Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-19 / 247. szám

ü SZOLNOK MEG TEJ NÉPLAP 1960. október 19. r „így még nem visszhangzott a világ“ A dolgozók különös figyelemmel követték a szocia­lista országok delegációinak munkáját az ENSZ közgyűlé­sén. Nagy érdeklődéssel hallgatták Kádár János elvtárs­nak, a magyar küldöttség vezetőjének a közgyűlésen, s ha­zatérésekor mondott beszédét. Foglalkoztatja ez az embe­reket, felidézik, beszélnek róla. Az ezrek közül megkér­deztünk kettőt, hallgatták-e Kádár János elvtársnak a Sportcsarnokban mondott beszédét. VADÁSZ SÁNDOR, A SZOLNOKI PAPÍRGYÁR ANYAGCSOPORT VEZETŐJE: — Hallgattam is, olvastam is a beszédet és a televízióban láttam is Kádár elvtárs haza­érkezését. Ami beszédéből — akár az ENSZ-ben elmondott­ra, akár a sportcsarnokira gondolok — legjobban meg­ragad, a határozottság. Ez va­lahogy rám, s mondhatom ránk, papírgyári dolgozókra is, gondolom másokra is na­gyon jó hatással van. Nagyon igaza van Kádár elvtársnak abban is, hogy ez- idő alatt is erősödött nemzeti egységünk. Sőt, a szocialista tábor egysége is sokat erősö­dött. Hisz mi Hruscsov elv­társ beszédét is mindig figye­lemmel kísértük. — Tudjuk, hogy Hruscsov elvtárs és Ká­dár elvtárs is minden, a lehe­tő legkisebb és a lehető leg­nagyobb alkalmat is megra­gadta arra, hogy hirdesse a mi táborunk igazát. És úgy gondolom, mi itt­honról segítettük őket. Mert ha ők hirdették a szocialista tábor igazságát, mi segítettük azt a termeléssel tovább ala­pozni, erősíteni. A mi üze­münk most nagy gondokkal küzd. Az egyes számú papír­gép rekonstrukciója miatt ve­szélyben van vállalásunk tel­jesítése. Azt fogadtuk, hogy november 7.-éré befejezzük hároméves tervünket. Min­dent megteszünk, hogy a hi­bát kisebbítsük, a kiesést — ahol lehet — pótoljuk. Ezért a többi papírgépek dolgozói vállalták: havonta két vasár­napon dolgoznak, hogy a ter­meléskiesést csökkenthessük. Az üzem egésze pedig úgy dolgozott, hogy 19.5 százalék­kal növeltük az első három negyedévben a termelékeny­séget. Ügy érzem az ENSZ-köz- gyűlés eddigi vitája után, hogy így még nem visszhang­zott a világ a szocialista or­szágok, a Szovjetunió szavá­tól. Nem is csoda, ha érezhe­tően megnyilvánult ezidőszak- ban nemzeti egységünk ere­je, erősödése. Hisz képvise­lőink azokról a kérdésekről vitatkoztak az ENSZ-ben, amelyek nemcsak orszá­gunk, hanem egy-egy ember gondjai is. Mindenekelőtt a leszerelés ügye, a tartós bé­ke megteremtése. Ezekre gondoltam a rádió mellett, az újság fölött és a televízió előtt, amikor Kádár elvtárs beszédét hallgattam, olvastam. PINTÉR BÉLÁNÉ, AZ IPARCIKK KISKERES­KEDELMI VÁLLALAT 39-ES BOLTJÁNAK ELADÓJA: Jó volt hallani, tudni, hogy egy sikeres út után ismét itt­hon van Kádár elvtárs. Mert ez az út eredményes volt. Különösen ha azt veszem fi­gyelembe, hogy a szocialista országok vezetői voltak min­denben a kezdeményezők. Mi foghatott volna meg jobban engem, a kétgyerme­kes édesanyát, mint a leszere­lés gondolata. Gyermekfejjel éltem át a második világhá­borút, s csak most, felnőtt fejjel tudom igazán felmérni azt a sok borzalmat, amit át­éltünk a sok pusztítás köze­pette. Ma is beleremegek, ha az első bombázásra gondolok. Ügy tartom, az emberek életre születnek és nem há­borúra. A háború csak egyes emberek, vagy embercsopor­tok érdeke. Azt gondolonL hogy Hruscsov és Kádár elv­társnak nem is az volt a szándéka, hogy egyes impe­rialista vezetőket meggyőz­zön a béke szükségességéről. Inkább a népekhez, az embe­rek millióihoz szóltak. S azok bizonyára megértik: Rajtuk, rajtunk, együttes erőnkön múlik, hogy lefogjuk a há­borús gyújtogatok kezét. Azt tartom, Kádár elvtárs jól ismeri népét, mert az ENSZ-közgyűlésen és haza­érkezése alkalmával is szí­vünk szerint beszélt. Való­ban megtett mindent, amit megtehetett. Azért elégedetlen is va­gyok. Mégpedig amiatt, hogy a sok igazság, a haladó, a józan emberek számára olyan világos dolog, mint a leszerelés, vagy a gyarmatok felszámolása, — olyan nehe­zen áttörhető sziklafalba üt­köztek. Most látszott csak igazán, mennyire erős fallal veszi magát körül a letűnő társadalom, a kapitalizmus. S ez mutatja azt is, hogy mi­lyen sok még a mi tenniva­lónk, a mi munkánk, hogy győzelmünk teljes lehessen. Külföldi hírek Buenos Aires (Reuter) Ar­gentina és Izrael négyhóna­pos megszakítás után helyre­állította a diplomáciai kap­csolatot, amely júniusban „szakadt meg’’, miután az iz­raeli önkéntesek argentin te­rületen letartóztatták Adolf Eichmann náci tömeggyilkost. • Mexico City (Uj Kína») Hét­főn végétért a Mexikói Nép­párt harmadik országos kong­resszusa. A kongresszus tá­mogatásáról biztosította a ku­bai nép harcát és követelte Kína felvételét az ENSZ-be. * Prága (MTI) Prágában ösz- szeült a Nemzetközi Szabvá­nyosító Szervezet (ISO) mű­anyagokkal foglalkozó bizott­sága. A tanácskozásokon a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, Anglia, Csehszlovákia, Magyarország, Japán, Olasz­ország és más államok kép­viselői vesznek résit. A ta­nácskozás célja a műanyagok minőségének megállapítására szolgáló egységes eljárás ki­dolgozása. Mobutu Csőmbe pórázára került Kijárási tilalmat rendeltek el Kongó fővárosában és Leopoldville tartományban * Leopoldville (MTI), Mobu­tu ezredes, aki az ENSZ kon­gói képviselőinek hallgatóla­gos és nyílt támogatásává! háborítatlanul szövetkezik a többi lázadóval Kongó törvé­nyes kormánya ellen, miután visszaérkezett Elisabethville- ből, ahol segítségért kilin­cselt Csomóénál. Katanga tar­tomány szakadár „miniszter- elnökénél”, kijelentette, le­mond a kongói parlament összehívásáról, mert" „Csőm­be ellenzi ezt”. Mobutu, aki ezzel a kijelentéssel is elis­merte, hogy Csőmbe pórázá­ra került, a „főbiztosok taná­csában” helyet foglaló cinko­sait hívta össze rendkívüli ülésre. Mint az AP jelenti, Mobu- tunak hétfőn sajtóértekezle­ten kellett volna beszámolni a tanácskozásról, de a sajtó- értekezlet elmaradt. Kedden este a leopoldvillei városi és tartományi hatósá­gok éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el. A kijárási tila­lom este húsz órakor lép élet­be és hajnali 5.30 órakor ér véget. • Az AFP jelentése szerint hétfőn ismét összetűzésekre került sor Csőmbe csendőrei és az önkényuralma ellen harcoló Baluba törzs tagjai között Harcok voltak Kobon- gó közelében és az észak-ka- tangai Kongolo térségében. A Baluba törzs megerősítette helyzetét Baudouinville és Pueto között YASSIADA és WASHINGTON NÉHÁNY NAPJA az uta­zási irodák prospektusaiból a világsajtó politikai rovatai­nak hasábjaira lépett ez a szó: Yassiada. Ez a kis ten­geri sziget a török szárazföld közelében fekszik és jónevű üdülőhelynek számít. Mos­tanában azonban a börtön, a büntetés fogalmával asszo­ciálják ezt a kis turista-pa­radicsomot. Ezen a szigeten folyik né­hány napja egy olyan rezsim nem kevesebb mint 450 veze­tőjének a pere, amely egy év­tizeden át uralkodott, ponto­sabban zsarnokoskodott a nagymultú Törökország fe­lett. A fővádlottak: Dzselal Bayar volt köztársasági el­nök és Adnan Menderesz volt miniszterelnök az ameri­kai külügyminisztérium ked­vencei voltak. Amikor a la­pok „Törökország szilárd Amerika-barátságárór cik­keztek, ezen Bayar és Menderesz „szilárd Amerika- barátságát” kellett érteni. Pontosabban azt, hogy ez a két úr és a tíz év alatt ma­guk köré gyűjtött hivatalnoki kar jobb ügyhöz méltó buz­galommal teljesítette az ame­rikai politikai „megrendelése^ két” Törökországban és tette hazáját — ahogy a haladó lapok nevezni kényszerültek azt — a nyomor és a támasz­pontok országává. Nehru tájékoztatója Delhi (MTI) Mint az UPI és az AP jelenti, Nehru indiai miniszterelnök hétfőn több, mint egyórás tanácskozáson tájékoztatta kormányának tagjait az ENSZ-közgyűlés munkájáról. A tanácskozásról hivatalos közleményt nem adtak ki. Meg’ ízható forrásból szer­zett értesülések szerint Neh­ru bírálta az Egyesült Álla­mok által vezetett nyugati tábor ENSZ-beli magatartá­sát. Nehru reményét fejezte ki, hogy az amerikai elnökvá­lasztások után „megjavul a légkör” és lehetőség nyílik a kelet-nyugati csúcstalálkozó­ra. 11. A fővárosban, az Űrhajósok terén emberfolyam hömpöly- gött. A Központ fényújságján a legfrissebb hírek jelentek meg öles fénybetűkkeL „A Kozmoszplán indulása óta 7 millió 500 ezer kilomé­terre távolodott el Földünk­től. Az űrhajó utasai egészsé­gesek. Minden a pontosan ki­dolgozott program szerint történik. Az űrhajó és az uráli tudományos állomás kö­zöt1 állandó a televíziós ösz- szeköttetés.. Igor Kuzmics, a Központ sajtófőnöke ezen az estén is tájéke ztatta a Főváros lakos­ságát a Kozmoszplán útjáról. A fényújság televíziós ernyő­jén ugyanaz a riporter beszél­getett Igor Kuzmiccsal, aki néhány nappal ezelőtt meg­döbbenve szemlélte az Ika­rusz II. kutatórakéta Mars­ról készített felvételét. — Kedves Igor Kuzmics, kérem, mondjon néhány szót nézőinknek a Kozmoszplán­ról. A sajtófőnök röviden is­mertette az űrhajó eddig megtett útját, majd bejelen­tette: — Holnap este közvetlenül Pjotr Zsukov, a Kozmoszplán parancsnoka jelentkezik itt, a képernyőn. Bizonyára ő még bővebb tájékoztatást ‘ud majd adni űrhajója hely­zetéről és az előttük egyre óbban kitáruló űr titkairól... A fényújság egész éjszaka, óránként közölte az uráli ál­lomás jelentéseit A Koz­moszplán szédületes iramban száguldott a Mars felé... V. Hastings tábornok már az ötödik szivarra gyújtott, ami­kor az Űrhajózási Centrum titkos laboratóriumában Ho­me tábornok és asszisztense, Tom Morrow diadalittasan felkiáltottak. — Fogjuk a Kozmoszplánt! Hastings nagy ívben dobta el a szivarját, és Brownnal, Cordinggal együtt fejvesztet­ten rohant a vezérlőasztal­hoz, ahol Home és Tom Mor­row rádióelektronikus jelek­kel utasításokat küldött az egyre sebesebben közeledő RB—285-ös műbolygó auto­matikus műszereinek. Home bekapcsolta a radar­készüléket. A villogó fény­pontokból valamennyien azonnal világosan látták, hogy az RB—285-ös kísérleti rakétáit irányító radar-szem megtalálta a Kozmoszplánt, és most már csupán arra volt szükség, hogy bevárják azt az időpontot, amikor az űrhajó és a műbolygó legközelebb érnek egymáshoz. Home fagyos nyugalommal kelt fel a vezérlőasztal mel­lől. — Idefigyeljen, Morrow! A Kozmoszplán fogvatartó'-át állandóan ellenőrzik! Érthe­tő? Az akcióra körülbelül 5—6 óra múlva kerül sor. Hastings jókedvűen Mor­row vállára csapott. — Fiam, csak ügyesen! Bí­zunk magában. Morrow ész nélkül ugrott fel, és kapta vigyázzba ma­gát. A főnök kitüntető szavai egészen megzavarták, azt se tudta, mit mondjon, így aztán csak egy-két szót tudott ki- nyögdécselni. — Tábornok úr... min­dent ... elkövetek... Hastings vigyorgott. — Leülni! A radar-ernyőn legyen a szeme! A négy tiszt kedélyes han­gulatban távozott a labora­tóriumból, és Hastings szobá­jába siettek, ahol azonnal rá­diókapcsolatba léptek az El­nökkel. Hastings jelentette a fejle­ményeket, közölte, hogy az RB—285-ös már „fogja” a Kozmoszplánt. Percek alatt indult meg a terv végrehajtá­sának gépezete. Az Űrhajózá­si Centrum a hírügynökségek útján hivatalos közlést adott ki, melyet a világ valamennyi televíziós- és rádióállomása pillanatok alatt átvett és be­olvasott. „Figyelem! Az Amerikai Űrhajózási Centrum jelenti: Az egy esztendővel ezelőtt fellőtt RB—285-ös műboly­gónk kísérleti rakétáit né­hány órán belül kilőjjük a Mars felszínére. A Centrum tudósai azt kívánják tanul­mányozni, hogy milyen kö­rülményeket teremt a nuk­leáris robbanás más égiteste­ken. A kísérlet előkészületei­ről óránként adunk ki tudó­sítást.” A világ közvéleménye fel­hördült a hír hallatára. Min­denki tudta, hogy a kísérlet­tel a Kozmoszplán útját akar­ják megnehezíteni, hiszen egy nukleáris robbanás a Marson beláthatatlan veszé­lyeket rejthet magában az űrhajó utasai számára. Az igazságot azonban senki sem sejtette. Az uráli tudományos állo­máson is megdöbbenést kel­tett az amerikaiak bejelenté­se. Batalov azonnal megbe­szélésre hívta össze az űr­hajó állandó követésével megbízott tudóscsoport vala­mennyi tagját, csak Sztepán Groncsevics maradt a nagy vezérlőteremben, hogy a Kozmoszplán utasaival is kö­zölje az Amerikai Űrhajózási Centrum kísérletének hírét A kapcsolat-kérő hívásra megvilágosodott a vezérlő­asztal képernyője és Pjotr Zsukov jelentkezett. — Hívást vettem! Hívást vettem! Itt Zsukov, a Koz­moszplánról. Távolság 12 mil­lió 560 ezer kilométer. Min­den rendben... — Itt Groncsevics, az uráli állomásról. A helyzetjelentést köszönöm. Jegyeztem. Üd­vözlet, Pjotr Zsukov! A képernyőn tisztán ragyo­gott az iszonyú távolságból sugárzott kép. — Jónapot, vagy jóestét, öreg harcos! — mosolygott Zsukov arca a képernyőn — önre került az ügyeleti sor? Groncsevics izgatottan sza­kította félbe Zsukov szavalt. — Fontos közlésünk van a K ozmosz.pl án számára. Zsukov felemelte a kezét. — Egy pillanat, hívom Re­mizovot is. Mihail Remizov arca is fel­tűnt a képernyőn. — Köszöntőm, Groncsevics — bólintott Remizov. — Pa­rancsoljon! Groncsevics egy negyedív­nyi papírlapot emelt fel a vezérlőasztalról. — Az Amerikai Űrhajózási Centrum jelentette ezelőtt tíz perccel: Az RB—285-ös mű­bolygó kísérleti rakétáit né­hány órán belül kilövik Mars felszínére. A Centrum tudósai a különböző égiteste­ken végrehajtott nukleáris robbanás utóhatásait kíván­ják megvizsgálni. Zsukov és Remizov szinte egyszerre kiáltottak fel. — Sztepán Groncsevics, ne űzzön velünk rossz tréfát! Ez lehetetlen! Ezt tiltja a nemzetközi szabályzat, mely a bolygók felderítésével és az űrrepülés megengedett és meg nem engedett körülmé­nyeivel foglalkozik! Remizov felháborodottan folytatta. — Ki biztosít minket arról hogy ki tudjuk kerülni t nukleáris bomba robbanásá­nak hatását? Kérem, azonnal' vegyék fel a kapcsolatot a* Centrummal és jelentsék be* tiltakozásunkat! ♦ — Batalov most tárgyal er-J ről — mondta Groncsevics — ? természetesen azonnal tilta­kozunk. — Máris! — kiáltotta a be­lépő Bgtalov, úgy, hogy a te­levízió mikrofonja is felvet-} te hangját, és továbbította aj 12 millió kilométernél is| messzebb száguldó űrhajóba.? (Folytatjuk) SASS ERVIN* Érdemes egy pillantást vet­nünk a yassiadai tárgyalások ilyen Washingtonnal kapcso­latos mélyebb vonatkozásaira is. Fidel Castro azt mondotta az ENSZ-ben, hogy az Egyesült Államok napjainkban minde­nütt a legreakciósabb rend­szerekkel szövetkezik. Erre persze felhördült az amerikai pro­paganda-gépezet, de még ez a minden tekintetben jól ola­jozott apparátus sem volt ké­pes valamennyire is megcá­folni ezt a vádat. Elég rá­tekinteni a jelen és a közel­múlt térképére, hogy nevek jussanak az ember eszébe: Dél-Vietnamban Diem, Tai- vanon Csang Kaj-sek, Thai- földön Thanarat marsall, Ku­bában Batista, Venezuelában Jimenez, Paraguayban Stro- essner, Dél-Koreában Li Szin Man — Törökországban pe­dig Bayar és Menderesz. És akik netalán ma is ké­telkednének az imperialista erők gyengülésében, a wash­ingtoni külpolitika sokasodó válságjeleiben, tegyék fel maguknak a kérdést, hol van­nak ezek a kedvencek? Igen, néhányan még a he­lyükön. például Thanarat, Diem és Csang Kaj-sek. De Batista már elmenekült Ku­bából és helyét a nép nevé­ben dr. Castro foglalta el. Jimenez már elmenekült Ve­nezuelából és barátja, Tru­jillo dominicai diktátor a minap már az új elnök, Be­tancourt ellen szervezett si­kertelen merényletet. LiSzin Mant egyszerűn elsöpörte a délkoreai népi megmozdulás és ha távozása nem is hozott gyökeres változást még Dél- Korea politikai életében, az évtizedeken át Amerikában élt Li Szin Man elsöprése a mélyebb változások hiteles ígérete. A bábrendszer bábjai sorra dőlnek ki. De talán se­hol nem történt ez olyan fél­reérthetetlenül, olyan látvá- , nyosan, mint Törökország­ban. Emberi gyarlóságokról, sik­kasztásokról, korrupt manő­verekről is sok szó esik Yas- siadán. Nem ritkák az olyan vádpontok, amelyek a nyu­gati pletykalapoknak is óriá­si szenzációt jelentenek, pél­dául Bayar hírhedt orgiáinak részletei. Ez a per ezekkel az adalé­kokkal még inkább i1 - lusztrációja, tipikus ke­resztmetszete azoknak a te­hetségre nézve jelentéktelen, de cinizmusra nézve hatalmas zsarnokocskáknak, akik — Castro szavaival — Uncle Sam legjobb barátai. Nem véletlen, hogy a lapok, a hír- ügynöségek tudósítói máris arról számolnak be: az ame­rikai külügyminisztérium hi­vatalosan is helyteleníti, hogy Gürsel tábornok rend­szere ilyen óriási nyilvános­ságot biztosít Mendereszék perének. Washington nyugtalan — van neki miért. — ar — A gázturbina gyárfás fei'esztéséről tárgyaltak Bmóban véget ért a KGS' tíznapos konferenciája a gázturbinák fejlesztéséről. A szakemberek és kutatók ? gázturbina máriás több fon tos problémáját világította’ meg. Miután a gázturbina gyár­tásnak az elkövetkező évtize dekben egyre nagyobb szeren jut az államok energiaipará­nak fejlesztésében, az érte­kezlet ajánlotta, hogy a KGST országok szakemberei a jö- ben több munkaértekezleten vitassák meg a gázturbina­gyártással és kutatással kap­csolatos speciális kérdéseket. Az értekezlet résztvevői a -.It-v-ií I enin-művekben a csehszlovák gázturbina gyár­tást tanulmányozták és meg­tekintették a 2.500 kilowatt teljesítményű energiavagono­kat. RíllTl T>TiM9]

Next

/
Oldalképek
Tartalom