezonáruk, dió, mogyoró déli gyümölcsök, piros szaloncukor, 10—15 Ft-os ajándékcsomagok. KÖZÉLETEK KISZOLGÁLÁSA. SZOLNOKON TÉLAPÓ SZOLGÁLAT. VÁRJUK KEDVES VEVŐINKET. Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi V. «TWiiinmiinmmniTiinnininni'imminiim km-es csatorna-szakaszt. — (Eddig kerékpárral, ezután majd motorral. Űj Jawa pi- roslik a színben). Hinnénk, ez már elég egy napi mun­kának, de a java csak ezután jön: Naponta háromszor, 6.37- kor, 13.37-kor és 20,37-kor le­olvassa és feljegyzi a műsze­rek állását. Mindig pontosan ugyanabban az időben. Eső essen, hó pustoljon, egyetlen adat sem maradhat ki. S hányfajta műszer! Baromé­ter; szélirány-, szélerősség-, eső- és nanfénytartam mérő; talajállapot, látástávolság, felhőzet becslése; kilenc féle talajhőmérő. Ezen kívül az automata műszerek, melye­ket az örökkön forgó szélmé- rő-kanál mozgat. —■ Nem mehetek el innen egy napra sem. — mondja nem panasz, inkább megálla­pításképpen a tanya lakója. — Huszonkét éve élek itt. Megszoktam már. Van rádi­óm (teleoes), jár ide két-há- rom újság, ebből táiékozó- dom a világ eseményeiről. Itt nincsenek erdők, sem sziklabarlangok, a remete­lak mégis létezik. S ha ezt halljuk a rádióban: „Á Me­teorológiai Intézet előrejelző szolgálata jelenti”, — abban a tiszaörsi „remete” munká­ja is benne van. Patkós Mihály Reitvénymegfeités A múlt heti keresztrejt­vény helyes megfejtése: Föld­reformról, Garibaldi, John Keats, Gyezsnyev, Ibsen. Könyvjutalmat kapnak: — Katona Jánosné Tiszafüred. H. Tóth Imre Karcag. — (A könyvet postán küldjük ki). Következetesen, (2 de megkülönböztetéssel — Levél, kulákok elbírálása ügyében — Hosszú levelet kaptunk a közelmúltban Törökszentmik- iósról. A levél az Aranyka­lász Tsz helyzetét vázolja. Sok igazat, mondhatni min­den ténybeli dolgot a való­ságnak megfelelően ír le. Lelélirónk megírja, hogy a törökszentmiklósi Aranyka­lász Tsz-ben, amely nemrég alakult, a kulákok kaparin­tották kezükbe a vezetést. — Igaza van. A kezdet kezde­tén, amikor sokan a szövet­kezet szervezésén tevékeny­kedtek, a tsz-be felvett kulá­kok legfőbb gondja volt: — megszerezni a vezető posz­tokat. beülni az irányító he­lyekre. így lett Bana Imre magtárkezelő, Fehér József Szilágyi Ferenc, Szép János brigádvezető A tsz tagjai, a tsz-ben va­lóban dolgozni akaró embe­rek -csak idővel, csak sajá/ kárukon látták be. hogy he­lyes, indokolt a dolgozó pa­rasztság nagytöbbségének az az állásfoglalása, mely sze­rint: a szövetkezetbe felve­szik ugyan a tagnak jelent­kező volt knMkokat, de két évig semmiféle vezető meg­bízatást nem adnak nekik, sőt azután sem. ha. a biza­lomra magatartásukkal nem szolgálnak rá. Mit örtént az Aranykalász Tsz-ben a volt kulákok irá­nyításával, s mit csináltak p volt kulákok? JVt'odoneke'őt' az. hogy nehezen tudták ösz- szeteremteni a közöst. Egye­sek még csak a múlt hónap­ban. októberben vitték be e közösbe a lovakat: addig ők „maszek” alapon fuvaroztak, dolgoztak a már rég a tsz ál­lományába vett fogatokkal. Szép János például, akit csak szeptemberben váltot­tak le a fogatos brigádveze­tői tisztségről, minden piac­napon a tsz fogatával a sa­ját holmiját vitte árusítani. Azt sem átallotta, hogy a tsz tagjainak ugyanekkor pén­zért, fizetségért fuvarozzon. Ezt tette több brioádvezető is. Fehér József, aki szintén vezető beosztásban volt, az aratást találta legalkalma­sabb időpontnak arra, hogy megmutassa „mit tud”. Arra biztatta az aratókat, hogy míg a fejadagot meg nem kapják a tsz-től, addig ne áol gozzanak. De azt, hogy a kezdő tsz miből mérne, — vagy hogy annak idején ő 's csak cséplés után mért aratóinak, — sohse beszélt. Bujtogatására a legszorgo­sabb dologidőben 2—3 napon át kereken szólva megtagad­ták a munkát az emberek. Fehér József egyébként sem tudott szakítani múltjá­val. Harácsolt, amit csak tu­dott. A nyáron például fel­kereste őt Márton Istvánná brigádjának egyik tagja. El- panaszolta- neki, hogy pénz­re volna szüksége, mert gye­rekei iskolások, vizsgára kel­lene készíteni őket. Fehér ahelyett, hogy az asszony ké­rését a közgyűléshez továb­bította volna, „szeméi vesen” intézte el a szorult helyzet­ben lévő asszony ügyét. Két­ezer forintért megvette tőle a már elmunkált, megka­Két műszakban9 mint a gyárban javult az eredmény, többet keresnek a héki tehenészek, mióta váltják egymást A tehenészek reggel fél 3 órától este 7-ig elfoglaltsá­got találnak. S ha ezt az időt nem is töltik ki teljesen mun­kával, nem hagyhatják ott az istállót, a jószágokat. Ilyen körülmények között nem igen tudnak időt szakítani arra. hogy tanuljanak vagy akár moziba, kulturális ren­dezvényekre eljussanak. Rész­ben ennek tudható be, hogy különösen a fiatalok nem szívesen vállalkoznak arra, hogy a tehenészetben dolgoz­zanak. Nem sokkal ezelőtt így volt ez a Héki Állami Gazdaság­ban is. Ma már azonban másként van. A MEDOSZ Szolnok Megyei Bizottsága és az állami gazdaság veze­tői, párt és szakszervezete úttörő munkát végzett azzal, hogy ez év januáriában két százas istállóban bevezették a kétműszakot. Már tavaly ősszel érlelődött ez a gondo­lat. a MEDOSZ megyei Bi­zottságának munkatársai gondolkoztak azon, hogyan, miként lehetne változtatni" a tehenészetben dolgozók mun­kaidején, munkarendjén úgy. hogy a termelés ne essen vissza, a dolgozók se káro­sodjanak. hanem könnyeb­ben, jobb körülmények kö­zött dolgozzanak. Nem. volt egyszerű az emberek meg­győzése, mert őszintén szól­va többen idegenkedtek ázni munkamódszertől. A több hónapos előkészítő időszak­ban sokat vitatkoztak a veze­tők. a tehenészek, s mind­azok akiket érintett ez a do­log. Megérte a fáradozást, vi­tatkozást, mert végül is' meg­valósult a kétműszak. ami­ből ma már a tehenészek is űgv vélekednek, hogy első­sorban az ő számukra kedve­ző ez a munkarend. Több iff» a szabadidőink. töhko^ lőhet­nek családinkkal. Gvakrab han eevutt. szórakozhatnak drdrrnaniáfPrtíWa! a rendelko ■késükre álló kluhszoháhan -.ttol televízió és ko+onkóo’ t^mmczas fílrriTrot'tés is VPn Mindkét {c+áiiókan génné1 s-imok. Az első rnitcTok rev­(Tpj t.Annrnkni* kondi fí TnUn kát. délolőtt II órakor adiák át helyüket a második mű­szaknak, amely este 7 órakor fejezi be a munkát. Az itt dolgozó nyolc ember végzi a fejést, a takarmány előké­szítést, az etetést. Egy-egy műszakban négy fő látja el ezt . a munkát. Természetesen az első időkben voltak zök­kenők, de most már arra is gondolnak, hogy megköny- nyítsék egymás munkáját. A délelőttösök bekészítik dél­utánra a takarmányt, azok pedig, akik este fejezik be a munkát, a másnap reggeli etetéshez szükséges takar­mányt készítik elő. Azok is megtanulták a fejést, akik korábban csak takarmányo- sok voltak. A kétműszak be­vezetése óta nem hogy csök­kent, hanem emelkedett a dolgozók keresete. Mégpedig 8 órás munkaidőt véve ala­pul 4.3 százalékkal. Arról is érdemes számve­tést adni, milyen a termelés, j Tavaly, szeptember 30-án 212 I átlagos tehénlétszám mellett {493.260 liter tejet fejtek, — ' melynek zsírszázaléka 3.55 volt. Az egy tehénre eső tej­termelés 2.314 liter, egy li­ter tej önköltsége 3.32 forint volt, a borjú szaporulat pedig 141. 1960 azonos Időszakában 199 átagos tehén’étszámot vé­ve alapul 521.894 liter tejet fejtek 3.75 százalékos zsír- tartalommal. Az egv tehénre eső tejtermelés 2.622 liter, egy liter tej önköltsége 2.84 forint. Ez évben a borjú sza­porulat 173 volt. E számok is bizonyítják, hogy a Héki Állami Gazda­ságban bevált a kétműszak a tehenészetben is. Az új mun­kamódszer eredménye, hogy a fiatalok sem húzódoznak e munkakörtől, s így megold­ható a tehenész utánpótlás biztosítása is. S hogy még jobban elláthassák munkáju­kat a dolgozók a tél folya­mán szakmai továbbképzé­sen vesznek részt. Jelenleg még megoldatlan az állatte­nyésztési brigád vezetők két- műszakja. de már ennek ,iho- gyanián” is gondolkoznak a hékiek. S az is foglalkoztatja az állami gazdaság vezetőit, nárt és szakszervezetét hogy két üzemegvségükben *— Martfűn és Aicslszigeten — is bevezetik a tehenészetben ezt a munkamódszert, amint annak feltételeit biztosítani tudiák. A MEDOSZ megyei Bizott­sága a héki tapasztalatok fel- használásával, közreadásával szorgalmazza, hogy azokban az állami gazdaságokban, — ahol erre mód van, vezessék be a tehenészetben a kétmű­szakot. A nagyobb termelő­szövetkezetekben —ahol gé­ni fejést alkalmaznak —•, szintén érdemes e kérdést ta­nulmányozni. s a jó tapaszta­latokat gyümöjesöztetni. Nagy Katalin Kétszer ad9 aki gyorsan ad Csütörtökön este csengett a telefon a Vízügyi Igazgató­ság központjában: — Halló! Itt a Cukorgyár beszól. Kunszentmártonban a Körös partjára hordott 3? vagon cukorrépát a folyó egv- re emelkedő vize' fenyegeti Kériük a Vízügyi Igazgatósá­got. segítsenek. És működésbe lép a jó1 ~v'ricrc7PrVP'7(r>tt A" í*T'3'70‘íltíí’)«3J$í? JMPrtÓ'Tfptía a cl­6rvf*v£f*plmi mun £ c V»r * ^ ot! — Azonnal Induljanak Kunszentmártonba, 32 vagon rénát kell megmenteni. Késedelem nélkül indult a brigád és Tompa Mihály sza- knszmérnök irányításával éj- télre befejezték a biztosítási oiunkát: a rénahalmot föld h"»Z cövekelt rőzsegáttal vet­ték körül. Tegnap reggel pedig meg- érVezett a lassúiératú tehet Uftió is. s a répát elszállf­*o++/sk. A termelők, a cu köre vár. s a mamink ’-v—«notét ezúton '-’’■ozzük ki a wnrs és ered oi én vés munkáért. pált háztáji termését. Két­ezer forintért azt á kukoricát, amelynek földjébe törésig már lépni sem kellett, mégis 30 mázsa csövest hozott. Fe­hér nem saját jószántából, csak a tsz jelenlegi vezetői­nek utasítására fizetett még ezer forintot Mártonnénak. az eluzsorázott termésért. Idős Fehér József annak idején 13 holdnyi földet vitt be a tsz-be. Ennyi volt még a régi 50 holdból. Szokásait spekulálásait azonban még mindig a régi földmennyiség hez méretezi. A tsz ugyanis háztájiban meghagyta neki a fél hold szamócát. S 6 erre számolva. • csak tessék-lássék módon vette fel a munkát Aztán meg tájára se ment a tsz-nek. Ha ment is csak azért, hogy napszámos mun­kára csábítsa a szövetkezeti­eket. Sainos, azok közül töb­ben el is mentek. így aztán a közös dolea megint csak maradt, id. Fehérnek nedie megvolt a 32 ezer forintos bevétele a háztáji föld egyik feléből. Mindezek nagyon is indo­kolják a tsz erősödő párt- szervezetének azt a javasla­tát, hogy erős kézzel és na­gyon határozottan vessenek véget ennek az állapotnak — Csakis azon az úton jöhe+ rendbe a tsz, amelyet most az új elnök, Lakatos László "Irtára és a nártszervezet Tóth Laios elvtárs vezetésé­vel egyenget. A városi párt­bizottság segítségével na­gyon határozottan .vették s veszik ki a vezetést azok ke­zéből. akik jogtalanul, a szö­vetkezeti demokrácia megke­rülésével. vagy egyenes meg- cértécávei {rerüU.ek oda. S °zok kezébe telték, akik arra érdemesek, akik elsősorban a közössé** boldogulásáért tevé­kenykednek. Teljesen indokolt tehát le­vélírónknak az a következ­tetése, hogy a tsz-ben levő volt kulákok itt is a saját malmukra hajtották a vizet., „mentek a maguk belátása szerint, a közösség rovására mindaddig, míg a párt s a szövetkezet legjobb képvise­lői közbe nem léptek. S en­nek már nagyon, nagyon ide­je volt.” Egy másik megállanítással azonban vitatkoznunk kell Levélírónk egyértelműen el­ítél minden volt kizsákmá­nyoló! aki csak belépett a szövetkezetbe. Ezt rosszul te­szi. Ezeket az embereket mindenekelőtt a szövetkezet­ben eddig végzett munkájuk alapján kell elbírálni. Sem- mikénnen sem szabad példán’ Bana Imrét, akinek valami­kor szintén 40 holdja volt egyformán kezelni — mond­juk Fehér Józseffel. Me?” míg Fehér a tsz fegyelme ei­len volt, mindig kerülte a munkát, addig Bana levál­tása után, semmiféle fizikai munkából sem vonta ki ma­gát. Most mint beosztott magtár! munkás szabadide­jében szedi a répát. Szorgal­máról 654 munkaegysége ta­núskodik. A közösséghez va­ló alkalmazkodásáról pedig az. hogv nagy igyekezette’ dolgozott az állatállomány összehozásán, sőt mikor kér­ték. takarmányt kölcsönzőt’ a közös jószágainak Ugyan­így a nagy közösséghez al- kalma7kedva él és dolgozik a szövetkezethen Dögéi Lász­ló és még többen, akikrő mindenki tudja, hogy kulá­kok voltak. Ezek a2 emberek megértik az idők szavát meghajtja1’ felüket a közösség akarata, a ’öbbség érdeke előtt. S őke+ sém levé'írónk. sem mások nem somik afiák effvértelmő- oTí az előzőleg említettek kö­zé. A tsz vezetői, a párfezer- "cznt taffiai iól látiák mind °zt. E sorok szerene csupán "nnvi. hogv segítsen: már knf.5rr\7o++nkkan banffozfns. "átr. tartsák áliá«r,nnfiuko+ i1» A namrkalácz kniön*nijáTÓ nők ez a romaiako+o+lon ó'" az egyik légi*1-'' záwa. Borsi Eszter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom