Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-13 / 242. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] ^ienlan MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. évfolyam, 842. szám. Ara 50 fillér I960, október 13. csütörtök. Az idén 16 ezer asszony segítette a termelőszövetkezetek munkáját A termelőszövetkezetekben ezévben az asszonyok töme­gesen vettek részt a közös munkában. Mintegy 16 ezer nő végzett az állattenyésztés­ben és a növénytermelésben a férfiakkal egyenértékű munkát. Jórészt az asszo­nyoknak, lányoknak köszön­hető, hogy az idénymunkákat idejében, zökkenőmentesen elvégezték a közös gazdasá­gokban. A törökszentmiklósi Dózsa Tsz-ben a kapálás és aratás Idején voltak olyan hetek, amikor kétszáz-há­romszáz asszony szorgosko­dott a határban. A jászberé­nyi járás közös gazdaságai­ban rendszeresen ezerhétszáz nő dolgozott, az idénymun­kák során számuk három­ezerre növekedett. A kunhe­gyes! járásban 78 női brigád többezer hold növényápolási munka felett vállalt védnök­séget. A termelőszövetkezetek többségében asszonyok fog­lalkoznak a baromfitenyész­téssel. A túrkevei Táncsics Tsz-ben Varga Lajosné egy­maga 32 ezer aprójószágot nevelt fel. Hasznos munkát végeznek az asszonyok a te­henészetben is. A mezőhéki Táncsics Tsz-ben, a túrkevei Vörös Csillagban úgyszólván teljesen asszonyokra bízták a borjúnevelést. Lelkiismeretes munkáju­kért mind nagyobb megbe­csülés övezi az asszonyokat, lányokat, akiket nemcsak a termelésben, hanem a veze­tésben is megtalálhatunk. Mind több termelőszövetke­zet vásárol háztartási gépe­ket, hogy megkönnyítse az asszonyok második műszak­ját. A kisújszállási Kinizsi­ben, a kunszentmártoni Zal­ka Mátéban és a túrkevei Vörös Csillagban mosógépe­ket és porszívókat is kölcsö­nöznek az asszonyoknak. Az ENSZ Politikai Bizottsága tárgyalja a leszerelés kérdését A IS. üléaaxak legdrámaibb üléaén elvetették a sxovjet javaslatot NEW YORK (MTI). Polgár Dénes, az MTI tudósi- tója jelenti: Az ENSZ -közgyűlés kedden este tartotta a 15. ülés­szak megnyitása óta legdrámaibb ülését. Napirenden az a kérdés szerepelt, hogy a közgyűlés, vagy a politikai bizottság tárgyalja-e a leszerelés kérdését Megalakult Tanganyika önálló állama Dar Es Salaam (MTI). Tan­ganyika fővárosában hétfőn többezer ember ünnepelte, hogy megalakult az ország első felelős kormánya. Az ut­cákat a Tanganyikai Afrikai Nemzeti Unió zöld-fekete lo­bogóival díszítették feL A kormány vezetője Julius Nyerere lett. Jövő márciusban London­ban a tanganyikai kormány képviselőinek részvételével értekezletet tartanak és ezen előkészítik az ország teljes függetlenítését Közlemény N. Sz. Hruscsov koreai látogatásának elhalasztásáról Moszkva (TASZSZ). Moszk­vában hivatalos közlemény­ben jelentették be, hogy el­halasztják Nyikita Szergeje- '•ics Hruscsovnak a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságban teendő látogatása időpontját. A közlemény teljes szövege a következő: „Augusztus 12-én közle­mény jelent meg arról, hogy a Koreai Munkapárt Közpon­ti Bizottsága és a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság kormánya meghívására N. Sz. Hruscsov elvtárs október ele­tikus Köztársaságba látogat. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a szovjet kormány, valamint a Koreai Munkapárt Közpon­ti Bizottsága és a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­ság kormánya kölcsönös meg­egyezése alapján célszerűnek találták, hogy elhalasszák N. Sz. Hruscsovnak, az SZKP Központi Bizottsága első tit­kárának és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban teendő láto­gatását. A látogatás új idő­pontját hamarosan közzéte­szik”. (MTI) Hruscsov nagyhatású beszé­de után megnyilt a vita, amelyben felszólalt az összes szocialista ország küldöt­te, — a csehszlovák, albán, ukrán, hengyel, bolgár, belo­rusz, magyar és román dele­gátus. Magyar részről Sík Endre, külügyminiszter mondott be­szédet Kifejtette a magyar delegációnak azt a vélemé­nyét, hogy a leszerelés kér­dését a közgyűlés plenáris ülésén kell megvitatni. A legcsekélyebb kétség sem áll fenn a tekintetben — hangoztatta a többi között, — hogy ez napjainkban az emberiség legfontosabb prob­lémája. Százmilliók figyelme irányul ma New Yorkra és ezen belül erre az épületre, azzal a várakozással, tesznek e végre határozott lépést a közel száz ország itt egybe- evült kéoviselői az emberiség döntő kérdésének megoldása felé. Az egyszerű ember nem fogja sem megérteni, sem meg­bocsátani nekünk, ha ebben az ügyben legalább valami előrevivő elhatározásra nem jutunk. Számos állam vezetői min­denekelőtt ebből a célból jöttek ide, nem pedig azért, hogy valamely bizottságban részletkérdéseket vitassanak meg. Azzal a sürgető kíván­sággal jöttek, hogv elvi meg­egyezésre jussunk. A világ olyan kérdésben vár tőlünk döntést, amelytől az emberi­ség jövője, civilizációnk sor­sa függ. Szervezetünk jelenlegi ülés­szaka — folytatta Sík Endre, — valóban történelmi jelen­tőségű. Történelmi jelentő­sége abban van — és megvan rá a lehetősége is —, hogy megoldja a világtörténelem legdöntőbb kérdését: fennma- rad-e békében és boldogság­jén a Koreai Népi Demokra­TURKEVEN KISÜTÖTT A NAP Nagy jelentőséget tulajdo­nítanak ma annak, ha kisüt — szombat és vasárnap is dolgoznak mindaddig, amíg hogy szombaton és vasárnap is résztvesz a közös munká­ban. A termelőszövetkezetek kiszesei kongresszusuk tiszte­letére tettek felajánlást az őszi munkák meggyorsításá­ért Jó lenne, ha ez a lendü­let átragadna a Táncsics Termelőszövetkezet tagjaira, fiataljaira és vezetőire is. A gépállomás pártszerveze­te és igazgatósága a kom­munistákat és a jól dolgozó pártonkívülieket hívta össze tanácskozásra, melyen vállal­ták, hogy a gépeket maximá­lisan kihasználják. Minden olvan gépet, melyet a talaj­előkészítésre, a vetésre fel tudnak használni, üzemeltet­nek. A városi pártbizottság ja­vaslatára valamennyi terme­lőszövetkezetben és gépállo­máson brigádonként röpgyű- léseket, kisgyűléseket tarta­nak. A lakóterületi pártcso­portok, aktivacsoportok is mozgósítják a szövetkezeti gazdák családtagjait, a lakos­ságot az őszi betakarításra é? a gabonavetés mo,,m,-,r<!Oísá- ra. Szabó Ernő ban az emberiség és több­ezer év munkájával megte­remtett csodálatos civilizáci­ója, továbbhalad-e a mind teljesebb tökéletesedés felé, vagy úgy fejezi be földi éle­tét, mint az őrült, aki ön- gyilkosságot követ eÚ E kérdés megvitatása — hangoztatta Sík Endre — a lehető legnagyobb nyilvános­ságot követel, mert az embe­riség százmilliói ismerni akar­ják és joguk is van megis­merni mindenegyes részlet­ben minden delegáció állás­pontját ebben a fontos kér­désben. Ezt pedig csak ple­náris ülésen lehet biztosíta­ni Sík Endre ezután arról be­szélt, hogy az általános ügy­rendi bizottság javaslata sze­rint a plenáris ülésen ennél sokkal jelentéktelenebb, sőt olyan provokációs kérdése­ket kell megvitatni, mint például az úgynevezett tibeti és magyar kérdés. Befejezésül kijelentette: a magyar delegáció úgy véli, hogy az általános és teljes le­szerelés kérdésének plenáris megvitatására vonatkozó ja­vaslat elvetésével az ENSZ súlyos csapást mérne saját tekintélyére a világ szemé­ben. Azok a százmilliók, akik tárgyalásainkat figyelik, csak úgy értékelhetik, hogy az ilyen döntés szégyenletes és nevetséges lenne, ezért a magyar küldöttség a leszere­lés kérdésének plenáris ülé­sen való megvitatása mellett fog szavazni — fejezte be fel­szólalását Sík Endre külügy­miniszter. A nyugati államok részéröl a kanadai külügyminiszter, az amerikai delegáció vezetője és az angol küldöttség egyik vezető tagja szólalt feL Mindhárman elismerték, hogy a leszerelés kérdése a legfontosabb kérdés, mégis amellett voltak, hogy a kér­dést a Politikai Bizottságban és nem a közgyűlésen kell megvitatni. Azt hangoztatták, hogy a Szovjetunió propa­gandát akar az ügyből csinál­ni, ez pedig nem lenne he­lyes, tehát szerintük jobb, ha a kérdést egy olyan bizott­ságban tárgyalják, ahol bizto­sítva vannak a tanácskozás feltételeL Hruscsov elvtárs beszéde Miután a vita befejeződött, az elnök bejelentette, hogy N. Sz. Hruscsov szovjet minisz­terelnök a válasz jogán ismét szót kér. Erre a bejelentésre a terem, amely közben már félig ki­ürült, ismét teljesen megtelt. A szónoki emelvényre lépő Hruscsovot óriási taps fogad­ta. A szovjet miniszterelnök jegyzeteiből beszélt, nem használt előre elkészített szö­veget. Kijelentette, figyelemmel kísérte azokat, akik ellenzi^ hogy a kérdést a közgyűlésen tárgyalják meg. Azt mondják, hogy a Szovjetunió propagan­dát akar csinálni ebből az ügyből. Nézzük meg, hogy hol tárgyaljuk a leszerelés kérdé­sét, a közgyűlésen, vagy a po­litikai bizottságban? A Szovjetunió azt javasol­ja, hogy ott, ahol a legjobban lehet ezt a kérdést megoldani. Miért nem akarják a nyugati küldöttek a problémát a köz­gyűlésen megvitatni? Egysze­rű a dolog— mi ma részt vet­tünk különböző bizottságok­ban, tárgyaltunk az ötös bi­zottságban, ahol nagyhatal­mak voltak jelen, és abba is beleegyeztünk, hogy a tárgya­lások eredményét tartsuk ti­tokban. Az Egyesült Államok leg­jobb képviselőjét, Stassent küldte el tárgyalni. Stassen- nek azonban végülis el kellett hagynia a tárgyalótermet, mert olyan álláspontot fog­lalt el, amely ellentétes volt Dulles külügyminiszter állás­pontjával. Ennek a bizottság­nak a munkája csak füst volt, amely arra szolgált, hogy elkábítsa a nemzetközi közvéleményt. Itt ül például ebben a te­remben — folytatta a szovjet kormányfő — a francia Jules Moch, akit szocialistának mondanak és aki szakértő a leszerelés kérdésében. Talál­kozom tavasszal De Gaulle- lal, a Francia Köztársaság el­nökével és megbeszéltük, hogy a leszerelés kérdését meg kell oldani, elsősorban meg kell semmisíteni a raké­tahordozó fegyvereket. Jules Moch -egy sajtóértekezleten megismételte, hogy Francia- ország helyesli ezeket az el­gondolásokat. Mi el voltunk ragadtatva, végre egy partner — mon­dottuk. De tévedtünk. A gen­fi tízhatalmi leszerelési bi­zottságban egy egészen más Jules Moch jelent meg Hruscsov ezután arról be­szélt, hogy az ENSZ-közgyű- lés talán elősegíti azt, hogy az emberiség megoldja a leg­fontosabb kérdést és megsza­baduljon a háborútóL Egy új háború rettenetes lenne. Mi győznénk — mondotta Hrus­csov felemelt hangon —, de az emberiség veszteségei ret­tenetesek lennének. Ismét­lem: a közgyűlésen kell tár­gyalni ezt az ügyet. Kanada és az Egyesült Ál­lamok képviselői azt mond­ják, Hruscsov haza akar utazni és már ezért sincs ér­telme annak, hogy a közgyű­lésen tárgyaljuk a leszere­lést. Ez igaz, én bejelentet­tem, hogy csütörtökön haza akarok utazni Moszkvába, de ha arról van szó, hogy ezen a közgyűlésen előrehaladha­tunk a leszerelés kérdésében, hajlandó vagyok itt ülni New Yorkban, még csak meg nem születik az egyezmény. Lehet, hogy hiányoznék ott­hon, de nélkülem is előre fog haladni a Szovjetunió, virá­gozni és boldogulni fog. Ha önök azt mondják — folytatta Hruscsov —, hogy a leszerelésért folytatott harc propaganda, ám mondják azt. önök szerint az úgynevezett tibeti és a magyar kérdés tár­gyalása talán nem az? Ne­künk, kommunistáknak erős idegeink vannak. Ha akarják tárgyalni a tibeti kérdést, tár­gyalják, de ragaszkodunk ah­hoz. hogy a leszerelés kérdé­sének elsőbbséget biztosít­sunk. El fog jönni az idő, amikor a népek megkérdezik, miért adták a pénzt azoknak a delegátusoknak, akik itt ül­nek a közgyűlésben. Eljöhet az idő, amikor a népek fele­lősségre vonják azokat, akik nem akarják a leszerelést, önök talán fegyverkezési versenyt akarnak? Mi állunk elébe. A mi rakétáink úgy jönnek ki a gépből, akár a virsli. Harcot akarnak talán? összetörjük ellenségeinket ugyanúgy, ahogy 1918-ban összetörtük. Bennünket nem lehet megijeszteni. De akik itt ülnek, azok megértik, hogy mi nem háborút, hanem bé­két akarunk. Mi és az emberiség többsége békét akarunk önök megszavazhatják, hogy a Politikai Bizottság tárgyalja a leszerelés kérdé­sét — mondotta ezután Hrus­csov. — Minekünk nincs el­lenvetésünk, de előre kije­lenthetem, hogy ebből sem­mi jó nem fog származni. Mi ezért akartuk, hogy a köz­gyűlés tárgyalja a problé­mát és hozzáfűzhetem, mi vagy részt veszünk a Politi­kai Bizottság határozatainak meghozatalában, vagy nem. Ha észrevesszük, hogy a do­log csak az emberiség félre­vezetésére megy, kivonulunk, mert nem akarunk részt ven­ni az emberiség becsapásá­ban. Igen, mi kivonultunk a tizes genfi bizottságból a friss levegőre és ezután is figyelni fogunk. Figyelni fog­juk, hogy milyen határozato­kat akarnak hozni. Ha a köz­gyűlés úgy határoz, hogy minden nemzet megsemmisíti az összes fegyvereit, akkor mi mindenfajta ellenőrzésbe belemegyünk. Ismétlem: min­denfajta ellenőrzésbe Minél szélesebb az ellenőrzés, annál biztosabb, hogy senki sem kezd titkos fegyverkezésbe. De csak akkor lehet az ellen­őrzésről tárgyalni, ha lesze­reltünk, vagy pedig, ha egyezmény jött létre a lesze­relésről. Beszéltem erről Mac­millan angol miniszterelnök­kel. Ő ezt mondta: Hruscsov úr, ön miért siet annyira? Alakítsunk bizottságot, kezd­jünk tárgyalni; én megmond­tam neki, ha várni kell öt évig, akkor nagy bajok lehet­nek. Ma még csak két-három államnak vannak nukleáris fegyverei, de később mások­nak is lehetnek. Kijelenthetem — folytatta a szovjet miniszterelnök —, hogy mi kozmikus űrrakétá­kat is küldhetünk bárhova a világra. De mi és az embe­riség többsége békét aka­runk. Emeljék fel önök a hangjukat, emeljék fel a bé­ke érdekében. Kövessék a milliókat, akik békét akar­nak és ne hagyiák, hogy az emberiség csalódjon bennünk — fejezte be beszédét Hrus­csov tapsvihar közepette. Ezután Jules Moch francia és Wadsworth amerikai de­legátus beszélt a válasz jo­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom