Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-23 / 251. szám

1960. október 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Valóraváltják-e ígéretüket a papírgyáriak? SZAMOK, GARNITÚRÁK 131 ezer forint volt az évi ter­melési érték. Milyen volt a bútorgyár 1950-ben? A sár térdig ért, gép alig négy-öt volt (jelen­leg mintegy 70 géppel dol­goznak), csupán az üres, kon­gó épületek, a sár maradtak itt „örökségként”, ami por.to- san olyan „hagyaték” volt, amit egy elzavart kapitalis­tától várni lehetett. tői fogva állandó volt a fej­lődés. Tavaly 9.578 garnitúra volt az eredmény, s ha az idén elérik a 11 ezret — mint ahogy bíznak benne — nyolc év utám túljutnak az 59 ezer garnitúrán, megközelítik a 60 ezret. Bizony elég rögös volt az út, míg eljutott idáig ez a szépen parkírozott, megkapó külsejű, lelkes, szorgalmas Egedi Béláné szintén tizedik esztendeje dolgozik itt, mint hivatalsegéd. A Szolnoki Papírgyár dol­gozói ez év elején megfo­gadták. hogy továbbfejlesztik a szocialista munkaversenyt, s annak eredményeként no­vember 7-re, a Nagy Októberi Forradalom évfordulójának tiszteletére teljesítik három­éves tervüket. ígéretet tettek arra is, hogy termelékeny­ségüket az előző évhez viszo­nyítva 8.5 százalékkal túl­teljesítik, s jelentős költség megtakarítást érnek el. A termelékenység fokozá­sával, s a költséghányad csökkentésével az eddigi eredmények szerint különö­sebb hiba nem lesz, a három­éves terv teljesítése érde­A szolnoki Járműjavító kultúrházának vörös-termé­ben gyűltek össze október 21-én, pénteken délután 4 órakor a gyár párt- és szak- szervezeti funkciónáriusai, műszaki vezetői, hogy meg­vitassák az oktatási reform téziseit. Hack Márton, a Verseghy Ferenc Gimnázium igazgató­ja előadásában ismertette a tervezetet és kommentálta annak egyes pontjait. Részle­tesen beszélt a kialakítandó iskolatípusokról és elmon­dotta, hogy azok az eddigi tí­pusoknál sokkal szerveseb­ben fognak egymáshoz kap­csolódni, egymásba épülni. Iskolaigazgatói munkája so­rán szerzett tapasztalatok alapján elítélte azt a mód­szert, mely a diákokat szük­ségtelen és megemészthetet­len adathalmaz tanulására kényszeríti. Ezután rátért az általános iskolát el nem vég­ző fiatalok, majd a tovább nem tanuló — végzett nyol­cadik osztályosok problémá­jára, s megemlítette, hogy utóbbiak számára kétéves to­Ez az írás nem valamiféle ■serdőben meghúzódó, titkos pületről, vagy titokzatos la­kóiról szól. E ház létezik — igaz, egye­lőre csak tervrajzokon. — \lapjait már ássák a szol­noki Kossuth téren: exkavá­tor emeli, hordja a földet és i Sólyom utca sarkán már az ltott mész gőzfelhőibe bur­kolóztak a munkások. Igen, a Sólyom utcai 40- nkásos. éttermes, kétemele- ^s épületről van szó. Szól­junk kell róla, méghozzá az oület lassú születéséről Tért a „szülőknek” (értsd: 'eruházó, tervező és kivite- '"ző) igen-igen sok gondot, fájdalmat” okoz mostanában ■7, a „gyerek”. S hol a dzsungel? Jelképe­in értendő. Jelképezi e szó ezt a sok-sok problémát (s az bből eredő vitát), ami jelen- ’eg zajlik n beruházók (értsd: negyei tanács tervosztályai és n kivitelezők (értsd: ÉM Szolnok megyei Építőipari Vállalat) között. Bele kell szólnunk e vitá­ba. mégpedig azért, hogy mi­előbb lezárulton, s hogy a vitára fordított időt és ener­giát mielőbb az építkezés meggyorsítására fordítsák a partnerek. Pontatlan tervezés A vita témája nem újkele­tű. Eredetében egyetértenek a beruházók és kivitelezők egyaránt. A vita eredő forrá­sa? Az. hegy a tervező iroda dolgozói legjobb akaratuk mellett sem tudtak megfele­lő dokumentációs és költség- vetési tervet kidolgozni. Nem a képességben volt a hiba. hanem az idő volt rövid. A bonyolult egyedi tervezési munkát az iroda szűk kapa­citása és a ’•ovid határidő miatt képtelenek voltak töké­letesen <Ú”éSeznÍ. László János elvtárs, az kében viszont nagy erőt kell kifejteniük. A negyedik ne­gyedév november 7-ig ter­jedő szakában 1316 tonna papírt kell gyártaniok, ha a papírgyártással kapcsolatos felajánlásukat maradék nél­kül valóra akarják váltani. Erre az időszakra a terv 1208 tonna papír gyártását írja elő. Ebből is látható, hogy erősíteni kell a tempót. A felajánlás —, ha min­denki maximális teljesít­ményét nyújtja a hátralévő időszakban, s nagyobbmér- vű géphiba nem akadályozza a termelést, — valóraváltha- tó. De ehhez sok minden szükséges. Többek között az, vábbképző iskola működik. A gyakorlatban ez annyit je­lent, hogy a kötelező iskolá­zás korhatárát két évvel, 14- ről 16 évre emeltük. Ugyan­akkor a levelező- és esti ta­gozatokon tanuló felnőttek száma megkétszereződött. A hozzászólók többnyire egyéni példából kiindulva el­mondották, hogy valóban igen nagy az iskolások túl­terhelése, s a tananyagon túl a szakköri foglalkozások, ze­neórák is igen sok időt vesz­nek igénybe. Két felszólaló is helytelenítette a történe­lemtanítás jelenleg alkalma­zott módszerét. Mindkettő­jük szerint lexikálisán, élet­telenül igyekeznek az esemé­nyeket a tanulókkal elsajá- títattni, s túl sokat időznek egyes régi korok történeté­nél. Befejezésül Hack Márton igazgató válaszolt a felszóla­lásokra, majd megkérte a résztvevőket: segítsék to­vábbra minden erejükkel a reform végrehajtását, hisz népünk műveltségi színvona­lának emelése közös érdek. ÉM. Szolnok megyei Építő­ipari Vállalat igazgatója a kö­vetkezőket mondotta a Só­lyom utcai épület terveiről: — Hiányos, és több helyen rossz a dokumentáció. Kevés az ablak, a megengedettnél magasabb egy-egy lakás költ­sége. betonvasból ezer, ka­vicsból 300 mázsával tervez­tek kevesebbet a szükséges­nél. Nincs jóváhagyatva a terv a TITÁSZ-szal sem, mi pedig (erre rendelet kötelez bennünket) megfelelő doku­mentációs és költségvetési terv hiányában, nem fogha­tunk hozzá a kivitelezéshez. S ezek csak a főbb hiáovos- ságok. Amikor megfelelő tervdokumentációt kapunk kézhez, azonnal megkötjük a szerződést a beruházóval. Hiba’epyzék vóndorúton Megtudtuk: a „hibajegvzé két” elküldték a megyei ta­nács tervosztályára is. Az osztály főmérnöke. Bálint András elvtárs így foglalta össze a mondanivalóiát a hibajegvzékről" és László °lvtárs véleményéről: — Az észrevételek túlnyo­mó többsége helytálló. Éppen ezért már el is küldtük a tervdokumentációt a tervező irodának — korrekció végett Mint beruházók, lénvegében csak egv dologban vitázunk a kivitelezőkkel. Azt helvte- ’enftiük ugyanis, hogy mér mindig nem kötötték meg velünk a szerződést. Márpe­dig szerződés nélkül szabálv tálán volt a munka megkez­dése mind a Sólvom-. mind nedig a Magyar utcai építke­zésnél. Azért is fontos lenne a szerződés, hogy megálla olthassuk p műszaki átadás ídőnontiát. A halogatást a non+ntlan tervekkel indoké1 iák Nos. ezek a nontatlansá gok elsősorban a szakipari hogy a hollandi dolgozói egyenletesebb minőségű anya­got adjanak a papírgépeknek, csökkentsék a gyártási ne­hézségeket. Az erőtelep gé­pészei pedig pontos gőzsza­bályozással egyenletesebb gyártást biztosítsanak. S ugyanúgy megvan a többi poszton dolgozók feladata. A Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajának há­romszori elnyerése után bí­zunk a papírgyáriak munka­szeretetében, helytállásában, s reméljük, hogy november 7-én újabb munkasikerekről adhatunk számot. Mégegyszer a turbinafúrásról Az Alföldi Kőolajfúrási Üzemnek 15 ezer métert kell turbinával fúrni a II. félév­ben. Október közepéig mégis mindössze 2 ezer métert fúr­tak ezzel a módszerrel. A kellő műszaki felkészültség pedig most már megvan, — csak be kellene tartani az előírásokat, nagyobb figyel­met szentelni e módszer meghonosításának. Előfordul, hogy a turbina jó működéséhez nem bizto­sítják a legfontosabbat: a megfelelő mennyiségű öblí­tést. A fúró megválasztására is ügyelni kell. Ahol min­denre kiterjedő gonddal fog­lalkoznak a turbinafúrással az eredmény nem marad el. Az Eszenyi brigád például a közelmúltban kezdett ezzel a módszerrel az egyik fúráshoz Az első napon 387 méter' fúrtak. A turbinafúrás vitat hatatlan hasznát bizonyítja Érdemes követni a példát, & ehhez hasonlóan felkarolni minden új módszert. munkákra vonatkoznak, ame­lyekre úgyis csak jövőre ke rül sor. Ezenkívül az ÉM Szolnok megyei Építőipar Vállalat rendelkezésére ál! nak azok a jogi eszközök amelyek biztosítják igazál abban az esetben, ha a kér- tervkorrekciót nem végzi el megfelelő időben és módon a tervező iroda. A hibás költségvetésről pedig az a vé­leményem, hogy kijavításáig dolgozhat a jelenlegi költség- vetéssel is a vállalat. — Mert mi lehet a legfon­tosabb cél? Az. hogy a beru­házások elhúzásával ne okoz­zunk kárt népgazdaságunk­nak, a tetteket ne helyettesi t- sük végnélküli vitákkal. Tetteket — szavak helyett Jól tudjuk: nem feladatunk az utolsó szó kimondása a vita-dzsungelben. S azt is, hogy a rendelkezések betar­tása egyaránt kötelező beru­házóra. tervezőre és kivitele­zőre. A rendelkezéseket isme­rik is az érdekeltek. Azt is tudniok kell. hogy azokat munkájuk könnyítésére, töké­letesítésére alkották, nem pe­dig azért, hogy „lovagolja­nak” egyes paragrafusokon Ma ugyanis még csak itt tar­tanak a vitázó felek. Szerintünk hasznosabb len­ne „leszállói” e „lóról” és őszinte, kölcsönös segíteni akarással, a munka gátjainak gyors felszakításával hozzá fogni végre a Sólvom utcai építkezés körül elburjánzott sokszor ..akadémikuskodás nak” tűnő vita lezárásához a Magyar utcai épftkezésné1 nedig vitát sem kezdeni... Hiszen a végcél mégis csak az, hogy gyorsan, olcsón, s nem utolsó sorban: jól éoü1 iön fel a száz lakás a szni noki Kossuth t(5ren ... Bubor Gyula EMBEREK, Megszokott dolog immár évek óta, hogy felzúgnak a Szolnoki Tisza Bútorgyár fű­részgépei. Az eseményt a gyá­ri sziréna is tudtul adja, melynek hangja egyik szóló­ja a szomszédos papírgyár, a fűrésztelep, cukorgyár, s a gépjavító reggeli hangverse­nyének. A gyár udvarán példás rendbe rakott deszkákat lát­hatunk, melyekből „20 köb­méter is elfogyna egy nap, ha nem értenének a takaré­kossághoz dolgozóink”, — ahogy Németh elvtárs, az igazgató mondotta. — Dehát értenek ehhez, akárcsak a konyhagamitura készítéshez. Hisz ezt csinál­ják immár nyolc esztendeje. A műhelyekben idősek és fia­talok, férfiak és nők, szolno­kiak és vidékiek dolgoznak. A. törzsgárda „öröksége44 Mert el kell mondanunk, sokan hozzánőttek a bútor­gyárhoz az elmúlt tíz év so­rán, kialakult a törzsgárda Igaz, a „régiekből” lassan alig marad, de van még itt tízéves dolgozó: Rivasz Béla a gépmunkásból lett műve­zető,, Ötvös Gábor, Kelemen Antal gépmunkások, Egedi Béláné. A „bennszülöttekre” is emlékeznek még jónéhá- nyan, így Hável Ignác bácsi­ra. aki már a múltban is itt gépészkedett, ebben a gyár­ban. Viszont érdekes módon, a régebbi múltra például a régi tőkés gazdára, annak ne­vére már nem emlékeznek, s a gyár igazi történetét 1950- től, vagyis a bútorgyár meg­alakulásától számítják az it­teniek. Azért is indokolt ez, mert „azelőtt” a tőkés tulaj­donos nem bútort, hanem fű­részárut készített. A mostani konyhagamitu­ra ’’profillal” 1953 óta ren­delkeznek. Azt is megtudtuk, l hogy az 1950 évi alakuláskor 440 és 60 COO garnitúra Alig negyvenen dolgoztak még 1950-ben, 1951-ben azon­ban már emelkedett a lét­szám. Szintén 1951-ben ve­zették be a thermoventilldto­ros fűtést, 1953-ban pedig már porelszívóval is ellátták a gépeket, s 1953-ban jutot­tak odáig, hogy hozzáfoghat­tak a konyhagamitura gyár­táshoz. 440-et készítettek ösz- szesen abban az évben. ... És 1954-ben már a 6.446 garnitúránál tartottak, s et­gárdával dolgozó üzem. Uj gépek, a gyártás korszerűsíté­se, új beruházásod biztosí­tották azonban a fejlődést. S hol tartanak most? Már említettük: 11 ezer garnitú­rát akarnak gyártani az idén, ami napi 43 darabnak felel meg. Két műszakban dolgoz­nak március óta és újabban már festett bútorokat is ad­nak a kereskedelemnek. Tanuló munkások biztató jövője A munka mellett a tanu­lásra is jut idő. A vezetők nemcsak a szakmai-politikai továbbképzésről gondoskod­nak, hanem arról is, hogy mindenkinek meg legyen a nyolc általános iskolai vég­zettsége. Tanulnak, dolgoz­nak a bútorgyáriak. S a napi feladatokon túl a jövőre is gondolnak. Ez a jövő a második ötéves terv Ugrásszerű fejlődés várható ennél az üzemnél is. hiszen 1965-ig a gépi- és építési re­konstrukciós beruházás eléri majd a 35 millió forintos ösz- szeget. Magyarország legna­gyobb. legkorszerűbb festett konyhagarnitura-gyártó üze­me lesz a szolnoki Tisza Bű torgvár néhány éven belül. —, napi 100 darabos terme­léssel. És most, amikor a Tisza Bútorgyár tízéves évforduló jára készül az üzem kétszáz­harmincnyolc dolgozója, mi is bízunk további sikereik­ben, terveik megvalósulásá­ban. B. Gy. A gyár klubtermében tizenkilenc hallgatóval dolgozók esti iskolája is működik. Ké­pünkön Csontos Sándor tanár magyar nyelv és irodalomból tart előadást, i '------——————'^ ————■——i­HÁ Z A „DZSUNGELBEN“ Mi a fontosabb! meddő vita —, vagy száz lakás? Kelemen Antal épmunkás íz üzem megindulása óta lolgozik a Tisza Bútorgyárban. Műveltségünk {okozása m'ndaoopok érdeke A szolnoki Járműjavító vábbképző iskola működi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom