Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-02 / 233. szám

4 SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP I960, október % TISZTA-E A HEREMAG ? Jövedelmező a heremag termesztés szövetkezeteinknek, mert minden mázsa heremag után 3.500 forintot kapnak. Képünkön Rékasi Kálmán a törökszentmiklósi Dózsa Ter­melőszövetkezet gazdája és Miklovicz Ferenc gépállomá­si traktoros az elcsépelt heremag tisztaságát vizsgálja. A termelőszövetkezetek vegyék igénybe a TEFU-kocsikat Az őszi mezőgazdasági munkák idején a legnagyobb munkacsúcs októberben je­lentkezik. Ennek fő tényező­je a betakarításnál, valamint a szántás-vetésnél szükséges szállítások időbeni lebonyolí­tása. Köztudomású, hogy a termel őszövetkezeti gazdasá­gokban nagy mennyiségű anyagot mozgatnak meg, egy­részt a földről, másrészt a földié történő szállítások so­rán. Ez rendkívül fontos, — mert lebonyolításában az idő­járás gyakran közbeszól. A gépállomások a várható gépi munkaigények alapján felmérték a gépek műszakok­ban kifejezett kapacitását. A megyei összesítésnél kiderült, hogy univerzális traktor mű­szakban 9 gépállomáson ösz- szesen több, mint 10 ezer mű­szakhiány mutatkozik. A Kunhegyes! Gépállomáson oéldául 2-924, a Túrkevei Gép­állomáson 2.417. Ez zömmel a várható szállításoknál je­lentkezik, mert a szállítások zöme univerzális traktorok­kal történik. Egyidejűleg vé­gezni kell az őszi vetést, ta- lajelőkér.zítést is, ahol az uni­verzális traktorokat vetésre, műtrágyaszórásra, gyűrűs- hengerezésre lehetne és kel­lene használni. Legóvatosabb számítás szerint is a gépál­lomások univerzális gépei közül több, mint 300 szállí­tást végez, s ez a szám még növekszik. Sokkal haszno­sabb lenne, ha ezeket a gé­peket a vetésben és egyéb univerzális traktorok által vé­gezhető munkákba« foglal­koztatnák. Mi a megoldás? Äz FM. és a KPM már augusztus 18-án kiadta közös utasítását, amely lehetőséget ad a tsz-eknek arra, hogy igénybejelentése­ik alapján szállításaikat a TEFU tehergépkocsijaival vé­gezhessék. Ennek lebonyolí­tására, az igények összehan­golására megyei mezőgazda- sági szállítási bizottság ala­kult. Hatáskörébe tartozik az is, hogy amennyiben a TEFU saját kapacitásából a termelőszövetkezetek jelent­kező igényeit nem tudná ki­elégíteni, egyéb megnevezett vállalatok szállítóeszközeit is igénybe vegye. Ennek ellenére eddig egyetlen ilyen TEFU-kocsi iránti igényt sem jelentettek a termelőszövetkezetek. Cél­szerű lenne pedig, hogy a csak szállításra használható esz­közöket ki is használják a szállításokban, az egyéb gé­peket pedig inkább a vetés­ben foglalkoztassák. Tartani lehet attól, hogy a termelő- szövetkezetek saját és a gép­állomási szállítóeszközök ka­pacitásában bizakodva, vé­gűiig elmaradnak a vetéssel­Javasoljuk, éljenek ezzel a lehetőséggel annál inkább, mert árdiferenciá nincs. Az FM—KPM közös utasítása alapján ugyanis a tsz-ek szál­lításait a TEFU is gépállo­mási díjtétellel bonyolítja le. As ügyes gép Harmincöt holdon termeltek uborkát a törökszentmikló­si Dózsa Termelőszövetkezet gazdái, — magnak. Igen ki­fizetődő az uborkatermesztés, mert az uborkamag mázsá­jáért 3.700 forintot kapnak. Holdanként 75—85 kilogramm uborkomag-termésre számítanak. — Néhány nappal eze­lőtt kezdte meg az uborkamag „cséplését” Boza Gyula, Pató Gábor és Csikós Imre szövetkezeti gazda. Áldatlan állapotok a tiszaörsi Búzakalász Tsz-ben Erőteljesem fejlődik a magyar juhállomány A gyapjunyírás befejezése után országszerte meggyor­sult az idei „termés” felvá­sárlása. A Földművelésügyi Minisztérium állattenyésztési főigazgatóságára érkezett je­lentések szerint a juhtenyész­tő gazdaságok máris túltelje­sítették a gyapjuszállítások idei előirányzatait. Az eddig felvásárolt gyapjú mennyisé­ge több mint 25 vagonnal ha­ladja túl a _ múlt évi teljes mennyiséget. Szeptember tó­ig csupán a termelőszövetke­zetek száz vagonnal több gyapjút adtak át az államnak, mint a megelőző évben. A juhtenyésztő szakembe­rek elmondották, hogy a gyorsiramú fejlődés elsősor­ban a 9 éve kezdődött neme­sítő keresztezéseknek köszön­hető. (MTI). A tiszaörsi Búzakalászt múlt év őszén, sőt még idén tavasszal is úgy ^emlegették, mint az új termelőszövetkeze­tek között az egyik legjobbat. Nem minden alap nélkül. A kezdet valóban jó volt. A ta­gok megértették, hogy csak akkor várhatnak több jöve­delmet, jobb megélhetést, ha szorgalmasan dolgoznak. — Kezdeti eredményeik láttán bizakodva néztek a jövő elé. A napokban ismét felkeres­tük a termelőszövetkezetet. Megtudtuk, hogy búzából, rozsból elérték a tervezett át­lagot, sőt valamivel többet is. Jó termést ígér a cukor­répa, a napraforgó, de kiesés várható a rizsből, burgonyá­ból. Néhány kertészeti növény sem hozott annyit, mint vár­tak. A kiesések pótlására 26 hold uborkát, 5 hold újborsót vetettek és 250 sertést hízóba fogtak, valamint növelték a hízómarhák számát. Ez rendben is lenne, de van nagyobb baj is: a terve­zett összegnél 1 millió forint­tal több az eddigi kiadás. — Fogyóeszközre például negy­ven ezer helyett több, mint 100 ezer forintot használtak. Az építkezéseknél is 150 ezer forint a többletkiadás — hogy csak a nagyobb tétele­ket említsük. Mindezek figye­lemre méltó problémák, azon­ban a hiányokat pótolni le­hetne, ha a munkaszervezés­sel, s a munkafegyelemmel nem lenne baj. Csakhogy ta­lán ezzel van a legnagyobb! A szövetkezetnek — pa­píron háromszáztizenkét tag Mi ennek az oka? A leg­nagyobb hiba itt is a vezetés­ben van. Hónapok óta nem tartottak munkaelosztást. Az agronómus, a brigádvezetők reggelenként nem veszik számba a hiányzókat, nem tartják be a közgyűlés hatá­rozatait, amely szerint fele­lősségre kellene vonni a mun­kafegyelem lazítóit. A tagok engedély nélkül hagyják el a munkahelyet, mindenki oda megy, ahová akar. Eddig még egyetlen esetben sem vontak felelősségre senkit. Azt is el­tűrik, hogy néhány ember „csáki szalmájának” nézze a közös vagyont, A munkafe­gyelem lázi'tói ráadásul kü­lönböző pletykákat, rágal­makat terjesztenek. Ki a felelős mindezért? A.z elnök, a párttitkár, az ag­ronómus, s a brigádvezetők. De a tagság is, amiért tűri az 7Ipett ctnße* ács én utam! Irigyelnivalón egészséges szemű, alkarvastagságú ten­geri halmozódik a tornácon. A gazdasszony idekészítelte; estére néhány zsákkal lemor­zsol belőle a család. No, szent, hogy a koca malacai ezután sem visítanak éhesen... Épp­így nem tekint szűkös tél elé­be a tehén sem, melyet napi húsz liter tejért dicsér Sápi Istvánná, ki maga feji, maga gondozza. Ha a jószág nyel­vén értenénk, a kacsák, puly­kák, csirkék elégedettségét is tolmácsolhatnánk; így csak szép fejlettségükből követ­keztetünk arra hogy jó ke­zekben vannak. A rendes ud­var végén hatalmas szénaka­zal domborodik. ^ — Ilyen ember az én uram! — mutat büszkén körbe Klá­ra asszony. — Úgy tudja meg, hogy a Zöld Mezőben ő az ál­lattenyésztési brigádvezető; 240 számosállat jólétének gondját bízták rá. És emel­lett a betakarításban is dol­gozott. A téeszcsében (még így ejti) munkaegységre ment a szénakaszálás; de a hordá­sért, kazlazásért természetben kaptak a gazdák. Onnan ez a kazal. Szép megértésben él, dolgo­zik ez a szorgalmas jászfény- szatui parasztcsalád. Az em­ber belesegít a háztáji mun­kájába, az asszony — dolog­idő csúcsán — a közösébe. — Bár mindenki úgy tett volna, mint az én Klárám — elegyedik a beszélgetésbe a közben hazatért gazda. — Ha valamennyien már kezdettől fogva egykarra fogunk: gaz­dagabban fizetett volna a pa­radicsom. A háztájiról ebben a pilla­natban megfeledkezik a gaz­da... Invitál, nézzük meg a háromszáz holdas, frissvetésű lucernát. Úgy akarnak annak termésével gazdálkodni, hogy elsősorban a közös jószágot tartsák vele jól, de ... a ház­tájiba is jusson. A beszélge­tésnek ez a fordulata nem vé­letlen. A termelőszövetkezet jó munkája nemcsak a közö­sen végzett tevékenységből áll; szervesen hozzátartozik ahhoz a háztáji gazdaságok virulása is. nagyapja, s a biztonság ked­véért hozzáfűzi: — Csak vi­gyázz, ki ne ugorjának! — Majd ismét felénk: — Házi- nyúlból is annyit engedélyez az alapszabály, amennyi tet­szik. A fiam próbálkozik ve­le; húsnyulat akar szaporíta­ni. Jól teszi! Fogyasztásra íz­letes; eladása kifizetődő. — Hasznos kiegészítője a szor­gos szövetkezeti család ház­táji állatállományának. — b. z. — IIIIHHMMIIIIIIIIillMIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIHIIIII Gépek törik a kukoricát A nagyüzemi mezőgazda­ságban mind több gép alkal­mazására nyílik lehetőség. A kukoricaszár betakarítása után most gépesítették a ku­koricatörést is. Megyénk álla­mi gazdaságaiban az idén először álltak munkába a ku- koricacsőtörő-gépek- A ma­gyar gyártmányú KB—1-es típusú kombájn igen hasznos­nak bizonyult, mert kettős munkát végez: letöri a kuko­ricát, majd összeaprítja a szá­rat. Megyénk állami gazdasá­gaiban jelenleg 12 csőtörő­kombájn dolgozik, s egy-egy gép 15—16 ember munkáját végzi el. A nagyobb gyakor­lattal rendelkező gépkezelők, mint például a Héki Állami Gazdaság kombájnvezetői, naponta 5—6 holdról takarít­ják le a termést. ja van. Ebből mintegy száz már idős, akj nem dolgozik. Marad kétszáz munkaképes ember, de jó, ha ennek fele dolgozik. — Hol vannak? — kérdez­tük a tsz egyik vezetőjét. — íme a válasz: — Az elnök értekezleten, az agronómus szabadságon, a tagok egyrésze a földműves­szövetkezeti italboltban, má­sik részük a háztáji szőlőt szüreteli, vagy kukoricát tör. Az építőbrigád tagjai magán­házat építenek, a többiek — talán dolgoznak. A szövetkezetben pedig lenne munka bőven. Paradi­csomszedés, hiányzik két szerfás istálló, a baromfinak sincs elegendő férőhely, a ku­korica és a cukorrépa betaka­rításhoz még jóformán hozzá sem fogtak. Azok az embe­rek, akik dolgoznak, Bem győzik a munkát. ilyen állapotokat. Pedig le­hetne ezen változtatni. A ti­szaörsi szövetkezeti gazdák tudnak és szeretnek is dolgoz­ni, ha látják, hogy annak eredménye is van. A termelő- szövetkezet becsületes tagjai féltik a közös gazdaságot, s nem utolsó sorban a jövedel­met. Most még nincs késő. Cselekedni keik A szövetke­zeti vezetők tartsák be és tartassák be a közgyűlésen hozott határozatokat, szigorú­an lépjenek fel a mulasztók­kal és a felelőtlen tagokkal szemben. Tegyék ezt most, azonnal Ellenkező esetben a zárszá­madáson igen kínos helyzetbe kerülhetnek. Tanuljon ebből a tiszaörsi Búzakalász Tsz, de azok a szövetkezetek is, ahol ugyanez kisebb, vagy nagyobb mértékbe« előfor­dult Vágási — A törökszentmiklósi őszi vásárom vásárlás előtt, vásárlás után keresse fel a Szolnok és ) idéke Vendéglátóipari Vállalat kitelepülései% cukrászáéit. Bőséges étel- és cukrászsütemény választék LELKIISMERETES TRAKTOROSOK Úgy látszik, a Zöld Mező Tsz-ben e szerint terveztek. A munkaegység értékének 87 százalékát készpénzben fize­tik, a öbbit terményben kap­ják a gazdák. Lehetne-e szebben, jobban? — ezt vitat­nánk, de egy tsz-gazdajelölt megjelenése szakítja félbe szavunkat. — Ezt odaadhatom a nyu­sziknak? — tart elénk kosár- nyi káposztaharasztot Marika, a gazda unokája. — Oda, oda — biztatja SZAPPAN CSERE napot tartunk Tiszaföldváron október 5-én a Földmüvesszövetkezet ud­varán. Öcsödön október 6-án a Tanácsháza udvarában reg­gel 8-tól délután 1 éráig. Szentesi Szappan KTSZ. A megyében sok gépállomáson ismerik a cibakházi Horváth Gyula és váltótársa Jakab Mihály nevét. Sokan csodálkoznak is nagyszerű eredményeiken Esetleg vala milyen rejtélyes módszerben keresik magas teljesítményük okát Pedig ennek titka a lelkiismeretes munka és a gépek állandó karbantartása. Ha csak kevés idüük is van, mmdketten átvizsgálják gépüket, le zsírozzák, olajozzák, a laza csavarokat meg­húzzak. Ezért ritka náluk a géphiba. Képünk a két r.eves traktorosról a rákócziúifa- lui Üi Élet Termelőszövetkezetben kóaviiie,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom