Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-13 / 242. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. október 13. Az ENSZ Politikai Bizottsága tárgyalia a leszerelés kérdését (Folytatás aZ 1. oldalról) gán. Mindketten hangoztatták: kormányuk őszintén gondolja, hogy a Politikai Bizottságban is meg lehet tárgyalni a leszerelés kérdését. Ezután az elnök el akarta rendelni a szavazást, de vita kezdődött arról, vajon hogyan szavazzanak — először a szovjet javaslatot bocsás- sák-e szavazás alá, vagy pedig az általános ügyrendi bizottság javaslatát Ebben a vitában Gromiko szovjet külügyminiszter is felszólalt és támogatta azt a javaslatot, hogy először a Szovjetunió indítványa fölött szavazzaHruscsov válaszai az New York. Hruscsov, az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség vezetője ragyogó beszédben fejtette ki annak szükségességét, hogy a közgyűlés teljes ülésén tárgyalják meg az általános é.> teljes leszerelés kérdését. Ez a fegyverkezési verseny és a fokozott hidegháború híveinek cselfogásait és mesterkedéseit leleplező beszéd az amerikai és a külföldi újságírók érdeklődésének középpontjába került, s főtémája a tudósítók között az ENSZ folysóin és az ENSZ sajtóközpontjában folyó társalgásoknak és vitáknak. Kedden este a szovjet küldöttség vezetőjének szálláshelye körül állandóan tartózkodó újságírók csoportja különösen nagy volt. Mindenki Hruscsov visszaérkezését várta az ENSZ épületéből. — Alighogy kilépett gépkocsijából, nyomban kérdésekkel ostromolták. Egy újságíró: Az Imént hallgattuk az ön közgyűlési beszédét Hruscsov: Igen, üdvözölhetik az imperialista államokat, ezek „győzelmet” ülhetnek. Meghiúsították a leszerelési problémának a közgyűlés teljes ülésén való megvitatását és közelebb vitték a világot a nak. Végül is azonban az elnök úgy döntött, hogy először az általános ügyrendi bizottság javaslatát bocsátja szavazásra, mert azt előbb terjesztették be. Ezt a javaslatot a közgyűlés 61:12 arányban, 25 tartózkodással elfogadta. Ezután a szovjet javaslatról szavaztak, amelyet 12:55 arányban — 31 tartózkodással — elvetettek. A közgyűlés szerdán délelőtt, magyar idő szerint 15.30 órakor folytatta az általános politikai vitát. Felszólalásra jelentkezett Mali, Svédország, Ceylon és néhány más ország képviselője, köztük Krisna Menőn India küldötte is. újságírók kérdéseire katasztrófához. Ez a háború, nem pedig a béke erőinek győzelme. Ez a döntés min- d -n becsületes embert elkeseredéssel tölt el. Az Egyesült Állunok, Anglia, Franciaország és Kanada úgy látszik, nem akarja a leszerelést és sok ország, pedig nem ismeri fel e kérdés megoldásának szükségességét. Mi azonban erőnket nem kímélve, tovább Párizs (MTI). A Combat című tekintélyes párizsi polgári lap hasábjain nap, mint nap újabb írások jelennek meg Magyarországiéi. Jean- Pierre Cornet riportsorozatának befejezéseként leírja Budapest — „irigylésreméltó sportlétesítményét” és párhuzamot von: a magyar fővárosnak olyan stadionja van, amellyel Párizs nem dicsekedhetik, a margitszigeti fürdőkkel pedig nem lehet összehasonlítani a legkülönb párizsi uszodát sem. Lelkes hangon ír a budapesti operában eltöltött estéről. A maharcolunk a békéért és leleplezzük a háború gyújtogatóit. Az emberek majd felébrednek, csak ne legyen akkor már késő Egy újságíró: ön komor képet festett, lát-e mégis valamilyen reménysugárt? Hruscsov: Ezen a közgyűlési ülésszakon — nem. Egy újságíró: Hát a jövőben? Hruscsov: Ha a népek felemelik hangjukat és arra késztetik a kormányokat, hogy ne szavakkal, hanem tettekkel térjenek a leszerelés útjára, akkor nem lesz háború. A népek nyomása nélkül a nyugati kormányok nem mennek bele a leszerelésbe. Az imperialista országok győztek a szavazásnál azzal, hogy csökkentették a leszerelési probléma közgyűlési megvitatásának jelentőségét. Mi azonban nem csökkentjük erőfeszítéseinket a leszerelésért vívott küzdelemben. Olyan országot képviselünk, amely valóban a leszerelés és a tartós béke mellett foglal állást és erről az álláspontunkról senki sem tántorít el bennünket gyár konyhára is csak dicsérő kifejezéseket talál. „Fogadjunk, hogy sok francia kívánja majd saját szemével látni, mi van Magyarországon és nem fog megelégedni a hamis előítéletekkel.” — Ezekkel a szavakkal fejezi be cikksorozatát a Magyarországon járt francia polgári újságíró. A Combat egy másik cikkében a magyar közoktatásról ad képet és aláhúzza, hogy a magyar kormány állandó törekvése az ifjúság minél tökéletesebb nevelése. A Combat Magyarországon járt tudósítója nagy elismerés sei ír hazánkról 8. — Tábornok úr, titkos távirat a kormánytól. — Véget ért a kormány tanács? — kérdezte Hastings. — Valószínű, tábornok úr — Hozza be. azonnal. Hastings nem ült vissza a kényelmes klubfotelbe, íróasztalánál várta meg a belépő titkárnőt, gyorsan átfutotta a táviratot és felkiáltott: — Végre! Oké!... A titkárnő nesztelenül távozott. Hastings a bárszekrényhez lépett, egy üveg whiskyt szedett elő és négy kristálypoharat. Sugárzott arcáról a megelégedettség. — Cording, maga a legfiatalabb. Töltsön kérem. Cording felugrott és készségesen töltött a négy pohárba. Hastings még mindig nem ült le, felemelte poharát. — Uraim! Egészségükre! S egy hajtásra kiitta az erős italt, majd a szoba egyik falához lépett, elhúzott egy súlyos brokátfüggönyt, elfordított egy fehér kapesoló- -'ombot, a szobára félhomály ereszkedett, a falon pedig •aprendszerünk térképe világosodott meg. Fehér fényontok jelezték azon a bolyokat, kékszínűen a Föld kö- il keringő műholdakat, sár- színűek a műbolygókat, és "állomásokat. A térkép va- nmennyi fénylő pontocskája mozgásban volt, pontosan úgy s olyan sebességgel, irányban, ahogy azok a valóságban száguldottak a világűrben. A Földtől mintegy arasznyi távolságban egyenletesen mozgott előre a Mars irányában egy piros fénypont: a Kozmoszplán. Hastings intett vendégeinek. — Üljenek le uraim és jól figyeljenek. A három katona feszülten nézett főnöke arcára. Hastings szivarra gyújtott és nyugodtan fújta a kék füstöt. A félhomályban kísértetiesen vilogott a fénylő, eleven térkép. Home, Brown és Cording a Kozmoszplán gyorsan mozgó piros fénypontjára meredt, majd újra Hastings arcát kutatták. A tábornok feléjük fordult. — Először tisztázzunk valamit. Kérem, vázolják véleményüket a vörös űrhajóról. A Mars-pusztulással kapcsolatos nézeteiket is fejtsék ki röviden. Home tábornok, a Centrum rakéta-szekciójának parancsnoka szólalt meg legelőször. A vékony, idegestekintetű férfi most szokatlanul nyugodtan beszélt, alig kereste a szavakat. — A felvételt mi is megkaptuk. Tanulmányoztuk... és az a véleményünk, hogy egy pillanatig sem lehet vitás: nukleáris robbanás okozta a tragédiát. Minden ismeretünk erre utal. — Egyszóval? — ütötte le a szivar hamuját Hastings, és Hornéra nézett. — Egyszóval: a kommunistáknak igazuk van?! Home széttárta karjait. — Sajnos, igen. A Mars élővilágát atomrobbanás törölte le a bolygó felszínéről. Hastings közbeszólt — Mindannyian így látják? A három tiszt összénézett. Home válaszolt. — Feltétlenül Hastings még egy kérdést tett fel. — Tehát, kizárt, hogy első feltevésünk a helytálló, mégpedig az, hogy bolygórengés okozta a pusztulást? — Kizárt — mondta szinte egyszerre mind a három férfi. Kis szünet után Cording ezredes, a Centrum Titkos Szolgálatának parancsnokára fordította tekintetét. — Ha a vörös űrhajósok bebizonyítják az atompusztulást, elképzeli, Cording, micsoda propaganda-hadjáratot indítanak odaátról? — Nemcsak elképzelem, de bizonyos vagyok benne, tábornok úr! Hastings felállt. Felemelte a kezét, és a sejtelmesen fénylő űr-térképre mutatott. — Mi tehát a teendő? íróasztalához lépett.’ Meglobogtatta a titkos táviratot. A tisztek feszülten figyeltek. Hastings felolvasta a távirat szövegét. — Űrhajózási Centrum, — New-Canaveral. Azonnal dolgozzanak ki tervet a Kozmoszplán megsemmisítésére. Hírek Japánbói Peking (Uj Kína) A japán rendőrség főparancsnoksága utasította az ország valamennyi körzetének rendőrparancsnokát, „készüljenek fel az országos választások- ra.’! ' A közbiztonsági tanács elnöke felszólította a rendőrparancsnokokat, kísérjék „különös figyelemmel” a „kommunista erőket.” Sürgette, járjanak el szigorúan az olyan megnyilatkozások minden ismétlődése esetén, mint amilyenek az amerikai—japán „biztonsági szerződés” ellen tiltakozó tüntetések, illetőleg a japán szénbányászok sztrájkja volt. * Aszanuma, a Japán Szocialista Párt elnöke ellen elkövetett alávaló merénylet után a Sohyo Szakszervezeti Szövetség bejelentette, tüntetést szervez, tiltakozásul a reakciós körök által szőtt „brutális gyilkosság” miatt. Egy fasiszta suba ne meggyilkolta a fapán Szocialista Párt elnökét TOKIÓ (MTI). Fasiszta su- hancok gyilkos merényletet követtek el szerdán reggel Aszanuma, a japán szocialista párt elnöke ellen. Aszanuma felszólalt azon a tokiói ülésen, amelyet az igazságos választások megtartásáért küzdő liga szervezett. A teremben helyetfoglaló fasiszta elemek csoportja több ízben félbeszakította a Szocialista Párt elnökének beszédét, amelyben élesen bírálta a l iberális Demokrata Pártot és a kormányt, különösen az Egyesült Államokkal kötött katonai szövetségért, a japánban lévő idegen katonai támaszpontokért és a Kínai Népköztársasággal szemben tanúsított magatartásáért. A beszéd alatt az egyik suhanc előretört a szónoki emelvényhez és késsel mellbeszúrta Aszanumát. A Szocialista Párt elnökét súlyos állapotban kórházba szállították, ahol hamarosan meghalt. — Kerüljenek minden nyílt elgondolást. A katasztrófa véletlen látszatot keltsen. Jelentésüket két órán belül várjuk. A döbbent csendet Home törte meg — Lehetetlen, tábornokom, első pillantásra lehetetlen. A kommunisták utlra-radar és televíziós hálózata tökéletesen követi és figyeli a Kozmoszplán minden mozdulatát, a körülötte lévő térséget is. Az űrhajót nem tudjuk megközelíteni... — Utolérni sem! E pillanatban öt-hat millió kilométerre lehet már Földünktől. Huszonnégy órán belül eléri és túlhaladja legtávolabbi műbolygónkat, az RB—285-öst. Ez a müboly- gónk is jelenleg a Föld felé közeledik, holnap este már már csak 8 millió kilométerre lesz tőlünk! Hastings újból le- és felsétált íróasztala előtt. — Az RB—285-öst említette? Engedjen meg egy kérdést tábornok. — Parancsoljon. — Milyen távolságból vagyunk képesek vezérelni az RB—285-ös műszereit? — Tizenöt millió kilométeren belül... Már e percekben is elérhető. — Brown ezredes — állt meg Hastings a nukleáris szekció vezetője előtt, — milyen felszerelése van az RB— 285-ösnck? Remélem, pontosan tudja, hiszen alig egy esztendeje lőttük fel?! — Hogyne, tábornokom. — Az RB—285-öst távfényképe- zőgép-apparátusokkal, rádió és televízió közvetítő adóval, és ... és két darab féltonnás, atomtöltésű kísérleti rakétával szereltük feL Ezeket a rakétákat ... Home szólt közbe. — Ezek°t a rakétákat meg- fele'ő Időpontban a Marsra és a Holdra szándékozunk kilőni, hogy tanulmányozhassuk, milyen körülményeket A Nation az amerikai yálasztási hadjáratról New York (TASZSZ). A Nation című folyóirat az amerikai választási hadjárattal foglalkozó cikkében megállapítja, hogy az Egyesült Államokban vetélkedő egyik elnökjelölt és egyik párt sem száll síkra a békepolitikáért. Mind Nixon, mind Kennedy szenátor kész teljes odaadással folytatni a háború utáni időszak hidegháborús politikáját. Egyikük sem adott hangot annak a véleményének, hogy az amerikai külpolitika egész vonalvezetésében! valami nem helyes. Egyikük sem jelentette ki, hogy kívánatos lenne valamilyen megegyezésre jutni a Szovjetunióvá Nixon alelnök a kormány hidegháborús politikáját védelmezi és kijelenti, hogy 6 ezt jobban csinálná; Kennedy szenátor azt mondja, hogy ő ezt sokkal jobban csinálná. Nyilván mindkettő szívesen folytatná a hidegháborút a teljes győzelemig, de egyikük sem határozta meg ezt a „győzelmet” és nem világított rá, hogy a feltétel nélküli megadáson kívül milyen rendezés volna elfogadható számukra. Növelnék a fegyverkezési kiadásokat, ugyanakkor a fegyverkezés ellenőrzésére törekednének. E célokat összeegyeztethetőnek tartják, sőt mindkét jelölt úgy véli. hogy a leszerelési megállapodás csakis az amerikai katonai fölény megőrzése eredményeképpen jöhet létre. Mindketten ragaszkodnak ahhoz a dogmához, hogy az erősebb fél pozíciójából kell tárgyalni”. Ez viszont a Pentagon értelmezésében annyi* jelent, mint biztosítani a fegyverkezési verseny gyorsí tását. Nixon és a csangkajsekisták Kennedy ellen oan Diego (MTI). Nixon amerikai alelnök, a Köztársasági Párt elnökjelöltje szerdán San Diegóban választási beszédet mondott. Hevesen bírálta Kennedy külpolitikáját, különösen pedig azt a megjegyzését, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad védelmeznie a kínai szárazföld mellett fekvő Ki- moj és Macu szigeteket. Nixon szemére vetette a demokratapárti elnökjelöltnek, hogy „meghátrál a kommunizmus elől és Amerikát a pusztulásba sodorja. Tajpej. Élesen reagált a csangkaj- sekista hadügyminiszter is. Visszautasította Kennedy kijelentéseit. Azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok is őket ismeri el Kína képviselőjeként és visszautasította Kennedynek azt a véleményét, hogy „stratégiailag hiba lenne védelmezni a Tajvantól távoleső partmenti szigeteket”. (MTI). Kétszer biztosít hasznot a töktermés, ha kimagozva takarmányozzák fel. A Terményforgalmi Vállalat raktárai a kiszedett szárított tökmagot étkezési minőségben 550.— Ft-érv olajgyári minőségben 450.— Ft-ért vásárolják fel métermázsánként. Takarmányozás előtt ezért szedjük ki a tök' m'ágj át, szárítsuk és értékesítsük a TERMÉNYFORGALMI VÁLLALAT helyi felvásár ló raktárainál. teremt a nukleáris robbanás más égitesteken. Az űr-térképen tovább haladt a Kozmoszplánt jelző apró, piros pontocska. Hastings egy öblös fotelbe vetette magát. Újabb szivarra gyújtott. — Mister Home, megoldható, hogy ezek a kísérleti rakéták a Mars és a Hold helyett ... a Kozmoszplánt találják el? Home tábornok némán bólintott. Hastings felkacagott. — Véletlen űr-szerencsétlenség! Nem igaz?! Időt kell nyernünk, uraim, minden áron. A kormány határozott célja az. hogy a Marsra amerikai űrhajó érkezzen meg legelőször. Ismerik a „Centaurus—6” tervet?! Ettől nem állnak el semmi szín alatt! Gúnyosan mosolygott. — Azt hiszem, mi sem ... A négy amerikai katonatiszt ebben fenntartás nélkül megegyezett. A térképen ragyogva fénylett a Kozmoszplán. — Veszedelmesen távolodik tőlünk a vörös űrhajó! De látják ezt a kis pontocskát — ugrott a térképhez korát hazudtoló frissességgel Hastings tábornok — ez a mi műbolygónk, az RB—285-ös! Pályasíkja pontosan megegyezik a Kozmoszplán pályasíkjával. Uraim! Könnyű doigunk lesz. Home tábornok osztotta Hastings véleményét. — Az RB—285-ös kísérleti rakétáit a műbolygóban elhelyezett távirányító pontosan a célra vezeti. A fontos csak az, hogy az irányító radarszeme megtalálja a célt es állandóan fogvatartsa. Brown ezredes hirtelen felütötte a fejét e szavak hallatára. — Valóban így van, Home, de mi történik akkor, ha a Kozmoszplán vagy a vörösök földi állomása észreveszi a közeledő rakétát és az űrhajó manőverezni kezd? Kitér a pályájáról? Minden bizonnyal képes erre, hiszen hajtóművét atommotor táplálja! Brown kérdése meglepte a másik hármat, de egy pillanat múlva Home, a rakéta- technika tudósa máris kész volt a válasszal. — Tudja, Brown, mi történik akkor? A Kozmoszplán kilendül pályájáról, és soha sem éri el a Marsot! Esetleg — hosszú évek után kiköthetnek a Jupiteren, de visz- sza, a Földre soha nem térhetnek. Olyan óriási távolságból még a rádióösszeköt- tetést sem tudják megteremteni ... — Ragyogó válasz. Mister Home! Gratulálok. On na?y tudós! — szavalta teli szájjal Hastings. — Tehát úgy érzem, jelenthetjük az Elnöknek: a Kozmoszplán megsem misítésének tervét kidolgoztuk és huszonnégy órán belül végrehajtjuk! Az íróasztalon hívást jel zett a rádiótelefon. Hastings odasietett. — Tábornok űr! — hallatszott a titkárnő hangja — újabb jelentések a Kozmoszplánról. — Kérem, kapcsolja be a? XZ—86-os műhold televízió adóját, ide a szobámba. A jelentést pedig hozza majd be. — Igenis, tábornok úr, azonnal továbbítom az utasítást a TV-központba. Hastings már éppen ki akarta kapcsolni a rádiótelefont, amikor újabb ötlete támadt. — Halló, Märy! Olvassa fel azt a jelentést! ^Folytatjuk.) Saw Ervin
