Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-02 / 207. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. szeptember % Minden belga csapatot haladék­talanul ki kell vonni Kongóból (Folytatás az első oldalról) gal baráti viszonyban levő országok adhatnak és nem- pedig az agressziót elkövető ország. 3. Határozottan tiltakoztak a harmadik jelentés ama ki­tétele ellen is, amelyekből ki­tűnik, hogy a belga csapatok­nak Kaminából és Kitonából történő kivonása után nem adják át ezeket a támasz­pontokat a Kongói Köztársa­ság kormányának és nem en­gedik meg, hogy a Kongói Köztársaság bármiféle kato­nai, vagy műszaki alakulata tartózkodjék ezen a támasz­pontokon. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Bakvanga vidékén még folynak a har­cok a kongói hadsereg gép­puskás katonái és Kalondzsi baluba törzsbeli hívei között. Állítólag mindkét oldalon sok a sebesült. Csőmbe ka- tangai hadseregével a kon­góiak még nem kerültek ösz- szetűzésbe. Kampala. Uganda nyugati határán megerősítették a katonai őr­ségeket arra a hírre, hogy Ruanda Urundi katonai se­gítséget ajánlott fel Lumum- bának. BRÜSSZEL Eyskens belga miniszterel­nök csütörtökön fontos tár­gyalásokat folytatott a mi­nisztertanácsbans valamint belga szakszervezeti és párt­vezetőkkel, majd kihallgatá­son jelent meg Baudoin ki­rálynál. E tárgyalások kime­netele dönti el, vajon a kor­mány meg tud-e birkózni a kongói események gazdasági következményeivel, vagy le­mondásra kényszerül. Az MTI Leopoldville-be küldött különtudósító ja, Kö­ves Tibor írja: Egyhetes zártkörű tanács­kozás után szerdán délben megtartotta nyilvános záró­ülését a független afrikai ál­lamok leopoldvillei konfe­renciája. A szónokok rámutattak, hogy a pánafrikai értekezle­tek sorában Leopodville az afrikai egység és szolidaritás új, magasabb fokát jelzi. A fekete-afrikai és az arab or­szágok most kialakult egyet­értése a múltnak adja át azt a gyarmatosító felfogást, amely előszeretettel parcel­lázta fel e hatalmas konti­nenst „arab” és „fekete”, „trópusi’’ és „földközi-tenge­ri", „mohamedán” és „nem mohamedán’* Afrikára. Az értekezleten képviselt kormányok felül tudtak emel­kedni nem csekély felfogás­beli különbségeiken és a kö­zös cselekvés alaptételeként egyöntetűen kinyilvánították: a Kongói Köztársaság füg­m'TtTwrrnmrrrrwTV'ymvmmmmvrnrrrivimi'rTmrv Zavaros a helyset Laossban Vientiane (MTI). Mint az AP közli, Souvanna her­ceg, a laoszi kormány minisz­terelnöke, a Laung Prabang- ban tartott nemzetgyűlésről visszaérkezett Vientianeba, az ország fővárosába. A mi­niszterelnök rádiónyilatkoza­tában ismét, a semlegességi politika mellett foglalt állást, ugyanakkor felszólította a Patet Lao egyeségeit, tegyék le fegyvereiket és tárgyalja­nak a királyi kormány hiva­talnokaival. A Laoszból érkező jelenté­sek azt mutatják, hogy a helyzet továbbra is tisztázat­lan. Általános meglepetést keltett Nosavan lázadó tá­bornok nyilatkozata, amelyet a Kong Le kapitány ellenőr­zése alatt álló Vientiane! rá­dióban olvastak fel. Az el­kergetett nyugat-barát kor­mány hadügyminisztere kije­lentette: feloszlatják az úgy­nevezett „államcsíny elleni bizottságot”. Felfüggesztik az ország déli részében kihirde­tett rendkívüli állapotot. No­savan ezt követően felhívta az ország lakosságát, támo­gassa az új központi kor­mányt. Mint ismeretes, Kong Le kapitány, a forradalmi bizott­ság vezetője közölte, ő és ej­tőernyősei inkább a halált választják, de nem engedik, hogy Nosavan tábornok és az új pénzügyminiszter letegye a hivatali esküt. getleosége egy és oszthatat­lan. A határozatok figyelmen kívül hagyták azokat a fő­ként tuniszi forrásból szár­mazó kezdeményezéseket, amelyek „közvetítést” indít­ványoztak Lumumba kormá­nya és Csőmbe között. Ugyan­csak figyelemre méltó, hogy a határozatok nem említik a „federatív Kongó” gondola­tát, noha a pánafrikai moz­galomban fontos szerepet játszó ghanai vezető körök pártolják ezt a formulát. Ilyenformán — legalábbis közvetve — támogatásra ta­lált Lumumbának az a felfo­gása, hogy a jelenlegi hely­zetben, amikor a nem szűnő imperialista aknamunka amúgy is súlyos teherpróbá- nak veti alá a kéthónapos köztársaság állami egységét, szó sem lehet a tartományok kapcsolatainak lazitásáróL Az ünnepélyes záróülés utolsó szónokaként Patrice Lumumba mondott beszédet. Ez néhány órával azután tör­tént, hogy a brazzavillei rá­dió Lumumba miniszterelnök halálhírét közölte. Brazza­ville — amely a Kongó-folyó túlsó oldalán, Leopoldville- lel átellenben fekszik — bel­ga és francia kém és diver- ziós tevékenység központja. Innen bocsátják szárnyra az ilyen és ehhez hasonló rém­híreket, amelynek veszélyes­ségét, a kongói közvélemény jelenlegi nyugtalan állapotá­ban, nem lehet lebecsülni. Többek között erről az im­perialista aknamunkáról szólt Lumumba. Hangsúlyozta, hogy a kormány békés esz­közökkel kívánja felszámolni a gyarmati múlt és a még mindig nem szűnő belga ag­resszió következményeit. A miniszterelnök bizonyítékokat sorolt fel arról, hogy Csőm­be emberei a belga „techni­kusok” vezetésével most el­aknásítják az Elisabethville felé vivő utakat. Bemutatta a hallgatóság­nak a Csőmbe kibocsátotta röplapokat, amelyek felszólít­ják Katanga belga lakosait, hogy jelentkezzenek! önkén­tesként Csőmbe hadseregébe és védjék meg Katangát. Lumumba végezetül han­goztatta, hogy őszinte együtt­működésre törekszik az ENSZ-szel, de „a békés ren­dezés lehetősége nemcsak kormányán múlik”. (MTI) Ülést tartott a KGST Állandó Bizottsága Prága (TASZSZ). A KGST Villamosítási Állandó Bizott­sága augusztus 25-től 30-ig Prágában ülést tartott Az ülés munkájában résztvett Albánia, Bulgária, Csehszlo­vákia, Magyarország, NDK, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió küldöttsége. Meg­figyelői minőségben a Kínai Népköztársaság küldöttei is megjelentek. A bizottság a munkaszer­vezésről és az egyes orszá­gok energetikai fejlesztési terveinek összehangolásáról tárgyalt Megvitattak ezenkí­vül egy sor más kérdést, kü­lönös tekintettel az energeti­kai területén való gazdasági és tudományos-technikai együttműködésre. (MTI) Hajdú és Somogy megyei pártmunkások taatsknányózzák a Szolnok megyei termelőszövetkezetek gazdálkodását A héten a külföldi vendé­geken kívül (a Komszomol- küldöttség a kisújszállási Bú­zakalászt kereste fel) más megyék delegációi is elláto­gattak Szolnok megyébe. A Somogy megyei pártmunkás csoport a mezőhéki Táncsics és a kisújszállási, karcagi ter­melőszövetkezetek baromfite­nyésztését tanulmányozta. Ma ugyancsak Kisújszállásra Hajdú megyéből érkezik egy 60-tagú termelőszövetkezeti és pártmunkás küldöttség. A Szolnok megyei mező- gazdasági szakemberek és a termelőszövetkezeti vezetők viszont Székesfehérvárra utaztak ötvenen, ahol gabo­natermesztési tapasztalatokat szereznek; Szigorúan tartsák be az egészségügyi elő­írásokat a vendéglátóipari vállalatok A Belkereskedelmi Minisz­térium Vendéglátóipari Fő- igazgatósága utasította az összes vendéglátóipari válla­latokat, hogy fordítsanak fo­kozott gondot az egészségvé­delemre. Ahol eddig még el­mulasztották a kötelező orvo­si vizsgálatod ott utólag kell elvégezni. Minden vendéglá­tóipari vállalatnál tanfolya­mokat kell szervezni, hogy a dolgozók elsajátíthassák az alapvető egészségügyi tudni­valókat. A jövőben a belke­reskedelem szigorúan ellen­őrzi az utasítások megtartá­sát (MTI) ■bm* Bonn aggodalommal figyeli a nyugati szövetségesek reagálását BONN (MTI). A nyugatné­met lapok első oldalon fel­tűnő címek alatt számolnak be az NDK belügyminiszté­riumának a nyugat-berlini revansista jellegű 'találkozók­kal kapcsolatban hozott in­tézkedéseiről. A nyugatnémet sajtó — a szociáldemokrata lapokat is beleértve — átve­szi a nyilatkozat hideghábo­rús hangnemét és heves ki­rohanásokat közöl az NDK kormánya ellen — ugyan ak­kor azonban a lapok Berlin­be küldött tudósítói kénytele­nek elismerni, hogy Berlin­ben nyoma sincs pánik-han­gulatnak, a lakosság nyu­godtan fogadta az NDK ha­tóságainak intézkedéseit. A forgalom a város két része között továbbra is normáli­san bonyolódik le és az NDK Otto Winzer í militaristák és revansisták előtt zárva maradnak az NDK útvonalai BERLIN (MTI). Otto Winzer, az NDK el­ső külügyminiszterhelyettese nyilatkozott az ADN-nek. Ki­jelentette: A Német Demok­ratikus Köztársaság nem akarja megakadályozni a for­galmat Nyugat-Berlin és a Szövetségi Köztársaság kö­zött, ahhoz azonban nem já­rul hozzá, hogy az NDK út­vonalait háborús és revan­sista propagandára hasz­nálják fel. Határőrségünknek — folytatta a helyettes kül­NEMET KÖRKÉP IU Utazás a Német Demokratikus Köztársaságban Este 7 óra tájban érkezik a vonat az ősi német városba, a kultúra hazájába, Drezdá­ba. Drezdának nagyon szép a környéke. Van folyója és a környékét erdők és hegyek ékesítik. A vonatból is látha­tó, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság nagy gon­dot fordított Drezda újjáépí­tésére. Köztudott, hogy szinte a háború utolsó napjaiban az angolszáz légierők sző­nyegbombázással pusztították el ezt a híres kultúrcentru- mot. A nyugati imperialisták látták, hogy Drezdát a Szov­jetunió szabadítja fel, tudták, hogy ez a terület szovjet megszállási övezet lesz. És eppen ezért mértek gyilkos légi csapást erre a katonai­lag ekkor már nem jelentős városra. Emberek tízezrei pusztultak el, szinte teljesen rommá változott Drezda. Na­pokig lángolt és az óriási tü­zek rőt fénye 50 kilométerre is látszott. A halottakat vagy közös sírokba temették, vagy kupacba gyűjtötték és ben­zinnel leöntve, elégették. A hitlef-fasiszták háborújáért szörnyen megszenvedett a drezdai lakosság. Az NDK kormánya, a város lakói min­dent elkövetnek a gyors új­jáépítés érdekében. Ma már teljesen új városnegyedeket láthatunk e városban. Mo­dern utcasorok, erkélyes, vi­rtuos ablakú korszerű lakó­házak és középületek épül­nek itt. Mindezek ellenére az embert szinte mellbevágja a még meglévő romok látvá­nya és szinte elemi erővel tör ki e romok látványán a vágy: soha többet háborút. A Szov­jetunió azzal is kinyilvánítot­ta igaz barátságát a német nép iránt, hogy az elmúlt időszakban visszajuttatta Drezdába a híres képtár mű­remekeit, csodálatos fest­ményeit. Ma Drezda élő, is­mét virágzásnak induló szép város, a turisták nagy érdek­lődéssel nézegetik utcáit, szép parkjait, színvonalas üzletso­rait. Drezda után hatalmas me- zőségeken vezet az út. Szinte Berlinig mintha ligeteken át haladnánk. Erdők, legelők, szántóföldek panorámájában gyönyörködik az utas. Ami­kor Moszkvába utaztam, Moszkva előtt láttam ehhez hasonló erdőket, ligeteket. Itt-ott megcsillan egy-egy na­gyobb tó víztükre is. Még nincs fél tíz, amikor a vona­tunk megáll. Berlin közelében vagyunk. Az NDK határőrei ellenőrzik a vonat utasait. A vonatban utazó német mun­kásfiatalok elmondják ne­künk, hogy erre azért van szükség, mivel Nyugat-Ber­Űriben szabadon garázdálkod­nak a kémek, diverzánsok, sőt a demokratikus Berlinbe is szabadon átmehetnek. Vi­szont a hatóságok éppen ezért tartanak Berlin körül határellenőrzéseket, hogy az NDK területére be ne hatol­hassanak ezek a kártevő ele­mek. Gyorsan halad az ellen­őrzés és már indul is a vonat tovább. Feltűnnek Berlin kül­városai. Az óriási háztömbök és gyárkémények tövében sok apró kis házat és pár négy­szögöles kis kertet láthatunk, Sok-sokezer ilyen kis vikend- ház van Berlin peremrészein. Erről elmondották német ba­rátaink, hogy már a fasiszták idején is a hatóságok előse­gítették az ilyen kis kertek vásárlását a munkások szá­mára azzal a ravasz céllal, hogy odakössék őket a föld­höz, bíbelődjenek kicsit ker­tészetükkel, így legalább el lehet vonni őket a politiká­tól, nem hiányzik nekik a munkásmozgalmi és szak- szervezeti élet. Természete­sen ezeknek most más a sze­repük. Amellett, hogy szom­bat-vasárnap pihenhetnek itt a dolgozók, most lehetőség van az NDK polgárai számá­ra, hogy szabadon éljék a munkásmozgalmi életet, poli­tizáljanak, tanuljanak ked­vük szerint. A szépen kivilágított berli­ni pályaudvarra percnyi pon­tossággal futott be a derék Hungária expressz. Elfoga­dottan szálltunk ki a kocsi­ból, megérkeztünk Berlinbe. 'Folytatjuk.) Szebelkó Imre ; ügyminiszter — már az első alkalommal négy volt SS tisztet kellett visszautasíta- niok, akik a Nyugat-Berlin- ben tartandó militarista és revansista gyűlésre igyekez­tek. Otto Winzer a továbbiak­ban hangoztatta, hogy az amerikai külügyminisztérium igyekszik kétségbe vonni az NDK kormánya határozaté' nak törvényességét és azt ál­lítja, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság „provo­kációt” követett el a nyugat ellen. Közben Washington az 1949-es párizsi külügyminisz­teri értekezlet záróközlemé­nyére hivatkozik. Ezzel r— mutatott rá Otto Winzer az Amerikai Külügyminisztéri­um bebizonyítja, mennyire szívén viseli a nyugatnémet­országi fasiszták és milita­risták ügyét és mennyire közömbös számára Európa békéje. (MTI). ellenőrző szervei a legna­gyobb udvariassággal járnak eL A berlini helyzettel fog­lalkozó sajtókommentárok­ból még a szitkozódó han­gú kommentárokból is — ki­csendül az aggodalom, hogy az NSZK nyugat-európai szö­vetségesei sem nézik jószem­mel a revansista szervezetek utóbbi időben felfokozott tevékenységét, s ennek kö­vetkeztében egyre inkább fe­lesleges tehertételnek érzik a „berlini státus” szavatolá­sát. Egy sereg lap céloz rá, hogy a különböző nyugat-német­országi revansista szerveze­tek ülésein múlt vasárnap elhangzott beszédek „ütőkár­tyát adtak a kelet kezébe”, ahol most — mint a Neue Rhein Zeitung írja, — „elég­tétellel fogadják azokat a korholó és figyelmeztető kommentárokat, amelyekkel a nyugateurópai és amerikai pubiicisták a düsseldorfi fel­ső-sziléziai találkozón el­hangzott szónoki kisiklásokat kisérték” Bonni politikai körökben ezzel összefüggésben feltű­nést keltenek a Londonból és Párizsból érkező legfris­sebb jelentések, amelyek ar­ról számolnak be, hogy te­kintélyes angol és francia sajtóorgánumok, mint a Ti­mes, vagy a Le Monde hatá­rozottan kihívásnak minősí­tik a revansista szervezetek nyugatberlini ülésezését, s hangot adnak a bonni kor­mány nyugati szövetségesek körében egyre erősebben je­lentkező ama érzésnek, hogy a nyugatnémet revansista erők kezdik túlfeszíteni a hurt. (MTI). A kapitalista világgazdaságról MOSZKVA (MTI). A Mirovaja Ekonomikai Mezsdunarodnie Otnosenyija című szovjet folyóirat most megjelent nyolcadik száma terjedelmes mellékletet közöl a kapitalista országok gaz­dasági helyzetéről 1959-ben és 1960 elején. A szemlét a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának munkatársai állították össze. A lap megállapítja: a ve­zető kapitalista országban, az Egyesült Államokban az 1957—58-as válság után vala­mivel emelkedett ugyan a termelés, azonban a legfőbb iparágakban az elmúlt hat év átlagos termelési indexe alacsonyabb volt, mint 1953- ban. A termelési mutatószá­mok 1960. első felében to­vább csökkentek. Az amerikai gazdaságban csupán a katonai termeléssel összefüggő iparágak — első­sorban az elektronika és elektrotechnika — fejlődtek gyorsan, bár a válság után némikéonen emelkedett a fo­gyasztási javak termelése is. Ismét régi szépségében tündököl a helyreállított világhírű drezdai Zwinger. Az Egyesült Államokban az utóbbi időben növekedett a tőkeberuházások mértéke. — Ugyanakkor gyors ütemben növekedett a lakosság eladó­sodása a fogyasztási hitelek keretein belül: 1960. elején a tartozások 52 milliárd dollárt tettek ki, s ezzel már felül­múlják a lakosság reáljöve­delmének felét. Ennek kö­vetkeztében az utóbbi időben visszaesés mutatkozott a fo­gyasztási javak értékesítésé­ben. Az amerikai gazdasági élet alakulása kihatott a többi kapitalista állam gazdasági életére is — állapítja meg a szemle. — A kapitalista or­szágok gazdaságának jellem­ző vonása a jelenlegi sza­kaszban, hogy korántsem használják ki a termelési ka- oacitásokat. Az Egyesült Ál­lamok feldolgozó iparában néldául tavaly mintegy 20. — Angliában és Nyugat-Német- nrszágban 15, Olaszország­ban pedig 70 százalékban ram használták ki a terme­lési kapacitásokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom