Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-25 / 252. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. október 25. Qúndoiatok egy műteremlátogatáskor A művészt Szolnokon jól ismerik. Rokonszenves, megnyerő figurája épp olyan ismert iskolai- és rajz-szakköri tanítványai előtt, mint a tiszai halászbárkákon, építkezéseken, vagy a Zagyva-part romantikus tájain. Láthatóan keresi a kifejezéseket, mert szeret szabatosan, világosan, közérthetően beszélni. Emellett azonban nem könnyű riportalany. A művészetről szívesen beszél, önmagáról, terveiről azonban már kevésbé Sajátságos s'óoárbaj alakul ki végülis - művész és az újságíró között. Az újságíró a művészről érdeklődik, ő pedig makacsul a művészetről beszél. Az első ütközőpont a stílus. Milyen stílusban is dolgozik Baranyó Sándor? A felelet a művészetről, a XX. század stílusairól általában szól, de nem nehéz mögötte meglátnunk az egyedit, a festő saját meggyőződését. — A XX. század modern európai festészetét elsősorban az impresszionizmus térrel kapcsolatos színeredményeinek felfedezése határozza meg. Ez különbözteti meg más földrészek festészetétől. Például Ázsiában a végtelent az élet múló pillanatain keresztül érzékeltetik néhány finom, de biztos és eleven vonallal. A néger plasztikát és festészetet nem annyira a reális alakábrázolás, mint inkább az éles, határozott színek jellemzik. Európában az évszázadok kulturális fejlődése alapján a tér ábrázolása, a térhatás érzékeltetése, e festészet leglényegesebb jegye. Az impresszionizmus a tér érzékeltetésére a vonaltávlat mellett, a színhatásokat használja fel és ezzel új útját nyitja a XX. század festészetének. — Eddig talán úgy hangzott az egész, mint valami akadémiai előadás — moso- lyodik el zavartan Baranyó. — Azonban ezzel szerettem volna érzékeltetni, mennyi hatás, mennyi hagyomány, az újnak a keresése befolyásolja, alakítja a festő munkáját, így természetesen az én munkámat is. Beszélgetés közben előkerülnek a képek is. Az alacsony díványon üldögélő újságíró nagy gyönyörűséggel nézi az elébekerülő alkotásokat. Az egyik kép Vülönösen megragadó, egy öreg szövetkezeti halászt ábrázol a csónakjában. A biztonság, a nyugalom sugárzik arcáról, megjelenéséről egyaránt. Ezt a biztonságérzetet adta vissza a festő és ezzel egycsapásra új tartalmat kapott a látszólag régi téma. Képnézegetés közben azután tovább szövődik a szó festészetről, hivatásról. •— A mai modern festészet a természet és a festő dialektikus ellentmondásán alapszik. Mindegyik képben két kép van jelen. Az egyik a személy, vagy az ábrázolt táj, a másik pedig magának a a művésznek a képe, aki önmagát, saját érzéseit, saját egyéniségét teremti újjá a műben. És akkor jó a mű, ha ez az ellentmondás feloldódik egy egységes mondanivalóid, művészi értékű alkotásban. Ez az én ideálom is, ami felé törekszem. Az ecset olyan, mint a szeizmográf tűje, a földrengésmérő mutatója, bejelöli a képre lelki- állapotunkat, érzéseinket, gondolatainkat. Természetesen az ábrázolt tárgy realitásának fi <*velembevétel ével. Baranyó Sándor hiszi és vallja, hogy csak a természet megfieyelése. az embeSúlyos baleset érte a tavasszal Mérei Ferenc tsz gazdát Jászapátiban. Bal ke- zefejét vitte le a szecskavágó. Kapott ugyan műkezet az SZTK-tól, de dolgozni nem tudott vele, mert az ujjak merevek, mozdíthatatlanok voltak. Méreit kétségbeejtette a tudat, hogy fiatalon, harminchét éves korában munkaképtelenné vált. Ki tartja el ezután özvegy édesanyját? Ha valamennyi pénzt kap is az egy keze munkájáért, csak szűkebben lesznek ezentúl. Egyszer azután a Népszabadságban azt olvasta, hogy a Szovjetunióban olyan műkezet készítenek, amely majdnem annyira ügyesen használható, mint az igazi. Elment a Vöröskereszthez — rek megismerésére való szüntelen törekvés a művészeit éltető forrása. És ezt bizonyítják a most állványra kerülő képek. Két hónapot töltött például télen a művész a vízgazdálkodás tanyaállomásán és uszályosok, motorosok, vontatók életét ismergette, rajzolta. Egy ilyen hajómunkás ül a képen, előtte kis hokedlin szalvéta, azon szalonna és kenyér. Az ember arcán enyhe szomorúság, hiszen távol kell élnie az otthonától, kiszakadt megszokott környezetéből. És a festő együtt érez vele. — A festő élete szüntelen harc önmaga ellen. Konok küzdelem minden káp, ha nem akarjuk ismételni önmagunkat. Én már húsz éve vívom ezt a csatát, sokszor buktam, de minden esetben volt erőm újra kezdeni. Minden kép a felfedezés izgalmában indul, de lesz-e igazi felfedezés belőle, lesz-e újszerű kép? Ez a gond kísért, ha kezembe veszem az ecsetet, Hosszan folyik még a sző, de talán ezzel a néhány „ecset- vonással” sikerült vázlatos portrét adnunk egy művészemberről, aki az önmagával való szüntelen és nemesítő küzdelemben kerül egyre magasabbra. — ht — ahol mint kiváló véradót jól ismerték — s megkérte a szervezet dolgozóit, juttassák őt ki valahogyan Moszkvába. Kérése nem volt hiábavaló. A Vöröskereszt a szovjet nagykövetséghez fordult, s az biztosította Mérei Ferenc elhelyezését egy moszkvai kórházban. Az útlevél is elkészült hamarosan, s a balesetet szenvedett tsz tag — a Vöröskereszt költse én — ebben a hónapban elindult a szovjet fővárosba. „Amint megérkezem, írok” — búcsúzott el a szolnoki Vöröskereszttől Mérei. S mi kíváncsian várjuk levelét, melyben a segítő szeretet egyik legigazabb megnyilvánulásáról számol be az itt- honmaradottaknak... Ikarusz 55-üs autóbuszok Grúzia útjain A Szovjetunió elhatározta, hogy nagy tételben vásárol magyar Ikarusz—55 autóbuszokat. Az autóbuszt egy különleges bizottság, magyar szakemberekkel karöltve most próbálja ki a Szovjetunió útjain. Erre a célra 15 000 kilométeres útvonalat jelöltek ki. „A próba sikeresen folyik” — jelentette ki a TASZSZ tudósítójának a moszkvai Autóipari Tudományos Kutató Intézet laboratóriumának főmérnöke. Kísért a múlt A Westwallt, Hitler hírhedt nyugati védővonalát máig sem rombolták le egészen, pedig igen nagy veszteségeket okoz, mert termékeny szántóföldeken halad keresztül. Az utóbbi években 15 millió márkát fordítottak már a betonbunkerek és egyéb védelmi berendezések felszámolására, mégis csak egytizedét „sikerült” eddig eltüntetni. Úgy látszik, a Német Szövetségi Köztársaságban végképp nem értenek ahhoz, hogyan kell Hitler örökét felszámolni. (A ,,Volksstlmme”-b61). AZ ULTRAHANG ÉS A BÚZA Érdekes vetőmagkísérletek folynak a leningrádi Országos Növénytermelési Intézetben. Búzamagvakat szórnak vízzel megtöltött üvegedénybe, s néhány percre bekapcsolnak egy ultrahang generátort. Kvarclemezek adják át a folyadéknak a nagyfrekvenciájú rezgéseket. A hideg víz egy pillanat alatt felforr az edényben. Ezek után megszárítják a búzamagvakat. A kísérletek során megállapították, hogy az ultrahang fürdőben kezelt búza-vetőmag gyorsabban és jobban csírázik. A jarovizációs időtartama kevesebb, mint felére csökkent. Az ultrahang kezelés serkentő hatással van a növény életfolyamataira és a terméshozamot is emeli. A Nap kél: 6.17 h-kor, nyugszik: 16.39 h-kor. A Hold kél: 11.26 h-kor, nyugszik: 20.55 h-kor. — A CSECSEMŐKRE is 7 forint 74 fillér jut megyénkben az eddig elvégzett három és fél millió forint értékű társadalmi munka értékéből. Előljárnak: Karcag, ahol egy főre 19 forint 24 fillér és Szolnok, ahol 12 forint 55 fillér jut. — BIZOTTSÁGOK alakultak a jászberényi és a kunszentmártoni járásban ez utcák tisztaságának és rend- bentartásának ellenőrzésére. A bizottságban tanácsi dolgozók, orvosok, valamint a Hazafias Népfront és a tömegszervezetek tagjai szerepelnek. — AZ UTCÁN legeltették állataikat Szolnokon Jakab Gusztáv és Hajnali Dezső. A városi szabálysértési előadó 200—200 forintra bírságolta őket. — SEGÍTI a tanulásban az alcsiszigeti KISZ szervezet azokat a fiatalokat, akik az általános iskola nyolcadik osztályát még nem végezték el. A lelkes fiatalok vállalták a gazdaság parkjának, játszóterének és sportpályájának rendbehozását is. — SZÁSZBEREKÉN a nőtanács rendezésében szülők iskolája indult. Ugyanitt a Hazafias Népfront előadássorozatot indít a tanácsi dolgozók és népfront-bizottsági tagok részére. ŰJ KÖRZETI orvosi rendelő nyílik november 1-én Szolnokon az Abonyi úton. A külterületi lakosok egészségügyi ellátását egy orvos és egy körzeti ápolónő végzi majd. — TISZASASON ifjúsági találkozót rendezett a napokban a községi tanács KISZ alapszervezete. A baráti összejövetelen a helyi tsz és a tanács fiataljai vettek részt. — TŰRKEVÉN a Vöröskereszt által rendezett egészségügyi előadásra a tanyai lakosságot és az iskolásokat a termelőszövetkezetek autói szállították be. A közönség- szervezést a tanyavilág pedagógusai végezték. — KOCKÁRA VÁGJA a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat a paprikát a külföldi megrendelők kívánságára. A különleges eljárással feldarabolt paprikát a nyugati államokban konzervek készítésére használják. — ÁLLATKAR ÉRTE a túrkevei Vörös Csillag és a jászberényi Kossuth Tsz-t. Az előrelátó gazdák kártérítésül összesen 94 ezer 773 forintot kaptak az Állami Biztosítótól. — KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS! Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen drága jó feleségem, illetve édesanyánk Horgász Józsefné sz. Kanyó Erzsébet elhunyta alkalmából, mély fájdalmunkat részvétükkel enyhíteni igyekeztek. Horgász József és családja Szolnok, Túzok u. S. Halálraítélték a nagyrévi gyilkost Nyár derekán részletesen beszámoltunk arról, hogy milyen hideg megfontoltsággal, elvetemült kegyetlenséggel gyilkolta meg Nagy István nagyrévi lakos a faluja- beli özvegy Varga Imrénét. Megírtuk, hogy az enyhítésért fellebbező gyilkost a megyei bíróság dr. Fekete István ta«r,n nácsa halálra ítélte. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának büntető fellebbviteli tanácsa a megyei bíróság ítéletét helybenhagyta. Az elítélt kegyelemért folyamodott az Elnöki Tanácshoz. Műkéz — Moszkvából OKTÓBER 25 Kedd & Ianka 16. — A Centrum műve, Zsu- kov! Távvezérléssel áthangolták az RB—285-ös televízióját és rádióadóját a mi hullámhosszunkra, és teljes energiával zavaró jeleket sugároznak a világűrbe. Ezek a jelek nyomják ki a Kozmoszplán adását, viszont a mi állomásunk nagy energiával sugárzott adását nem befolyásolhatják. Ezért maradt egyoldalú a kapcsolat... Zsukov komoran meredt a képernyőre. — Kérem, jelentsenek be újabb tiltakozást... — Megtörtént. Abban a percben tiltakoztunk, ahogy különleges megfigyelőink kiderítették a zavar okát. — És?! — Műszaki hibára hivatkoznak ... Elnézést kérnek... Donszkov közbekiáltott. — De hiszen nem állították le a zavarást! Figyeljen Batalov elvtársi Koronij. figyelem! Középenergiára állok! Ahogy Donszkov középenergiára csökkentette az űrhajó televíziós adósát, a Földön újból zavaros, hullámzó csíkokkal tarkított, kivehetet- len képpé változott az előbb még kitűnő televíziós-kép. — Donszkov újból maximumig forgatta el az energiaváltó kart. A kép kristályosán ragyogott *» Földön. — Nos? Igazam van? Mia Batalov, Zsukov és Donszkov a zavaróállomás miatt előállt nehézségeket vitatták, Remizov a navigációs fülkében a Kozmoszplán pontos helyzetét mérte be, Elisa és Pista pedig a tudományos megfigyelő kabinban a teleszkóp kivetített képén a lassan távolodó RB—285-öst figyelték. A műbolygó láthatatlan tengelye szakadatlanul a Kozmoszplánra mutatott — Elisa — kérte a csillagászlányt a magyar fiú —, vizsgáljuk meg az RB—285-ös körüli teret is. Nem megy a fejembe sehogyan sem, hogy miért nem találtuk meg eddig a Mars irányába kilőtt rakétát ... — Rendben van — mondta határozottan Elisa —, keressük meg. A Centrum által bejelentett röppályára irányították a teleszkópot. Háromszor- négyszer végigpásztáztak azon a területen, ahol a rakétának azokban a percekben haladnia kellett. — £ mmi, — csodálkozott a két fiatal űrhajós. — Ez lehetetlen! Azonnal jelentem! Pista a televízióba sietett. Zsukov, Batalov és már Remizov is az amerikai nukleáris rakéta miatt előállt helyzetet boncolgatták. Zsukov kötötte magát a leszálláshoz. — A robbanás a déli féltekén lesz — mondta Zsukov —, mi pedig az északin érünk Marsot... A rakéta 15 órával hamarabb robban, mielőtt mi megérkeznénk... A veszély fennáll ugyan, de vállalnunk kell... Remizov is támogatta Zsukov véleményét. Batalov a végső döntést másnapra halasztotta. — Kérem, figyeljék rendszeresen az RB—285-öst és a rakétát is! A kilövést nem észlelték? — A jelzett időpontban — válaszolt Remizov — a műbolygó éppen a Mars egyre erősebben fénylő pontja előtt haladt el... A felvillanást nem láthattuk ... — De a rakéta sincs meg! — kiáltott közbe Kovács Pista, majd hirtelen Izgalmában alig talált szavakat. Batalov a vezérlőasztalra csapott. — Úgy látszik, tovább bonyolódnak a dolgok! A bejelentett röppályát megfigyelték? Most ebben, csak Önökre vagyunk utalva ... A legerősebb rádióteleszkópunkkal sem találhatjuk meg az alig féltonnás rakétát ilyen óriási távolságból. Zsukov átadta a mikrofont a magyar fiúnak. — Háromszor is megvizsgáltuk a röppályának azt a részét, ahol a számítások szerint most kellene haladnia a rakétának... Nincs! Sehol nincs!... Batalov már énpen szólni akart, amikor Elisa rontott be a televíziós központba ... — Megtaláltam! Megvan! Batalov felkiáltott: — Végre! Irány? Helyzet? Sebesség? Elisa megtántorodott, s alig hallhatóan suttogta: — Negyedórán belül... összeütközünk! Zsukov rettentő kiáltással rohant a megfigyelő kabinba, Elisa lehanyatlott egy székre, elájult az izgalomtól. A képernyőn iól lehetett látni, hogy Batalov arca hamúszínűvé fakul *... Donszkov remegő kézzel babrálta az adó gombjait, Remizov Zsukov után rohant. ... A hirtelen zűrzavarnak Batalov sziklakemény hangja vetett végett. Úgy rendelkezett, olyan nyugalommal és olyan határozottan, mint egy hadvezér. — Kovács elvtársi Fogja a mikrofont! Donszkov! — Kapcsolja ide Zsukovot és Remizovot a megfigyelőből! Kész?! Donszkov máris jelentette: — Megtörtént! Batalov hangja tehát pillanatokon belül újra elérte a Kozmoszplán parancsnokait. — Zsukov! Halló Zsukov! Azonnal mérjék be a távolságot. A rakéta sebességét! Pontos irányát! A műbolygó távolodásának gyorsaságát! — Egy perc sem telt el, Zsukov máris közölte az adatokat, az uráli állomás tudósai pedig elektrőnikus agyak segítségével a másodperc tört része alatt kiszá- tották a rakéta pályáját, és azt is, hogy az összeütközés 13 nerc múlva elkerülhetetlenül bekövetkezik, ha ... És ez a „ha” ezernyi veszélyt rejtett (magában, de meg kell tenniük, ha nem akarnak atomhalállal elpusztulni a végtelen világűrben ... * Amikor Elisa mély kábulatából felébredt, a Kozmoszplán túl volt a veszélyen. Már két hosszú órán át leste Kovács Pista a lány arcvonásait és aggódva várta. hogy magához térien. — Gondjaira bizom Elisát, — mondta Zsukov nem sokkal, hogy a rettenetes veszély, a nukleáris rakéta elszáguldott a Kozmoszplán mellett, a Sziriusz Irányába. Vigyázzon rá ... Az injekció hamarosan érezteti hatását ... Zsukov halálosan kimerült arcán mosoly suhant ót, az első mosoly a nagy küzdelem óta. aztán kabinjába ment, végigdőlt az ágyon és azonnal elaludt... A navigációs fülkében Remizov küzdött az álom ellen, Donszkov pedig a televíziós-központban Koro- nijjal. az uráli állomás technikusával beszélgetett és egyre egy réai dalocskán törte a fejét. Dúdolta, dúdolta, és hiába kérte Koronijt, hogy segítsen, mi is lehet a dal szövege, Koronií nem ismerte... Réai. régi dal volt, az 1950-es évek híres keringő je ... Koronij, hogy véget vessen barátja töprengésének, szíves hangon megszólalt: — Pajtás, figyelj! Bekapcsolom a Főváros adóját! Donszkov felélénkült. — Nagyszerű! — De ne szólj róla az öregnek ... megígéred? Akkor lépett be az „öreg” — Batalov — a vezérlőterembe. Koronij maid elsüllyedt hirtelenjében. — Bocsánat, Batalov elvtárs ... Nagyon kimerültek.... Fel akartam vidítani őket... Megengedi? Batalov arcán is mély fáradtság sötétlett, csak a szeme villogott ugyanolyan élénken, mint máskor. (Folytatjuk.) SASS ERVIN ITrTlTf4*7iZ^J
