Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-27 / 280. szám

r SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. november 2?, Eljátszotta a bizalmat... Jól Ismertem,. Igazán sze­dettem. Jó elvtársnak, jó ba- "átnak vallottam. A nyáron írekben jártunk, s megmu­tatta a tanvát, ahol gyerek­korát töltötte. Akkor hatá­roztam el. megírom Dobrai József történetót aki cselé -•’“'lök gyermekéből, részec aratóból, cséolőmunkásbó' 10 ezer hold lefffőbb gazdá­ig. a karca®5 péké Tsz el- ""ke lett. Valahogy félbe- —oVadt az akkori tervem ' lóm rnnct kell megírnom "«tu Őrölök neki. S szolsál­’in ez a történet sokunknak rorelmeztptéaöl mindnyá- ••■nknak okulásul. Ott kezdőm, hogv Dobrai Tózsef 1050-ben lénett be a nőké Termelőszövetkezetbe tíz évvel ezelőtt nem volt “z mindennanos do’og. Aoiát. anvját követte. Az utóbb-' még most Is a szövetkezet lagia, édesania pedig halálé ■ a becsflJettek szolgálta a kö -ö«ség ögvét. S ügy indult Vnen fióről is ezt mondhat- :"k. A borotvaéles eszű vi- ’'»osfelű oarasztflatalt 1050 '-an mezőonzdasági akadémi íra küldte a szövetkezek i.sJeies bizonvítyánv —vissza. S az sülte-izezétqrsai egvre lob von bíztok benne. A márt fs- o-eonvozőásznak küldte.-^ald blvatésns nártmiinkás- ■-ént is dolgozott A legne *- otQ bb Időkön, az ellenforra. -klóm tt+én közvetlenül, a ’-erraff! pőke elnökévé vá- '-sztották. 1057-ben pedig a --’Avietunióba küldték tanul­.Tő-A^kónv tömő® -orTrezet tieztoite meg funk "'óval. s a Termelöszövotko-°ti Tanács országos elnök -’-on ío bolyét banott. Bizalomból. megbízatás- bői. megbecsülésből annyi ju- ~tt. miét keveseknek a vá­rosban. Sima november 8-’’ szövetkezeti párttaggyütts maid az azt követő szövetk® -éti közgyűlés nemcsak el -ökí tisztétől: fosztotta me® kanem még a pártból, is ki .írta. S abogy korábban ® •négbecsütésre rászolgál nobrai Jőzcpf. most a ke­mény büntetést érdemelt® lei. Hol kezdődött a hal? Hl- ‘elen nem is tudná senk’ eieffmondani. Az bizoovos •nór az első zárcTímadáskor k hiánvzott az őszinteség. — "őr megnverte az embere ‘•Aíe^ősét. Foffvisnel Nagv -dókban boztők be a pénzt ® .orembe, s nagv halom*® ’öntötték ki a zonfforatetore —ni zű ff ott a tans, Tlven e’növ ’-nil nekünk. B ü“ül tudták '-Aoolők nem mnndta tne® oinők nekik, hoffv a iö •5 éviből előre osztottál' "km volt alania pnnoV a IS* 'nvos zőosoÁmadó kozg”” knok. Ellenben a 10 ®ze- oldaS szövetkezet évről-év ■a nehezebb helyzetbe kerül' "’’hoz természetesen aZ idő ■órás is ..besegített”, a S7P- •nnrge sem állt mellőlük. dr- gvenffe vezetésnek, a lak­•-eeásnpk igen nagy része -an benne. Dobra* Józsefei «gvan a® •■többi időben nem vezetői ■-Áneeoéffe. nem tehetsége -VadáTvozta az erőskezűséff- ken. Erkölcsi alán’a hiánv- -011 hozzá. Egy 19 f®ec ’ónéval folvtatott kapcsolat minfiaddig magánügy lenne em'g a családban Intéződne °i az ilyesmi. De nem ez tör­tént. A szövetkezet’ gazdák csak azt látták- eddig az elnök fölkereste őket. odament hoz. záiok beszélgetni most már csak onnan tudták, kinn jár4 a határban Dobrai Józ.ser begy elsuhant mellettük a ts~ Vnlffa szem ólr-génkoesi 1 a. / Lenin Tsz el-nöke. s a kTáiur 1. vezetői is szorgos időbér effvütt dolgoztak a szövetke­zeti gazdákkal Dobrai .Tőzse- fot és a lányt. B-’danostre Pocdédre. Debrecenbe, a T-1 Át: rí ha vitte a Volga. A sze­mélygépkocsit a termel őszö vetkezet vette. Tffaz. a Ián” . vette rá az elnököt a nagy­vonalú kocsiváeárláor-a d p- nagvban hozzáiárulf at»’>'~- bogv Dobrai ’ózcof elfolel* se: honnan jött. amikor még gyalog járt. Berekfürdő, Kun­madaras, szüreti kirándulás. Ehhez pénz kelL • Becsületére legyen Dob­rai Józsefnek —- a gazdasá­gi vizsgálat, bár még nem zárult le, azt mutatja — a közösség kasszájához nem nyúlt hozzá. Mezőgazdászá­tól kölcsönzött ötezer forin­tot, másnak hétezer forint­tal, még másoknak kisebb összegekkel tartozik. S itt el­vesztette azt a jogát is, hogy felelősségre vonhassa beosz­tottait. Hitelezői tudták róla miért a pénz, s ezzel n-í- el is játszotta a szövetkezeti el­nök tisztének komnlvsSgát. S az egyszerű, a funkció nél­küli szövetkezeti gazdák is beszéltek elnökük egyéb ügyeiről. Dobrai József el­vesztette tekintélyét. Figyelmeztették-e? Igen Háló István párttitkár, a vá­rosi pártbizottság vezetői, egvszerűhb emberek szóltak neki. Nem vette szívére. — Megszokta. hogy a vezető­séget, a közösséget mellőzze s az ő szava légyen a döntő mindenben. Némelykor ígé­retekre is elszánta ma®át. De azt sem téliesítetté. Odá’ff ju tot hogv a pártot. — amely­nek mindent köszönhetett — sem vette megfelelő komoly­sággal. M“®iövf&nt." hogv e taggyűlésről hiányzott, s nem halaszthatatlan munkáia ml ”tt A kunmadaras’ cukrász. dában időzött, míg a nárt- fqffgvűiás a szövetkezet ügye­it vitatta. A Béke Termelőszövetke­zetben sokszor megfnrdulta1- az ország vezetői, hiszen a Péké Tsz szorgalmas gazdó inak jóvoltából van is ott mlt látni. S Dobrai József visz- szaélt azzal, hogy hírneve van az országban, a megyé­ben. bogy az nmzóa vezetőit smméivesen is jól ismeri, s azok is bíznak benne. Az» ♦ártotta: a város vezetői nél­kül is el tud 6 intézni min­dent. Jóllehet, alanosan ma­ga sem ismerte a termelőszö­vetkezet helyzetét, s .ha me? tájékoztatót kértek tőle többnyire lakkozva, a nehéz­ségeket elhallgatva, az ered­ményeket felnagyítva szá­molt be a termelőszövetke­zetről. Ennek kárát a szövetkezet egésze vallja. S Dobrai Jó­zseffel már nem lehetett mást tenni, mint amit a szö­vetkezetiek tettek. Leváltot­ták elnöki tisztségéből azzal, hogy mint fizikai munkás keresse meg kenyerét a szö­vetkezetben, s térjen észre. Dobrai .József esete — ha nem is mindennapi, nem egészen egyedülálló. Olvas­tam a taggyűlési, a közgyű­lési jegyzőkönyvet. Kemé­nyen a fejéhez verték: elfe­lejtette a nádtetős házat, ahol nevelkedett. De segítet­tek-e abban, hogy ne felejtse el’ Nem eléggé. Miért kellett 115 ezer forintért Volga sze­mélygépkocsit adni alá? A tsz személygépkocsivezetője kommunista. Ö tudja leg­jobban. hányszor járt fekete úton a Volga. Utólag leg­alább 35 ilyen utat derítet­tek ki. S miért nem szólt az első út után? A város vezetői, a városi pártbizottság miért nem fi­gyelmeztette korábban kellő eréllyel, hogy Dobrai József letért a helyes útról. Elvtár­sai. barátai voltak a tsz-ben, a városban. S amikor az em­berek beszélni kezdtek ügyé­ről, utánanéztek e? S hogy történhetett, hogy egy proletár fiút ennyire megszédített a hírnév, a megbecsülés, a hatalom? Kö­zös gondunk, közösen törjük fejünket rajta. Dobrai József végső soron nem eldobni való ember. Kö­zülünk jött, s legyen hozzá kemény akarata, becsülete, hogy visszatérjen hozzánk. Keményen büntette őt a kö­zösség. Azért, mert szeretik. Azért, hogy tanuljon ebből. A taggyűlésen, amely párt­tagságától megfosztotta, — könn. zett, sírt. Aztán mégis azzal kérkedett: elmegy el­nöknek Hajdu-Biharba. Sem társadalmunknak sem neki nem használna ez. Onnan emelkedjen ki ismét, ahol kezdte. A fizikai munkából. S legyen ez a súlyos kisiklás komoly intelem számára. De számunkra is. Borzák Lajos Az első takarékos tér m elősző vetk ezet Jászboldogházán „falusi pontossággal” gyülekeztek az Aranykalász Tsz gazdái. A befűtött kultúrterembe érke­zőket a már ottlévők kedve­sen fogadták. Mikor megtelt a terem, úgy tűnt, mintha jóviszonyban lévő családok jöttek volna össze beszélge­tésre. Egyszercsak elhalkult a morajlás. Az emelvényen Konkoly Béla, a tsz elnöke emelkedett szólásra. — Szorgos nép lakik itt Boldogházán — kezdte az el­nök. Régen nem volt pa­nasz rájuk. Mikor azonban arról volt szó, hogy közösen gazdálkodjunk, bizalmatla­nok voltak a gazdák. Mond­juk meg őszintén, tartottak az újtól. Mi akkor is azt mondtuk, hogy ha a közösben úgy dolgoznak, mint eddig, akkor jól fognak járni. Mi­vel a tagok akkori ígéretüket megvalósították, be is bizo­nyosodott, hogy szavunk igaz volt. Nem volt könnyű az első esztendő. Az öregekre is so­kat kellett gondolni. Emlé­kezzenek csak, mikor cséplés után hazaszállítottuk nekik az évi kényérnekvalót, mind­annyian osztozkodtunk örö­mükben. Nehezítette mun­kánkat, hogy nem volt szo­ciális alapunk. Mégsem volt különösebb nehézség, mert tagságunk hajlott az okos szóra. A munkaegység-előleg egy része a takarékba ván­dorolt, hogy az esetleges baj­ban ne okozzon gondot pár száz forint kiadás. Mi sem bizonyítja jobban a helyes, takarékos gazdálkodást, mint az, hogy a novemberi előleg fizetéskor a 200 ezer forintból 40 ezer a takarékba került. Ma már majdnem minden szövetkezeti gazdának betét­je van. Összesen közel 300 ezer forint egyénileg megta­karított pénzünk van az OTP- nél. Fiatal közös gazdasá­gunk bebizonyította, hogy az az út, amelyre léptünk, helyes és a boldoguláshoz vezet. Az elnök szavai után Gyöngyösi István a jászberé­nyi járás fiókjának vezetője méltatta a járás első takaré­kos szövetkezetének jelentő­ségét, majd a feltett kérdé­sekre válaszolt. Az egyszerű szavak az ál­lamunk iránti bizalomról szóltak. Az is kiderült, hogy sokan vannak olyanok, akik­nek 30—40 ezer forintja várja a takarékban az új ház építé­sét. Elmondhatjuk: az Arany­kalász Tsz tagjai megértették az idők szavát. Szorgalmasan, becsülettel dolgoznak, takaré­kosan élnek. Ezen az estén, az ünnepi gyűlésen jogos büszkeséggel vették át azt a kitüntető oklevelet, • melyet az OTP megyei fiókja nyúj­tott át a jászberényi járás el­ső takarékos termelőszövet­kezete tagjainak. A. B. Tíz napig szőri a oénzl A mezőtúri városi művelő­dési ház színpadának korsze­rűsítésére majdnem 600 ezer forintot szánt államunk. . Sárközi Mihály építésveze­tő e hó 10-én értesítette Paufler Gyulát, a Szolnok megyei Tanács Tervező Iro­dájának munkatársát arról, hogy az építkezéssel — intéz­kedés hiányában — napokon belül meg kell állniok. A fel­építendő fal közelében ugyanis egy régi kút van; statikai okból tehát némi tervmódosítás szükséges. — Paufler akkor közölte, hogy egyelőre — gépkocsi hiányá­ban! — nem tudnak Szolnok­ról Me2őtúrra utazni. A munka tíz napon keresz­tül állt; noha ez idő alatt az építők négyszer hívták a ter­vező iroda megbízottját, el­sősorban Ercsényi Sándor tervező statikust. Hat kőmű­ves tétlenkedett négyforintos állóórabérben. A szakmunká­sok joggal bosszankodtak teljesítménybérben óránkén' hét-nyolc forintot is megke reshettek volna. Aki Szolnokról délelőtt fé' tizenegykor vonaton utazik Mezőtúrra, délután három óra előtt visszaérhet a me­gyeszékhelyre. A tervező iro­dának talán nincs menet­rendje; vagy munkatársai nagyon elfoglaltak. Az utób­bi esetben akár taxin is el­mehettek volna — 300 forin­tért. Az autókázás még min­dig kevesebbe került volna, mint a késlekedés. — 6. s. — Három év alatt háromszorosára bővült a szerződéses baromfitenyésztés Újabb akció indul decemberben. — KészpénzelSIeggel és takarmány­juttatással segítik a hízottlibára és tojásra szerződő termelőket Az utóbbi években ország­szerte igen népszerűvé váltak a termelőknek számottevő anyagi előnyt és értékesítési biztonságot nyújtó baromfi­értékesítési-, illetve libahíz- lalási-, és toliértékesítési szerződések. Jellemző az ér­Változó képek Kengyelen NEM TÚLOZUNK, ha azt állítjuk: megyénk városai, községei a felszabadulást kö­vető években megújultak, szinte kicserélődtek. Villany­fény, új iskola, művelődési otthon, mozi. óvoda és nap­közi otthon, közlekedési esz­köz, egészségház hirdeti a dolgozó parasztság megválto­zott életét. Általános jelen­ség ez falvainkban. Kengyel község is az állami beruhá­zások és a községfejlesztési tervek megvalósítása nyo­mán változott meg. A helybeliek alig győzik el­sorolni, hogy mi minden épült náluk a felszabadulás után. Az ötezerkétszáz főnyi sötét, sáros falu most új ké­pet mutat. Villanyt, mozit, művelődési otthont, autó- buszjáratot kaptak. 1953-ban két-, 1958-ban négytantermes emeletes iskola épült állami erőből. A jelenlegi 28 tanuló- csoport kényelmesen elfér a megnövekedett tantermek­ben. Óvoda, iskolai napközi létesült, s január 1-től állan­dó jellegű bölcsődéjük lesz. Uj lakótelep épült a falu­ban a Bajcsy-Zsilinszky utca baloldalától. Mintegy 500 új családi ház létesült itt saját erőből, melyet az állam épí­tési kölcsönökkel segített. A tanácsnak nem kevesebb, mint nyolc új utca elnevezé­séről kellett dönteni. Kelle­mes gondja ez a falu vezétő testületének. A községi tanács most mér­te fel a falu 15 éves fejlődé­sét Meglepő tényeket és számadatokat tartalmaz a kengyeliek felmérése. A köz ségfejlesztési tervek idősza­kában — 1955-től — állan dóan növekedtek a csinos! tásra. a lakosság igényeinek kielégítésére szánt összegek , 1955-ben 41 ezer, 1957-ben 75 ezer, 1953-ban 170 ezer, 1959- ben 178 ezer, az idén pedig 950 ezer forintot fordítottak Kengyel fejlesztésére. ORVOSI LAKÄS, rendelő épült, egészséges vizű kuta­kat fúrtak. 1947-től 665 ezer forintot költöttek járdák épí­tésére. Csupán ebben az év­ben több, mint 4 kilométer járda készül Kengyelen. — Ügyeltek arra is, hogy ne csak a régi faluban, de az új telepen is megszűnjön a sár­tenger taposása. Itt is épült új járda, villanyt, ártézikutat is kaptak. — Parkosítottak, gyermekjátszóteret létesítet­tek Kengyelen. A tanács községfejlesztési programja a lakosság véle­ményére épült. Meghallgat­ták az embereket, hol, mit építsenek, hogyan használják fel a rendelkezésre álló anya­gi eszközöket. Nyilvánvaló, hogy az így készült terv a választópolgárok támogatá­sával találkozott, mert közös ügyüket szolgálta. A most elkészült 5' éves községfejlesztési terv újabb létesítményekkel gazdagítja majd Kengyelt. A jövő évben bővíteni akarják a közvilá­gítást, még egy, harminc sze­mélyes óvodát és központi orvosi rendelőt szeretnének építeni. Megkezdik a tanya központok rendezését, fásítá­sát 1962-ben háromezer négyzetméternyi járdát épí­tenek. 1963—65 évben — a ki­sebb beruhá-ásóktól eltekint ve — minden erőt a községi , fürdő építésére szándékoznak felhasználni. Ez is megfelel a lakosság igényeinek, s összhangban áll a közösség anyagi lehetőségeivel. Szépek és biztatóak a ken­gyeliek községfejlesztési eredményei és a további cé­lok. De „szépséghibája”, hogy a létesítmények lényegében állami erőből, vagy község­fejlesztési beruházásokból készültek. Alig, vagy csak esetenként használtak fel tár­sadalmi munkát. Pedig a kö­zösség hozzájárulásával lé­nyegesen nagyobb r -lé­nyeket lehetne elérni, s a rendelkezésre álló összegből több járdát, utat lehetne fel­építeni. NEM ELÉG tehát a fej­lesztésre szánt összeg hova- forc * 1 -gyetérteni, arra javaslatot tenni, vagy azt megszavazni. Ha sz tt-tünk a lakossággal — és ez a tanács­tagok kötelessége — szemé­lyes munkájukat, közremű­ködésüket kérjük, olcsóbban, gyorsabban és többet tudunk építeni. Es több lehetőség nyílik arra is, hogy megvaló­suljon egy-egy utca lakóinak kérelme — nekik is épüljön betonjárda, hozzájuk is jus­son el a villanyfény. Amikor a kengyeliek köz­ségfejlesztési eredményeik­kel dicsekednek, gondolja­nak arra is, hogy a második ötéves terv időszakában na­gyobb társadalmi összefogás­ra és köznccAgj munkára lesz szükség a tervek megvalósí­tásához. M. L. deklődés gyors növekedésére, hogy például • 1958-ban 800, 1959-ben 1800 és 1960-ban már 2400 vagon élő baromfi­ra kötöttek szerződést a ter­melők a baromfifeldolgozó vállalatokkal, illetve a föld­művesszövetkezetekkel; Az új szerződéses akcióban lekötött élő baromfiért min­denkor magasabb árat fizet­nek, mint amit szabadon vá­sárolnak fel. További ked­vezmény, hogy a termelők készpénz-előleg, illetve — hí­zottliba és tojásértékesítési szerződéskötés esetén — ta­karmányjuttatásban. részesül­nek. A készpénz-előleg egy- egy szerződéses liba után 40, a kacsák után 25, a pulykák után 30 forint. A rántani-, vagy sütnivaló csirkék után kilónként 7 forint előleget kapnak. A szerződő gazdasá­gok, gazdák előnyben része­sülnek már a naposbarooifi vásárlásnál is: a keltető állo­mások ugyanis mindenekelőtt a szerződő termelők igényeit elégítik ki, akiknek a hitel­be kapott naposbaromfi árát csak az áru értékesítésekor kell visszafizetni. A hízott- libára szerződő termelőszö­vetkezetek, háztáji „ u- A­gok és egyéb termelők min­den szerződéses liba után 10 kiló, a hagyományos, úgy­nevezett májliba-tenyésztő vidékeken pedig a libatömés­sel hivatásszerűen foglalko­zók — szigorúbb minőségi feltételek mellett — 20 kiló kukoricát kaphatnak. A szerződés szerint járó takar­mányt a tömés megkezdése előtt kiadják 215 forintos mázsánkénti állami áron. Külön lehet szerződést köt­ni liba- és kacsatollra. — A szerződésre átadott libatol- lért 8, a kacsatollért pedig 5 forinttal fizetnek kilónként többet, mint a szabadon fel- vásároltért. A feláron kívül szerződéses előleget is kap­hatnak a termelők: Egy-egy liba után — három tépést számítva — 7 forint az előleg Uj és nagyjelentőségű az az intézkedés, mely szerint a termelők 1961-ben szerző­déssel előre leköthetik tojás­feleslegeiket. A rendelkező sek szerint a toiásértékesítésí szerződést kötő termelőszö­vetkezetek, háztáji gazdasá­gok és egyéb termelők min­den tojás után 8 deka abrak- takarmányt igényelhetnek ál­lami áron. (MTI) Érdemes takarékoskodni! Rádió, jármű, szép bútor napfényes családi otthor lesz az eredménye Váltson takarékbetétkönyvet! Takarékbetétkönyv váltható; az Országos Takarékpénz! postahivataloknál és a takarékszövetkezeteknél. írná'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom