Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-19 / 247. szám

1960. október 19. SZOLNOK MEGYEI NÉP LAT 3 A párt tömegkapcsolatának jó eszközei a pártklubok Nemcsak kenyérrel él as ember Az utóbbi években új, kedves színfoltként jelent­keztek a pártszervezetek éle­tében a pártklubok. Az ellen- forradalom után a városi körzet, és a községi pártszer­vezetek egymás után rendez­tek be klubokat. A kommu­nisták kezdeményezésével szépen átalakított, otthonosan bútorozott helyiségek ezek. — Sok-sok társadalmi munka, anyagi támogatás eredménye, és ennél sokkal több: a párt iránti szeretet rejlik bennük. Lényegében ugyanazok a helyiségek, székházak ezek, mint korábban voltak, de mégis mások. Nemcsak és nem is elsősorban külsőre változtak meg. A bennük fo­lyó munka stílusa és szelle­me változott előnyösen. A Központi Bizottság útmutatá­sai nyomán a pártszervezetek levetkőzték az ellenforrada­lom előtti időszak szektás jellemvonásait, mely bizo­nyos fokig távoltartotta az embereket a párttól. Tovább fejlődtek és vál­toztak a pártmunka módsze­rei is. A pártbizottságok és a pártszervezetek állandóan keresték, s meg is találták a párt és a tömegek közötti kapcsolat helyes formáit. — Egyik ilyen vonása ennek a kapcsolatnak a pártklub. Mint a nevéről is következ­tetni lehet, a pártklubokban klubszerű élet folyik. Megta­lálhatók itt a különböző já­tékok: sakk, dominó, biliárd, a kártya és rex. Kiki a saját kedvteléseinek megfelelően hódolhat bármelyiknek. Van­nak napilapok, képes folyó­iratok, van olvasóterem és könyvtár. Zenét lehet hallgat­ni a rádióból, tanulni, műve­lődni és szórakozni a televí­zió adásaiból A pártklubokban épp az előzőekből eredően élénk, mozgalmas élet zajlik, mindig sok au érdeklődő. Örvendetes — és a pártklubok mindegyi­kére jellemző — a pártonkí­vüliek érdeklődése. A szolno­ki körzeti klubokban 25—30, Jászárokszálláson és János- hidán pedig a részvevők 70— 80 százaléka nem párttag. A televíziós adások nap­ján sokhelyen zsúfoltak a klubhelyiségek. Alattyánban 40—50-en — több nem fér a helyiségbe —, a szolnoki 5-ös körzetben 60—70-en, Jász­árokszálláson 150—200-an né­zik az adásokat. Különösen érdekelték az embereket az ENSZ közgyűléséről közölt képes híradók, s a szocialis­ta országok delegációinak — főként Hruscsov és Kádár elvtársak — beszédei. Ilyen alkalmakkor élénk viták vol­tak, s kötetlen beszélgetések alakultak ki a látogatók kö­zött. Az emberek latolgatták a béke kilátásait és megerő­södött bennük a békéért való harc tudata. A jászárokszállási párt- klub úttörő volt a megyében, mert elsőként 1958. augusz­tus 20-án nyílt meg. Kommu­nisták és pártonkívüliek ál­dozatkészsége, s a párt anyagi segítsége nyomán jött létre. Együttesen 100 ezer forint­nyi társadalmi segítséggel egy nagy termet, két játékhelyi- éget és egy olvasószobát ren- 'eztek be. A társadalmi mun- a és az anyagi hozzájárulás Megk ezdőd ott az alma-export A különböző főzelékfélék, vári gyümölcsök és a zöld- aprika után a MÉK meg- ezdte a vöröshagyma és a éli almafajták beszerzését, lindkét terméket keresik és zívesen vásárolják külföldön s. Vöröshagymából eddig 802 oázsát szállított a MÉK '’sehszlovákiába. Legtöbbet, 100 mázsán felüli mennyisé­nt a Bánhalmi Állami Gaz- aság és a kenderesi Haladás psz adott át. s ennek körül­iéiül a fele válogatás után nég exportra kerül. Megkezdődött az almaszü­ret is. Megyénk termelőszö­vetkezetei 110 vagon szállítá­sára kötöttek szerződést a rÉK-kel, s a MÉK ennek lapján 20 vagonnal kíván exportálni. — ha nem is ilyen arányban — a többi pártklubok létre­jöttére is jellemző. Az embe­rek ezáltal még jobban meg­becsülik és magukénak érzik. A pártkluboknak nincs egységes, papíron rögzí­tett működési szabályzata. A tartalmi életet a helyi sajá­tosságoknak megfelelően ala­kították ki. Jászárokszálláson 23 tagú, Jánoshidán öt tagú klubbizottság irányításával készül a program, mely sok­rétű és változatos. Jászárok­szálláson tavaly télen például ünnei élyeket, emlékesteket, népfront gyűléseket rendez­tek, előadást tartottak a ter­mészettudományos kérdések­ről, a községpolitikáról, s a Gödöllői Agráregyetemről is meghívtak egy tanárt szak­mai jellegű előadásra. Az idén még változatosabb program készül: az ötéves tervről, a mezőgazdaság fej­lesztéséről és ismeretterjesztő előadásokat tartanak. János­hidán a kiszisták színjátszói és énekkara a pártklubban tevékenykedik, ugyanitt rád; 5 szemináriumot is indí­tanak. Fontos helyet foglal el a pártklubok életében az olvasómozgalom. A szolnoki klubokban 18 ezer forint érté­AZ UTÓBBI NAPOKBAN két vitát sikerült meghallgat­nunk. Az elsőt szombaton tartották a szolnoki gépipari technikumban, a másikat hétfő este — a karcagi Lenin Tsz-ben. A tárgy azonos volt: az oktatásügyi reform terve­zete. Sok felszólalás hangzott el ezeken a vitákon, ami azt mutatja, hogy az embereket, a pedagógusokat és tsz-gaz- dákat egyaránt érdekli az oktatásügy reformja, az ifjú­ság további nevelésének ho­gyanja és mikéntj Kisebb vagy nagyobb mér­tékben mindkét vita előre­vitte a reform ügyét. Nem túlzás, ha azt mondjuk: még a legkisebb létszámú vita is a társadalom egy-egy megha­tározott kis részének állás- foglalását fejezi ki. Nemcsak az új javaslatok, hanem az a puszta tény is, hogy emberek gondolkoznak és vitatkoznak azon, hogyan lenne jobb és helyesebb átalakítani oktatá­sunkat, már nagy jelentő­ségű. A pedagógusok vitájára in­kább a szakszerűség nyomta rá a bélyegét. Azt is meg­mondhatjuk, hogy úgy érez­tük, mellékvágányra is tere­lődött akkor, amikor egy-két kivételével a felszólalók csu­pán az egyik részletkérdéssel foglalkoztak. Nevezetesen az­zal; milyen irányítás alá tar­tozzék ezután a gépipari tech­nikum. Kétségtelenül fontos kérdés az iskolák irányítása, a központosítás problémája, de nem egyedüli meghatáro­zó. És ezen a vitán annak az egy-két felszólalásnak örül­tünk igazán, amelyik más kérdést is felvetett, így pél­dául a túlterhelés és az álta­lános iskolák tananyagának kérdéséi Ebben feltétlenül helyesen foglaltak állást, amikor a tananyag jelentős csökkentését javasolták. — Ugyanakkor azt kérték, hogy az általános iskolák több gya­korlati tudást adjanak a ki­kerülő fiataloknak, hogy az alaptudás hiányával ne kell­jen az első évben, de néha négy éven keresztül is baj­lódni. ÜGY ÉREZZÜK, hogy a másik vita a termelőszövet­kezet kultúrtermében jóval konkrétabb volt. És ha akadt téves nézet is, minden eset­ben érezhető volt az a jóin­dulat és mélységes felelősség amelyet az ifjúság jövője, egész oktatásügyünk jövője felett éreztek. Az a közel hat­van dolgozó paraszt, aki a kis helyiségben a lócákon üldö­gélt, a háromórás vitát éber figyelemmel kísérte. És akik nem szólaltak fel, azok is minden arcmozdulatukkal kű, Jánoshidán 200, Jász­árokszálláson 600 kötet poli­tikai, tudományos szak- és szépirodalmi mű áll az olva­sók rendelkezésére. Több he­lyen meghatározott időben könyvtári órákat tartanak. A pártklubok kommunisták és pártonkívüliek művelődési, szórakozási helyiségeivé, — mondhatni, az emberek má­sodik otthonaivá, s egyre in­kább a terület kulturális köz­pontjaivá válnak. Banka elv­társ, a jászárokszállási párt- bizottság titkára mondta el, hogy a munkásmozgalom ve­teránjai: Kondacs József, Baranyi Pál és Nagy Balázs vasárnap otthon megebédel­nek, s azután elmennek „ha­za” — a pártklubba. Nemcsak a kommunisták, a pártonkí­vüliek is így vannak ezzel. — Jellemző, hogy a jánoshidai pártklub öttagú vezetőségé­ben a kommunisták mellett a pártonkívüli Eszes József és Szöllősi József is helyet ka­pott A pártklubok a maguk új­szerűségével jó szolgálatot tesznek a szocializmus ügyé­nek. Egyre szorosabbá fűzik és barátibbá teszik a kommu­nisták és pártonkívüliek kap­csolatát éreztették, egy szót sem ve­szítenek el abból, amit halla­nak. Bártfai Sándor elnök őszin­tén, egyszerű szavakkal mondta el véleményét. Sze­rinte még ma is igen gyakori az a hibás szemlélet, hogy a parasztember azt mondja: — megéltem eddig is tudás nél­kül, megél a fiam is. Ennek a szemléletnek megváltozta­tására sokkal több energiát kell fordítani, mint eddig tet­tük. Beszélt arról az aggasztó jelenségről is, hogy aki vala­milyen iskolát elvégez, az mindjárt íróasztalt, agronó- musi állást vagy más hason­lót követel. Az iskolareform­tól éppen azt várja, hogy ezen a szemléleten változtas­son. Értékes, konkrét javaslat is hangzott el részéről. Le­gyen a mezőgazdaságban is széleskörű tanulóképzés az ipari tanulókéhoz hasonlóan. Emelkedjék a mezőgazdasági munka becsülete, hogy legyen jelentkező bőségesen mező- gazdasági munkásnak is. Mások a túlzsúfoltság csök­Derűs kék pompájában tündökölt az ég. A mentőál­lomás dolgozói az udvaron tétlenkedtek. A nap, mint óriási búboskemence, forrón, álmosítón küldte sugarait. S akkor éles, józanító hangján felcsengett a telefon. (Mielőtt tovább monda­nám, meg kell jegyeznem, hogy régen, évekkel ezelőtt történt ez, egy régi mentős barátom mesélte. Manapság kemény ott a regula, belső híreket nem beszélnek el ide­gennek.) Szóval, csengett a telefon. Az ügyeletes rendőr az állo­másra hívta őket, mondván: egy részeg embert kell be­vinni a kórházba. Megtalál­ják az állomás előtt. Pillanatok alatt ott voltak A nagy térség üresen, népte- lenül szomorkodott a füstös falak előtt. Se részeg, se rendőr, csak a tettrekész ápo­ló, meg a sofőr a mentőkocsi mellett. kémlelőn figyelve minden kis zugot. — Megvan — kiáltott fel az ápoló. — Ott fetreng a fü- vön. S a pázsit üde zöldjén ösz- szehúzódzkodva tényleg ott feküdt egy férfi. Öltözete után ítélve egyszerű paraszt- ember. — Na, ez is jól meg­ünnepelte a városnézést — gondolta a két mentős. Gyors, szakavatott mozdulatokkal Több mint ezer ötszáz termelőszövetkezeti tagot képeznek ki traktorosnak és von­tatókezelőnek a gép­állomások téli tan­folyamain Elkészült a traktorosok ok­tatásának téli programja. A mellett, hogy Szabadszálláson és Pápán januárban újabb 4000 gépállomási, szövetkeze­ti és állami gazdasági dolgo­zó kezdi meg a tanulást, a gépállomásokon is nagy gon­dot fordítanak a szakember- képzésre. Körülbelül kétezer részve­vővel alapfokú tanfolyamokat indítanak a még gyakorlat­lanabb gépkezelők és az új jelentkezők számára. Arra számítanak, hogy az alapfokú tanfolyam részvevőinek mint­egy fele szövetkezeti tag lesz. A vontatóvezetői tanfolya­mokra is be kívánják vonni a szövetkezetek tagjait. Az előzetes számítások szerint a mezőgazdasági üzemi vonta­tóképző iskolák 1500 részve­vőjének mintegy fele a szö­vetkezet saját gépeit vezeti majd a jövő esztendőben. A téli oktatás programját úgy állították össze, hogy mi­nél több traktoros ismerhes­se meg az új típusú univerzá­lis és lánctalpas traktorokat, valamint az idén vásárolt munkagépeket is. (MTI) kentését szorgalmazták. Álta­lános volt az a kívánság is; a tananyagot — különösen a gimnáziumokban, hozzák kö­zelebb az élethez. NAGYON FIGYELEMRE méltó, hogy mindegyik fel­szólaló kifejezte valamilyen formában aggodalmát; az ok­tatás kiterjesztése nem fog-e olyan ifjúságot nevelni, — amelynek „vasaltnadrágos” szemlélete van. Figyelmeztető ez a reform kidolgozói részé­re: minél magasabbra emel­jék a nevelő- és oktató mun­kában a termelő tevékenység becsületét. Este kilenc óra felé ért vé­get az értekezlet. De a részt­vevők még jóidéig együtt ma­radtak. Most olyanok is meg­szólaltak, akik a vitán hall­gattak, mert nem szokták meg a nyilvánosságot. És ezek a hozzászólások is bizo­nyították: a Lenin Termelő- szövetkezetben nem ért véget a tanügyi reform vitája. El­lenkezőleg: most kezdődött — H. T. — fogták a hordágyat, letették az alvó mellé s aztán a sofőr az ismeretlen lábát, az ápoló a vállát kapva felemelték, hogy rátegyék a hordágyra. Az illető a hirtelen ébresz­tett ember bamba tekinteté­vel meredt rájuk, s ijedten kérdezte: — Hová visznek? Nem esi-- náltam én semmit, csak ide feküdtem a fűre. — Majd megbeszéljük, csak maradjon nyugodtan — mor­dult rá a részegeket utáló sofőr. Az illetőnek azonban nem hhsznált a jó szó, ijedt, két­A Műszaki Anyag és Gép­kereskedelmi Vállalat az el­fekvő készletek hasznosításá­ban érdekelt intézményekkel együtt ankétot tart ma dél­előtt Szolnokon, a szakszer­vezetek Ságvári Endre Mű­velődési Otthonában. Ez al­kalommal kerül sor az elfek­vő készletek felmérésére, s h-sznosítására. Mivel üzemeinkben, válla­Jászfényszarun a megyei tanácstag fogadónapján egy idős parasztasszonytól hal­lottam a következő szava­kat; — Kéremszépen, van ne­künk egy unokánk, annak a négy és fél holdját is be­vittük a közösbe és nem kaptunk utána pénzt. Tet­szik tudni, a gyerek me­zőgazdasági technikumban tanul és mi az urammal nem tudjuk már eltartani. Azért kellene az a kis pénz, mert jó tanuló a gye­rek, nem akarjuk semmi­képp se, hogy kimaradjon az iskolából, most is né­gyes-ötös lett neki a gya- korlatja. Tessék már utá­nanézni, hogy jár-e onnan valami, mert nekünk elég nehéz így... De azért toH- va-foldva majd kijövünk, és elvégeztetjük vele azt a pár évet, ha kölcsönkérünk is... így mondta, nincs ebben egy szónyi, egy betűnyi változtatás sem. így mond­ta, de maga sem tudta, hogy miközben beszélt, kitágul­tak a jászfényszarui ta­nácsháza szűk falai, s egy friss, üdítő légáramlat be­hozta oda a Kort: szép, gazdag, okos világunkat A jászfényszarui asszony így mondta: „technikum” nem volt benne hiba. A Szolnok megyei falvakban egymás után alakulnak a külpolitikai körök, ahol a magyar szóra szokott pa­raszti nyelv megtanulja ki­ejteni Hruscsov, Fidel Castro, Eisenhower nevét. És a nagybajuszú, nehéz­mozgású parasztemberek nem restellnek beülni a fa­lusi iskola padjaiba, a mű­velődési ház nagytermébe és megszámlálhatatalan elő­adás, tanfolyam során is­merkedni rakéta-tecRniká- val és állategészségüggyel, politikával és történelem­mel, ^Petőfivel és Bartók­kal. Nyitva a szemük, szívük és agyuk a kultúra befoga­dására. És nyitva — ha kell — a pénztárca is. Bánhal­mán nem egészen kétszáz az iskoláskorú gyermekek száma, ezeknek szülei szep­tember folvamán 2.600 fü­zetet. 500 ív kék csomagoló­napírt. 50 iskolatáskát. 50 húsz-harmino-neevven fo­rintos töltőtollat. 30 toll­tartót vásároltak. Bánhal­mán azonban még osztatlan tanítás folyik, orosznyel­vet egyáltalán nem tanul­hatnak a gyerekek. A szü­lők egy része ezért költsé­ségbeesett képpel rúgkapált. — Leszijjazzuk a bestiát — szólt az ápoló, s erejét feszít­ve igyekezett megfékezni. — Az kell ezeknek — mor­góit mérgesen a sofőr. A dulakodásban győzött a túlerő. A két mentős már- már vitte foglyát, mikor az állomás bejáratánál feltűnt a rendőr, s messziről kiabált: — Miért bántják azt az utast? Közelebb érve, csendesen megjegyezte: — Nem ez a részeg. Az, míg telefonáltam, valahogy latainknál többmillió forint értékű elfekvő anyag van. kívánatos, hogy ezen az an­kéten az üzemek vezető be­osztásban lévő emberei je­lenjenek meg, s felszólalá­sukkal, illetve tárgyalásukká) segítsék elő, hogy az elfekvő készletek minél hamarabb visszajussanak a népgazda ság vérkeringésébe. geket és fáradságot nem ki­méivé Kunhegyesre járatja gyermekét, hogy a közép­iskolai továbbtanulást meg­könnyítse számára. Gond ez? Bizony gond. De a bán­halmi szülők vállalják, s velük a többi messzirete- kintő parasztszülő, akikről nem írja majd fiúk, mint Petőfi ‘írhatta apjáról, a jó öreg parasztkocsmáros- ről: „Nem sok haja-szála hullt ki a tudományo­kért!” Százegynéhány év múlt el azóta. Az öreg Petrovics István nem gondolt a tudo­mányokra, a színészetet meg bukfencezésnek tartot­ta és Sándor fiát galléron- ragadva vonszolta haza a rajzolt házak, kifestett ar­cok „erkölcstelen” világá­ból. Az öreg kocsmáros ké­sei utódai viszont kiapad­hatatlan érdeklődéssel csüg- genek a színházon, s igé­nyeiket egy idényben 130 tájelőadás sem elégíti ki. A Sz’gligeti Színház mellett örömmel és teltházzal vár­ják a mezőtúri, kunhegyesi színjátszókat is. És nem­csak a „Különleges világ­napinak, és a „Nem va­gyunk angyalokénak van sikere: most október köze­pén már a novemberi je­gyeket árulják a szolnoki Szigligeti Színházban Sha­kespeare Hamlet című tra­gédiájának előadásaira. Baj, nehézség, sőt „fehér­folt” is akad még bőven. Osztatlan iskolák, pedagó­gushiány, távoli, villany nélkül szűkölködő tanyák és falvak, egyesek értetlen­sége még mindig sok he­lyen akadályozzák, hogy „a szellem napvilága ra­gyogjon minden ház abla­kán.” A közöny és az el- törődöttség évszázados fa­lát azonban áttörtük. A zsellérek unokáinak ma már van rá pénze, a gép erejét igába hajtó szövetkezeti pa­rasztnak van rá energiája, hogy tanfolyamra, színház­ba járjon és munka után könyvet vegyen a kezébe. Az emberek egyre inkább megértik az új tartalommal telítődött régi igazságot: nemcsak kenyérrel él az em­ber. Zilahi Judit Új szovjet antitrotikum Moszkva (TASZSZ) A has­üreg gennyes megbetegedései­nél szovjet orvosok sikerrel alkalmazták a Monomicin ne­vű új antibiotikumot, moszk­vai szakemberek készítmé­nyét. A Monomicin hatását hétszáz klinikai betegen ta­nulmányozták. Jellegét te­kintve a Kolimicinre és a Mi- cerinre emlékeztet, de elő­nyösen különbözik tőlük ki­sebb toxikus hatásával. — Ezért nagyobb adagolásban is alkalmazható. Több új szovjet antibioti­kum vár kipróbálásra. Jelen­leg nagy figyelmet fordítanak a daganatellenes antibiotiku­mok kidolgozására. Kiszélesítik a szak- szervezetek nemzet­közi üdültetését Prága (MTI). Prágába) nemzetközi tanácskozás kez­dődött a Szovjetunió, Albá­nia, Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Ro­mánia és Csehszlovákia szak- szervezeti képviselőinek rész­vételével. Az értekezleten a szocialista országok között? csereüdültetés és turistafor­galom kiszélesítéséről tár­gyalnak. Földi Vilmos, a SZOT képviselője felszólaló sában elmondotta, hogy a magyar szakszervezetek és vállalatok üdülőiben ez év­ben 360 ezer dolgozó töltötte szabadságát és hogy az elkö­vetkező években további négyezer férőhellyel bővül a magyar szakszervezeti üdü- ilők befogadóképessége, MÁTHÉ LÁSZLÓ Két vita tanulságai AZ UTAS MEG A MENTŐK meglógott. (simon) MA: Ankét az elfekvő készletek hasznosításáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom