Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-20 / 248. szám

1960. október 20 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S23I2EEÍ2E! A diákok érdekében Gondolatok az iskolareformról Július óta hivatalos szálak helyett már csak baráti szá­lak kötnek a Szolnoki Gép­ipari Technikum IV. osztá­lyához, mégis egy-két gondo­latot kívánok hozzáfűzni ok­tatásügyünk kérdéseihez, a nevelők, tanulók problémái­hoz, az oktatási rendszerhez A tantestületek jó ered­ményt, a közösségi élet meg­szilárdulását, nagyobb fegyel­met és lelkesedést várnak az iskolareform végrehajtásától. Azonban a pedagógusok ezt csak akkor várhatják el jog­gal a tanulóifjúságtól, ha a tantestületekben az eddiginél még szilárdabb, még egysé­gesebb nevelő közösség tevé­kenykedik. A marxista világ­nézet szellemében való neve­lés ne csak üres szólam le­gyen! Feltétlenül fel kell számolni a még meglévő ma­radi nézeteket, idealista csö- kevényeket, s az ebből eredő fonákságokat. Ha a pedagó­gusok szemet hunynak a köz­tük lévő torzsalkodások, vi­szálykodások felett, akkor a kicsinyes személyeskedések láttán a mindenre fogékony diáknak kételyei támadhat­nak, elveszhet a kellő tanári tekintély. Pedagógusainknak adott esetben a mérsékletes iskolai túlmunka áldozatát is vállalni kell, mint ahogy azt megteszi a tanulóifjúság is. Elegendő, ha a tiszasülyi vagy a hansági önkéntes munkatá­borokat említem. A munká­ban résztvevő fiatalok tízez­rei a nyári szünidőből két hetet áldoztak fel, megismer­kedtek a nehéz kétkezi mun­kával, szívükben felejthetet­len élménnyel gazdagodva ültek be újra az iskolapadok- ba, foglalták el helyüket a termelésben. A pedagógusok, ha túlmunkát kapnak, akkor is azon munkálkodjanak, hogy műveltebb ember építse a holnapot. És ez a cél! Mindazok mélységesen té­vednek, akik az ifjúság állí­tólagos cinizmusára hivatkoz­va azt állítják, hogy az új is­kola reformtervezetben a gyerekek csak a csökkentett tananyagot üdvözlik határta­lan lelkesedéssel. Nemcsak ezt! Természetesen a napi át­lag 6 óra tanítás, a másnapi felkészülésre szánt 4 óra — eléggé^ megterheli, nem egy­szer túlzottan igénybe veszi a fiatalkorú tanulót. A felsorol­tak ellenére minden „nagy- mellényű” kijelentés nélkül elmondhatjuk, a tanulók lel­kesen igénylik, köszöntik a gyakorlati munkát, a kapcso­latot az élettel. Az a gimna­zista fiú vagy lány, aki szem­léltető oktatás hiányában ol­dalakat biflázott be szajkó módjára, szívesen megy el heti 6 órában abba az üzem­be, vagy termelőszövetkezet­be, ahol az elméleti anyagot a gyakorlatban látja beiga­zolódni. A humán tárgyak közül ki­emelve a magyar irodalom középiskolai tanítását — melyről hónapok óta élénk viták folynak a sajtó hasáb­jain, rádióban — nézetem szerint az irodalmat is, mint minden más tárgyat, élő tan­anyagként kell tanítani. — Hogyan? A sok monoton szöveg he­lyett figyelmet, érdeklődést lekötő, illetve felkeltő rövid előadást kapjon a diák. Ha felületesen adja le a tanár az anyagot, akkor a diák úgy okoskodik, hogy az illető anyag nem is olyan fontos. Az érdeklődést ébren tartani annál is fontosabb, mivel a negyedik óra után a tanuló­nak már csökken a figyelőké­pessége (vagy éppen feszeng­ve a következő órára gon­dol ...) A kevés óraszámmal lehet úgy gazdálkodni, hogy abba beleférjen a feleltetés elméleti anyag, de helyet kapjon a felolvasás is. Iro­dalmi órák szerves kiegészí­tői lehetnek: az irodalmi színpad, színház, TIT-rendez- vények, esetleges iskolai fo­lyóirat. A ma tanított iroda­lomból hiányzik 1919, nem beszélve napjaink, élő íróink jeles munkásságáról. Közép­iskoláink a humán tárgyakat még úgy tanítják, mint egy absztrakt, „agycsiszoló’’ vala­mit. Élőbbet! A száguldó technika korát éljük és en­nek a humán tárgyak tanítá­sánál is meg kell látszania. A technikumok túlzsúfolt anyagmennyisége csökkent, de a jelenlegi technikumok műszaki oktatásának színvo­nalát legjobban úgy lehet emelni, ha kiszélesítik a gya­korlati oktatást. A politechni­kai oktatásnak a techniku­mok voltak az előhírnökei. Mivel a gimnáziumok áttér­nek az 5-|-l oktatásra, így a technikumok a 4-j-2-es okta­tásra kell áttérni. A gépipari technikumok­ban például a tanév ideje alatt a technikus jelöltek is­merjék meg a közeli üzemek műszaki berendezését, terme­lési profilját. Szervezzenek minél több üzemlátogatást! A fiatalokat, mint ahogy azt Gorkij megmondta: a rendkívülire való törekvés jellemzi”. Az iskolák adjanak több lehetőséget a tanulók önállóságra nevelésében. Fia­talon hadd sziporkázzon a gondolat, csapongjon a fantá­zia, nyissanak nagyobb teret a fiatalok alkotó kedvének! A fiatalok eszmei, erkölcsi továbbfejlesztésére vezesse­nek be külön órát a tanrend­be. A KISZ szervezetek az iskolákban is legyenek kezde- ményezőek, irányítóak. Peda­gógus, szülő, diák karöltve igyekezzen együtt dolgozni. Egyes iskolák építsenek ki egymással baráti kapcsola­tot. Közös kulturális rendez­vényeken találkozzon peda­gógus a pedagógussal, diák a diákkal, tanuljanak egymás­tól, szórakozzanak. összegezve az elmondotta­kat: Az oktatási reform megva­lósítása nagy terheket ró mindenkire. A feladatokat közösen kell megoldani. Volt osztályfőnököm sokszor el­mondott szavai jutnak emlé­kezetembe: — Társadalmunkban az ember életcélja a munka. Mi magunk csináljuk a történel­met, a szocialista embertípus kialakításával eltűnik a fizi­kai és a szellemi munka kö­zötti különbség. Csak így tu­dunk lépést tartani a fejlő­déssel, így tudjuk az átlag­műveltségi színvonalat emel­ni. SIMON IMRE Felnémet, II. Legényszálló (A szerk. megjegyzése: A hozzászólás írójával nem mindenben tudunk egyetérteni. Véleményünk szerint a pedagógus-társadalom nagy többségére nem a Simon Imre által felsorolt hibák, hanem éppen azoknak ellenkezője a jellemző. Ettől függetlenül a hozzászólást majdnem teljes terjedelmében közöltük, mert úgy véljük, hogy a vitában minden jószándékú véleménynek helye van. Az oktatás­ügy reformja pedig éppen a sokoldalú, sokirányú vita folyamán fog közös nagy társadalmi üggyé válni.) 1 anítójelöltek között Nagyon őszintén és nagyon lelkesen készülnek új hiva­tásukra a leendő tanítók. Ez a véleménye tanároknak, Kopácsy Béla igazgatóhelyet­tesnek a jászberényi felsőfo­kú tanítóképző hallgatóiról. Talán még az új elsőévesek körében uralkodik némi bi­zonytalanság, hiszen a gim­náziumi, kevés önállóságot kívánó tanulási formák után nem könnyű beilleszkedni a főiskola sokkal szabadabb, de ugyanakkor öntudatos fe­gyelmet követelő légkörébe. Meg kell hagyni, hogy túl­nyomó többségükben már kezdik megérteni, mit jelent az a szó: főiskola. Az ifjú elsőéveseknek még szokatlan a szemináriumok légköre. A tanár úr nem la­pozgat az osztálykönyvben és nincs olyasféle drukk: kit hívnak ki felelni. Beszélget­nek, sőt ha kell, vitatkoznak is. Osztályozás nincs, az elő­adó főleg az aktivitást, a vi­tatkozókészséget figyeli. így van ez a főiskolán tanított minden tantárgynál a gyer­mekjáték oktatási foglalko­zásoktól a világnézeti tantár­gyakig. Ennek a módszernek az eredménye, hogy a hallga­tók lassan-lassan felszaba­dulnak a gátlások alól és két-három hónap múlva ők is „öreg” vitapartnerek lesz­nek. Ez a tapasztalat az ösz- szes tantárgyak szeminári­umaira érvényes. Résztvettünk az elsőévesek egyik ilyen foglalkozásán. Még kissé bizonytalanok, szerények, nem mernek sza­badon beszélni. De ha egyik Nagyharang a dobozon Az ember = egyes ókori böl­csek állítása szerint is — logikus lény. amely tulajdonsága abban nyilvánul meg, hogy mindennek keresi az okát-fokát. Ha nem ta­lálja, akkor rendszerint nem ben­ne van a hiba, hanem a Patyo­latban, IKV-ban, MÁVAUT-ban, vagy éppen abban a szervben, amellyel kapcsolatban keresi azt a bizonyos logikát. Jómagam is a logika-kutatás nemes szenvedélyét űztem teg­nap, amikor is egy gyufásdoboz címkéje felett méláztam el. Azon ugyanis egy félrevert harang lát­ható és fölötte egy magyamóta, azaz bocsánat, kávéházi műdal első sora. A logika azt várná, hogy — gyufáról lévén szó — az „ég a kunyhó, ropog a nád” fel­irat támassza alá a félrevert ha­rangot. Ilyesmiről azonban szó sincs. A felirat szövege: Búsan szól a kecskeméti. A szöveg többrendbeli kételyt nagy ott bennem: 1. Mi szól bú­san? Ha a kecskeméti öregtemp­lom nagyharangja, akkor miért nem írják ki egészen? Mitől fél­nek? Attól-e, hogy a klerikaliz- mussal vádolják őket, vagy attól, hogy valaki felrója nekik az émelygős kávéházi műmagyarko­dás terjesztését? Egy bizonyos: Az új gyufacim- ke méltán sorakozik fel a Pesten árusított kolorádóbogaras címke, a szecessziós papírszalvéta és egyéb giccsek mellé. Nem cso­dálkoznék, ha a legközelebbi címke egy fejkendős leányzót áb­rázolna, amint egy sírkőnek tá­maszkodva kezet fog egy csont­vázzal és fölötte a magyamóta: /Temetőben láttalak meg leg­előbb”. Ha lúd, legyen kövér! *=■ ht ** Sikeres ásatás a mohácsi Több mint négyszáz év telt el a gyászos kimenetelű mo­hácsi csata óta. Mint a költő írta: nemzeti nagy létünk nagy temetője lett Mohács. Tizenötezer magyar vitéz lel­te halálát a „hősvértől piro- sult gyásztéren”. Tizenötezer halott alig két óra alatt. A magyar nép független­ségét, kulturális és anyagi Papp László, a Pécsi Janus Pannonius Múzeum helyettes igazgatója, az ása tások vezetője. A 150 centiméter mélységben feltárt tömegsír. felemelkedését temettük a mohácsi harcmezőn. 1526 be­tetőzése volt annak a siral­mas állapotnak, amely az 1514-es népnyúzó kegyetlen­kedésekkel kezdőd - és nem­zetvesztő hatalmi viszályko­dásokba torkollott, s amely­nek végzetes következménye volt a mohácsi vész. A II. Szulejmán vezette, jó! felszerelt, 75 ezer főnyi török isereg szinte egyetlen roham­kök elözönlötték az országot. Az önálló magyar állam meg­semmisült. Magyarország ide­gen hatalmak csataterévé vált. Négyszáz év nagy idő egy nép történetében, különösen akkor, ha a 150 éves török hódítás és a 400 éves német elnyomás elleni küzdelemben telik el. A vérrel áztatott mo­hácsi föld több mint négy­száz évig őrizte a tömegsírok­ba zárt harcosok hamvait. Négyszáz év alatt sokan próbálták felkutatni a tö­megsírokat. Munkájukat ke­vés siker koronázta. 1910 óta Brand Ede, a Mohácsi Mú­zeum alapító tagja, Gergely Endre hadtörténész, Gyaló- kai Jenő, Szűcs József és Sai­ga István végeztek sikerte­len ásatásokat Nagynyárád, Mohács és Kölked térségé­ben. Ez év tavaszán a Pécsi Ja­nus Pannonius Múzeum régé­szei vallatták meg újra és új­ra a környéket: árulja el tit­kát. A Sátorhelyi Állami Gazdaság dolgozói említést tettek róla, hogy a gesztenye- sor mögött végzett földmun­kálatoknál találtak csontokat Ennek alapján kezdték meg az ásatásokat szeptember 19- én. Több helyen próbaárkot ástak, s az egyik napon 100— 150 centimétemyi mélység­ben megtalálták az első tö­megsírt a gazdaság lucerna­földjén. Az első siker fokoz-' ta a kutatók lelkesedését és; szorgalmát, S’ néhány nap: múlva — az elsőtől nem: messze — felszínre került a második is. Az egymás he­gyen-hátán heverő csontvá­zak között korabeli pénzeket, ruhakapcsokat és páncél-tö­redékeket találtak. A talált 15 darab féltallérosokon és ga­rasokon 1510. 1518, 1524-es év­számok olvashatók. A napokban kiszált akadé­miai bizottság hitelesítette a kutatók feltevését és megál­lapította azt is, hogy Kani­zsai Dorottya jobbágyai által eltemetett magyar halottak­ra bu! kantak. mert ezt iga-, zolja többek között az is,! hogy a törököket guggoló] helyzetben, arccal kelet felé] temették a Törökdomb kör-i nyékén. E«vúttal gratulált a! bizottság Papp Lászlónak, az] ásatások vezetőjének a nagy-! jelentőségű antropológiai si-! kerhez. < vagy másik kérdésről fag­gatják őket, amit mondanak — helytálló. A tanár, Nagy József — olyan fiatal, hogy bízvást beülhetne hallgatói közé. Tekintélye mégis nagy, mert alaposan ismeri tantár­gya minden csínját-bínját. Különös tantárgy ez. Neve: játékoktatás. Szerepelnek benne dalos csoportos játé­kok, amelyeket népi gyűjtés során írtak össze. Természe­tesen nemcsak a játékot, ha­nem annak fortélyait, beta­nítása fogásait is megtanul­ják. Szó esik itt a játéknak, az éneknek a gyermek életé­ben elfoglalt helyéről, közös­ségi életet erősítő hatásáról, hogy mire a tanítónéni a kis elsőosztályosok elé áll, pon­tosan tudja, milyen hatást kell elérnie a gyermeknél, hogyan kell összekapcsolnia a kedves, gondtalan játékot a tanulmányi anyaggal. Erről folyik a beszélgetés és hamarosan kialakul égy játékóra plasztikus, érzékle­tes képe. Közben jócskán akad ok nevetésre, vidám­ságra és ezek a 18 éves lá­nyok, tegnap még maguk is gyerekek, gondtalanok és teljes szívvel játszanak. így van ez jóL A másodéveseknél olyan szemináriumra érkeztünk, amelyről a foglalkozás utáni beszélgetésen egybehangzóan azt állították; nagyon nehéz. Ennek ellenére bátor, vilá­gos feleleteket, sokoldalú vi­tát hallottunk, ami azt bizo­nyítja, még ez a nehéz tárgy, a politikai gazdaságtan sem „mumus” számukra. Az ér­téktöbblet elméletéről beszél­getnek és Daróczi Miklós előadónak van alkalma a je­lentkezőkben válogatni. A beszélgetés azt bizonyítja; ezt a fontos kérdést helyesen értették meg. Arról is kérde­zősködnek a végén: van-e értéktöbblet a szocializmus­ban. Bár ez későbbi anyag, az előadó módot talált arra, hogy röviden, de meggyőzően megmagyarázza a kérdést, mert szigorú elv, hogy a hallgatónak mindent világo­san meg kell érteniük. A legaktívabbak, Nagy Mária, Győré Etelka, Zelizi Erzsé­bet — elmondják: nagyon sok segítséget kapnak ahhoz, hogy megértsék a politikai gazdaságtant és délután egy­más közt is sokat vitatkoz­nak, beszélgetnek róla, ezért tudják a szemináriumokon megoldani a feladatot. Két szemináriumot láttunk egy délelőttöt töltöttünk az ifjú tanítójelöltek között. Ebből a rövid látogatásból és a látottakból nem lehet messzemenő következtetése­ket levonni. Annyit mégis megállapíthatunk, hogy bár az iskolatípus még új és módszerei sem eléggé kiala­kultak, nagyobb tudású és jobb felkészültségű tanító­kat ad majd a falunak, mint a középfokú oktatás idején. Hernádi A magnetofon és a majmok Az új-delhi állatkert egyik majomketrecében magneto­font helyeztek el, amelyre felvették a majmok egymás közötti „beszélgetését”. Ami­kor másnap a magnetofon­szalagot egy másik ketrecben lejátszották, azt tapasztalták, hogy a majmok a hangok hallatára igen jókedvűek let­tek és víg ugrándozásba kezdtek. A kísérletekből az indiai tudósok arra a követ­keztetésre jutottak, hogy a majmok értelmi skálája igen széles. , (A „Bratislavai Pravda”-ból) A SZOLNOKI ÁLLAMI GAZDASÁG felvételre keres: DT. DIESEL SZERELŐT, ME­ZŐGAZDASÁGI GEPEK SZE- RELESEBEN JÁRTÁS SZE­RELŐT, — NAGY GYAKOR­LATTAL RENDELKEZŐ ESZ­TERGÁLYOST. Jelentkezés frásban, rész­letes önéletrajz melléke­léssel. CÍM: Szolnoki Ál­lami Gazdaság Szolnok, 4. Fizetés megegyezés szerint. »ok harcmezön mai legázolta a hatalmi tor­zsalkodások között megoszlő főurak táborát. A huszon­négyezer fős magyar sereg­nek több mint a fele maradt ott a magyar vitézség leg­gyászosabb csataterén. Az üldözői elől menekülő II. La­jos király a Csele-patakba fulladt s a szanaszét heverő holttesteken át gázoló törő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom