Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-13 / 242. szám

I960. október 13. smNOK MEGYEI NRPLAF 3 Sürget as idő9 gyorsítsuk meg a betakarítást9 a talajelőkészítést9 a vetést * A Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség kongresszusán Az elmúlt héten a kedvező idő ellenére sem haladt meg­felelően az őszi betakarítás és vetés. Sok termelőszövet­kezetnél nem megfelelő a munkaerő elosztása, a munka szervezése. Több helyen ar­ra hivatkoznak, azért nem halad a betakarítás és a ve­tés, mert a tagok a háztáji kukoricát törik, vagy szüre­telnek. Helytelenül jártak el azokban a tsz-ekben, ahol nem határozták meg, hogy a szövetkezeti gazdák a hét me­lyik napján foglalkozhatnak a háztáji terület termésének betakarításával. E hibák fel­számolása érdekében sürgő­sen érvényt kell szerezni a 'özgyűlések határozatainak, amely kimondja, hogy a munkafegyelem lazítóival szemben eljárnak, munka­egység-levonást eszközölnek. Nem szabad megengedni, hogy néhány felelőtlen szö­vetkezeti tag lazítsa a mun­kafegyelmet, mert annak a közös szenvedi kárát. Megyeszerte nagy lemara­dás mutatkozik a cukorrépa betakarításában. A múlt hé­ten mindössze 800 holdról szedték fel a répát. Ez veszé­lyezteti a cukorgyár terme­lését, ezért a kiadott ütem­tervektől eltérően korlátlan mennyiségben lehet szedni és szállítani a cukorrépát. A gyárak elegendő vagont biz­tosítanak a szállításhoz. A múlt hét végén összegyűjtött adatok szerint a cukorrépa­szedés a járásokban és váro­sokban a következő: százaiéit Jászapáti járás 64.3 Mezőtúr város 58.8 Kunszentmártoni járás 56.1 Karcag város 55.5 Kisújszállás város 50.4 Törőkszentmiklős város 52.5 Szolnoki járás 49.4 Jászberényi járás 42.4 Törökszentmiklósi járás 40.2 Szolnok város 29.0 Túrkeve váro9 25.7 Kunhegyes! járás 22.0 Tiszafüredi járás 19.1 Jászberény város 7.3 Több, mint 144 ezer hold kukorica termése vár betaka­rításra, s a legutóbbi jelenté­sek szerint még csak 84 ezer holdnál tartunk. A múlt év hasomló időszakában viszont már a kukorica 75 százalékát betakarítottuk. Nagy a lema­radás a tiszafüredi járásban, alig 35 százaléknál tartanak. A kukoricaszár levágásában és a földről való letakarítás- ban Kisújszállás a sereghaj­tó. Itt mindössze a múlt hét végéig 130 holdról hordták le a szárat. A kuko'ricatörést a Tárásokban és a városokban a következő százalékban vé­gezték el: százalék Jászberény város 95.5 Mezőtúr váro9 78.7 Szolnok város 78.1 Szolnoki járás 71.4 Jászapáti járás 61.4 Kunszentmártoni járás 6Í.1 Túrkeve város 58.5 Jászberényi járás 56.6 Kisújszállás város 49.6 Kunhegyest járás 47.7 Törökszentmiklósi járás 47.1 Karcag város 44.4 Törökszentmiklós város 41.4 Tiszafüredi járás 35.9 A kukoricabetakarítás las­sú üteme, s mégimkább a szár betakarításában mutatkozó késedelmesség máris hátrál­tatja a talaj előkészítést, a kenyérgabona vetését. Az őszi vetések alá a talajelőkészítés százalékai a következők: százalék Tiszafüredi Járás 94.2 Jászapáti járás 65.4 Mezőtúr város 64.5 Karcag város 64.3 Törökszentmiklós város 62.3 Szolnok város 55.3 Szolnoki járás 53.2 Törökszentmiklósi járás 52.8 Türkeve város 50.2 Kunszentmártoni járás 49.8 Jászberény város 49.0 Kisújszállás város 45.6 Jászberényi járás 44.2 Kunhegyest járás 42.5 Még nagyobb elmaradás mutatkozik a kenyérgabona -'etésében. Még a legjobb já- -ás is mindössze a 31 száza­léknál tartott a múlt hét vé­sőn. A kenyérgabona-vetés állását az alábbi táblázat mu­tatja: százalék Jászapáti járás 31.2 Túrkeve város 25.9 Karcag város "«-» AZ EMBERTANI KUTATÁ­SOK ARRA MUTATNAK, HOGY A HONFOGLALÓ MAGYARSÁGBAN A FINN­UGOR ELEMEK JELENLÉ­TE MELLETT TURÁNI-TÖ­RÖK TÍPUSOK VOLTAK TÖBBSÉGBEN Kisújszállás város 22.3 Jászberény város 21.3 Mezőtúr város 16.8 Szolnoki járás 15.1 Tiszafüredi járás 14.6 Törökszentmiklósi járás 13.8 Jászberényi járás 13.3 Törökszentmiklós város 12.8 Kunhegyesi járás 11.4 Szolnok város 7.7 Kunszentmártoni járás 7-2 A kenyérgabona vetésénél az ellenőrzések során meg­állapították, hogy nem vetik el több tsz-bem az előírt mennyiséget és nem tartják be a már korábban kiadott szakmai utasításokat. Hiá­nyosságként említhetjük, hogy az alapműtrágyának szánt szuperfoszfátot kiszórják ugyan a már előkészített ve­tőágyra, de azt nem munkál­ják bele a talajba. Az ilyen műtrágyázás felesleges, mert a tápanyagot a növény nem tudja felhasználni. A kunszentmártoni Járás­ban, de a megye más terüle­tein is tapasztalható, hogy azokat a kukoricaföldeket, amelyek tiszták, gyommente­sek, nem tárcsával, vagy disztillerrel készítik elő a vetésre, hanem a szántásra várnak. Ez helytelen, mert az ilyen területeken kiváló mag­ágyat lehet készíteni tárcsá­val, disztillerrel, különösen akkor, ha az tavaly őszi mély­szántást kapott. E hiányosságok kijavításá­val, az erők összevonásával lehet — és szükséges is gyor­sítani a betakarítás, a talaj­Lausanne (TASZSZ), A Nemzetközi Szövetkezeti Szö­vetség huszonegyedik kong­resszusának keddi ülésein folytatták a vitát a Központi Bizottság beszámolójáról. A kongresszus küldöttei fel­hívásban fordultak az ENSZ- közgyűlés 15. ülésszakához, amely hangsúlyozza, hogy az államférfiaknak mielőbb meg kell teremteniök a békés együttélés útját minden nem­zet előtt, függetlenül gazda­sági és társadalmi rendszeré­előkészítés és vetés ütemét. I tői. (MTI) Balesetelleni oktatás Dr. Bartucz Lajos egyete­mi tanár, a biológiai tudomá­nyok doktora, az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem em­bertani tanszékének vezetője a nemzetközi finnugor kong­resszuson beszámolt a ma­gyar antropológia finnugor vonatkozásairól^ Mint el­mondotta, csaknem két év­százada vitáznak már azon, hogy a magyar nép legköze­lebbi rokonait a finnugor, vagy a turáni török népek között kell-e keresnünk. A kérdést mindkét irány­ban megnyugtatóan csak a mai és a történelmi korokban élt magyarság, illetve a vélt rokonnépek embertani jel­A szolnoki vasútállomáson az egyik legveszélyesebb mun­kakörben dolgozik a képen látható öt ember. A gurító­domb sarus csoportjának tagjai, akik a nagy sebességgel lefele szaladó vagonokat saruval fékezik. A balesetek megelőzésére rendszeresen oktatást tart Rebák István csoportvezető. lemzöinek feltárása döntheti eL Ä honfoglalás idején az egyes nemzetségeken még aránylag tisztán felismerhe­tők az uralkodó típusok jel­lemzői, ami azt mutatja, hogy a törzsek között a keve­redés akkor még elég gyen­ge volt. Általában azonban, az egész honfoglaló magyar­ságot egységben szemlélve, meglepő, hogy míg nyelvünk tanúskodása inkább a finn­ugor rokonság mellett vall, az előkerült csontok arra mu­tatnak, hogy honfoglaló őse­ink között nagyobb arány­ban voltak a turáni török tí­pusok, mint a finnugorok. — (MTI). Hazánk legszebb tájaira és külföldre is eljutnak a mezőgazdasági dolgozók Az IBUSZ szolnoki irodá­ja és a MEDOSZ Megyei Tit­kársága kedden sajtótájékoz­tatón ismertette a mezőgaz­daságban foglalkoztatott dol­gozók társasutazásának eddi­gi eredményeit, valamint az őszi-, téli- és a jövő évi ha­zai és külföldi utazások ter­vét Ebben az évben a megye termelőszövetkezeteiből, ál­lami gazdaságaiból, gépállo­Egy szeri 280 milliós beruházás évente 170 millió forint értékű energia megtakarítását tenné lehetővé Jelentkeznek lassanként az első gyakorlati eredményei annak az elméleti és tervező munkának, amelyet a szárí­tás technológiájával foglal­kozó szakembereink már évek óta folytatnak. Szinte minden iparcikknek szárításon kell keresztülesnie az előállítás valamelyik sza­kaszában és mellőzhetetlen a szárítás a mezőgazdaságban is. Szárítóberendezéseink azonban elavultak. Szárító­gép gyártásunk nincs, a leg­újabban megtervezett néhány korszerű szárítóberendezést csaknem kivétel nélkül az ér­dekelt iparágak egyedileg ké­szítették el saját használatra. Az egyéni kezdeményezése­ken túl azonban átfogóbb és szervezettebb lépések is tör­téntek már. A Miniszterta­nács megbízása alapján a Magyar Tudományos Akadé­mia szárítási bizottsága és a2 érdekelt műsza'ú tudományos .egyesületek már évekkel ez­előtt elkezdték a jelenlegi helyzet országos felmérését és eddig tizenöt iparágban vizsgálták meg a szárítási el­járásokat Megállapították, hogy kevés költséggel is meg­lepő eredményeket lehetne el­érni. A megvizsgált tizenöt iparágban mindössze 280 millió forintos egyszeri be­ruházás évente mintegy más­fél milliárd forinttal nagyobb értékű termék szárítását ten­né lehetővé, s ugyanakkor évi 170 millió forintot taka­rítanak meg az energia-fel­használásban. Vagyis a be­fektet ^' 'L év alatt magából az enereía-megtakarításból is megtérülne. A kérdés nagy népgazdasá­gi jelentőségére való tekin­tettel a jövő hónapban a Ma­gyar Tudományos Akadémia megrendezi az első nemzet­közi szárítási konferenciát. Máris csaknem harminc kül­földi szaktokintélv jelentette be részvételét. (MTI) másairól több, mint százan tettek látogatást a baráti or­szágokba. A Héki Állami Gazdaságból huszonkilencen, a Jászsági Állami Gazdaság­ból húszán voltak a Szovjet­unióban, NDK-ban, Romá­niában és Csehszlovákiában. Jövőre tovább szélesítik a külföldi társasutazásokat. A túrkevei Vörös Csillag Tsz- ből harminc kiváló dolgozót küldenek a Szovjetunióba, költségüket a szociális alap­ból fedezik. A Héki Állami Gazdaságból is szintén eny- nyien jutnak el a népidemok­ratikus országokba. Több lehetőség lesz a ha­zai társasutazásokra is. A Szolnoki Állami Gazdaság százötven dolgozója még eb­ben a hónapban megtekinti hazánk egyik nevezetességét, az Aggteleki Csepkőbarlan- got. Több kirándulást ren­deznek Sztálinvárosba, Pécs­re, Egerbe és az ország más vidékeire. Jövőre Szolnokon kívül Mezőtúrról, Túrkevé- ről, Karcagról és más hely­ségekből is indítanak külön- vonatot. A szövetkezeti tagok és állami gazdasági dolgozók kétnapos kirándulást tesznek Budapestre. Megtekintik a város nevezetességeit látoga­tást tesznek a Vörös Csillag Traktorgyárban és több más üzemben. Az IBUSZ megyei irodája kéri a mezőgazdasági üze­mek. tsz-ek, állami gazdasá­gok, gépállomások dolgozóit, a jövő évre szóló külföldi és hazai utazási igényeiket még ebben a hónapban jut­tassák el az IBUSZ megyei irodájához, hogy a kívánal­maknak megfelelő programot biztosítani tudják.------------------­-----------------------------■ A vízi szállítás ügyében Népgazdaságunk egészsé­ges lüktetése, gyors szocialis­ta építésünk jelentékeny mennyiségű — évente több­száz millió tonna — áru- és egyéb anyag mozgatását eredményezi. A szállítási költségeket országos szinten milliárdokban számíthatjuk. Szükséges, hogy mielőbb meg­találjuk azokat a thódszere- ket, melyekkel ezek a költ­ségek mielőbb, s tetemesen csökkenthetők. Köztudott, hogy az összes szállítási módok között a vízi fuvarozás a leggazdaságo­sabb. Hazánkban ennek elle­nére az összáru mennyiség­nek csupán 1.1 százalékát to­vábbították tavaly vízi úton. Vasúti szállításra 42, gépko­csira 46 százalék, a többi lé­gi-, szekér és egyéb fuvarra jutott A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata szerint megyénkben korántsem ak­názzák ki a vállalatok, üze­mek a vízi szállításban rejlő takarékossági lehetőségeket. Ennek oka részben az. hogy helyenként a vállalati érde­ket az országos elé helyezik. Az ebben rejlő veszélyt tüs­tént felismerhetjük, ha tud­juk, hogy a MÁV naponta átlagosan 410 esetben, a gép­kocsi fuvarozó vállalatok pe­dig 174 esetben kénytelenek a szállítást megtagadni — kocsihiány miatt A Tisza nyílt tartalékként kínálja széles hátát az ol­csóbb fuvarozás kérdésének, a tengelyen szállító vállala­tok kocsiproblémáinak meg­oldására. Enyhén szólva is érthetetlen, miért szállít évente mintegy 400 vagon, a Tiszából kitermelt homokot a Tiszamenti községekbe ten­gelyen a Szolnok megyei Épí­tőipari Vállalat Elképesztő, hogy a jászberényi III. számú Főépítésvezetőség, valamint a helyi építőipari ktsz a köb­méterenként 47 forintba ke­rülő marosi (!) homokért köb­méterenként 163 forint ten- gelyfuvar-díjat fizet — noha a helyben található, a rendel­tetésnek megfelelő homok szállítási díja köbméterenként legfeljebb 70 forintért szállít­ható lenne. Az építőanyagokat azért kénytelenek nagyobb távol­ságról szállítani, mert a he­lyi lelőhelyeknek nincs gaz­dájuk, nincs irányítójuk. A horribilis anyagmennyiséggel dolgozó — elsősorban építő­ipari — vállalatok anyagilag teljesen érdektelenek abban, hogy mibe kerül a szállítás. Ha másként lenne, bizonyára töprengtek volna már a jelen­leginél jobb megoldáson. A Tiszamenti Vegyiművek évente 6—6500 vagon bolgár piritet használ fel — mely uszálj ban érkezik a csepeli szabadkikötőbe, onnan vas­úton Szolnokra. A Tisza víz­szintje az év jelentős részé­ben lehetővé tenné, hogy az uszályok egyenesen a megye- székhelyre érkezzenek. Eset­leg ugyanezek az uszályok visszatérőben a piritpörköt elszállíthatnák Sztálinváros­ba— ahová napjainkban még vasúton érkezik. Évi hatezer vagonra tehető rönkfa érkezik Szolnokra és Szegedre Záhonyból — vas­úton. A záhony—tőzsén sza­kaszon mindössze 2,5 km hosszú, szélesnyomtávú vas­utat kellene megépíteni ah­hoz, hogy a fa „gyalog”, azaz tutaj formájában szállíttassék — összehasonlíthatatlanul ol­csóbban. Szomorú, hogy számos eset­ben meglévő adottságainkkal sem élünk. így például a Gyulai Vízügyi Igazgatóság a követ Tokajból vasúton szál­líttatja Békéscsabáig. Itt a szállítmányt keskeny-nyom- távú vasútra rakják át. Azon leszállítják a Körös-partra, hol uszályokba talicskázzák. Azokon viszik a biztosításra, megerősítésre váró partsza­kaszra. Az így „szervezett” szállítás tehát kétszeri feles­leges rakodást, tengelyfuva­rozást eredményez. Mennyi­vel egyszerűbb, olcsóbb len­ne a követ uszályokon egye­nesen rendeltetési helyére szállítani! Más esetben a rossz áruel­osztás, helytelen tervezés okoz fölösleges kiadást. A budapesti FÖMÄV Szolnok­ról az ország minden részébe diszponál 20—30 métermázsás tételeket. Ezek nem csekély hányada megérkezik a megye- székhelyre, majd — Buda­pest, mint kiinduló állomás (!) érintésével — átkocsizik a Dunántúlra. Számos Pest megyei községet Szolnokról látnak el a fővárosban palac­kozott oxigénnel. így Pilis, Mende esetében az oda-vissza szállítás 140 elpocsékolt kilo­métert eredményez. Súlyos­bítja a helyzetet, hogy a kor­látozott kapacitású szolnoki oxigénlerakat képtelen a helyi igényeket maradékta­lanul kielégíteni. Tehát szá­mos Szolnok megyei és váro­sig üzem szinte naponta küld gépkocsit oxigénért — Buda­pestre. Megyénk adottságai önként kínálkoznak a vízi szállítás kibővítésére. Hatalmas tárhá­zaink állnak a Tisza s a Kö­rös partján — ezek árnyéká­ban hajdan szlovák tutajok, francia, német, jugoszláv, gö­rög uszályok fogadták ölük­be s ontották onnan az árut. Egyszerűen elképzelhetetlen, hogy a vízi szállítás csupán a tőkések számára lett volna akkor kifizetődő — ma már pedig a szocialista népgazda­ság számára nem... Emlékeztetünk arra, Rogy annak idején Kossuth Lajos — ki korának kimagasló te­hetségű publicistája is volt — elemző cikkben fejtegette a Vukovár—Adria vasútvo­nal elhelyezésének kérdését. A vasútvonal kijelölésénél javasolta, hogy a kiinduló ál­lomás megválasztásánál ve­gyék figyelembe az uszállyal szállításból adódó lehetősége­ket. Azért ajánlotta Vuko- várt, mert azt a Dunán s Tiszán érkező uszályok egy­aránt könnyen elérhetik. Kossuth-i alapossággal, kommunista leleményesség­gel kell megközelítenünk ezt a kérdést. Sikeres megoldásá­val tíz-, sőt százmillió forin­tokat takaríthatunk meg — mely összegek igen hamar és előnyösen éreztetnék hatásu­kat népgazdaságunk életében. Bede Béla a Szolnok megyei NEB munkatársa Elkészült az új központi épület A Nagykunsági Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet a kar­cagi mezőgazdasági techni­kum szűk és egészségtelen helyiségeiben zsúfolódott ösz- sze. így évente csak 8 ezer laboratóriumi vizsgálatot tu­dott elvégezni. Most az inté­zet karcagi székhelyén több, mint 8 millió forintos költ­séggel új központi épületet létesítettek. Itt nyernek elhe­lyezést a korszerű kutatói szobák és laboratóriumok. Az új épületben a jól felszerelt talajkémiai-, talajfizikai-, mikrobiológiai- és izotóp-la­boratóriumok lehetővé teszik, hogy jövőre és a következő esztendőkben a kutatások tu­dományos színvonalának emelése mellett 30—35 ezer nagyjelentőségű vizsgálatot végezzenek. A karcagi tudo­mányos kutatók, szakemberek munkája, a talajtápanyag- és talajművelési vizsgálatok mind a nagykunsági szikesek termővé tételét szolgálják. Az intézet továbbfejleszté­sére már elkészültek a tervek. Jövőre üvegházat és citoló­giai laboratóriumot építenek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom