Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-22 / 275. szám

2 SKOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. november 22. KÜLFÖLDI HÍREK ANKARA. Turhan Feyzi- oglu, a középkeleti műszaki egyetem rektorának vezeté­sével egy különbizottság el­készítette az alkotmányozó nemzetgyűlés megalakításáról szóló törvény tervezetet. COLOMBO (MTI). Ceylon­ban 750 katolikus iskolát ál lamosítottak. Ezt követően bizonyos elemek aknamun­kába kezdtek, hogy aláássák a kormány tekintélyét. Ban- daranaike asszony. Ceylon miniszterelnöke ezért felhí­vással fordult a rendőrség­hez. A rendőrség feladatává tet­te, hogy megelőzze a rend­bontást Ha pedig mégis sor kerülne ilyesmire, akkor minden rendbontóval el kel’ bánni. Rangra és állásra va­ló tekintet nélkül — hangzik a felhívás. Az Uj-K'na-hir- íigvsökség szerint az államo­sításra azért volt szükség hogy az idegen érdekeket tá­mogató felekezeti iskoláké* bekapcsolják az ország köz­oktatási rendszerébe. PTTAISJUTAT i PTTV (AP' Ydigoras Fuentes elnök va­sárnap beszédet mondott ab­ból az alkalomból, hogy csa­patainak sikerült levernie a guatemalai hazafiak felkelé­sét. Közölte, hogy több fel­kelőt letartóztattak. A gueta- malai elnök hevesen szidal­mazta Kubát, azt állította, hogy a felkelést „a kubai kommunisták” irányították. REGENSSBURG (ADN) Seebohn nyugatnémet mi­niszter Regensburgban a „Szudéta-német Csoport Tá­mogatására Alakult Német Közösség” nevű egyesület ülésén a revans-szervezet mintegy 300 tagjának üdvri­valgása közepette je’en tette be, hogy a kelet-európai né­peket fel kell szabadítani. Hangoztatta, senki sem kí­vánhatja. a szudéta-németek- től, hogy lemondjanak egy bizonyos csehszlovák terü­letre támasztott igényükről A bonni miniszter beszédét a revansista találkozók részve­vői gyakran szakították fél­be — „Heil Seebohm!” — ki­áltásokkal. MIIIMIIIIIIIIHIIIIIIIHnillHIIIIIIHIIIIIHIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIItlIIIIHIIIIIIIIIIIilimilillllllll Amerikai lapok a Karibi tender térségében kialakult helyzetről New York (TASZSZ). — Világszerte, de különösen La­tin-Amerikában kedvezőtlen visszhangot keltett az a tény, hogy az Egyesült Államok hadihajókat küldött a guate­malai és nicaraguai vizekre. A lapok megjegyzik, hogy az Egyesült Államok kormányá­nak eljárása rendkívül nehéz helyzetbe hozott sok olyan kormányt, amelynek országa az Amerikai Államok Szer­vezetének tagja. így a New York Times Rio de Janeiro-i tudósítója közli, hogy „Brazília szívesebben vette volna, ha az Egyesült Államok tanácskozik a latin­amerikai kormányokkal. — vagy legalábbis előre értesí­tette volna e kormányokat”. Bár a hivatalos magyará­zat az, hogy az amerikai flot­tát a légierőt a „Kuba részé­ről esetleg fenyegető inter­venció” megakadályozására küldték ki, sok lap elismeri, hogy szó sem lehet valamifé­le „beavatkozásról” Guate­mala és Nicaragua ügveibe. A New York Times wash­ingtoni tudósítója, aki külön­ben támogatja az Egyesült államok Karibi-tengeri ka­\ KARCAGI ALTALANOS SZERELŐ KTSZ rádió javító műhelyében (Karcag, vSrSsbadsereg u. 1-5.) vállalja „ székesfehér­vári villamossági rádió és televízió készülékek gyára által gyártott összes rádió és televízió készü­lékek kötelező garanciá­lis javítását, valamint mindennemű rá­dió és televízió készülékek szerviz munkáját. tonai lépését, elismeri, hogy az Egyesült Államok nem Kubából kiinduló betöréstől tart. Még az amerikai kül­ügyminisztérium sem osztja ezeket az aggodalmakat, — írja. Áz Egyesült Államok sokkal inkább tart a latin­amerikai országok elfordulá­sától. Ez „a régi bűnök örök­sége a kizsákmányoló rend­szernek, a kegyetlen rendőr uralomnak, a szabadság el­fojtásának és a gazdasági re­formok halogatásának követ­kezménye”. Ugyanakkor egyes cikkek, amelyek az Egyesült Álla­mok legharciasabb köreinek nézeteit tükrözik, nyíltan fel­szólítanak a Kuba elleni ag­resszív kihívások folytatásá­ra és kibővítésére. így az if­jabb Hearst, a New York Journal—American-ben nyíl­tan katonai blokádot sürget Kuba ellen. „A hadiflottát arra kell felhasználni, hogy magát Kubát vegye zár alá” — írja. Hanson Bladwin katonai szemleíró, a Pentagon ag­resszív köreinek másik szó­csöve szintén Kuba „hadüze­net nélküli” blokádját kö­veteli (MTI). A Kínai liközlársaság kormánya lángafa a laasz. király, kormány ettározását Újabb jelentések Laoszból Peking (MTI). A Kínai Népköztársaság kormánya vasárnap nyilatkozatot tett közzé, amelyben támogatja a laoszi királyi kormánynak azt az elhatározását, hogy baráti kapcsolatokat létesít Kínával. Tudott dolog — hangzik a nyilatkozat —, hogy a Kínai Népköztársaság résztvett az 1954. évi genfi értekezleten, egyike azoknak a hatalmak­nak, amelyek szavatolták a genfi egyezményeket és köze­li szomszédja a Laoszi Ki­rályságnak. A kínai kormány következetesen és szigorúan betartotta és betartja a gen­fi egyezményeket, a békés együttélés öt alapelvét és a bandungi értekezlet szelle­mét. Tiszteletben tartja Laosz függetlenségét, szuverénitá- sát és területi egységét, tá­mogatja a laoszi királyi kor­mánynak azt a törekvését, hogy a béke és a semlegesség politikáját folytassa és meg­valósítsa a nemzeti egységet A Kínai Népköztársaság kormányának meggyőződése, hogy a laoszi királyi kor­mány legutóbb tett javasla­tai, ha valóra válnak, minden bizonnyal elősegítik Kína és Laosz baráti és jószomszédi kapcsolatainak kialakulását. HiiiiniiiiimiiiiimniiiiiHiHiHiHiiitiiiiiiiiiii Amerikai—nyugat­német alkudozás Bonn (MTI). Adenauer kancellár bonni hivatalának í tárgyalóasztalához hétfőn j délelőtt tíz órakor ült le An- ! derson amerikai pénzügymi- j niszter és Dillon külügymi- | niszterhelyettes, hogy a két , és fél napra tervezett tárgya- I láson rábírja a nyugatnémet ! kormányt, segítsen az Egye- [ sült Államok külfödi kötele- ! zettségeinek viselésében, ille- j tőleg az amerikai aranykész- , letek rohamos csökkenésé­nek megakadályozásában. A nyilatkozat végül meg­állapítja: a kínai kormánv úgy véli, hogy a Laoszban legutóbb kialakult bizonyta­lan helyzet a lázadó Phoumi Nosavan-klikknek nyújtott amerikai imperialista támo­gatás következménye. A Kí­nai Népköztársaság kormá­nya erélyesen elítéli a Laosz belügyeibe való otromba amerikai beavatkozást és ha­tározottan támogatja a Sou- vanna Phouma herceg vezet­te törvényes laoszi királvi kormányt. Amíg a laoszi nép megőrzi és erősíti szi­lárd egységét és határozottan szembehelyezkedik a külföldi beavatkozással és felforgató tevékenységgel, addig min­den bizonnyal képes lesz le­küzdeni az útjában álló ne­hézségeket, megvalósítani a békét, a semlegességet, a nemzeti egységet és virágzó, erős országgá tenni hazáját. A kínai kormány reméli, hogy a genfi értekezlet vala­mennyi részvevője szigorúan betartja a genfi egyezmények rendelkezéseit és tiszteletben tartja a laoszi nép nemzeti íogait. hogy az megőrizhesse a békét, a semlegességet, a függetlenséget és az ország egységét. Vientiane. — A TASZSZ az AFP francia hírügynökségre hivatkozva jelenti, hogy Sou- vanna Phouma laoszi minisz­terelnök vasárnap visszaérke­zett Sam Neua-ból, ahol ta­lálkozott Szufanovung her­ceggel, a Pa tét Lao vezetőjé­vel. A miniszterelnök hazatéré­sekor kijelentette: „Remél­jük, hogy bekapcsoljuk a nemzeti egység kormányba az ország összes politikai pártjainak vezetőit”. Diem kegyetlenül leszámol ellenfeleivel Hanoi (Cj Kína). A szai- goni államcsíny kudarca után a Ngo Dinh Diem-klikk ke­gyetlen bosszút áll ellenfe­lein. A legutóbbi néhány nap alatt Diemék többszáz titkos­rendőre nagyszámú letartóz­tatást foganatosított a fővá­rosban és vidéken. — Több mint 20 ismert dél-vietnami politikust tartóztattak le. — Börtönbe vetették Tran Van Van volt gazdaságügyi mi­nisztert, Tran Van Do volt külügyminisztert és Tran Van Houng volt szaigoni pol­gármestert. A rendőrség öt lapot t>etiltott, mert a lap- szerkesztők az államcsíny idején közölt cikkeikben bí­rálni merészelték a Ngo Dinh Diem kormányát. Szaigonból érkező jelenté­sek szerint Diem megparan­csolta biztonsági szerveinek, hogy rendezzenek széleskö­rű tisztogatást a hadseregben is. A szaigoni rádió „elkép­zelhetetlen büntetést” helye­zett kilátásba mindazokkal szemben, akik nem jelentik fel az államcsíny résztvevőit (MTI). Közkegyelem Törökországban ANKARA (AP). A török kormány bejelentette, hogy közkegyelemben részesít 25 000 elitéltet. Közkegye­lemben részesíti például azo­kat, akiket gyilkosság miatt életfogytiglani börtönre Ítél­tek; ezek büntetését 24 év­re szállítják le. Az amnesz­tiából kizárják viszont a tö­rök valuta- és adótörvények ellen vétetteket. Két hónapon belül ez a második közkegyelmi rende­let Törökországban. (MTI). A japán választások végeredménye és a TaSZSZ kommentárja Tokió (TASZSZ). [ tuma a következőképpen osz­A japán parlament alsóhá- lik meg (zárójelben az előző zának 467 képviselői mandá- | madátum megoszlás) l iberális Demokrata Párt — — — 297 (283) Szocialista Párt — — — — — 145 (122) Szociáldemokrata Párt — — — — 16 ( 40) Kommunista Párt — — — — — 3(1) Egyéb — — — — — — — 6 (21) A nagyhatalmú pénzügyi körök sokmilliárd jent köl­töttek a választók megvesz­tegetésére, s ez lehetővé tet­te, hogy a Liberális Demok­rata Párt növelje mandátu­mainak számát. Jóllehet az uralkodó körök mindenféle provokációt, támadást és me­rényletet latba vetettek a ha­ladó szervezetek ellen, a de­mokratikus erők nagy sikert értek el és elnyerték a kép­viselői mandátumok több mint egyharfnadát. Megnö­vekedett a szocialista és a Szőlőtermelők és Földmű vesszöv ctkezetek figyelem! A JÁSZBERÉNYI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET kádár részlegénél — azon­nali szállításra 200 liter­től 800 literig boroshordók kaphatók Tartsa be a pulykanevelési szer­ződés minőségi előírásait! Szerződésre csak száraz, fejlett tollazatú, telt, egyenes mellQ, sárgabSrű hizlalt pulykát lehet szállítani. '.VVSVWWWWv TÁNTORGÓ ÉLETEK Azokról az Időkről, amikor Szolnok megyéből 36 ezer embert vándoroltatott ki a nyomorúság. Néhány esztendeje dolgo­zom a magyarországi kiván­dorlások történetén. Az egy­kor a budapesti Fiumei úton lévő Kivándorlókat és Visz- szavándorlókat Védő Iroda, a Magyarok Világszövetsége irattáraiból, régi könyvek és újságok sárguló, időszitta lapjairól megdöbbentő ké­pekben tárulnak fel az okok, melyek sorsokat dobáltak át az óceánon túlra s okozói let­tek. hogv 1849-től 1934-ig Jó­zsef Attila szavaival élve több mint másfélmillió magyar tántorgott ki az országból s széledt széjjel a nagyvilág­ban. A kivándorlás főfészkel azok a megyék voltak, ahol a nagybirtokok következtében a földmunkások nyomorban élő tömegeit a nincstelenség és a közigazgatási szervek ön­kényuralma hajtotta külföld­re. A Tisza-menti megyékből vándoroltak ki a legtöbben a Felvidék után. Szolnok me­gyéből 37 ezer ember hagyta el az országot csak 1920-ig. A század elején és múlt század végén a kormány is szinte elősegítette távozásukat. Jól tudták, hogy a nyomor, a földéhség az oka az embe­rek tömeges kivándorlásának, de semmit sem tettek ennek csillapítására és később is csak rendészeti intézkedések­kel igyekeztek azt megaka­dályozni. Ebben az időben azonban még elősegítették a kivándorlásit, maga a kor­mány kötött szerződést a Cu- nard-T.ine angol hajóstársa­sággal, hogy hetenként két hajón szállítja a magyarokat New-Yorkba. A Cunard azonban egy évben csak öt­venezer embert tudott szállí­tani és volt olyan esztendő, hogy kétszázezer magyar kelt útra, tehát új hajókra volt szükség. Uj szerződés született a Continental Pool német hajóstársasággal, mely nagyon olcsón, két mázsa búzáért vitt egy személyt Amerikába. Ennél olcsóbb már csak az ember volt, aki szénbányák mélyén, gyárak fülledt le­vegőjében, vagy ültetvénye­ken sorvasztotta erejét „túl a tengeren.** vetődtek az aranymezőkre, azzal a romantikus vággyal eltelve, hogy kincseket sze­reznek és abból seregeket to­borozva felújítják a szabad­ságharcot. Az újvilág prózai valóságában kialudt a nagy láng, megélhetési gondokká változott és a kalandos sor­sok tengődő életeikké szür­kültek. Akiket a kenyérkérdés kergetett Kalandos sorsok Ha visszapillantunk a ki­vándorlások történetére, míg Európa csaknem valamennyi Miamiból a XIX. század ele­ién Indult meg a kiözönlés Macvamrszágon félévszázad­dal később, a vérbef oitott --nViadcánbnre után keltek 'tra az első emicr-ránsok. az "időzősek elől Ez Is mutat- 5a. hogy a magvar embert nem kei-ztAi——■” gyonhajsza— a szerzés láza dobta ki fészkéből, hanem 1849 (és 1919) után az üldö- zöttség, később pedig a fojtó nyomor, a gazdasági okok. A szabadságharc üldözöttjei kö­zött s7.ámos kalandos sors akadt Kiss László honvédőr­nagy az amerikai szabadság- mozgalmak egyik bőse lett A fegwerneki származású Mő+é Balázs honvédszázado' Viláeos Után csanatának taelaival kelt vándorútra el­Az úgynevezett „boldog bé­keidők” a görögtüzes, ájom- ködös ferenezjózsefi kor ro­mantikus takarója alatt sö­tétlett a nincstelen ipari és földmunkásoknak az a nyo­morúsága, mely kenyérkér­déssé válva, százezrével ker­gette idegenbe a magyar em­bert. A milleneumi évek nem- zetiszínü frázispetárdái még javában pufogtak, de Szol­noktól Bácsig, Szabolcstól Veszprémig tízezrek indultak meg Fiume és a németor­szági kikötők felé. Az ilyen ügyeket a „nagy üzlet” re­ményében mindig finanszí­rozó nagytőke végezte el az ország ürítését, az olcsó munkaerő, a fehérbőrű rab­szolgák szállítását Ameriká­nak. A hajóstársaságok ügy­nökei állami segédlettel jár­ták az országot, útlevelet, ha­jójegyet szereztek s már itt­hon eladósították, reményte­len jövőbe taszították a tele reményekkel útrakelő embe­reket. Mindenkinek üzlet volt a kivándorlás, csak az útra­kelt, bizonytalan jövő felé tántorgó proletárnak nem A nagybirtokosok még örültek is az eltávozó tömegeknek, mert szabadultak attól a kí­sértő rémtől, amit az éhező parasztok, a nincstelenek földéhsége jelentett. Később, mikor rádöbbentek, hogy itt­hon, főként az iparban, hiá­nyoznak a munkáskezek, aki­ket kivetett az akkori nagy- birtokos osztály, akkor is erőszakos rendészeti intézke­désekkel próbálták megaka­dályozni a kiözönlést és nem is gondoltak arra, hogy a kivándorlás alapoka a társa­dalmi és gazdasági viszo­nyokban rejlik és aki azt meg akarja szüntetni a tár­sadalmi és gazdasági bajokat kell orvosolnia. A képviselő­házban megvádolták a Cu- nard-társaságot azzal, hogy emberkereskedést üz a ma­gyarokkal. A társaság ma­gyarországi képviselője úgy tiltakozott ez ellen, hogy a vádat áthárította a kor­mányra. Adatokkal igyeke­zett igazolni, mennyire elő­nyös ez a szerződés a kor­mányra és azokra, akik előse gítették a társaság munká­ját. Vagyis leleplezte, hogy az emberkereskeuésben o kormány, az arisztokrácia és tőkések körébőt kijelölt vég­rehajtó szervek cinkosai vol­tak az angol hajózási társa­ságnak. 1919 után ... A proletárdikt *úra leveré­se, a Tanácsköztársaság után. a Horthy-korszakban újból fellángolt a kivándorlás, melv azután, hogv Amerika .ezár­ta a sornrr,nókat. egyikig szünetelt Ekkor vett vándor­botot kezébe, hogy a fehér­terrortól men ’ -cüljön, a Túr- lceue kőzetében elterülő Pusztaríirpásztón született Korda Sándor a ’-ésőbb vi­lághírű filmrendező, old mi­kommunista párt képvisele­te. A szakadár szociáldemok­rata párt, amelynek vezetői az amerika barát reakciós erők kiszolgálóivá váltak, — megsemmisítő vereséget szen­vedett. A szocalista párt egyik ve­zetője kijelentette a TASZSZ tudósítójának: a választás eredménye azt bizonyítja, hogy megnövekedtek a sem­leges erők. Folytatódik a harc a japán-amerikai „Biz­tonsági Szerződés” ellen. — (MTI).

Next

/
Oldalképek
Tartalom