Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-12 / 241. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK] A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LA^JA XI. évfolyam, 841. szám. Ara 50 fillér I960, október 12. szerda. Figyelmeztetés a feledékenyeknek jZeMÍeb&iyik tifák „Halálbolygó“ Óhajt ön sarat taposni! A MEZŐGAZDASÁG DOLGOZÓINAK NAGY ERŐPRÓBÁJA Az őszi mezőgazdasági mun-: kák elvégzése minden évben nagy erőpróbát jelent, mert a kapásnövények és az egyéb őszi kultúrák betakarítása ezekben a hetekben, hóna­pokban történik, ugyanakkor biztosítani kell a jövőévi ter­mést, a jövő év kenyerét is. E munkában most már a leg­fiatalabb tsz-eink is egy éves tapasztalattal rendelkez­nek. S az idősebb, tapasztal­tabb tsz-ek mellett jól meg­állják helyüket. Időben elvé­gezték a tavaszi vetést, nö­vényápolást, a nyári betaka­rítást, és most a tsz tagok tízezrei dolgoznak a gépállo­mási dolgozókkal közösen, hogy az őszi csatát is eredmé­nyesen vívják meg. A betakarítást és talaj elő­készítést nagy mértékben akadályozta a száraz, aszá­lyos időjárás. Azonban a ta­pasztalt tsz tagok és vezetők, gépállomási dolgozók megta­lálták a módját, hogy ennek ellenére is haladjon a munka. Nem véletlen tehát, hogy az őszi talajelőkészítés eléri a 130 ezer holdat (mint a múlt év hasonló időszakában) és emellett több, mint 200 ezer hold a mélyszántás. Nagy hiba lenne azonban, ha a2 eredmények mellett nem látnánk a nehézségeket és problémákat, melyek kö­zül legfontosabb: sok he­lyen megkéstek a betakarí­tással és vetéssel. A vezetők igyekeznek erre magyaráza­tot találni. Azt mondják, hogy az őszi árpa és búza­vetéssel azért maradtunk le az elmúlt évihez viszonyítva, mert nagy volt a szárazság. Érdekes, most ugyanezek a vezetők azt mondják: azért nem haladunk, mert esik. — Vagy azért, mert két héttel később ért be a rizs, a kuko­rica, stb. Indokolásuk nem helytálló, mert a közmondás szerint „minden hosszú szá­razságnak, hosszú esőzés a vége.” Most is ez várható. Lehet, hogy nem így lesz, de 100 eset közül 99-ben ez szokott bekövetkezni. Erre te­hát számítani kellett s ezt tudták a szövetkezeti tagok és vezetők is. Most mi a teendő? A leg­nagyobb szervezettséggel, kapkodás nélkül kell a mun­kát irányítani. A munkaidőt maximálisan — a látástól be- sötétedésig használjuk ki és a feladatok elvégzésére min­den munkaerőt mozgassunk meg. Nem nagy szavak ezek, hanem szükségszerű megálla­pítások. Mert nem kevesebb­ről van szó, mint arról, hogy időben betakarítjuk-e min­denütt azt, ami megtermett és biztosítjuk-e az ország jövő évi kenyerét Nem elég, ha a megye állami gazdasá­gai és termelőszövetkezetei­nek zöme idejében befejezi a vetést. Oda, ahol az elmara­dás következtében terméski­esés lesz, senkinek nem lesz erkölcsi alapja kenyérnek valót küldeni. Bár még nem behozhatat­lan, de sok helyen igen ko­moly lemaradás tapasztalha­tó. Ennek oka elsősorban a szervezetlenség. Az erők sem a gépeknél, sem a fogatoknál, de a kézi munkánál sincse­nek összpontosítva. Itt is dolgozik egy gép, amott is egy fogat, másutt két-három em­ber. Mindent csinálnak egy­szerre és semmi sem halad. Nincs következetes ellenőr­zés, nem termelékeny a munka, ami kedvét szegi az embereknek, fegyelmezetlen­ségre és visszaélésre ad okot ilyen esetben a járási, közsé­gi tanácsi és pártszervezetek, idősebb, tapasztaltabb tsz-ek adjanak segítséget. A rendel­kezésre álló gépi, fogat és ké­zierő munkáját úgy szervez­zék meg, hogy egy-egy terü­letet valósággal lerohanja­nak. Ahol például nincs terü­lete a gépeknek, hogy szánta­ni, vetni tudjanak, ott min­den erőt annak a kukoricá­nak, vagy cukorrépának be­takarítására kell összpontosí­tani, aminek helyére őszi ve­tés következik. Nyomban utána menjen a tárcsa, disztiller, eke, és kövesse a vetőgép. Egyszerűen bámulatos, —- ahogy egyes tsz-ekben a be­takarítás, vetés halad. Az a baj azonban, hogy csak egye­sekben, de nem általában. Miért? Azért, mert egyik tsz- ben van, a másikban nincs biztosítva az anyagi érdekelt­ség. Ahol jól megy a munka, ott nem vártak arra, hogy mindent a gépállomás végez­zen el, hanem igénybeveszik a fogatos vetőgépeket is, me­lyek hosszú évtizedekig nagyszerűen beváltak. Ezek­ben a tsz-ekben a gépállo­más erőgépei szántanak, tár7 csáznak, tehát talajelőkészí­tést végeznek, a fogatok pe­dig vetnek. Itt arra is van idő és gép, hogy a répaki­emelést géppel végezzék, — tehát ott is meggyorsítsák a munkát, — s hogy a kukori­caszárat is géppel vágjáTc le. Igen sok példát tudnánk említeni arra, hogy ahol nem ment a munka, a vezetők le­ültek a tsz tagokkal megbe­szélni: hogyan tudják a be­takarításhoz bevonni a csa­ládtagokat, hogyan biztosít­ják azok anyagi érdekeltsé­git. S az eredmény: egyik napról a másikra megduplá­zódott a munkáskezek szá­ma. A mennyiségi munka szor­galmazása mellett ügyeljünk a minőségre is. Ne úgy, mint Csépán, ahol 15 centiméter sortávolságú vetésnél folyó­méterenként 52—54 szem bú­zát vetettek. így nem lehet bő termésre számítani. Rossz példaként említjük a kun­szentmártoni járás főagronó- musát, aki egy héttel ezelőtt még egyetlen minőségi ellen­őrzést sem végzett. Közis­mert tény, hogy ebben az év­ben termelőszövetkezeteink termésátlaga rendkívül nagy eltérést mutatott. Egyik tsz- ben búzából 15—18, őszi ár­pából 20 mázsán felüli átlag­termést takarítottak be, má­sutt az átlag alig haladta meg a 8—9 mázsát, őszi ár­pából 9—10 mázsát. Senki sem vitathatja, hogy az át­lagtermések emelésének tit­ka abban van: mennyire is­merik fel a nagyüzem adta lehetőségeket, hogyan hasz­nálják ki a gépparkot, ho­gyan alkalmazzák a korsze­rű agrotechnikát. Ilyen alap­vető dolgok, mint a szántás mélysége, a vetőmag meny­nyi sége, a vetés ideje — nem lehetnek közömbösek. Október első felében már megállapítható, hogyan sike­rül megoldani a betakarítást, a szántás-vetési feladatokat. Szükséges tehát, hogy minden tsz-ben anélkül, hogy napo­kig értekeznének, megvizs­gálják: hol tartanak, és mi­lyen intézkedésekre van szükség. Mindnyájunk közös érdeke, hogy a betakarításra váró növények a lehető leg­kisebb veszteséggel a feldol­gozás helyére, vagy a mag­tárba kerüljenek, i az &szi Megalakult a Malgas Köztársaság új kormánya Párizs (TASZSZ). Ph. Tsi- ranana elnök megalakította a Malgas Köztársaság új kor­mányát. Az előző kormány a nem­rég megtartott parlamenti vá­lasztások után lemondott. Mint az AFP jelenti, az új kormányban Tsiranan tölti be a kormányfő és a hadügy­miniszter tisztét. A kormány a Szociálde­mokrata Párt, a Függetlenek Pártja, a Demokratikus Szo­ciális Unió és a Parasztsző- vetség képviselőiből alakult (MTI) ^ Komplett gépesítéssel takarítják be a rizst a Bánhalmi Állami Gazdaságban A rizstermelő állami gaz­daságokban és termelőszövet­kezetekben régóta vajúdó kérdés: gépesíthető-e a rizs betakarítása? Egyes helyeken azt vallják, hogy igen, más­hol arra esküsznek, hogy a gépek alkalmazása szinte le­hetetlen. A Bánhalmi Állami Gazdaságban célul tűzték ki, hogy nagyarányú kísérleteket kezdenek és megállapítják, milyen mértékben alkalmaz­hatók a gépek a rizs betaka­rításánál. Kapcsolatot terem­tettek a Gépkísérleti Intézet­tel, amely készségesen segí­tett. A gazdaság kérésére a kö­zelmúltban svájci gyártmá­nyú „Rolba” típusú traktort küldtek. A hazánkban kevés­bé ismert traktor tulajdonsá­ga, hogy igen könnyű és még- egyszer olyan széles lánctalp­pal közlekedik, mint a DT— 414-es típusú traktor. Olda­lait úgy képezték ki, hogy 1 Ahol az auto-syphon és az alumíniumedény „ Bővítik a választékot, korszerűsítik a technológiát a Jászberényi Fémnyomóban Nemcsak minőségre, hanem kiállításra is elérik a külföldi versenytársaik színvonalát a berényi syphonok, alumí- niumedények. Nyolc-tíz féle alapszín megannyi árnyalata csillog hosszúkás fémtesteken, szépek ezek a színek, ám e csillogásig hosszú út vezet... Egyedül a jászberényi fém­nyomó gyárt autosyphont ha­zánkban. 1955-ben fogtak hozzá, érthető hát, hogy hazai tapasztalatcserére nincs lehe­tőség. Külföldi syphonokról annyit tudnak, hogy az oszt­rákok festen eljárással készí­tik, míg az angolok saválló acélból gyártják. — Egyedül az angol auto- syphon jobb a mienknél — egyelőre — magyarázta Fe­HMiiiiiimiiiimmiiiiiiiiimiiiimHiiiiiiimiiiiiiiiiimiiiMiHmiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiimi Munkában a kukoricatörőgép A napokban a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság egyik ku­korica táblájában egy új gépet találtunk. A gazdaság ve­zetői elmondották: az új gép a KB 1-es magyar gyártmá­nyú kukoricatörő kombájn. Ha a kísérletek beválnak, na­gyobb területen széles kö rben alkalmazzák majd ezt a gépet megyeszerte. hér István üzemvezető. — Mi viszont eloxáljuk a syphont, annak ellenére, hogy az anyaggal is meg kell vívni a harcot. Ezt szó szerint kell érteni. Szennyezett ugyanis az alu­míniumlemez, márpedig a syphon és az edény csak tü­körsima lehet, amit nehéz el­érni szennyezett alumínium­ból. A prés- és húzógépekről lekerülő alumíniumlemez szennyeződését úgy küszöbö­lik ki, hogy a korongra ra­gasztott csiszolóporral csiszol­ják a felületet, majd pedig ritkán varrott rongykorong­gal fényesítik olyanná, mint a tükör. Ezután következik az elo- xálás, vagyis a vegyi eljárás­sal való festés. Jelenleg homokfúvózott és sima syphont gyártanak a fémnyomósok és most az a céljuk, hogy mindkét fajtá­nál csökkentsék az önköltsé­get, korszerűsítsék a techno­lógiát és javítsák a minősé­get. Nemsokára várható tehát, hogy a syphon is olyan „édes gyerek” lesz a fémnyomóban, akárcsak a hűtőelem. Ám nézzünk szét az „edény- fronton” is. Elöljáróban harminchét­féle alumíniumedényt gyártat nak itt a syphonnal együtt, elsősorban dísztálcákat, jász­kannát, lábasokat stb. Dísz­tálcából pedig nemsokára ti­zenegyféle méretet, illetve változatot készítenek. Az alumíniumedényt Is 1955-ben kezdték, s abban az időben még a polirozást is kézzel 'égezték. — És ma? — Jóformán teljesen auto­matizáltuk a gyártást, ami szükséges is, mert a külföldi háziasszonyok jobban szere­tik az alumíniumedényeket, mint a magyarok. Jórészt külföldre „utazik" tehát az méter magasságú vízben is akadálytalanul közlekedhet. Az értékes traktorra a gazda­ság műszaki dolgozói hidrau­likus szerkezettel szovjet rendrevágót szereltek. A táb­lákon a gép jobbra forog és balra dobja ki a levágott ka­lászokat. A vágószerkezetet azért működtetik hidraulikus módszerrel, hogy a tarlót megfelelő magasságúra hagy­hassák. A földre kerülő ka­lászokat így megóvják attól, hogy átnedvesedjenek. Az első kísérletek igen jól beváltak. Az új gép órán­kénti teljesítménye eléri az 1 holdat. A gazdaság azonban célul tűzte, hogy megszervezi a két műszakot, s így napon­ta 16—17 hold termését arat­ják le. Kedvező időjárás ese­tén a levágott kalászokat né­hány napig utóérésen hagy­ják, így jobb lesz a termés minősége. A rizstáblákra az aratást követően rendfelszedővel el­látott szovjet SZK—3-as tí­pusú kombájnt küldenek, amely felszedi és elcsépeli a rizst. A vezetők számítása szerint ezzel a megoldással 600 hold termését takarítják be. A gép komoly előnyéről máris kedvező tapasztalato­kat szereztek, kezeléséhez, ki­szolgálásához mindössze ti­zenöt ember munkája szüksé­ges. A 600 hold termés beta­karítását véve figyelembe, megállapítható, hogy mintegy kétszáz emberi munkaerő al­kalmazása válik feleslegessé. Számítások szerint holdan­ként mintegy. 300 forinttal ke­vesebb összeget kell az ara­tásra fordítani, azonkívül lé­nyegesen gyorsabb, biztonsá­gosabb is a betakarítás. A Gépkísérleti Intézet kül­dött még a gazdaságnak két darab négykerékmeghajtású könnyű traktort is. Ezeknek az a rendeltetése, hogy meg­állapítsák: alkalmazhatő-e a rizstéblákon kévekötő arató­gépek vontatására. Az eddi­gi tapasztalatok szerint ugyanis a közönséges Zetor- traktor sokszor elsüllyed a puha, nedves talajon. A Bán­halmi Állami Gazdaság je­lenlegi kísérlete már bebizo­nyítja, beválik-e a gépesítés és milyen módszereket kell alkalmazni a jövőben a rizs betakarításánál. iHiimiiiiiiiiiiiiiriuimiiifiiiiiiiimtiiiHiiiiiH Skandináv idegenforgalmi szak­emberek érkeztek Budapestre Hétfőn az esti órákban repü­lőgépen Budapestre érkezett tizennégy finn és svéd ide­genforgalmi szakember, va­lamint a Skandináv Légifor­galmi Társaság — a SAS — képviselője. Magyarországi tartózkodá­suk alatt az idegenforgalmi le­hetőségeket tanulmányozzák vetést november elsejére mindenütt befejezzük. Mindent összevetve: a ve­tést meg kell gyorsítani. Er­re megvan a lehetőség, mert megyénkben a gépi és fogat- erők naponta 10—12 ezer hold talajelőkészítést és vetést el tudnak végezni. A vezetőkön, tsz-tagokon múlik: hogyan tovább. Ügy hisszük, nincs egyetlen olyan megyei, járá­si, vagy tsz-vezető sem, aki a népgazdaság, a párt, de az érintett tsz-ek tagjai előtt merné vállalni a felelősséget azért, ha időben nem kerül földbe a vetőmag, s emiatt majd terméscsökkenés mutat­kozik. Az esős időjárás csak nehezíti, de nem teszi lehe­tetlenné a munkát. Álljon helyt mindenki becsülettel, s akkor sikerrel tehetjük le e gazdasági év utolsó nagy erő­próbáját is. Nyíri Béla, a megyei tanács mezőgazda- sági wrctályának vezetője. alumíniumedény a fémnyo­móból. Jövőre pedig újabb edény­féleségekkel lepik meg a ha­zai és külföldi piacot. Ezek közül eláruljuk, hogy soro­zatban gyártják majd az összesen 12 literes, öt lábas­ból álló, egymásba helyezett úgynevezett turistaedényt, s ahogy már említettük: a jövő évben a dísztálcák választé­kát is bővítik. boy. — Szófiában megnyílt a demokratikus jogászok nemzetközi kongresszusa Szófia (MTI) Hétfőn a bol­gár nemzetgyűlés üléstermé­ben megnyílt a Demokrati­kus Jogászok Nemzetközi Szö­vetségének VII. kongresszu­sa, amelyen több, mint 350 jogász vesz részt ötven ország jogászainak képviseletében. A kongresszuson résztvevő ma­gyar küldöttséget Benedek Jenő, a Magyar Demokrati­kus Jogászok Szövetségének titkára vezeti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom