Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-16 / 245. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAr I960, október 16. Kádár elvtárs beszámolója a magyar munkájáról (Folytatás az 1. oldalról.) tották álláspontjukat, annak igazságos voltát. Mindenfajta, a legszigo­rúbb és a legaprólékosabb nemzetközi ellenőrzésbe is beleegyezünk abban a pilla­natban, amikor a NATO-ha- talmak aláírják, hogy szerel­jünk le. De semmiféle ellen­őrzésbe nem fogunk bele­egyezni, amennyiben az nem jár együtt a leszereléssel. (Nagy taps.) Nekünk az a vé­leményünk, az emberiség ér­deke nem azt követeli meg. hogy a jelenleg meglévő fegy­verzetet, illetve a fegyver- gyártást ellenőrizzék — mert ezzel semmiféle veszélyt sen­ki el nem hárít —, hanem azt követeli meg, hogy a fegyver­kezési versenyt szüntessék meg, a fegyvergyártást állít­sák le és a meglévő fegyve­reket semmisítsék meg. A gyarmatosítás felszámo­lására — mint ismeretes — a Szovjetunió nagyjelentősé­gű deklarációt nyújtott be a mostani közgyűlésen. Egyetlen olyan tagállam és olyan képviselet sem volt, amely ki merte volna mon­dani, hogy ellene van a gyar­mati rendszer megszüntetésé­nek. Nem vagyunk naivak és nem gondoljuk, hogy ha ez a közgyűlés meg is szavazza ezt a deklarációt, ezzel elvégez­tük a gyarmati rendszer tel­jes felszámolásának történel­mi munkáját Azt is tudjuk, hogy az imperialisták távolról sem veszik komolyan a gyarmati rendszer megszüntetéséről szóló deklarációt Sok szépenhangzó határoza­tot megszavaztak már, de az­zal a hátsó gondolattal, hogy majdcsak megtalálják a kibúi vók módját és formáját. Komolyan veszik viszont a szocialista országok, komo­lyan veszik a függetlenségü­ket nemrég elnyert államok és ami legalább ennyire fon­tos: száz százalékos komoly­sággal harcolnak érte maguk az elnyomott gyarmati népek. Ez az egyesült erő: a szocia­lista országok, a semleges ál­lamok, a gyarmati népek, s a kapitalista országokban fel­lelhető haladó erők garantál­ják, hogy ebből a deklaráció­ból rövid időn belül valóság legyen. Kádár János ezután hang­súlyozta, hogy az ENSZ, mint valamiféle világparla­ment, hasonlít egy olyasfajta parlamentre, amelyben még a burzsoázia van többségben, de már nagy erővel jelen van a munkásosztály és a tempót már ez a felfelé törekvő erő diktálja. Mint az ilyesfajta parla­mentben lenni szokott, van­nak mindenféle eljárási trük­kök, módozatok, amelyekben a kisebb parlamenti tapaszta­latokkal rendelkezők esetleg néha hátrányban vannak. A gyarmati rendszer megszün­tetésére vonatkozó szovjet ja­vaslat' körül is négy-öt napos harc folyt arról, hogy hol is tárgyalják. > A szocialista országok kép­viselői, majd a már tekin­téllyel és tényleges független­séggel rendelkező semleges államok képviselői, követel­ték, hogy a közgyűlés tűzze napirendiére. A függetlensé­güket röviddel ezelőtt el­nyert államok képviselői is kivétel nélkül e mellett vol­tak. Mint Kádár János ezzel ősz- szefüggésben rámutatott: a helyzetet látva az imperialis­ták, akik a kérdést a politi­kai bizottság elé akarták utalni, most fordulatot haj­lottak végre; okosan vissza­vonultak. A Szovjetunió ja­vaslatával kapcsolatban a szocialista álláspont teljes •öbbséget kapott, közfelkiál- ással elfogadták, hogy a köz­gyűlés tárgyalja. (Taps.) Az Egyesült Nemzetek Szervezete 15 éves! A 15 év alatt ez a második olyan ja­vaslat, amelyet egyhangúlag fogadott el az Égyesült Nem­ietek Szervezete. Mind a kettő szovjet javaslat volt! 'Taps.) Tavaly az általános és teljes leszerelésre vonat­kozó szovjet javaslatot fo­gadta el egyhangúlag a köz­gyűlés, elvileg, tárgyalási alapként, most pedig teljes “gyhangúsággal az eljárási kérdésekben kapott támoga­tást a Szovjetunió által be­nyújtott javaslat. Kádár János a továbbiak­ban kijelentette, meg kell mondanom, bár a szocialista országok hatásos fellépése a Szovjetunió képviselőinek ér­deme, jelenesetben a sZemé- <yi kultusz veszélye nélkül ■•vugodían lehet mondani, ‘-ogy Hrusoc v elvtárs szemé •es érdeme is. Ezután a semleges országok egyes képviselőinek felszóla­lásairól és munkájáról szólt. A semlegesek közül egyné­hányat nagy és megrázó él­mény volt hallgatni. A felszabadult gyarmati népek képviselői büszkén, ön­érzetesen, határozottan lép­tek fel népük függetlenségéért és bátran fejtették ki népük álláspontját. Legkiválóbb képviselőik közül is had em­lítsem Nk umahot és /Fidel Castrot, akit az Egyesült Ál­lamok hivatalos körei nem nagyon szeretnek. — Castro négy órán át a latin ember szenvedélyességével sorolta fel a tényeket, a bizonyítéko­kat, s meztelenre vetkőztette az amerikai imperializmust. Hasonló élmény volt szá­munkra Sekou Touré fellépé­se. Az újonnan felvett tag­államok képviselői között is volt olyan, akinek felszólalá­sa meglepte a közgyűlést. Kádár elvtárs azután arról beszélt, hogy ma az ENSZ- ben meg kell különböztetni tárgyalásokat, a vitát, aztán pedig szavazást és végül az ENSZ adminisztrációját. A vitákban, a haladás igazi szenvedélyes képviseletében a szocialista országok képvi­selői és azok a semlegesek a hangadók, akik valóban szív /el-lélekkel képviselik népük szabadságát, a hala­dást. A szavazásnál nem így van. Ezen a területen még nincs fölényben a szocialista, általában a gyarmatosítás el­leni front. A szavazásnál egyelőre az imperialisták befolyása dönt Egyelőre az a helyzet, hogy a szavazatokat — sajnálatos módon — nem a közgyűlési vitában elhangzott érvek, vagy a meggyőződés határoz­zák meg.. Még inkább ez a helyzet az apparátusban. Az alkalma­zottak több, mint nyolcvan százaléka az Egyesült Álla­mok polgára, ennek megfele­lő a különböző osztályok tiszt­viselőinek arányszáma is. Az ENSZ-beli erőviszo­nyok még mindig egy korábbi helyzetet tükröznek, de azt lehet mondani, hogy körül­belül végét járja az a perió­dus, az a 15 év, amelyben ez a szervezet a valóságban az Egyesült Államok küldöttsé gének végrehajtó szerve volt. Meggyőződésünk, hogy az ENSZ az alapokmány szelle­mében betöltheti feladatát, s mi harcolunk azért, hogy ilyen legyen, mert erre a nemzetközi szervezetre az emberiségnek feltétlenül szüksége van. Kádár János ezután a népi Kína képviseletével kapcso­latos vitát ismertette. Szólnom kell a „magyar kérdésről” is, csak egyetlen­egy összefüggésben — foly­tatta Kádár elvtárs. Érint­keztünk a legkülönbözőbb kö­rökkel, amerikai kormány- szervekkel, újságírókkal, más amerikai tényezőkkel, ENSZ- beli képviselőkkel. A legkü­lönbözőbb elemek felvetették: nem lehetséges-e valami kom­promisszum a magyar kérdés rendezésére. Világos, hogy akik ezt az ügyet erőszakol­ják, az USA képviselői is — úgy látszik — keresik azt az utat, módot, ahogyan a tisz­tesség látszatával megszaba­dulhatnak ettől a kérdéstől. (Derültség) Ezen én nem töröm a feje­met, mert nem nekünk kel­lemetlen ez a kérdés. Törjék a fejüket azok, akik cipelik a hátukon, mint púpot szeretnék már letenni. Kádár János a továbbiak­ban arról szólt, hogy az ame­rikai állampolgárok részéről túlnyomóan jóindulatú ér­deklődést tapasztalt — A magyar származású ameri­kaiak óriási többsége szolidá­ris a Magyar Népköztársa­sággaL (Taps.) Ezt felelősség-] gél állíthatom — mondotta. Ez külsőségekben is kifeje­zésre jutott. Felkeresett a ro- konszenvezőknek több ilyen küldöttsége, pedig nem olyan egyszerű eljutni a magyar misszióra, amikor a rokon- szenv kifejezéséről van szó! — Itt szeretném megjegyezni, amikor arról volt szó, hogy a küldöttséget vezessem, az egyik elvtárs azt mondta: ő egyrészt örül, másrészt kicsit nyugtalan, mert ő ismeri New Yorkot Én meg nem is­merem — mondtam neki; én persze nem ismerem köze­lebbről New Yorkot de akik­re te gondolsz, azokat isme­rem (derültség) és úgy va­gyok, hogy ha már találkoz­nunk kell, szívesebben talál­kozom velük 1960 szeptembe­rében New Yorkban, mint 1956 októberében Budapes­ten. (Taps.) Ilyesfajta találko­zók voltak —, többször tün­tettek ellenem, de akik a tüntetéseket szervezték, csődöt mondtak A legelején, amikor a lendü­let még friss volt, körülbelül 80—1 j0 tüntető jelent meg — Elutazásom előtt két nappal a sarkon már egyedül fütyült a Corvin-köz egyik hőse, s közben két amerikai detektív vigyázott rá (derültség). Azt is meg kell mondanom, hogy különböző elemek vol­tak a tüntetők között. Ez az aktív és naponta tüntető va­zallus-csoport „középfokú ál­lapotában” 12—15 emberből állott. Kisebb részük volt 1956-os disszidens, nagyobb részük 1945-ös nyilas. Vannak másfajta disszidensek is. Nem csinálok nekik ingyen reklá­mot, nem nevezem meg őket, mert Amerikában megtanul­tam, hogy reklámot nem csi­nálnak ingyen. (Derültség.) Mégis megnevezem a legöre­gebbet, akin ez már semmit nem segít, Eckhardtot. Van még több ilyesfajta ember, aki a későbbi szakaszban, — 1947-ben és később ment ld. Ezek elhatárolták magukat Fábiántól, aki a tüntetőket szervezte. Ez mindenesetre említésre érdemes tény. Megköszönöm népünknek azt a baráti támogatást, szo­lidaritást, amelyet a hazai közvéleménytől kaptunk. Ez nagy erőt jelentett nekünk. New Yorkban úgy láttuk a hozzánk érkezett újságokból, táviratokból, mintha kint tartózkodásunk idején nem­zeti egységünk egy árnyalat­tal tovább erősödött volna. (Nagy taps.) Eljutott például hozzánk egy vidéki katolikus pap levele is, aki nagyon em­berien és őszintén írta, hogy szívéből szóltam s én az ő gondolatait mondtam el. Ügy érzem, ez már azt jelenti, hogy van nemzeti összefogás és az egyre erősödik (Nagy taps.) Vaskos levelet kaptam egy bonyhádi asszonytól. Be­szédemnek egyik részére ref­lektált benne. Azt írta: Ön­nek nagyon igaza van abban, hogy nem 1956 óta haragsza­nak ránk az imperialisták, Az Albán Népköztársaság a felemelkedés útján Irta: Váczi Sándor Szeptember 14-től 28-ig Ti­rana, Uleza, Shkodra, Durre- si, Vlora, Dermi, Gjirokast- ra, Saranda, Sotira városokat, községeket látogattuk meg Albániában. Albánia a Balkán-félsziget nyugati részén, az Adriai ten­ger partján fekszik. Északon és keleten 460 kilométeren Jugoszlávia, délen 260 kilo­méteren Törökország, nyuga­ton 470 kilométer hosszan az az Adriai tenger határolja. Az prszág lakosainak száma 1.5 millió, területe 24.748 négyzetkilométer. Fővárosa Tirana, 137 ezer lakossal. Az ország lakosságának 95 százaléka albán; a legna­gyobb nemzeti kisebbség a török, mintegy 30 ezer fő. Albánia természeti kin­csekben igen gazdag. A ten­ger melletti nagykiterjedésű sikvidék mezőgazdasági mű­velésre alkalmas. Fontosabb mezőgazdasági termékei: bú­za, kukorica, burgonya, cu­korrépa, gyapot, dohány, lu­cerna, a gyümölcsfélék közül legfontosabb az oliva, a na­rancs, citrom, füge, szőlő, al­ma, körte, őszibarack és a dió. Jelentős olaj-, króm-, réz-, vasérc-, nikkel-készletei vannak. Legutóbb bauxitot is találtak. Az ország teljes geológiai feltárása most fo­lyik. Felszabadulása előtt Albá­nia politikai-, . gazdasági- és kulturális tekintetben elma­radott ország volt. Elmara­dottsága az ország történel­mi fejlődésének, elsősorban a 450 évig tartó török megszál­lásnak a következménye volt. Albánia 1912-ben formálisan függetlenné vált. a valóság­ban azonban továbbra is az !mnpr’’a)isták gyarmata ma­• a külföldi. elsősorban az hanem jóval korábbi időktől fogva. Azért haragszanak, mert nálunk népi rendszer van. Azt írta: Elküldök ön­nek egy régi, megsárgult új­ságpapírt, mutassa be ott, az ENSZ-nél, hogy mi az a régi, amit ők védenek. Egy három évtizeddel ezelőtti Tolnai vi­láglapjából kivágott oldalt küldött, ezen nagy, egész ol­dal szélességű kép van, azt ábrázolja, hogy az akkori Podmaniczky utcai szuterén osztóhelyen naponta egyszer egy szelet kenyeret adtak an­nak, aki sorbaállt. A képen négy-ötszáz budapesti mun­kásasszonyt lehet látni. Végezetül: olyasfajta ta­pasztalatokra jutottunk, hogy a nemzetközi életben a hala­dás erői előnyomulóban van­nak és itthoni ügyeink is egészségesen, jól fejlődnek. Mindennek alapján azt mond­hatom: legyünk hűségesek pártunk helyes politikájához, mert semmit sem tudtunk volna elérni az elmúlt négy év alatt, ha a párt politikai vonala nem lett volna helyes. (Hosszantartó taps.) Elvtársak, mi azt akarjuk, hogy megteremtsük a tartós békét, a különböző társadal­mi rendszerű államok békés egymásmelleit élését, de ez nem megy másképpen, mint az imperializmus, a háború erőinek visszaszorításával. — Érje meg végre az emberiség azt a kort, hogy a jövőért ne kelljen aggódnia, ne kell­jen rettegnie a pusztító há- borútóL Azt akarjuk, hogy a társadalmi haladás győzedel­meskedjék, hogy megszűnjék a gyarmati rendszer, hogy felépüljön a szocialista Ma­gyarország. Ennek megfele­lően kell dolgoznunk. Diadal­maskodjék a béke és a társa­dalmi haladás ügye az egész világon. (Hosszantartó nagy taps.) A nagygyűlés Gáspár Sán­dornak, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának, a bu­dapesti pártbizottság első tit­kárának zárszavával, majd az Internacionálé elóneklésével ért véget. (MTÍ). traktor volt & 30 agronómus dolgozott. Az 1931—38-as években a termésátlagok hek­táronként a következőképpen alakultak: búza 8.6 mázsa, kukorica 12.7 mázsa, dohány 2.3 mázsa. A mezőgazdaságban is a felszabadulás hozott gyökeres fordulatot A felszabadulás után az egyik legfontosabb politikai és gazdasági intéz­kedés a földreform végrehaj­tása volt, amely teljesen meg­változtatta az albán parasz­tok életét. 1946 végéig több, mint 70 ezer szegény- és föld­nélküli parasztcsalád, az al­bán parasztok 46 százaléka mintegy 155 ezer hektár szántóföldet kapott. A kisajá­tított földek egy részét már ekkor állami gazdaságok cél­jaira vették igénybe. Ezen­kívül a dolgozó parasztok kö­zött felosztottak 16 ezer álla­tot, 437 ezer olajfát. 235 ezer olajfát pedig az állami gaz­daságoknak adtak át. A nér>-* hatalom eltörölte a dől go zóknak a földesurakkal és r kapitalistákkal fennálló ősz- szes adósságát. A fejlődé' leginkább mutatja, hogy vetésterület az 1938 évi 27 ezer hektárral szemben 195<1 ben 450 ezer hektárra eme1 kedett. A legfontosabb me zőgazdasági nővények tér mésátlaga 1959-ben: bűz 10.1 mázsa, kukorica 13r gyapot 8.5 mázsa, dohány 7 mázsa, silókukorica 200 rr' zsa. A fejlődéshez nagymértékbe’ hozzájárult a mezőgazdasé szocialista átszervezése, me lyet lényegében 1959-ben fe­jeztek be. A fejlődést előse­gítette az Is, hogy ma már a mezőgazdaságban mintegy 4 ezer traktor dolgozik, jelen­tősen bővítették az őntöző- csatornák hálózatát, s nagy­méretű talajjavítást folytat­nak, ugyanakkor emelik a műtrágya-felhasználást Is. — olasz töke ellenőrizte. Zogu király véres feudális, fasisz­ta rendszere alatt a nép ször­nyű nyomorban élt. Az 1939- ben bekövetkezett olasz meg­szállással, majd később a német fasiszták megszállása alatt a lakosság helyzete to­vább romlott. Az albán haza­fiak harca azonban soha nem szűnt meg az elnyomók el­len. A második világháború idején a kommunisták veze­tésével fegyveres harcot vív­tak az olasz, a német meg­szállók ellen. Ezt a harcot a szovjet hadsereg sikerei lel­kesítették, s az albán parti­zánok, az albán nép, a had­sereg a Balkánon 1944 őszén előrenyomuló szovjet hadse­Az albán népga Albánia népességének a felszabadulás előtt mintegy 88 százaléka dolgozott a me­zőgazdaságban, s mintegy 12 százaléka dolgozott az Ipar­ban, a kereskedelemben. Az ipar ebben az időben a nem­zeti jövedelemhez mindössze 9.8 százalékkal járult hozzá. Ipar az országban lényegé­ben nem is volt. Csak né­hány kisehb üzem működött Némi fejlődés ezen a téren csak az 1930-as évek második felében következett be, ami­kor a külföldi tőkések — első­sorban az olaszok — meg­kezdték Albánia természeti kincseinek kiaknázását. A külföldi tőkések Albániában is, — mint minden elnyomott országban — gátolták az ön­álló albán ipar fejlődését- s arra törekedtek, hogy Albá­nia függő gyarmati, nyers anyrcc-rg'iító ország marad­jon. Az ország gazdasági el­reghez csatlakozva — 28 ezer hazai élete feláldozásával — 1944 november 29-én teljesen felszabadította hazáját, s ez­után nyolc brigáddal segítet­te Jugoszlávia felszabadulá­sát Az albán nép tényleges függetlenségét csak a felsza­badulás után érte el; ekkor vette kezébe sorsa intézését. A felszabadulás után az országban politikai, gazdasá­gi és kulturális téren egy­aránt mélyreható változások történtek. Albánia a Munka Párt vezetésével, a szocialista tábor és a Szovjetunió segít­ségével gyors ütemben ha­lad előre az évszázados elma­radottság felszámolásában, a szocializmus építésében. zdaság fejlődése maradottságát mutatja, hogy ebben az országban nem volt vasút, egy év alatt csak 3 kw óra villamosenergia jutott. A népi hatalom idején azonban — mint említettem. — hatalmas változások tör­téntek. Az iparosítás terüle­tén végbement változást szemléltetően mutatja, hogy ma már az ipar a nemzeti jövedemhez 49 százalékkal járul hozzá, az ipar az 1938 év termelésnek 1959-ben a 22- szeresét termelte. Az albán ipar nem egészen 15 nap alatt termel annyit, mint 1938-ban; a szénbányászatban 4.5 nap, a kőolajiparban 48 nap. a vil- lamosenergia-iparban kb. 20 nap, a cementevártásban 32 nap, a faiparban 6 nao. a tex- tilinarban 6 nap alatt ter­melnek annyit mint 1938- t>an eaócz év alatt. Az orszéatari a második ötéves terv ideién 85 ipari ' é- Szov­jetunió a népi demoicratikus országok segítségével. Az Al­bán Népköztársaságban —, mint nálunk is — mindenütt érezni a Szovjetunió hatalmas baráti segítségét. A Szovjet­unió olyan üzemek építését segítette, berendezését szállí­totta, mint a Sztálin nevét viselő textil-kombinát, amely évente 21 millió négyzetmé­ter szövetet termel, s amely egymaga kielégíti az ország lakosságának szükségletét; a Kari Marx és Lenin vizíerő- mű, a vlorai cementgyár, stb. A Szovjetunió szakemberek­kel is segíti Albániát, a szak­emberek és szakmunkások kiképzésében. Ma is a Szov­jetunió, s a népi demokrati­kus országok szakemberei se­gítik az albán ipar nye-s- anyagbázisának kiszélesítését, új bányák, olajmezők feltárá­sát, hasznosítását. Az albán ipar nagy fejlődés elé néz az elkövetkező években is. Albániában a mezőgazda- sági termelés, az állattenyész­tés a felszabadulás előtt fej­letlen volt. A mezőgazdaság fő ága a pásztorkodó állatte­nyésztés volt. A felszabadu­lás előtt a kb. 3.8 milliós ál­latállomány négyötöd része kecskéből és juhból állt. A földterületnek több mint 35 százaléka legelő volt. Föld­műveléssel a 287 ezer hektár területnek mintegy 8 százalé­kán foglalkoztak, azonban a művelt földterület kb. 80 szá­zaléka 150 földbirtokos tu­lajdonában volt. akik az al­bán parasztoktól bérleti díi címén a termés harmadát, vaov felét elvették. A föld­művelés elmaradott módsze­rekkel folyt, amit a technikai és szakember-ellátottság, s a fi mr*^^ folsza­badulás előtt mindössze 15

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom